Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
ABONYI KRÓNIKA Elismerik munkájukat Javultak a pedagógusok körülményei A közéletben is helytállnak Az abonyi nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban a településen élő pedagógusok élet- és munkakörülményeit vizsgálta. A testület elé terjesztett beszámoló megállapította, hogy — bár a pedagóguspálya elnőiesedett — a nagyközségben a női és a férfi nevelők aránya nem rossz. Az utóbbi években egyre több fiatalember választja hivatásul ezt a pályát a környéken. Tanítónőkben sincs hiány, a képesítés nélküliek többsége a jászberényi főiskolán tanul. Még napjainkban is kevesen választják az óvónői foglalkozást, továbbá — helyszűke miatt — kevesen jutnak be a képzést adó iskolákba. Ez magyarázza, hogy Abonyban magas a képesítés nélküli óvónők száma, majdnem negyvenen vannak. A pártirányítás az oktatási intézményekben maradéktalanul érvényesül, jelentős a párttagok száma, a szakszervezeti mozgalomban valamennyi nevelő részt vesz A nagyközségben két, pedagógusokat tömörítő KISZ-szervezet működik. Az abonyi pedagógusok munkáját elismerik. Ez nemcsak a tavalyi bérrendezésben nyilvánult meg, hanem erkölcsi elismerésben is. Az oktatási intézményekben dolgozók közül ötvenen kaptak kitüntetést. A közművelődés, a sport és a községpolitikai munka támogatásáért tizenhármán az Abonyiak Abonyért emlékplakettet kapták. Az anyagi juttatások is a megbecsülést tanúsítják. Az utóbbi években tizennégyen kaptak építési kölcsönt, többen kedvezményesen vásárolhattak telket. Többségük a diákmenzán étkezik, csekély térítés ellenében. Évről évre mind nagyobb számban vesznek részt a kedvezményes üdültetésben. A munkahelyi légkör általában jó, érvényesül a demokratizmus, ezt jól szolgálja az iskolai tanácsok működése. Évek óta rendszeres időközönként tartanak értekezleteket. A tárgyi feltételek kevésbé kedvezőek. Kevés a korszerű tanterem, bár a tanács mindent megtesz a jobb oktatási körülmények megteremtéséért. Egy évtizede esztendőnként 700—800 ezer forintot fordítanak az oktatási intézmények fejlesztésére. Éj épületrésszel bővült a Gyulai Gaál Miklós általános iskola, a kisegítő iskola és néhány óvoda. A megyei tanács több mint négy millió forintot juttatott 1978 1979-re a Radák úti és a Lenin út 3. szám alatt működő isko Iák felújítására. Mindez szá mottevő segítség, de a gondokat véglegesen egy új, tizenhat tantermes iskola és korszerű napközi otthon felépítése oldaná meg. Az óvodákban elsősorban a túlzsúfoltságot kell felszámolni. A pedagógusok szívesen bekapcsolódnak a település társadalmi, politikai életébe. Segítik a pártbizottság, a Ha zafias Népfront, a KISZ, « szakmaközi szervezet, a sportkör, az MHSZ és a Vöröskereszt munkáját. Közreműködnek a művelődési ház és a falumúzeum tevékenységében Az oktatási intézmények több helybeli mezőgazdasági, ipari üzemmel, szocialista brigáddal építettek ki szoros- együttműködést. E kapcsolatok révén épült iskolai sportudvar, készült feleltetőgép, gyarapodott á salgóbányai ifjúsági tábor, szépültek az iskolák oktatótermei. Gy. F. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A A CEGLÉDI JAPAS ES CESLED VÁROS R XXII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1978. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK Nyugdíj, táppénz, segélyezés Á szakszervezet felügyeletével Az egészségházban Állandó orvosi ügyelet Alkalmassági vizsga, hasznos tanácsok Igen fontos, hasznos létesítmény az abonyi tüdőgondozó helyén nyílt egészségház. Április óta itt végzik a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálatokat, május elején itt kapott helyet a terhességi, a csecsemő- és nővédelmi, valamint a családvédelmi szaktanácsadó. Az egészségház megnyíltával a betegellátás is megváltozott. Sürgős orvosi beavatkozást igénylő eseteket naponta délelőtt 11 órától délután 16 óráig, illeve délután 17 órától másnap reggel nyolc óráig lehet bejelenteni. Ha a beteg járóképes, akkor ő keresheti fel az egészségházi ügyeletet. A hét végi, összevont ügyeleti szolgálatnak is az egészségházban van a helye, szombat déltől hétfő reggel nyolc óráig Ez azt jelenti, hogy a jelzett szombat-vasárnapi és éjszakai időpontban ezentúl nem a területileg illetékes orvost kell a betegnek felkeresnie, vagy ki hívnia, hanem mindig azt, aki az Üjszászi úti egészségházban ügyeleti szolgálatot teljesít. Telefonok, szállítás elüti Ebben az évben százezer színes és fekete telefonkészüléket gyártanak a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében. A tele- onok minőségére nagyon vigyáznak a gyáriak. A technológiai és gyártási előírásokat elsajátították és az utóbbi hónapokban már sikerült fellendíteni a minőséget, nem volt panasz a készülékekre. A képen: szállítás előtt még egyszer gondosan ellenőrzi a telefonokat Császár Istvánné. Gyuráki Ferenc felvétele Felelősségteljes, fontos feladatuk van a társadalombiztosítási kirendeltségek mellett működő albizottságoknak. A szerteágazó munka java részét az aktívák végzik. Közvetlen kapcsolatot kell kialakítaniuk az emberekkel. Ismerniük kell törvényeket, határozatokat, jogokat, és természetesen azokat is, akiknek ügyeivel foglalkoznak. A társadalombiztosítási albizottság a többi közt foglalkozik például a betegségi és anyagi ellátással, családi pótlék ügyekkel, nyugellátással, baleseti táppénzek intézésével, gyermekgondozási segély folyósít- tatásával. Területileg is széles körben kell hogy mozogjanak. A ceglédi albizottsághoz tartozik hatáskörileg nemcsak a város, hanem a járás, a szomszédos Nagykőrös, a nagykátai járás egy ' része is. Különböző szakmák szakszervezeti delegáltjai végzik feladataikat, van két szakbizottság, az egyik a nyugdíjügyekkel, a másik a segélyezésekkel foglalkozik. A társadalombiztosítási albizottság munkájáról értékelő beszámoló hangzott el legutóbb a Szakszervezetek Szakmaközi Szervezete ceglédi városi bizottsága tanácskozásán. A társadalombiztosítási albizottság tavaly 262 nyugdíjügyet és 144 rokkantsági ügyet tárgyalt. A nyugdíjügyekből 173-ról állapították meg, hogy teljesíthető, többről pedig azt, még alaposabban kell foglalkozni az előkészítéssel. A nyugdíjügyi szakbizottság felelősséggel végzi a munkáját és könnyebb lenne a dolga, ha a munkából részt vállaló társadalmi aktívák sorában mind több fiatal kérne helyet Olyanok, akik szívügyüknek tekintik mások életmódját, körülményeit, gondját. Üzemi baleset tényét három ízben ismerte el a szakbizottság. Táppénzmegvonás ellen három alkalommal szólaltak fel az érdekeltek, de mind a hármat elutasították az alapos kivizsgálás után. A tanácskozáson több hozzászólónak volt .mondanivalója, a táppénzes napok számának, csökkentésével kapcsolatban, mivel az itt felmérhető táppénzszázalék magasabb az országos átlagnál, azt viszont nem lehetne állítani, hogy a ceglédi járásban, az említett két városban és a környéken betegesebb, gyengébb fizikumú emberek élnek, mint bárhol másutt. Mivel a nyereség rovására menne, csökkent az 1—3 napos táppénzállomány, viszont többen vannak, akik orvosi igazolással 4—5 napot hiányoznak a munkahelyükről. Sajnos, a betegellenőrzés, amely sok esetben fényt deríthetne jogtalanságokra, nem a legjobb. Arra is érdemes odafigyelni, hogy például a nyugdíj előtt álló emberek közül kevesebben veszik igénybe a betegállományt — akkor is, ha alapos okuk van rá —, mint az erejük teljében levők. A ceglédi társadalom biztosítási albizottság munkáját tanáccsal, segítséggel támogatja a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Pest megyei TB is. A jövőben arra lesz szükség, hogy a munkahelyi szak- szervezeti bizottságok minél több fiatalt ösztönözzenek, küldjenek segíteni. E. K. Fóliaházak Kocséron Kályha mellett a paradicsom Az utóbbi években Kocséron is mind többen foglalkoznak fólia alatti zöldségtermesztéssel. Az idén már 13 termelő kötött szerződést a Nagykőrös és Vidéke Áfész- szel fóliás zöldség, főleg tavaszi saláta és zöldpaprika termesztésére. Mint Bagi József- né, az Áfész kocséri felvásárlótelepének vezetője elmondotta, a községbeli termelők eddig százezer fej fóliás salátát termesztettek és szállítottak az Áfésznek. Az egyik legrégebben és legeredményesebben dolgozó kocséri fóliás termelő, Bognár István, aki feleségével együtt három nagy fóliaházban termeszti a korai paradicsomot és zöldpaprikát. A főkertész tulajdonképpen a háziasszony, mert Bognár István, az Űj Elet Tsz szarvasmarha-telepén dolgozik. Elmondották, hogy 6 éve foglalkoznak a fóliás termeléssel és salátából az idén 8 ezer fejet adtak át az Áfész- nak. A paradicsomot a fóliás saláta után ültették el az olajkályhával fűtött fóliaházba. Százezer fej saláta Klubtagok — látogatóban A Kossuth Művelődési Központ ifjúsági klubjában hetente találkoznak a fiatalok. Vidáman zajlik az élet, választékos program várja a betérőket. A műsorterv közvéleménykutatás és ötletbörze Filcragasztás, játékkészítés Májusban virággal, dallal, tánccal köszöntötték az édesanyákat a Kossuth Művelődési Központban, a kismamák klubjában. A klub minden csütörtökön délután tart foglalkozást. Törzsgárdájuk szívesen látja az új jelentkezőket, a gy'ef fnéffgöndózaái' szabadságon lévő fiatalasszonyokat — hiszen ez a klub értük van. Sok hasznos ismeretre tehetnek szert a klubfoglalkozásokon. Számos ismeretterjesztő előadást hallhattak, amelyek a csecsemőgondozástól kezdve a személyi higiéniáig, kozmetikától a lakáskarbantartásig, tanulástól a játékig sok mindennel foglalkozott. Legutóbb dr. Rátonyi Dénesné logopédus tanácsait hallgathatták meg, aki a gyerekek beszédtanulásáról, helyes szóképzéséről tartott előadást. Most csütörtökön, május 18-án egy kézimunka technikával, a filcragasztással ismerkedhetnek meg, május 25-én pedig gyermekjátékok készítését tanulhatják Öcsai Mariann óvónőtől. I alapján készül. Legutóbb a 1 testnevelés és a sport szerepével, az egészséges életmód kérdéseiről beszélgettek. Történelmi adatok címmel szellemi vetélkedőt tartottak. Május 20-án, szombaton a klubprogram szerint a szomszéd városba, Nagykőrösre utaznak az ifjúsági klub tagjai. Az Arany János Múzeum állandó kiállítását fogják megnézni, mely a felújított, átalakított termekben ismét megnyílt. Az időszaki bemutató- terem is szép élményt kínál, hiszen a kalocsai népművészet színes — hagyományt őrző — forgatagát mutatja be ezekben a hetekben. Május 37-én, szombaton a ceglédi ifjúsági klub a mikebudai ifjúsági klub tagjait látja vendégül, a hónap utolsó vasárnapján irodalmi diszkó lesz, amelyre már megkezdték az előkészületeket. Arany szegélyű érdem keresztek A MAGYAR NEMZETI MUZEUM ŐRIZ egy ismeretlen eredetű katonai érdemkeresztet, melynek körfeliratán az 1848-as évszám és a „Hű vitézségért a magyar nemzet” szöveg olvasható. E szépmívű, aranyszegélyes, fehér zománcú kitüntetést sem a korabeli sajtó, sem a volt honvédek emlékiratai nem említik, ezért tudományos vélekedés szerint itt önkényes magánakcióról van szó. Valaki, aki részt vett a szabadságharcban, csináltatott emléket magának. Fokozza a titokzatosságot, hogy ezt a kitüntetést a forradalmi kormány ugyanilyenre tervezte és magyar Becsület- rendnek nevezte. A szabadság- harc zaklatott idején egyetlen darab sem készült el belőle, ilyenformán senkinek sem adományozták. Ez a múzeumi példány csakis az események után készülhetett, kérdés, hogy mikor, mely országban, s aki zubbonyára akasztotta, jogosan viselte-e? A rejtélyt a ceglédi múzeum oldja meg, a birtokában levő írásokból és fényképekből. Ma már tudjuk, hogy ez az érdemkereszt Itáliában készült és a magyar légió volt honvédéi viselték 1863 és 1867 közötti években. Minden bizonnyal a kezdeményező Földváry Károly mellén díszlett legelsőnek. Tanulmányozva a ceglédi múzeum Kossuth- leveleit, fény derül a magyar légió életére, az itáliai emigráció viszontagságos történetére s a bennünket most érdeklő érdemkereszt létrejöttére. Előbb azonban azokról az ideiglenes kitüntetésekről szólok, amelyeket a csatatereken adományoztak a hőstettekért azonnal, hatásosan és bürokrácia nélkül. Három osztályuk volt. A III. osztályú ezüst érdemkoszorú két és fél centiméter átmérőjű, vörös szalaggal átfűzött, biztosítótűvel ellátott jelvény volt, mintegy kétezer példányban került kiosztásra, tiszteknek, legénységnek egyaránt. A II. osztályú, valamivel nagyobb babér leveles érdemkoszorú belsejét arany hármashalomból kinövő kettőskereszt tölti ki, száznegyven honvéd kapta meg. Az első osztályú sugaras ezüstcsillagból mindössze három példány készült el. Eggyel Bem tábornokot díszítette föl a kormány, a másikkal Gör- geyt. A harmadik nem került kiosztásra. Az érdemkoszorúkat a honvédek mellük bal oldalán viselték, nemcsak a szabadságharc alatt, hanem azután is, más országok egyenruháin, annak reményében, hogy kedvező alkalommal fölcserélhetik aranyszegélyes érdemkeresztekre. földvAry karoly volt HONVÉD EZREDEST, a II. és III. osztályú ezüst érdemkoszorú tulajdonosát 1862. november 25-én nevezték ki az itáliai magyar légió parancsnokává, ő gondolt elsőnek az érdemkeresztek fölcserélésére. Szándékát hivatalosan közölte a Torinóban lakó Kossuthtal. Kossuth 1863. február 4-én ezt válaszolta: „Hozzám intézett előterjesztésére kedves kötelességemnek ismerem a következőkben nyilatkozni: Tény, hogy 1849-ben Magyar Ország nemzeti kormánya, melynek élén állottam, a Szabadság harcz alatt kitűnt katonai érdemek nyilvános elismeréséül katonai Érdem Rendet alapított. Tény az is, hogy a kitüntetésben részesült bajnokoknak a tervezett érdemkeresztek helyett csupán azon oknál fogva osztattak ki ideiglenes érdemkoszorúk, mivel azon időben Debrecenben az elkészítésükre iparművesek hiányoztak. Köszönöm Ezredes Parancsnok úrnak, hogy Honvédjeink tiszteletet parancsoló kívánságának tolmácsává vállalkozott, de a szóban forgó jelvényváltásra a Magas Olasz Kormány helybenhagyását nem tartom szükségesnek, mivel nem új kitüntetésről van szó, hanem olly ideiglenes Jelvényeknek felcseréléséről, amelyeket a légió volt honvédéi mind ekkorig nyíltan viseltek anélkül, hogy az Olasz Királyi Kormány engedelme kikérésének szüksége fenn forgott volna. A kérdéses Érdem Rend Nagy Mesteri Méltósága a Statútumok szerint kormányfői tisztemhez tartozott, hitelesen és hivatalosan constatíroznám: egyszersmind kinyilatkoztatom, hogy mindazok, akik az 1848—49-ki Magyar Katonai Érdem Rend ideiglenes Jelvényeit jogosan viselik, e Jelvényeknek a Rend alapszabályai által megállapított Érdemkereszttel felváltásra kétségbe vonhatatlan joggal bírnak, miért is e jogot következőleg a mondott Érdemrend kereszteknek elkészíttetését s a jogosított általi viselhetését ezennel ünnepélyesen elismerem.” Az arany szegélyű érdemkeresztek megrendelésére hivatalos költség nem állott rendelkezésre, ezért ki-ki a saját pénzén csináltatta meg. OLASZORSZÁGBAN KÉSZÜLTEK az első példányok 1863-tól folyamatosan, ezért az Itáliát megjárt honvédek hagyatékából várhatók a további példányok. Ugyancsak fölbukkanhat olasz és lengyel családoknál is, melyekből az őst kitüntették a magyar szabadságharcban. De az amerikai rabszolgafelszabadító háború volt honvédéi is megvehették, és máshol is, ahol a népek szabadságáért kardot és egyenruhát öltöttek magukra. A kutatások nem hagyhatják figyelmen kívül az emigrációban készített fénykép- felvételeket, mint ahogyan a ceglédi múzeum is őriz egy olyan korabeli metszetet és fényképet, amelyeken Földváry ezredes egyenruháján határozottan fölismerhető az érdemkereszt. Ha nem cserélte volna föl, akkor ott a II. és III. osztályú érdemkoszorú volna. Kossuth nem mondott le soha Magyarország függetlenségéről, várta a kedvező idő eljövetelét, amikor visszatérhet honvédéivel a szabad hazába. Ezt hirdeti Földváryhoz írt levelében: „AZ ÉRDEMKERESZT VISELÉSE újabb ösztön legyen a Honvéd név becsületét egy szent ereklye gyanánt szeplőtelen tisztaságban megőrizni addig is, míg eljövend, amint el fog jönni az idő, midőn nemzetünk eljutva azon szabadság templomába, melynek alapját az 1848— 49-ki Honvéd hős karja rakta le, méltó hálával fog adózni e név dicsőségének, melly nagy tettekre buzdító példa gyanánt fog fényleni a maradék előtt, amíg magvar éL” Hídvégi Lajos
