Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

Veszélyes környezetben A Pest megyei gyermek- és ifjúkori bűnözés okairól A Dunakanyar szépségéért Idegenvezetők és őrök Elég sokfélék és ' változato­sak az okok és körülmények, amelyek a bűnözés útjára so­dorhatják a fiatalkorúakat. Ezek közül a rossz baráti kör­nyezet érdemel mindenekelőtt figyelmet. Ez ugyanis az ese­tek kétharmadában szerepel a gyermek vagy a fiatalkorú bűnözővé válásának folyama­tában. ’ I Korai megelőzés A tapasztalatok arra figyel­meztetnek, hogy a megelőzés már kora gyermekkorban fon­tos, hiszen a gyermek- és fia­talkori bűnözés között szoros összefüggés van. Csak tavaly , — a legfőbb ügyész legutóbbi sajtótájékoztatója szerint — a gyermekbűnözők száma orszá­gosan 16,3 százalékkal emel­kedett. Sajnos, Pest megyében is sok a gyermekkorú bűnel­követő. A fiatalkorú bűnelkövetők hatással vannak a gyerme­kekre is, bűntettek elköveté­sére sarkallják őket. Gyakran gyermekek fiatalkorúakkal együtt sodródnak a bűnbe. Az egyik ügyben egy kisgyermek három fiatalkorúval barátko­zott. Az egyiket megválasztot­ták „főnöknek”, ő vállalta a csapat irányítását. Betörték például az egyik élelmiszer- bolt kirakatának üvegét és ezer forint körüli értékben különböző édességeket loptak el. Később a legkisebbikük is elkövette önállóan a lopáso­kat. A megelőzés akkor hatásos, ha már a veszélyeztetettséget segít elkerülni. Sajnos, előfor­dul, hogy elkésik a hatósági intézkedés és a gyermek a bűnöző életmódot fiatalkorú­ként — esetenként még fel­nőttkorban is — folytatja. Példa erre annak a fiatal­korúnak az esete, akit 14 éves korára több rendbeli, bűnszö­vetségben elkövetett lopás miatt, javítóintézeti nevelésre ítélt a bíróság. A családból az anyja és több testvére volt büntetve, ő először 11 éves korában lopott. Volt olyan cselekménye, amelyben a — többszörösen büntetett bátyja biztatására vett részt. Állan­dóan osztályt ismételt és a hatodikból túlkorossága miatt kimaradt. Ezután csak alkal­mi munkát keresett, rövid ideig dolgozott egy vállalat­nál. Csavargott és rossz társa­ságba kerülve követett el to­vábbi bűncselekményeket. Felügyelet nélkül A tapasztalatok szerint a szülők munkahelyi elfoglalt­sága miatt a felügyelet nélkül j hagyott gyerekek egy része is | veszélyeztetetté válhat, köny- | nyen kerülhet kétes barátok társaságába. Például az agglo­merációból naponta Budapest­re bejáró, gyakran három mű­szakban dolgozó szülők távol- I léte alatt a gyerekek elhelye- ; zése nem minden esetben I megoldott. Egyik felsőpakonyi fiatal- i korú szülei naponta bejárnak | dolgozni Budapestre, távol­létük alatt a gyermekre nem ■ ügyelt fel senki. Ezt kihasz- I nálva a fiú többször nem ment el az iskolába, csavar- ) gott. Rossz baráti társaságba j került. Egyszer a nálánál idő- j sebb — és már korábban tör- | vényeinkkel összeütközésbe került — két fiatalkorú hívta I magával egy borospince fel- töréséhez. Először nem akart menni, de amikor társai azt mondták neki: „mi az, be vagy gyulladva” — velük tar­tott. Figyelemre méltó az ingázó és a szülői háztól elkerült fia­talok körében is a bűnözés aránya. Pest megyéből napon­ta a fővárosba több tízezer 14—30 év közötti jár dolgoz­ni vagy tanulni, sokszor 10— 12 órát töltenek távol az ott­honuktól. Laza a szülői ellen­őrzés, nehéz munKájuk, sza­bad idejük és baráti körük fi­gyelemmel kísérése. Sok fiatal pedig az ország legkülönbözőbb részéből — például Szabolcs-Szatmár és Heves megyéből —, távol a szülői háztól tanul vagy dolgo­zik Pest megyében, munkás- szálláson, kollégiumban vagy albérletben lakik. A serdülők igénylik a társaságot és nem biztos, hogy szerencsésen vá­lasztanak. Közülük többen olyan felnőttek közé kerül­nek, aki rossz hatást gyakorol­nak rájuk. Megfigyelhető, hogy a szülői felügyelet hiánya miatt e fiatalok közül többen a züllés útjára lépnek. Tanulságos egy Fehérgyar­matról elkerült fiatalkorú, V. István esete. A fővárosban az épületburkoló szakmát tanul­ta, majd a harmadik évben fe­gyelmit kapott és kizárták az iskolából. Utána segédmunkás­ként dolgozott és Budaörsön lakott albérletben. Megismer­kedett Csíki János többszörö­sen visszaeső bűnözővel, és biztatására Budaörsön trafik­betörésben vett részt. Sok szülő rosszul értelmezett szeretetből elmulasztja gyer­mekeinek ellenőrzését. Példa­ként említhető a Pestvidéki Járásbíróság fiatalkorúak bí­rósága elé került nyolc fiatal­korú és nyolc felnőttkorú gyá- li lakos tanulságos esete. Az ekövetők többsége rendezett családi körülmények között élő szülők gyereke, azonban hiány­zott a megfelelő szigor, szülői következetesség. A fiatalok havonta 400—800 forint zseb­pénzt kaptak, kimaradozásu- kat nem ellenőrizték, társa­ságban pénzüket italozásra költötték. Amikor a pénzük el­fogyott, loptak és raboltak, csakhogy költekezhessenek. Szabad idő — tartalmason Az elmondottak is érzékelte­tik, hogy a rossz, bűnöző bará­ti környezet milyen rombolóan hat a még tapasztalatlan, könnyelműségre hajlamos fia- talkorúakra. Nem egyszerű — és nemcsak bűnüldözői — fel­adat e fiatalokat visszatartani a társadalomellenes magatar­tástól. A? iskolák, a tanácsok, az úttörő- és KlSZ-szerveze- tek, továbbá a helyi sport, és művelődésügyi szervek tevé­keny együttműködése sokat tehet a gyerekek szabad ide­jének tartalmas eltöltéséért. Különösen jelentkezik ennek igénye a nyári szünidőben, amikor még több a gyerekek szabad ideje, és sok esetben nem tudnak mit kezdeni. Például az ócsai nagyközségi tanács gyermek- és ifjúság- védelmi tervében szerepel — többek között — a fiatalok szabad idejének hasznos eltöl­tésének elősegítése. Ebben az iskoláknak, az úttörőszerveze­teknek és a művelődési ház klubjának határoztak meg fel­adatokat, hogy tartalmas prog­ramjaikkal az ifjúság minél széles rétegét vonják be a kö­zösségi életbe. Dr. Orell Ferenc János, Pest megyei gyermek- és ifjúságvédelmi ügyész Tájvédelmi úttörők a Itt a tavasz. A Dunakanyar természeti szépségeire gondo­lunk akkor is, amikor a kör­nyezet szennyeződésével kap­csolatos ártalmakról hallunk. Egyre több járásban ké­szülnek a június 5-i, nem­zetközi környezetvédelmi napra. A szentendrei járás úttörői már az elmúlt nyáron elkezd­tek egy olyan akciót, ameiy konkrét intézkedéseket pró­bál tenni a dunakanyari táj, a természeti szépségek meg­óvásáért. Budakalász, Csobánka, Le­ányfalu, Pilisszántó, Pilis- szentkereszt, Pilisszentlászló, Pomáz, Szentendre, Szigetmo­nostor, Tahi, Visegrád úttö­rőcsapatainak vezetősége már tavaly elhatározta, hogy a pajtások résztvételével meg­szervezi a tájvédelmi szolgála­tot. A gyerekek egyik feladata idegenvezetői jellegű: útba­igazítják, elkalauzolják a Du­nakanyart járó turistákat. A turistautakon feltérképezik a hegyek, völgyek földrajzi, nö­vény- és állattani jellegzetes­ségeit. Ha szembetalálkoznak szemetelő, csikkeket dobáló, nem megfelelő helyen tüzet rakó felnőttekkel, udvariasan, de határozottan figyelmeztetik őket. Ha’ szükségesnek látják, átadnak egy nylonzacskót, is, hogy a kirándulók abba dobják a hulladékokat. Elegáns ol­daltáskát, tájvédő igazolványt, karszalagot, fényképezőgépet kapnak. Az utóbbival lefotózzák azokat, akik a figyelmeztetés ellenére is szemetelnek. Az akció távolabbi célja, hogy kialakuljon a gyerekek­szentendrei járásban bői egy olyan csoport, amely a sport- és turisztikai forgalmat irányítani tudja, s fontosnak tartja, hogy a Dunakanyart megvédelmezze — amennyire csak lehetséges — azoktól az ártalmaktól, amelyek a kör­nyezet állandó szennyeződésé­nek, s nem utolsó sorban az emberi hanyagságnak a kö­vetkezményei. P. Z. Módszervásár A megyék fiataljai Szolnokon Jól vizsgáznak a gyakorlat­ban az Állami Ifjúsági Bi­zottság kezdeményezésére kí­sérletként létrehozott megyei klubmódszertárak — közölték a klubtanácsok titkárainak és szakelőadóinak hétfőn kez­dődött szolnoki országos kon­ferenciáján. A példásan műkö­dő Szolnok megyei módszer­tár — a Ságvári Endre megyei művelődési központ kereté­ben — több száz kötetet szám­láló szakkönyvtárat létesített, több ezer diafelvétellel ren­delkezik, magnószaiagokon irodalmi és művészeti műso­rok egész sorát rögzítették. Megteremtették az ifjúsági filmtár alapjait is. A konferencia résztvevői az egyhetes tanácskozás során módszervásárt tartanak, meg­ismerkednek több ifjúsági klub gyakorlati munkájával, töb­bek között Szolnokon, Török- szentmiklóson és Mezőtúron vesznek részt módszertani foglalkozásokon. 1912 PHYLAXIA A teljes értékű borjútápszerek vitaminokkal és profilaktikus hatóanyagokkal dúsított, kiegyensú lyozott tá pa nyagta rta I m ú, a teljes tej helyettesítésére alkalmas por alakú készítmények. Fajta-tiszta magyar-tarka borjak mesterséges nevelésénél a tápszerek előírás szerinti - két fázisban történő - alkalmazása megfelelő táplálóanyag- és optimális vitaminellátást biztosít. A tápszerek profilaktikus hatóanyagai preventív védelmet nyújtanak a bakteriális eredetű felnevelési betegségekkel szemben és fokozzák a szopósborjak ellenálióképességét. A rövidített — csak 60 napos — itatási program bevezetését a keresztezett borjak részére ajánljuk, ahol kielégítőnek tartjuk a borjúnevelés időszakában a napi 700—800 grammos súlygyarapodást. A starter tejpótló borjútápszerekből készült egalizált tej itatásra való áttérés után (kb. 2 hetes kortól) a növekedés fehérjeszükségletét jó minőségű szálastakarmánnyal és a T-26 szupermixből készült indító borjútáppal fedezhetjük. A T-26 szupermix és a tejpótló borjútápszerek megrendelhetők a megyei ZÖLDÉRT Vállalatoktól. PHYLAXIA Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat 1107 Budapest, Szállás u. 5. Starter nevelő tejpótló borjútápszerek T-26 szupermix, indító borjútáphoz Telefon: 575-311.

Next

/
Oldalképek
Tartalom