Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-17 / 114. szám

'iMrian 1978. MÄJUS 17., SZERDA Nevelők és neveltek közössége A FÓTI GYERMEKVÁROS KISZ-FIATALJAI ÖNZETLENÜL SEGÍTENEK — Számtalanszor vissza­pergettem már emlékezetem­ben az elmúlt időszkot, de mindig ugyanarra a megálla­pításra jutottam: az elisme­rés, amelyben részesültünk, a kollektív munka eredménye, egyénileg nem tudnék senkit sem kiemelni... Maguknak építették — Határozott, rokonszenves egyéniség beszélgetőpartne­rünk, Kunszt Gábor, a Fóti Gyermekváros fiatal testneve­lés szakos tanára, aki egyben az Európa-szerte híres intéz­mény KISZ-összekötő tanára is. S a bevezetőben említett szavainak magyarázata: a gyermekváros KlSZ-bizottsá- ga az idén — 1964. és 1971 után — ismételten elnyerte a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját. S amint e szép eredmény részleteit kutatjuk, egyre inkább nyil­vánvalóvá válik Kunszt Gá­bor igaza S az sem lehet vitás, hogy az elismerés megérde­melt. Mindenekelőtt tudni kell: a gyermekváros csaknem négy­száz középiskolása, illetve szakmunkástanulója közül több mint háromszázan az ifjúsági szervezet tagjai. A kétszáztizenkét kollégista kö­zül mindössze tizenheten nem KlSZ-tagok. A számadatok már részben választ adnak az elismerés egyik legfontosabb összetevőjére, a szervezettség­re Ennek ismeretében érthe­tőbbek lesznek vállalásaik, s mindenekelőtt az, hogy moz­galmi munkájuk átlagon felü­li. Kunszt Gábor szerint min­denben számíthattak a gyere­kekre; az intézmény területén a sportpályák karbantartásá­ból éppen úgy kivették részü­ket, mint az óvodák környéké­nek rendbentartásából. Ha jelentősebb dolgokról kívá­nunk mégis részletesebben szólni, akkor két említésre- méltó vállalásukat nem sza­bad figyelmen kívül hagyni. — Balatonlellén a gyermek- város telkén üdülőt építünk: az idén nyáron a faházakban már óvodásaink üdülhetnek. De az előzményekhez hozzá­tartozik, hogy volt a telken ko­rábban egy romos épület, amit KISZ-eseink társadalmi mun­kában lebontottak — mondta Kunszt Gábor. — A másik, amire büszkék vagyunk, a parkban lévő tavunkkal kap­csolatos. Korábban megbom­lott a biológiai egyensúlya, a vizet le kellett ereszteni. A partfalakat, a medret üze­mek, vállalatok, meg fiatalja­ink segítségével újjáépítettük, s a gyermeknapon már min­den bizonnyal ismét a régi kép tárul a lakók elé: horgászhat­nak, csónakázhatnak kedvük­re. A kép azonban még ko. rántsem teljes. S hogy a gyer­mekváros nyolc KlSZ-alapszer- vezetének tagjai az átlagosnál jobban dolgoznak, azt más pél­da is bizonyítja. A Tizenegy óra a VIT-ért mozgalom ke­retében a Fóthoz tartozó Kis- alagon több mint ezer méter­nyi járda elkészítésében vet­tek részt az ifjúkommunisták, s a hírek szerint elkészült már Fő utca egyik szilárd burkola­tú oldala: rövidesen hozzá­látnak a túlsó rész helyreho­zatalához is. A szabad időben, öntevékenyen Különös figyelmet fordíta­nak az intézményben a gyer­mekek szabad idejének tartal­mas felhasználására. Ebben a törekvésükben mindenképpen az ifjúsági szervezet áll az élen: osztatlan sikert arat a TIT előadássorozata a fiatal­korú bűnözésről, érdeklődés­sel kísérik a családjogi prob­lémákat ismertető beszámoló­kat. Számos szakkör várja az érdeklődőket: tavaly az országos diáknapokon a Prisz- linger Károly vezette pengetős zenekaruk aranyérmet nyert, csakúgy, mint szólóénekesük, Gábor Erzsébet. Országszerte jól ismerik már a fótiak kerámia-szakkö. rét, s a hímzőszakkört: -mun­káikból nagy-sikerű kiállítás nyílt tavaly a gyermekváros életrehívásának huszadik év­fordulója alkalmából. S az már szinte természetes, hogy rendszeresek a színházlátoga­tások, a kirándulások, s a köz­kedvelt irodalmi műsorok, amelyek mindegyikét ma. gyarszakos pedagógusok irá­nyításával szerkesztik össze a tanulók. Külön helyet foglal el az intézmény lakóinak éle­tében a sport: jellemformáló hatását aligha vitatja bárki is. S itt már szép hagyománya van a tó körüli mezei futó­versenynek, melyen a hat­éves kisiskolás éppen úgy el­indul, mint az érettségi előtt álló nagydiák. Szavazással döntöttek A fóti KISZ-esek legköze­lebbi tervéről is beszélt Kunszt Gábor: — A kollégium alagsorá­ban lévő termet klubhelyi­séggé alaki tjük, természete­sen társadalmi munkában, a KlSZ-fiatalok segítségével. Nagyon szeretnénk júniusig elkészülni... A KISZ Központi Bizottsá­gának vörös vándorzászlaja, e magasszintű elismerés ered­ményeként lehetővé vált, hogy a Fóti Gyermekváros ifjúkom­munistái közül egy küldött Pest megye politikai delegáció­jával, augusztusban a XI. VlT-re Kubába utazhasson. A fóti KISZ-fiatalok szavazással döntötték el a kérdést: egy harmadikos szakközépiskolás, Szijjártó Zoltán vehet részt a világ ifjúságának színpóm- pás havannai randevúján. — Tíz éve kerültem Fótra, korábban nevelőszülőknél éltem — mondta Szijjártó Zol­tán, aki a gyermekváros KISZ- bizottságának agitációs és propaganda felelőse. — Ha végzek, autó-motorszerelő le­szek, s a szakmunkás bizonyít­vány mellé jogosítványt is kapok. Távolabbi tervem: sze­retnék továbbtanulni Szege­den, a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolán, földrajz—test­nevelés szakon. E választáso­mat az indokolja, hogy meg­tetszett nekem a nevelők munkája, s közel áll hozzám a sport: a gyermekváros kézi. labda-csapatában játszom. S azt már mástól tudjuk meg: Szijjártó Zoltán népszerűségét lelkes mozgalmi. munkájú“ mellett aranák köszönheti, hogy mindig — akár tanulásról, akár sportról van szó — önzetlenül segít a kisebbeknek. Mind­ezt megemlítettük az érde­keltnek, aki szerényen ennyit mondott: — Nincs ebben semmi rend­kívüli. Nekem is segítettek az idősebbek, amikor a gyermek- városba kerültem. Itt ez a szo­kás. Falus Gábor * ' Átadták az MTESZ-díjakat Eredményes munkásságuk elismeréseként kedden a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 25 tagjának nyújtották át az ez évi MTESZ-díjakat A kitün­tetéseket Ajtai Miklós, az MTESZ elnöke nyújtotta át a Technika Házában. Színházak, filmesek közösen Újszerű, színházi és film­szakmai együttműködési meg­állapodást írtak alá kedden a Népszínház, a győri Kisfaludy Színház és a Magyar Film­gyártó Vállalat vezetői. Az egymás művészeti munkájá­nak támogatását, a színházi előadások és filmgyári pro­dukciók művészi tartalmának erősítését szolgáló megállapo­dás értelmében a Népszínház és a győri Kisfaludy Színház társulatának tagjai gyakrabban kapnak filmgyári feladatokat, és — alkalmanként — a Ma­film színészei, rendezői, sőt opertőrei és díszlettervezői is vállalhatnak vendégszerepet, vendégrendezést és díszletter­vező megbízást a két színház­nál. Megállapodtak abban is, hogy a filmgyár önálló szí­nésztársulatának tagjai — a Népszínház művészeti irányí­tása mellett — színházi elő­adásokat is tartanak majd. IIAROM JÁRÁS ELLÁTÓI Gyarapszik az olvasók tábora Kevesen tudják, hogy a fő­városban, a Vidám Színpad tőszomszédságában meghúzó­dó aprócska kis könyvesbolt Pest megye három járását lát­ja el könyvekkel. Látszatra olyan, mint a többi üzlet. Vá­sárlók válogathatnak zsúfolt polcairól, csak éppen körös- körül az asztalokon, a padlón kupacokban állnak szállításra várva a könyvek. Balogh Béla, a Horizont Áfész könyvszolgálatának ve­zetője a lehető legjobb inter­júalany, hiszen több, mint húsz esztendeje dolgozik itt, az ország legnagyobb forgal­mú szövetkezeti üzletében. Iskoláktól a vegyesboltokig — Mi vagyunk Budapesten az utolsó mohikánok — mondja az üzletvezető. — Bu­dapesten ma már az Állami Könyvterjesztő Vállalat vette át az üzletek irányítását, a Művelt Nép csak vidéken ter­jeszti a könyveket — mi ma­radtunk. Nem tartozunk az ÁKV-hoz, s nem is tartóz­kodhatnánk nyugodt szívvel a újvárosban, ha a budai járás­nak volna járási székhelye. S mert nincs, innen látjuk el e területet, de a szentendrei já­rás községeit is, no meg a pé- celieket, mogyoródiakat, Kis- tarcsa, lsaszeg környékét. — Hogyan s kikhez jutnak el a könyvek? — Egyedül a budai járás­ban 39 iskola van, s külön­böző üzletek — papír- és ve­SZINHAZI ESTEK A denevér Nem elírás — valóban bemutatóról van szó. ljj. Johann Strauss operettjét ugyanis még sosem játszották az Ope­rettszínházban. Okát nem tudjuk, leg­feljebb sejthetjük: a sokak szerint in­kább dalműnek vagy egyenest vígope­rának Okinthető mű szerepel javá­nak énekszólama olyan igényes, hogy megszólaltatásukhoz operai hangminő­ség kívántatik. Ezzel pedig egy operett­színház — legalábbis nálunk — nem­igen rendelkezik. De hát ez a sejtelem sem egészen helytálló, hiszen a színház jelenleg is műsorán tart néhány olyan klasszikus operettet, melyekben hasonló énekesi teljesítményekre van szükség, s rendelkeznek is ilyen énekesekkel. Mint ahogyan régebben is rendelkez­tek. Akkor hát? A denevér mindmostanáig történt tá­volmaradását az operettek elhiva­tott színházából inkább valamiféle honi beidegződöttség magyarázhatja: ná­lunk ennek a műnek — legalábbis a fő­városban — az Operaházban volt a he­lye. Nos, most ez a beidegződöttség fel­oldódott, s éppen az oldotta fel, aki korábban már egy vidéki színházban — Debrecenben — is vállalkozott A dene­vér színrevitelére: Vámos László, az Operettszínház főrendezője. Ehhez per. sze az is kellett, hogy a színházban ösz- szegyűljön egy olyan énekes-színész, gárda, amelyet csatasorba lehet állí­tani. Hogy ez mennyire igy van, arra jellemző, hogy a jelenlegi előadásban több szerep kettős vagy hármas szerep- osztásban látható, sőt. egyes főbb figu­rákat felváltva játszik ugyanaz a szí­nész: egyik este Einstein, másik este Alfréd, egyik este Rosalinda, másik este Adél. stb. így hát a színház nemcsak egy régi hiányt pótol ezzel az eiöadás­Strauss-bemutató az Opcrettszínbázban sál. hanem önnön erőinek látványos próbájára is vállalkozik, — ami minden­képp a biztonságérzet, a megalapozott­ság jele. Aki régebben figyeli az ebben a színházban folyó munkát, észlelheti, hogy — akárcsak más, operett- vagy musicaielőadásokban is — idestova egy évtized szívós és következetes művészi elképzelései értek meg és értek be ép­pen mostanság. Sokféleképp eljátszható ez a megírá­sa idején — 1874-ben — frivolnak, lé­hának, erkölcstelennek i s bélyegzett opereit (mely jelzők nem akadályozták a sikerét: a bemutató után hatvanöt napon belül 49-szer játszották a Thea­ter an der Wien-ben, ami az akkori műsorszerkezetben eladdig példátlan bombaszériát jelentett). Elképzelhető, hogy a rendezés idézőjelbe teszi az egész művet, hiszen a hajdani kedélyes Bécs, és az egész ferenejózsefi világ több mint száz évnyire van már tőlünk. El­képzelhető, a műfaj perszifikálása is, elvégre maga az operett is kissé távol áll már tőlünk. Elképzelhető valamiféle aktualizálási kísérlet is: a polgári tár­sadalom erkölcseinek kritikája, vagy hasonló. Félő azonban, hogy a mű mindezeknek a megoldásoknak megle­hetősen ellenállna. Vámos László ezért nem is kísérletezik ilyesmivel. Ügy ját­szatja el a darabot, ahogyan az megíró, dott, bár a szövegben némi átigazítta. tást hajtat végre. Csak néhány mozza­natba enged beszüremleni egy kis iró­niát (az „Oh, jaj. a szívem megszakad” „tudathasadásos” megoldása az első felvonásban, a keringőző-elandal odó díszletek a második felvonás gyertyafé­nyes, érzelmes „Egy család.. " számá ban. stb). de egyébként meghagyja A denevért annak, ami: jobbnál jobb szá­mokkal teli operettnek, amelyben ezek a számok kellő hangsúlyt és illő zenei megvalósítást kapnak, s nem akar a meglehetősen együgyű történetből kü­lönösebb társadalmi mondanivalójú művet fabrikálni. Az érdekes az, hogy az előadás ebben a felfogásban is mu­latságos, csipkelődő és felszabadult. Meglepetésekkel szolgál a szereposztás. A látott előadásban például Maros Gá­bor volt Alfréd, a házibarát tenorista. Kitűnő énekhang, elegánsan gunyoros játék (a bonvivánok és tenoristák modo­rosságai számos szellemes fricskát kaptak) jéllemezte alakítását. Hasonló­an kellemes meglepetés Os-wald Ma- rika Adélja; nem nagy, de igen tiszta, nagyon muzikális hang és kitűnő ének- technika birtokosa, és valami eredendő kislányos huncutság is van ebben a szo­balány figurában. Domonkos Zsuzsa, mint Rosalinda igazi primadonna, szép hanggal, dekoratív megjelenéssel. Ma­rik Péter elegáns, kellemes hangú tré­facsináló Falke, Hadics László kedélye­sen korhely Frank börtönigazgató, Ró­zsa Sándor kissé mackós, nehézkes, de biztos hangú Eisenstein, Németh Sándor Orlowsky hercege egy ifjabb kiadású Sir Bazil, Suka Sándor pedig már-már egy shakespeare-i clown mélységű figu­rát formál a részeges börtönőr Frosch szerepéből. Egy kiváló jellemszínész nagy alakításával ajándékozza meg a nézőt. Szellemes, jól tagolt és jól'játszó (jól is lehet benne játszani!) Forral Gábor díszlete. Színpompásak és elegánsak Schüffer Judit jelmezei. Bogár Richárd koreográfiája (a nyitány alatt), és Géczy Éva Kék Duna-keringő betétje Orlowsky herceg báljának „műsora­ként” szép, ötletes és stílusos, öröm­mel láttuk a tánckar ugrásszerű tech­nikai fejlődését is. Hidas Frigyes nagy kedvvel és kitűnő stilusismerettel ve­zényelte az előadást, s igen jól fogta össze a színpadot és a zenekart. Takács István gyesboltok —, amelyek tart­hatnak könyveket, no, és gyá­rak, üzemek, termelőszövetke­zetek. Csaknem kétszáz bizo­mányossal állunk kapcsolat­ban, közülük nem eggyel az évek során baráti viszony ala­kult ki. Pontosan tudják, mit ajánljanak környezetükben, figyelemmel kísérik — ebben mi is segítünk — az új köny­vek megjelenését. Nagy szere­pük van abban, hogy terüle­tükön az olvasók száma egyenletesen nő. Példát mon­danék. Biatorbágyon tizenöt évvel ezelőtt az olvasás irán­ti igény minimális volt, ma jelentős olvasótáborunk van itt is. Budajenő kiesi, mind­össze 900 lélekszámú telepü­lés. Két hónap alatt tizenöt­ezer forintos forgalmat bonyo­lított le az itt tevékenykedő és munkáját nagy szakérte­lemmel ellátó bizományo­sunk. Zsámbékon — 4—4,5 ezer lakosa van — az első negyedévben megközelítően 40 ezer forint értékű könyvet vásároltak üzletünkből. Ezek a számok — úgy hiszem — önmagukért—beszélnek. Ami­kor -1957-ben átvettem a könyvesboltot, évi forgalmunk mindössze 150 ezer volt. Ma? Több mint nyolcmillió. Igaz, ennek csaknem a fele a szö­vetkezet vállalatait, üzleteit látja el, de jut belőle bőven Pest megye járásaiba is. Kertbarátok patrónusai — Ebből a mintegy négy­millió forintnyi könyvből mennyi a szépirodalom? Egy­általán, mit vásárolnak, kér­nek bizományosaiktól a Pest megyeiek? — Túlzás nélkül állíthatom, hogy az e területen élő — s többnyire földdel, kerttel ren­delkező — gazdálkodó embe­rek érdeklődését felkeltettük a szakkönyvek iránt. A kert­barátmozgalomnak születésé­től bábái, lelkes támogatói vagyunk. A kiskert gondos művelése, a szakszerű zöld­ség- és gyümölcstermesztés, szőlőnevelés nemcsak a gaz­dálkodók, mindanmyiunk kö­zös érdeke. Az eladott tan­könyvek aránya is nőtt — te­rületünkön, említettem, sok az iskola — körülbelül egy­millió forintnyit forgalmazunk belőle. S a többi ifjúsági és szépirodalom, művészeti köny­vek, lexikonok. — Az iskolákban népsze­rűek a Móra-kiadványok, a Delfin-sorozat, a Búvár-köny­vek. Akármennyit rendelnénk, napok alatt elfogy. Hiánycikk a Pál utcai fiúk, az Ablak— zsiráf, a Kirándulás az ABC- hegyre. Ezek évről évre meg­jelennek, de soha nem ele­gendő példányban. Elmosódó határvonal — A szépirodalom iránt is erőteljesen megnövekedett az érdeklődés. Bajos lenne va­lamennyi hiánycikket felso­rolni, annyi biztos, Benedek: Arany ketrece, Szabó Magda: Régimódi története, Fekete István kötetei egy percig sem pihennek üzletünk polcain. Kérik a Régi magyar mondá- •katr Zolát, - Tolsztojt is sokan­olvassák. Nyugodtan mondha­tom, ami a fővárosban sláger, azt elkapkodják Pest megyé­ben is. Legalább e területen elmosódtak a határok: fővá­ros és vidék között — Persze, tudatosan is for­máljuk az olvasói ízlést Fel­hívjuk a bizományosok figyel­mét az újonnan megjelenő művészeti, vagy szépirodal­mi művekre. A költészet napja előtt például a verses­kötetekről adtunk jegyzéket Kértek is mind a három já­rás területéről, bőven. S ha­marosan kezdődik az ünnepi könyvhét... Egyszóval mun­katársaimmal, a Radnóti szo­cialista brigád tagjaival egy percig sem tétlenkedünk. Ná­lunk mindig akad munka. Ha éppen nem csomagolunk, szállítunk, árusítunk, akkor látogatjuk a községeket, el­lenőrizzük az ellátást. De nem panaszkodom, hiszen hasznos és szép feladatot vállaltunk. S. Zs. Nővédelem, családtervezés A MEDICINA KÖNYVKIADÓ ÚJ KÖTETE Miként alakul a világ né­pessége, s hazánk demográfiai helyzete? Mit kell tudni a csa­ládi életre nevelésről, a házas­ságkötés előtti tanácsadásról, a fogamzásgátló módszerekről, a koraszülésről, a szexuális érésről, a terhesek gondozásá­ról, a nőgyógyászati rákszűrő­vizsgálatokról ? Ezekre a kérdésekre kap vá­laszt az olvasó, aki kezébe ve­szi a Medicina Könyvkiadó Nővédelem — családtervezés cí­mű kötetét, melyet a szerzők — tizenöt nőgyógyász — első­sorban a tanácsadással foglal­kozó szakembereknek szántak. De hasznos ismereteket merít­het bárki a kötetből: száznegy­venhat ábra és fénykép segíti az orvostudomány legújabb eredményeinek megértését, s a könyv utolsó oldalain a témá­val kapcsolatos törvények és rendelkezések tára is tudniva­lókat kínál azoknak, akik a család- és nővédelem paragra­fusai között kívánnak eliga­zodni. A könyvet, amely e hét vé­gétől kapható az üzletekben (az ára 58 forint, s a terjedelme 473 oldal) tegnap sajtótájékoz­tatón mutatta be a kiadó. Dr. Árky István, a Medicina igaz­gatója elmondotta, hogy a né­pesedéspolitikai határozatok óta egyre nagyobb a társadal­mi igény a könyvben taglalt kérdések megválaszolására, s ehhez kívántak segítséget nyújtani. Ugyanitt tudtuk meg dr. Várdi Páltól, az Egészségügyi Minisztérium család- és nővé­delmi főosztályának helyettes vezetőjétől, hogy hazánkban az' érdeklődők felét a körzeti or­vos, másik felét pedig mintegy 500 nőgyógyász és -ugyanennyi védőnő világosítja fel. Ezért ezer szakember munkaeszköz­ként kapja kézhez rövidesen a köteteket 1 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom