Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-26 / 122. szám

1978. MÁJUS 2ß„ PENTEK "xMáao Lentextífiák Nemzetközi minőségi nagydíj az LSZV-nek Spanyolországi szövetex­portjával kiérdemelte, a nem­zetközi minőségi nagydíjat a Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat. A múlt évben több mint 1 millió négyzetméter szöve­tet szállított spanyol megren­delőinek azok legteljesebb megelégedésére. Az LSZV Budaflax márkájú termékeinek tavaly 8 millió négyzetméteres szövetexport­jából 6 millió 400 ezer négy­zetméter volt a tőkés kivitel. Mind a hazai piacra, mind- pedig az exportra készülő ter­mékek minőségének javítá­sáért különösképp az utóbbi két évben igen sokat tettek. Ta­valy vezették be például azt a legkorszerűbb eljárást, amely lehetővé teszi, hogy lenből az eddiginél több, hasznos anyagot nyerjenek. Nemes szövetkikészítési tech­nológiákat honosítottak meg a mérettartósság fokozása érde­kében; s megkezdődött a DH- munkarendszer elterjesztése is a vállalat gyáraiban. Madridban 14 ország nagy­díjasai sorában az LSZV nem egyedül képviselte a magyar színeket; kiváló termékével nemzetközi minőségi nagydí­jat nyert, a győri Richards Gyár is. A különleges munkákat kedvelik Erőművek doktorai Egy felmérés margójára Aranykoszorús asztalosbrigád a Budai Járási Építőipari Szövetkezetben Társadalmi megbízatás is Valamennyiük ellát valamely társadalmi megbízatást, van közöttük szakszervezeti bizal­mi, ifjúsági felelős, munka­ügyi döntő bizottsági tag. S a tanulásról: hárman a kö­zépiskolába, ketten technikus­minősítőre járnak. K. M. A jubileumi zászlóval kitüntetett Erőmű Javító- és Kar­bantartó Vállalat 2S évvel ezelőtt alakult. A vállalat a ma­gyar villamosenergia-rendszer erőműveinek — mint például a százhalombattai DHV — központi karbantartását, javítását, alkatrészekkel való ellátását biztosítja. Korszerű gépi beren­dezései a javítások során lehetővé teszik az erőművek állás­idejének csökkentését, valamint a javítási határidők megrövi­dítését, Ezzel, többmillió forint értékű többletenergiát tudnak biztosítani. Azt mondják, Nagy Sándor­né csak azért egyetlen asz- szonytagja az Ady Endre szo­cialista brigádnak, hogy ne érhesse szó a ház elejét, mi­szerint nem volnának hívei a női egyenjogúságnak. Márpe­dig nem így van. Egyformán becsülik-elismerik azok mun­káját, akiknek köszönhetik, hogy a 11 tagú brigád első íz­ben elnyerhette az aranyko­szorús fokozatot. Egymillióval több A váltóbrigádjukkal egye­temben elérték hogy munka, helyük, az érdi székhelyű Bu­dai Járási Építőipari Szövet­kezet asztalosüzeme tavalyi 3 millió forintos termelési ter­vét kerek egymillióval túl­teljesítse, mindezqp túl a vál­lalt társadalmi munkát ösz- szességében túlteljesítették. Csonka Pál az asztalos­üzem, Kerekes Miklós a szo­cialista brigád vezetője. Raj­tuk kívül ifjú Csonka Pált, Király Lajost és Bécsi Lászlót, valamint Sebestyén Lászlót találtuk a műhelyben, a tagok nagyrésze válamelyik mun­kahelyen igyekezett passzíta­ni, helyére illeszteni a nyílás­zárókat, magyarán az ajtó­kat, ablakokat. A szövetkezet munkájára elsősorban a Pest megyei la­kások építésénél számítanak, de ugyanígy várják őket az is­koláknál, a közintézmények­nél, most például a jó öreg Rókus kórház felújításánál. Emlékezetes stációk Valamennyien fiatalok, KISZ-koron belüliek vagy éppen csak elhagyták. Elég ritka manapság, de még le­gényember is akad közöttük. Szeretik a munkájukat és a beszélgetés során azon medi­táltak, vajon miért nem jön épületasztalosnak több tanuló, hiszen a kereset sem utolsó, és mégiscsak alkotás, amit csinálnak. Mely munkák voltak szá­mukra emlékezetesek? Ezek közé sorolják a solymári tár- sasház-építkezést, ahol hiány­jegyzék nélkül vették át mun­kájukat. Hanem úgy látszik, a sok megoldott feladat közül legszívesebben a Százhalom­battán töltött időket emlegetik. Ä DKV-ben a Nagynyomású Kutatóintézetnek különleges laboratóriumi berendezést ké­szítettek, speciális szekrény­es asztalsorokkal. Talán azért, mert a kívánalmak itt eltértek a szokottól, Hárman a rakodásnál Óbudában, Szente-fanyán Gondolatok az öreggondozásról Holsteinnel javított hollandusok Takarmányozás az agárdi rendszer szerint Felújítják, bővítik az Óbu­da Tsz pomázi tehenészetét. Jelenleg — amint Forgács Vince főállattenyésztőtől hal­lottuk — 450 állatot tartanak a Szente-tanyán, noha a te­lep mindössze 366 tehén be­fogadására épült. Most nem­csak a bővítést, az új istállók építését tervezik, hanem a tartástechnológia korszerűsí­tését is. Korábban Pomázon csupán magyar-tarka tehene­ket tartottak, majd 1973-ban importálták az első száz holland vörös­tarka üszőt. 1976 őszén újabb fél száz ér­kezett, s az itt született mar­hák közül is már 35 leellett. Ennek a marhafajtának igen nagy a mozgásigénye. Ez év második felében szeretnék megkezdeni a holland tehenek keresztezését az amerikai származású holstein-frizzel. A tiszta vérű holland fajta mint­egy ezer literrel több tejet ad egy laktációs időszakban, mint a magyar-tarka. A szak­emberek szerint a keresztezés­ből születő utódok még jobb tejtermelők. Ha megkapják az engedélyt a keresztezésre, 4— 5 éven belül teljesen átalakít­ják az állományt. Hol tartanak jelenleg? Ja­nuár elsejével beléptek az agárdi takarmányozási rend­szerbe. A szálas és tömegta­karmányokat a gazdaság ter­meszti, az abrakot az agárdi gazdaságtól kapják. A közel­múltban kezdték meg egy óránként 50 mázsa teljesítmé­nyű takarmánykeverő felállí­tását, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben csak a kon- centrátumot vásárolják meg az agárdiaktól, s hely­ben keverjék össze a kukori­caőrleménnyel. A tervek szerint 1980-ra két új 212 férőhelyes favázas is­tállót építenek, s egyet a je­lenlegiek közül alakítanak át az agárdi rendszernek megfe­lelő formába. Ma még az is­tállókban fejnek. Az új telep­hez fejőház is tartozik, amely­nek már meg is érkezett anyaga az első istállóéval együtt. Még az idén szeretnék üzembe állítani, s erre meg is van a garancia, hiszen a ki­vitelezést a tsz saját építőipa­ri főágazata vállalta. Régi gond a szövetkezetben — az egyesüléssel hozta ma­gával a Dunakanyar Tsz — a tehenészek osztott munka­ideje. Nagyrészt erre vezethe­tők vissza a telep munkaerő­gondjai is. hiszen reggel 4-től 8-ig, s délután 3-tól este 7 óra-fél 8-ig dolgoznak az em­berek, csak minden nyolcadik napjuk szabad. A rekonstrukcióval egyidő- ben ezt a gondot is megold­ja ; a kötetlen tartású telepen bevezetik a két műszakot. Igaz, hogy átmenetileg ez újabb nehézségeket szül, hi­szen egy ideig egymás mellett él majd az új és a régi for­ma, de mire elkészül az új telep, az új munkarend is ál­talános lesz. T. A. L. Az ÉLMSZOLG értesíti a mezőgazdasági nagyüzemeket, a gépjármű-üzemeltetőket, hogy SZERVIZÁLLOMÁSA (ÉLMSZOLG 2. sz. bázistelep, Új Kalász MGTSZ, 3179 Varsány) 1978 második félévétől vállalja: személy- és tehergépjárművek alváz- és üregvédelmét, olajcseréjét; alsó-felső mosást, zsírzást; fogyasztásellenőrzést a KPM vonatkozó előírásai szerint (munkanap fényképezéssel is); adagolók beszabályozását, felújítását; motordiagnosztikát, (OTTO, DÍZEL) beállításokat. Előjegyzéseket már most elfogadunk. ÉLMSZOLG Koordinációs Iroda 1389 Budapest, Pf. 118. Telefon: 856-513. Telex: 22-5937. ügyintéző: Horváth Géza, Új Kalász MGTSZ 3179 Varsány. ügyintéző: Kiss Bertalan. — Nem tudom hányán jár­tak már vasárnap egy-egy szociális otthon környékén. Ha körülnéznek, ezt látják: Zsigu­lik, Skodák, Wartburgok par­kolnak a kapu előtt, s az édes­anyát, édesapát látogató fiúk, lányok virágot, süteményt hoznak, legjobb esetben egy melegebb köntöst, papucsot a szülőnek. Ez lenne a hála? — fog a szóba Kertai Tamás, Nagykovácsi tanácselnöke... Adósok vagyunk Ha rövidike önvizsgálatot tartunk, magunk is csodálkoz­va döbbenünk a tényre: a há­lával gyakorta adósak mara­dunk. Valahogy kivész szótá­runkból ez az oly sokat jelen­tő négybetűs szó. Pedig adósok vagyunk. Akár egyedül nőt­tünk fel, akár öt testvérünkkel cserepedtünk együtt. Értünk nem ették meg alig néhány évtizede azt a bizonyos arany­tojást tojó tyúkot. Nekünk építették az országot, a mi jó­létünket alapozzák szorgos munkával, gyakran verítékkel szüléink... Tudom, tudod, tudjuk mind­annyian : öregnek lenni — még ha tapintattal e kort idősnek is tituláljuk — nem jó dolog. Magányos öregnek lenni még kevésbé. Orvosok, pszicholó­gusok tanúsítják: addig fiatal az ember, míg részt vehet a társadalom életében, míg éle­tének értelmet adó munkát ta­lál, s érte — ha köszönetét nem is kap — megbecsülést legalább igen ... Nagy vigasz lehet a család. A nagyapa, nagymama, ha a családdal marad, fontosnak érezheti magát: unokát sétál­tatni, egy kicsit ismét gyerek­ké válni, főzni a szerettekre — számukra aligha terhes. Né­melyeknek megadatik, másak­nak nem... Most a másokról szeretnék szólni. Akiknek van családjuk, s mégsincs. A vasárnapi gye­rekek szüleiről. Akikről — mert ha a gyerekek nem is mindig hálásak, a társadalom igen — a szociális otthonokban oly sokat tudhatunk meg. Pél­dául azt, hogy a mindennapi melegétel, a lakás, a kötegelés, kártyázás, tv-nézés nem elégí­ti ki őket. Többre vágynak. Olyasmire, amit a gondozónő sokfelé osztott szeretete, gon­doskodása nem pótolhat... Egy kis szeretetet várok ... Csak néhány jó szót... Hogy valaki törődjön velem... — mondogatják. S ami a család feladata lenne, azt vállalják az úttörőpajtások, a vöröske­resztesek, egy-egy szocialista brigád tagjai, KISZ-fiatalok. Azok, akik a magányosan élő kisöregekre főznek, akik bevá­sárolnak, beágyaznak, takarí­tanak, s tán még a jószóval sem fukarkodnak. De vajon így kell-e lennie ennek? Nagykovácsin mem is olyan régen — néhány hónapja — tanácstagok keresték fel az időseket. Egy kérdőívet vitt mindegyikük, hogy felmérjék: elégedettek-e a község nyug­díjasai, s szeretnének-e változ­tatni sorsukon. Egy 73 éves asszony írja, aki négy édes gyermeket és hat mostohát nevelt. Gyermekeim­től nem kapok anyagi támoga­tást, saját nyugdíjam nincs, a férjem, aki külön él tőlem, ha­vi négyszáz forint nőtartást fi­zet. Szebbet vártam a sok munka után... Az otthoni munkához nem kértem a köz­ség segítségét, de ha megvaló­sulna az öregek napközi ottho­na, szeretném, ha felvennének. A művelődési házba is elmen­nék az egészségügyi rendezvé­nyekre ... Sorsokat kérdőíven Nagykovácsi tanácsának ülésén ismertették a felmérés eredményeit. Néhány figye­lemre méltó megállapítás: A községben ma 520 nyugdíjas korú él, a többségük elmúlt 65 esztendős. Szinte kivétel nélkül kielégítőnek tartják az egészségügyi ellátást, és ugyanakkor csak a zömük ki­mondta — vagy legalábbis éreztette —, hogy szeretnék, ha többet törődnének velük. Főképp aról panaszkodtak, hogy a rohanó világban — még ha a családdal együtt is élnek — csak statisztának ér­zik magukat, pedig volna még mondanivalójuk bőven. Ezért is vennék sokan örömmel, ha elkészülne az öregek napközi­je. És két megdöbbentő szám­adat, amely ugyancsak az in­dokok sorába illik: a megkér­dezett asszonyok háromnegye­de, a férfiak 90 százaléka nyi­latkozott úgy, hogy gyerme­keitől nem kapnak érdemleges anyagi támogatást. Akadt példa a válaszok kö­zött gondoskodásra és magára- hagyatottságra, megbecsülésre, és méltatlan közönyre is. Ket­tőt közülük: Boldog és meg­elégedett vagyok, mert csalá­dom szeret ét vigyáz reám. Elégedett lennék, csak a gyer­mekeimtől várnék több törő­dést és szeretetet. Következtetés után Néhányat érdemes idézni a tanulmány következtetésiednek sorából: „Elkoptatott frázisnak tűnik, de nincs rá jobb kifeje­zés: fel kellene rázni az em­bereket, tudatosítani a felnőt­té vált gyermekekben: a szülő támogatása olyan elemi köte­lesség, amely feltétlenül meg­előz minden más egyéni törek­vést ... Kedves kis öregjeink nem a jussukat követelik, nem anyagi áldozatokat várnak, de joggal igénylik a figyelmet, ag­gódást és ha szükség úgy kí­vánja azt a néhány forintot is ... Ébredjen fel a felelős­ségérzet a fiatal generációban is: ezért hívtunk rtieg a mai tanácsülésünkre 30 fiatalem­bert, akik ma még a szülői ház kenyerét eszik, de a természet törvényei alapján rövidesen az önálló élet útjára lépnek.” De mit ér a következtetés, ha nem szül tetteket? Az édes­szülők mostoha sorsán elsősor­ban gyermekeik változtathat­nának. Erre pedig nincs kötel­meket előíró tanácsrendelet. Marad a társadalom segítsége. A közös felelősség alapján, az egyes helyett... Nagykovácsin sem történt különbül: megszületett az idős nyugdíjas lakosság életkörül­ményeinek és szociális helyze­tének további javítását szol­gáló határozat, amely szerint a tanácstagok továbbra is sze­mélyesen látogatják az időse­ket, lehetőségeikhez mérten segítik őket, a tanács továbbra is gondoskodik a rászorulók segélyezéséről, szociális ottho­ni elhelyezéséről, vizsgálja az öregek napközi otthona megte­remtésének lehetőségeit, a művelődési ház folyamatosan szervez az időseket érdeklő előadásokat széles körű felvi- lágosító-nevelő munkát folytat az időskorúakról való gondos­kodás jelentőségéről, a fiatal nemzedéket terhelő kötelezett­ségekről ... ★ Érdekes az imént felsorolt határozati pontok alatt a fele­lősök névsora: minden tanács­tag, a végrehajtó bizottság tit­kára, a tanácselnök, a közmű­velődési bizottság, az ifjúsági klub titkára, az úttörőcsapat vezetőie... Pedig mindezért nem csak ők a felelősek. Mindannyian adósok vagyun k... Vasvári G. Pál á t

Next

/
Oldalképek
Tartalom