Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 'jr (H | AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M EGYE I TAN ÁCS LAPJA J XXII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM AHA 80 FILLÉR 1978. MÁJUS 24., SZERDA Ügymenet mj em valami zengzetes kifejezés 'került esz­mefuttatásunk fölé címként, ám menti a dol­got, hogy napról napra a magunk bőrén érezzük, jó-e, rossz-e az ügymenet, hiszen a legkülönbözőbb intéznivalók szólítanak ben­nünket a hivatalokba, hol munkakörünknél fogva, hol állampolgárként. Ez utóbbi minőségünkben elsősorban a tanácsoknál fordulunk meg, találóan fogalmaz te­hát Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer és Szigetmo­nostor megyei tanácstagja akkor, amikor azt mondja, egy-egy település hangula­ta sokban függ az ügyinté­zőktől, az államigazgatási munka hogyanjától. A négy közül egyetlen község pél­dájával élve: Tahitótfalu lakossága háromezer fő, ugyanakkor az ún. alap­számon iktatott ügyek mennyisége tavaly megkö­zelítette a négy és fél ezret. Igaz, közrejátszik ebben az üdülőhely jelleg, azaz a nem állandó lakosság adta feladatok ellátása is, az azonban kétségtelen, nagy terhek hárulnak a tanácsi szakigazgatási apparátusra. Ennek elismerése sem gyengíti azonban azt az óhajt, hogy az ügymenet­nek nemcsak törvényesnek kell lennie, hanem gyors­nak, az állampolgár számá­ra világosnak, azaz érthe­tőnek. S még valaminek, amit a megyei tanácstag úgy fejez ki, hogy: meg­nyugtatónak. Ez nem ok­vetlen azonos az ügyfél igazának megerősítésével, sőt, megnyugtató lehet az ügyintézés akkor is, ha el­utasítással végződik egy- egy irat sorsa, ám az ügy­menet minden mozzanatá­nak olyannak kell lennie, hogy az állampolgár ne ké­telkedjék, dolgával foglal­koznak, s ügy, amiként azt a tételes jogszabályok elő­írják. Ezért a nagy tapasz- talatú tanácstag különleges jelentőséget tulajdonít pél­dául az ún. közbeeső vá­lasznak, azaz annak az ér­tesítésnek, mely arról tu­datja az ügyfelet, hol tart kérelme, panasza stb. inté­zése, s bár harminc napon belül nem dönthetnek ab­ban, az irattal foglalkoznak, az nem valamelyik íróasz­tal fiókjában pihen. K imondtuk az eddig le­írtakkal azt a fontos, de ritkán említett té­nyezőt, hogy az ügymenet­nek vannak lélektani, vagy ha úgy tetszik, pszichikai alkotóelemei is, olyannyira, hogy az állampolgárok te­kintélyes részének ítélke­zése erre, s nem a jogi me­chanizmus alkalmazásának pontosságára alapozódik. Ennek gyakorlatbani kö­vetkezményeit a megyei ta­nács vb. váci járási hiva­talának elnöke úgy sum­mázta, hogy ahol a tanácsi munka színvonala alacsony, sok kívánnivalót hagy ma­ga után, ott a lakosság ak­tivitása is, mind a társa­dalmi munkában, mind a közéleti szerepvállalásban szerény, jócskán kisebb az átlagosnál. Fontos jellemzőjére buk­kantunk az ügymenetnek! Arra, hogy ugyan egy-egy irat csak egy-egy állam­polgárnak lényeges, ám az iratok összességének sorsa, elbírálásának hogyanja egész lakóközösség magá­Parlamenti delegációnk Hollandiában Mélykúti Attila, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az Apró Antal vezetésével hivatalos hollandiai látogatá­son tartózkodó magyar ország- gyűlési küldöttség kedden délé előtt tárgyalásokat folytatott K. H. Beyen külkereskedelmi államtitkárral. A megbeszélé­seken megerősítették, hogy mindkét ország a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszik. A magyar delegáció később a holland parlamentbe látoga­tott, ahol a szenátus és a kép­viselőház tagjaival folytattak megbeszéléseket. A képviselőkkel való talál­kozás után a magyar törvény­hozókat dr. C. A. der Klauw külügyminiszter fogadta. Kedden este a holland par­lamentben L. M. Thurlings, a szenátus és Anne Vondening, a képviselőház elnöke adót', vacsorát a magyar küldöttség tiszteletére. Megnyílt leszerelési az mz Mésszeska Wddheim: „Közös megértésre jutni” New Yorkban kedden este megnyílt az ENSZ-közgyűlés 10. rendkívüli ülésszaka, amely — a világszervezet történeté­ben először — teljes egészé­ben a leszerelés problémájának szenteli munkáját. Carlos Ortiz de Rozas nagy­követ, az 54 tagú előkészítő bi­zottság elnöke jelentése kere­tében, mintegy 70 oldalas ter­vezetet nyújtott be, amely — elfogadása esetén — a leszere­lési ülésszak záródokumentü- ma lesz. Ez az okmány, ame­lyet — a beterjesztett javasla­tokkal — két kötetbe foglalt kétezer oldalas melléklet egé­szíti ki, a következő hetekben mégszabja az általános vita, majd a szövegező munka szerkezeti-tartalmi medrét. A rendkívüli ülésszaknak kon­szenzussal, tehát az összes kül­döttség egyetértésével kell majd a záródokumentum végső formáját kialakítania. A megnyitó ülésen' Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra mondott beszédet. Felhív­ta a figyelmet az emberi­ség „önpusztító kapacitásá­ban” rejlő veszélyekre és ar­ra, hogy az emberi és anyagi erőforrások ilyen arányú fegyverkezési felhasználása késlelteti és akadályozza a nyomor, az éhínség és a gaz­dasági egyenlőtlenség felszá­molását. Síkraszállt egy olyan világ mellett, amelyben „in­kább kevesebb, mint több fegyveren alapul a bizton­Országgyűlési bizottságok napirendjén ság”. Az ENSZ főtitkára át­tekintést- adott a fegyverke­zéskorlátozási megállapodá­sokról és a ma is folyó tár­gyalásokról, de az elért ered­ményeket szerénynek minő­sítette és rámutatott, hogy a fokozódó fegyverkezési ver­seny egyre növeli a bizal­matlanságot és a feszültsé­get. „Ennek az ülésszaknak mindenekelőtt közös megér, tésre kell jutnia az előttünk álló alternatívák tekinteté­ben, és meg kell kísérelnie egy olyan akcióprogram ki­dolgozását, amely a legszéle­sebb nemzetközi elfogadásra számíthat” — mondotta a fő­titkár. A csaknem hathetesre ter­vezett rendkívüli ülésszak el­nökévé a jugoszláv Lazar Mojszovot választották meg, aki székfoglaló beszédében elsősorban az el nem kötele­zett országok kezdeményező szerepét méltatta a leszerelé­si ülésszak összehívásával kap­csolatban. A mandátumvizsgáló bizott­ság megválasztása után szer­vezeti és ügyrendi .kérdéseket tisztáztak, majd elfogadták a 'rendkívüli leszerelési ülésszak napirendjét. Az első munka­ülés szerdán délután lesz. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, aki hétfőn este érkezett New Yorkba, a Kennedy repülőtéren újság­írók előtt úgy nyilatkozott, hogy az ülésszak igazolni fogja a békeszerető népek és államok reményeit, ha hoz­zájárul a fegyverkezési ver­seny megállításához és „visz- szafejlesztéséhez”. Utalt azok­ra a szovjet leszerelési kezde­ményezésekre, amelyek L eo- nyid■ Brezsnyev legutóbbi be­szédeiben fogalmazódtak meg, de hozzáfűzte, hogy szovjet részről támogatni fog­ják más országok javaslatait is, amennyiben azok gyakorla­ti előrelépést irányoznak elő a leszerelés területén. A szov­jet diplomácia vezetője rá­mutatott, hogy a rendkívüli ülésszak határozatai ajánlá­sok lesznek, de „ha a népek­nek a fegyverektől és hábo­rúktól mentes világra irá­nyuló akarata fog megteste­sülni bennük, akkör minden államnak, elsősorban a nagy­hatalmaknak kötelességük lesz végrehaj tani azokat.’’ , Maréthy László 'látogatása a főváros V. kerllaté&en Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára ked­den a fővárós V. kerületébe látogatott. Maróthy László, a kerület ve­zetőivel folytatott beszélgeté­sen tájékozódott a Belváros éle­téről, fejlődéséről, mozgalmi életéről. Ezt követően ellátoga­tott a Technoimpex Külkeres­kedelmi Vállalathoz. Maróthy László ezután felkereste a bel­városi ifjúsági házat és tan­uszodát, majd részt vett és fel­szólalt a kerületi ifjúsági akti* ván. . Grész Káraüy e!laáisa a isisipi páitaktíván Az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának meghívására ked­den délután Budapesten, a me­gyei pártszékházban aktíva- ülésen tartott tájékoztató elő­adást Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának ve­zetője. A megye minden részéből megjelent pártaktivisták, vala­mint a megyei pártbizottság és a politikai apparátus tagjai számára az előadó a nemzet­közi helyzet időszerű kérdései­ről és hazánk külpolitikájáról beszélt. Részletesen elemezte a nemzetközi helyzet fő jellem­zőit, az enyhülés és a forradal­mi folyamatok összefüggéseit, valamint a nemzetközi harc és a munkásmozgalom, illetve a nemzetközi ideológiai küzde­lem legfontosabb jegyeit, ten­denciáit, a szocialista világ- rendszer — benne hazánk — egyenesvonalú politikájának állomásait, stratégiáját. Képünkön: Grósz Károly előadás közben. Mellette Arató András és az elnöklő Barinkat Oszkárné, a Pest megyei párt- bizottság titkárai. Óvári Miklósnak, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Köz ponti Bizottság titkárának ve­zetésével hazaérkezett At­hénból az MSZMP küldött­sége, amely részt vett a Gö­rög Kommunista Párt tize­dik kongresszusán. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével a Svájci Szakszervezeti Szövet­ség (SGB) meghívására ked­den szakszervezeti küldött­ség utazott Svájcba. Pullai Árpád, . közlekedés- ós postaügyi miniszter meg­hívására hivatalos látogatás­ba kedden Budapestre érke- :att Ali Srehaimat, Jordánia közlekedési minisztere. Ali Ahmed Nasszer Anter, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontja Sgyesíte'tt Politikai Szerveze­te Központi Bizottságának tag­ja, a JNDK honvédelmi mi­nisztere, Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter meghívására kedden, katonai küldöttség élén hivatalos, ba­ráti látogatásra hazánkba ér­kézéit. > 4 ban és az olvasásban, továb­bá a múzeumok, a kiállítások és a zenei rendezvények láto­gatottságának növekedésé­ben. Alapvető követelmény, hogy e folyamat teljes ki­bontakoztatásához, erősítésé­hez olyan népművelőket ké­pezzünk, akik nemcsak ál­talános szervező, hanem konk­rét szakmai feladatok meg­oldására is alkalmasak — ál­lapították meg az országgyű­lés kulturális bizottságának kedden, Debrecenben meg­tartott ülésén. A tanácskozáson, amelyen részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke, vala­mint Boros Sándor kulturá­lis miniszterhelyettes és Sza­bó Imre, a Hajdú-Bihar me­gyei Tanács elnöke is, Sala­mon Hugónénak, a kulturá­lis bizottság titkárának veze­tésével, a közművelődési tör­vény végrehajtásának Haj­dú-Bihar megyei tapasztala, tait tárgyalták meg. Az ál/mi támogatás Az állami költségvetésből juttatott támogatás ma még sok esetben a termelő vállala­tok elkényelmesedéséhez ve- zet. Általában nem eléggé ké­rik számon, hogy az új kapaci­tások valóban létrehozzák-e ezt a többletet, amelyek meg­teremtéséhez jelentős össze­gekkel járult hozzá az állam — állapították mag egyebek között a képviselők az ország- gyűlés terv- és -költségvetési bizottságának a Csepel Autó­gyárban megtartott keddi ülé­sén. A bizottság Bognár József elnökletével az állami költ­ségvetés termelés-támogatási kiadásairól készült tájékozta­tót vitatta meg. Faluvégi La­jos pénzügyminiszter — a na­pirend előadója — elmondta, hogy e támogatási formát a jö­vőben is fenn kell tartani, ha­tékonyságát azonban feltétle­nül növelni kell. A feladatokat elemezve rámutatott: az alap- anyagárakat a világpiaci be­szerzési források áraihoz kell közelíteni. Továbbra is több olyan kezdeményezésre van szükség, amely a termékszer­kezet átalakítását, a fejleszté­sek megtérülését gyorsítja hi­tellel. A képviselők közül felszólalt Szabó Kálmán, Cservenka Fe- rencné, Varga Gyula, Nics Já­nos, Marton János, és Homoró- dy Andorné, Az európai biztonság Az országgyűlés külügyi bi­zottsága Gyenes András el­nökletével kedden a Parla­mentben ülést tartott és meg­tárgyalta az európai bizton­ság és együttműködés hely­zetét. A bizottság meghall­gatta és megvitatta Nagy Já­nos külügyminiszter-helyet­tes tájékoztatóját. A vitában felszólaltak: Brutyó János, Erdei László- né, Káldy Zoltán, Kállai Gyula, Pethő Tibor és Stock János képviselők, valamint Papp Anna, az Európai Biz­tonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak titkára. A bizottság megállapítot­ta, hogy a belgrádi találkozó egészében véve eredményes volt, megfelelt a 1 záróok­mányban kitűzöttt feladatok- ] nak. A találkozón is bebizo. i nyosodott, hogy jelenleg az ■ enyhülés folyamatának elmé­lyítése, a politikai enyhülés katonai enyhüléssel történő kiegészítése, gyakorlati le­szerelési intézkedések meg­valósítása a legfontosabb fel­adat. A bizottság méltatta a tár­sadalmi és tömegszervezetek­nek az európai biztonság és együttműködés érdekében ki. fejtett tevékenységét, amely a jövőben is jelentősen segíti a helsinki záróokmányban ki­tűzött célok elérését. Az ülésen Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió ma­gyar csoportjának elnöke tá­jékoztatta a bizottságot az eu­rópai együttműködéssel és biz­tonsággal foglalkozó III. in­terparlamentáris konferencia bécsi ülésének munkájáról. A bizottság úgy értékelte, hogy az IPU bécsi konferen­ciáján folytatott eszmecse­re hozzájárult az európai biz­tonság és együttműködés elő­mozdításához. A bizottság teljes mérték­ben támogatja, hogy a Ma­gyar Népköztársaság ország- gyűlése és kormánya a jövő­ben is aktívan kíván tevé­kenykedni a Helsinkiben ki­jelölt nemes célok valóra váltásáért. A közművelődés Jelentkeznek már a hosszú . távra programot adó közmű­velődési törvény végrehajtá­sának kezdeti eredményei, elsősorban a felnőttoktatás- j tartását határozhatja, s ha­tározza meg, kedvező vagy kedvezőtlen irányban be­folyásolva azt. Szinte tör­vényszerűnek fogható fel, hogy a váci járásban — de aligha csak a váci járásban — azon a néhány települé­sen, ahol ismétlődő bajok voltak a tanácsi vezetők hozzáértésével, a szakigaz­gatás pontosságával és munkastílusával, a járási átlag felét, negyedét sem érte el az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke, s egy-egy megüresedett ta­nácstagi helyre csak kín­keservesen lehetett jelöltet találni. A pártszervek, a felsőbb tanácsi szervek köz­belépése után bekövetkezett változások azután bebizo­nyították, nem a lakosság passzivitása volt a gyatra munka oka, a passzivitás már csak okozatként érté­kelhető, mert itt is igaz a köznapi bölcsesség, ami a hal fejével példálózik. T ávol áll tőlünk min­denfajta bizonyít- ványmagyarázás, ám a kép teljessége azt kíván­ja, hogy pillantást vessünk az íróasztal másik oldalára is, az ott ülők korántsem könnyű kötelmeire. Nap­jainkban, a tanácsi munka önállóságának növelésével, egy-egy nagyközségi tanács hatásköre 1500—1600 ügy­fajtát ölel fel, tehát ennyi mindenben kell szakem­bernek lennie annak a né­hány tisztviselőnek, aki helyben az államigazgatás képviselője. Ha most e meghökkentően nagy szám­hoz azt is hozzátársítjuk, hogy meglehetősen- gyakran változnak a különböző jog­szabályok, amik az ügyme­net lefolyását lényegesen befolyásolják, akkor el kell ismernünk, gyorsain, szak­szerűen, kedvesen, körülte­kintően, minden ügyféllel a kellő hangnemet megtalál­va dolgozni szinte lehetet­len. Ne féljünk tehát leírni azt a gyakorlati tényt, hogy az államigazgatási munkának is van seleftje, azaz akad hibás ügymenet. Ez bármennyire sajnálatos, elfogadható, s a fontos az, hogy törvényi lehetőségek nyílnak a javításra, a felül­vizsgálatra. Nem azon van tehát a hangsúly, hogy akad-e rossz ügymenet — mindenütt akad —, hanem azon, ará­nyuk mekkora a feladatok egészén belül. Ott, ahol ügyfelek százaiból egy vagy kettő emel panaszt a hang­nemre, s stílusra, ahol több ezer ügyiratból huszonötöt, harmincat intéznek el a törvény előírta határidőn túl, ahol az elsőfokú hatá­rozatoknak mindössze fél százalékát fellebbezik meg, nos, ott nincs ok aggoda­lomra. ' Ezért indokoltnak tartjuk, hogy a felügyeleti vizsgálatok elsősorban azokra a helyekre koncent­rálódjanak, ahol az arányok bajokról tanúskodnak, azaz ne egyforma figyelmet, szá­monkérést kapjon vala­mennyi szakigazgatási ap­parátus. A követelmények persze mindenütt egyfor­mák, az elszámoltatásnak azonban differenciáltnak kell lennie, mert akkor vá­lik igazságossá, akkor isme­ri el, méltányolja igazán a munka tartalmi és formai jellemzőinek egybeesését. M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom