Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-18 / 115. szám

Idei nyersanyagból A konzervgyár HI-as üzemének Gagarin szocialista bri­gádja egy műszak alatt 9—10 ezer üveg spenótkonzervet zár le. Képünkön: Horváth Dénesné és Pataki Józseíné munka közben. Varga Irén felvétele A tej világnapja Új üzemrészt adtak át Megvendégelik a diákokat országot. Bárány Istvánná, Ka­pus Dénesné, Kincses JózSefné fürgén dolgozik a daráló, keve­rő és csomagoló gépek mellett, melyek naponta másfél mázsa gomolyatúrót készítenek, amit 15 dekás és 3 kilós adagokban gépkocsikkal Alsónémedibe, Ceglédre, Gyöngyösre, Kalo­csára, Kecskemétre, Pásztora és Szécsénybe szállítanak. A Középmagyarországi Tej­ipari Vállalat helyi üzeme egyébként jól zárta az idei első negyedévet. Tejfelvásárlási és gyártási tervét teljesítette, ösz- szességében 10 százalékkal na­gyobb termelési értéket produ­káltak, mint tavaly, hasonló idő alatt. Naponta jelenleg 29 ezer liter tehéntejet vesznek át, valamint 1200 liter juhtejet, melyből egyebek között a mesz- sze-földön, a keleti országok­ban ismert és keresett kaska- vál sajtot gyártják. A tej világnapját rendezik meg május 23-án. Ebből az al­kalomból a Középmagyarorszá- gi Tejipari Vállalat nagykőrösi üzeme árubemutatót tart, s termékeivel megvendégeli az általános iskolák diákjait is. Az üzem egyébként új csar­nokkal gyarapodott, melyet a napokban vettek birtokukba a dolgozók. Az új üzemrész mint­egy másfél millió forintos költ­séggel épült, alapterülete 300 négyzetméter, falait fehér csempével, padlózatát keramit- tal borították. Tehéntúróból és vajból itt készül a mind népszerűbb és kedveltebb gomolyatúró, mely­ből eddig a régi szűkös helyi­ségben nem tudtak eleget gyár­tani. Ugyancsak itt gyártják a beérkező juhtejiből a ju'htúrót is. Gomolyatúróval egyébként a nagykőrösi üzem látja el a fél Aggtelek, Miskolc-Tapolca Nyugdíjasok kirándulása Az Arany János Művelődési Központban működő nyugdí­jasklub tagjai a múlt héten kétnapos autóbusz-kirándulá­son vettek részt. Több, mint félszázan indultak útnak Miskolcra, Miskolc-Tapolcára, Aggtelekre. A nagyobbrészt 70 -—80 éves emberek többsége még alig járt a szomszéd vá­roson túl, nagy érdeklődéssel szemlélték hát az idegen tá­jakat, a híres aggteleki csepp­kőbarlangot, elfeledve még a hűvös, esős idő kellemetlensé­geit is. A kiránduláson részt vett az asszonykórus is, szép dalok­kal szórakoztatva útközben az idős embereket, akik kel­lemes élményekkel tértek ha­za. BJjjjjjjjjpS nagykörös! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1978. MÄJUS 18., CSÜTÖRTÖK Messze viszik az iskola hírét Vendégek a fejlődő országokból „Jancsi egy kicsit szánhú­zóit a havas domboldalon, aztán a befagyott folyón kor­csolyázott. Kipirultan, jóked­vűen szaladt haza, és azt mondta édesapjának: Gyönyö­rű az élet télen!” Tovább tanulnak Nem valószínű, hogy az első osztályosok kedves olvasmá­nyától a budapesti Nemzet­közi Újságíró Iskola 14 afrikai diákja megkedvelte volna a tél örömeit, ám a kedvükért rendezett bemutató tanítás mégsem volt eredménytelen. Az algériai, mali és benini új­ságírók ízelítőt kaptak, az Arany János általános iskola első és nyolcadik osztálya jó­voltából a legkorszerűbb ok­tatási módszerekből, s nem utolsósorban az iskolában fo­lyó oktató-nevelő munkáról. A Nagykőrösre látogató újság­írók kirándulásának szakmai vezetője, dr. Lénárd Ferenc egyetemi tanár, a nyolcadik osztályban látott matematika- oktatás módszerének kidolgo­zója szívesen beszélt a nagy­kőrösi tapasztalatokról: — A Nemzetközi Újságíró Iskola most már másodszor látogatja meg a nagykőrösi Arany János általános iskolát. Természetesen nem ugyanazok a hallgatók jöttek el ismét. Ez a mostani egy francia nyelvű osztály, a tavalyiak az angol nyelvet is használó fejlődő országokból érkeztek. Azért tartom rendkívül jelentősnek ezt a látogatást, mert a Nem­zetközi Újságíró Iskola hall­gatói bepillantást kapnak a magyar közoktatásba, megis­merhetik az itteni oktatási módszereket. Ezekkel együtt kapcsolatba kerülhettek egy olyan iskolával, mely lehetővé teszik, hogy a tanulók csak­nem kivétel nélkül folytathas­sák megkezdett tanulmányai­kat valamilyen középfokú ok­tatási intézményben. Előkerül a labda Kopog a kréta a falitáblán. „Iskolánk kosárlabda-csapatai a megyei bajnokság során ed­dig összesen 789 pontot dob­tgk. A fiúk a lányok pontjai­nak két és félszeresét és ezen felül még negyven pontot sze­reztek. Hány pontot értek el külön a fiúk és a lányok. Tes­sék felírni az egyenletet, x egyenlő... Aki az adatokat el­lenőrizni akarja, megnézheti a földszinti hirdetőtáblát...” A nyolcadikosok elmélyül- ten dolgoznak, aztán felenged a feszültség: előkerül a ko­sárlabda-mérkőzéseken annyit szereplő labda is. A kérdés: meg tudná-e tartani valame­lyik játékos a labdát, ha hi­gannyal töltenék meg? A já­tékból feladat, s a fejtörő kérdésből játék lett. Az óra jól sikerült. Juszuf Maricot, a Maliból érkezett diák elragadtatással szól a látottakról. — Nagyon elégedett vagyok az ebben az iskolában tett lá­togatással. Nekem ez a kirán­dulás talán a legemlékezete­sebb élményem, mióta Magyar- országon tanulok. Az az érzé­sem, hogy az itt látott mód­szerek nagyon jól felkészítik a diákokat további tanulmá­nyaikra, s lehetővé teszik, hogy valamennyi gyerek részt vegyen az oktatás folyamatá­ban. Felejthetetlen élményt vi­szek magammal Nagykőrösről az újságíró iskolába és termé­szetesen haza is... Kérdések sora ■— A nyolcadikos matemati­kaanyagot már áprilisban be­fejeztük. Ebben a hónapban ismételjük az idén megszer­zett ismereteket. Ezt láthatták az órán is — mondja a be­mutató tanítást követő be­szélgetésen dr. Kovács Gábor. Nincs könnyű dolga, hiszen a kérdések, melyek a matemati­katanítás új módszeréről, a továbbtanulási lehetőségekről, az audiovizuális eszközök al­kalmazásáról, a szakkörökről, az órarendről és a • pályavá­lasztásról faggatják az igazga­tót, egyetlen percnyi szünetet sem engedélyeznek. Mindenre válaszolni kell, alaposan, meg­fontoltan. Egy kicsit Magyar- ország nevében is. Felüdülést azok a pillanatok jelentenek, amikor a kérdéseket a véle­ményalkotás váltja fel a be­szélgetésben. „Forradalmi módszer! Követésre méltó példa!” Szinte alig jut idő arra, hogy Makai Katalin, a városi tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője köszönetét mondjon az afrikai vendégeknek érdeklő­désükért, lelkesedésükért. Azért a kíváncsiságért, mely napjaink hazai, szocialista ok­tatási és nevelési módszereibe kívánt behatolni, nemcsak az érdekesség, hanem a fejlődő országok gondjainak megoldá­sa érdekében is. — Valóban, mi már régen rájöttünk arra, hogy terveinket csak jól képzett emberekkel valósíthatjuk meg — mondja összegezésképpen Oláh János, a Nemzetközi Újságíró Iskola igazgatója. A vendégek helyeslőén bó­logatnak ... F. P. Nem marad parlagon Határszemle Határszemlét tart a héten a városi tanács termelés- és el­látásfelügyeleti osztálya, ösz- szeírják azokat a mezőgazda- sági rendeltetésű földterüle­teket, melyeket senki sem mű­vel meg. Ezeket azután hasz­nálatba adják vállalkozó ked­vű jelentkezőknek, akik rész­letesebb felvilágosítást a vá­rosi tanács említett osztályán kapnak. Védekezzünk a károkozók ellen Az elmúlt napokban a szántóföldi növényeken a Pest megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás munkatár­sai, levéltetves fertőzést ta­pasztaltak. A gabonákban egyelőre még gyenge a fertő­zés, a cukorrépában viszont megkezdődött a szárnyas egyedek betelepedése. A víru­sok terjesztésével nagy kárt okoz a gyümölcsösökben is. A Pirimor 5o DP nevű szer­ből hektáronként 30—50 deka, a gyümölcsösökben 80 deka— 1 kilogramm hatóanyagból készített szer alkalmazható si­kerrel a védekezéshez. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Atlétika A múzeumbarátök kirándu­lásait csaknem másfél évtize­de mindig nagy érdeklődés kí­séri. A múlt és a jelen ered­ményei iránt érdeklődő nagy­kőrösiek eddig 22 alkalommal szálltak autóbuszra, hogy ha­zánk különböző tájait és azok történelmét megismerjék. Első útjukat 1964 októberében ren­dezték Arany János és Petőfi Sándor emlékére. Akkor a Kutyakaparó csárdát, a tetét- leni halmot, Jászkarajenőn a kisharangosi volt pusztai te­metőt, Vezsenyt, Abonyt és Szolnokot keresték fel. Az idei, május 21-i kirándulás is érdekes tájakra vezet, s alkal­mat ad arra, hogy a múzeum­barátok a Rákóczi szabadság- harcra, 1705 néhány nevezetes eseményére emlékezzenek. Kegyelmet kértek Ebben az időben Felső-Ma- gyarország, Erdély, a Tiszántúl és a Duna—Tisza köze Baja— Szeged vonaláig a II. Rákóczi Ferenc vezette „nemes ország” területéhez tartozott. Nagykő­rös is a nagyságos fejedelmet tisztelte parancsolójának 1703 szeptemberétől 1710 novembe­réig. Mégsem volt könnyű sorsa a Három Városnak. A császár erősen fájlalta Erdély elvesztését, s ott levő, Rabutin generális vezette hadainak be- szorulását Szeben várába. Ezért úgy határozott, hogy újonnan kinevezett főparancs­nokát 20 ezer emberrel Erdély visszafoglalására küldi. Kecs­kemét és Nagykőrös tanácsa ? Pesten tanyázó labanc alispán szavát elfogadva, a fejedelem szigorú parancsa ellenére be­várta ezt a csapatot, s minden­féle élelemmel ellátta, sőt 30 ezer forintot is adott. Kecske­Vak Bottyán nyomában Múzeumbarátok kirándulása Dunántúlon métnek a 20 ezer labancot ve­zető La Herbeville ‘generális tanúsítványt is adott ezekről a szolgálatokról. Könnyű dolga mégsem volt a két város la­kóinak, nagyon megszenvedték Herbeville átvonulását. Sze­rencsére a városokban végül is egyetlen német sem maradt, s a nyomukban hamarosan megjelentek Vak Bottyán ku- rucai, akik lekísérték a néme­teket Algyőig és onnan tovább délre csaptak. A német sereg­hez csatlakozni akaró rácokat szétverték és Újvidékig ker­gették. A városok kiürítéséről Ká­rolyi Sándor főgenerálisnak kellett volna gondoskodni, ám azok Károlyi parancsának sem engedelmeskedtek. Emiatt Nagykőrös vezetői Szolnokon, Kecskemété pedig Érsekújvá­ron, Bercsényi Miklós főgene­rálisnál raboskodtak. A főge­nerálist sem könyörgéssel, sem a táborába hajtott 60 sertéssel nem lehetett más elhatározás­ra bírni, a fejedelem pedig el­rendelte a két város porrá égetését. Szorult helyzetükben Móra Balázs ferences rend- házfőnököt kérték meg, hogy a fejedelemnél kegyelmet kö­nyörögjön nekik. Kaposvár szülötte A porráégetés el is maradt, ám büntetésből Vak Bottyán egész hadát új ruhába kellett öltöztetni, összesen 893 köz­katonát és 57 tisztet, egyszóval 14 zászlóaljat kellett köpeny­nyel, nadrággal és dolmánnyal ellátni, mégpedig sürgősen. A posztót török kereskedőktől vették a városok, s mert var­rógép természetesen nem volt, a szabók éjjel-nappal varrták a ruhákat Vak Bottyán népei­nek. Az asszonyok zászlókat készítettek. A városok pótolták a hiányzó felszereléseket is. Nyerget, pokrócot, élelmet, szállítóeszközt és bort is ad­tak a kívánt mennyiségben. Az enni- és innivalót még Soltra is el kellett fuvarozni Bottyán hadai után, mert az innen vitt élelem szolgált a Dunaföld- várt, Sirüontornyát s a Dunán­túlt egész a Balatonig elfog­laló sereg táplálására. A nagykőrösi múzeumbará­tok május 21-én Kecskemét, Solt, Dunaföldvár, Simontor- nya útvonalon Bottyán János hadainak nyomát követik. Si- montornyánál a Kapos völgyé­be fordulnak, majd nagy ív­ben, Pincehely, Tamási, Ko- csola után Dombóvártól ismét a Kapóst követve jutnak Ka­posvárra. Útközben megte­kintik a solti sáncokat, a du- naföldvári öregtornyot és a simontornyai várat. Áthalad­nak a Kiskunságon, a solti lapályon, a Mezőföldön, a somogy—tolnai dombvidék, a Hegyhát és a Zselic dimbes- dombos vidékén. Az út vég­pontján, Kaposváron Ripl- Rónai Józsefre emlékeznek, aki e városban született és al­kotott. Természetesen szó esik majd Csokonairól is, aki e vá­rost jelölte meg a Dorottya színhelyeként, s megemlékez­nek Latinka Sándorról is, aki itt fejtette ki forradalmi tevé­kenységét. A megyeháza, a Dorottya-ház, a megyei mú­zeum és a város számos mű­emléke sok látnivalót kínál. Hazatérőben a körösiek a Zse­lic, a Völgység és a Mecsek szép tájaiban gyönyörködhet­nek. Áthaladván Szentbalá- zson, Gödrén, Sásdon és Oroszlón, Komlóval, a híres bányavárossal ismerkednek meg. Innen továbbhaladva is bányásztelepüléseken keresztül visz útjuk. Megfordulnak Ma- gyaregregyen, Szászváron és Nagymányokon. A hidat felégették Legközelebbi pihenőjük a csángó falvakkal körülvett Bonyhád lesz, majd innen Paks, az épülő atomerőmű felé veszik az irányt. írásod­nál ismét találkoznak a ku­ruc idők emlékeivel. Malom­hegy és Forrásvölgy a Duna imsódi szigetén a Bottyánvár nyomait őrzi. Ezeken a sánco­kon nagykőrösi emberek dol­goztak, akiknek nevét a kora­beli városi számadási iratok is megőrizték. Itt dolgoztak például a nagykőrösi faragók is, akik Bottyán János pa­rancsolatára az imsódi .hidat építették. Dunaföldvár ostro­mánál, 1705 májusában a se­besült Vak Bottyánt ezen a 'hídon hozták át menekülő ka­tonái. A hidat végül Forgács generális égette fel, hogy az üldöző császáriak ne jöhesse­nek át a Duna—Tisza közére. A harangok is megolvadtak A nagykőrösi kirándulók előtt a dunaföldvári híd nyit­ja meg az utat. Néhány pil­lantást vetnek Soltra, a Tétel­hegyre, melyen római katonák építettek erődöt a barbárok el­len. Az út mentén Petöfi-em- lékhelyeket, Fülöpszállás és Szabadszállás tornyait pillant­ják meg. Este érnek majd Kecskemétre, melynek fényei messzire világítanak a Kiskun­ságon. Ekkora fényt még 1819- ben sem láttak felette, amikor a város porig leégett, s a tűz visszfényét állítólag még Szo- kolay Hártó János is látta Bécsből. Egyébként valóban nagy tűz lehetett, hiszen a templomok is leégtek, s a ha­rangok is megolvadtak. A nagykőrösiek 23 kirándu­lásának utolsó kilométerein, Katonatelepen áthaladva, Mathiász Jánosra és Kocsis Pálra, a két híres szőlőneme- sítőre emlékeznek a múzeum­barátok. Dr. Balanyi Béla zó Lencse 800-on szintén a negyedik helyen végzett. A városi úttörő futó csapat- bajnokság színhelye a Kinizsi sporttelep volt. Korcsoporton­ként, nemenként és iskolán­ként 1—1 versenyző indulha­tott. A fiú II. és a leány I. korcsoportban győztes csapa­tok tagjai minden számban az élen végeztek. Fiú I. kor­csoport: 1, Arany János ál­talános iskola (Ábonyi, Gál, Szeleczki, Déri, Párizs) 48 pont, 2. Kossuth általános is­kola 45 pont, 3. Rákóczi ál­talános iskola 39 pont. Fiú II. korcsoport: 1. Kossuth iskola (Torma, Soós, Herpai, Völgyi, Németh) 54 pont, 2. Arany is­kola 40 pont, 3. Rákóczi isko­la 36 pont. Leány I. korcso­port: 1. Rákóczi iskola (Hor­váth, Sebestyén, Padányi, Vá­gó, Kovács) 54 pont, 2. Kos­suth iskola 49 pont, 3. Arany iskola 38 pont. Leány II. kor­csoport: 1. Arany iskola (Hor­váth, Boza, Bíró, Kalocsa, Zatykó) 48 pont, 2. Kossuth iskola 47 pont, 3. Rákóczi 36 pont. A Pedagógus SE városi út­törő atlétikai versenysorozatá­nak 2, fordulóját 60 induló­val a Kinizsi sporttelepen rendezték hat versenyszám­ban. Legjobban a Kossuth is­kola diákjai szerepeltek, ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tott: fiú 60 méteres síkfutás Viderspan 8,1 másodperces eredménnyel, távolugrás: Vi­derspan 456 centiméter, súly­lökés: Farkas 986 centiméter. A lányoknál Kovács Ibolya 60 méteren 9 másodpercet futott, távolban 4500 centimétert ug­rott, Vágó súlydobásban 737 centimétert ért el. ÉDOSZ sportnap Nagykőrösön Május 21-én, vasárnap vá­rosunkban kerül sor az I ÉDOSZ megyei sportnapjára, j Kispályás labdarúgásban, ké­zilabdában és atlétikában mé­rik össze tudásukat a Kinizsi sporttelepen, az asztalitenisze­zők és a sakkozók a Sportott­honban vetélkednek. Csütörtöki sportműsor Kézilabda Toldi pálya 15.30: Nk. Toldi DSK—Váci Forte II., 16.30. Nk. Toldi ifi—Váci Forte ifi; Budakalász: B. Textiles—Nk. Kinizsi és Budakalász ifi— Nk. Gimnázium ifi — megyei női bajnoki mérkőzések. Ifjúsági sporttelep: 15. Nk. Petőfi iskola—Abony Gyulai ált. iskola leány, 15.45: Nk. Kossuth iskola—Cegléd Föld­vári ált. iskola, fiú megyei út­törő; 17 óra: Gépjavító— Toldi városi férfi bajnoki mérkőzés. Cegléden megyei évadnyitó minősítő versenyt rendeztek, melyen az Nk. Pedagógus SE fiataljai több érmes helyezést értek el. Eredmények: férfi diszkosz (ifjúsági): 1. Palotai János 49,24 méter; 6 kilo­grammos súllyal, 2. ugyancsak Palotai lett 12,56 méteres do­bással. Ifjúsági női magasug­rás: 2. Pálfi Anikó 145 cm; serdülő fiúk, 1962-ben szüle­tettek, 6 kilogrammos disz­kosz: 2. Szűcs Ambrus, 10,88 méter; gerely: 2. Szűcs 46,36 méter; 1963-ban született fiúk, gerelydobás: 2. Nagy László 40,56 méter. Nagykátán került sor a VIT Kupa diák futó csapatbajnok­ság megyei női döntőjére 10 csapat részvételével. Az Nk. Toldi DSK versenyzői közül az I. korcsoportban Sáfár 200 méteren az ötödik, Maszaro- vics 800 méteren a negyedik lett. A II. korcsoportba tartó­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom