Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

V. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1978. MÁJUS 14., VASARNAP Kecskeméti iskolákban Háromezer könyvtári olvasó A város könyvtári helyze­téről és a továbbfejlesztés le­hetőségeiről volt szó a városi párt-végrehajtóbizottság leg­utóbbi ülésén. Barkóczi Ist­ván, a városi tanács művelő­désügyi osztályának vezetője beszámolójában értékelte a •város közművelődési, iskolai és szakszervezeti könyvtárai­nak ellátottságát, eredményeit, s felvázolta a könyvtári háló­zat fejlesztésének legfonto- .sabb teendőit. A város központi tékája a Juhász Gyula városi és já­rási könyvtár, amelynek fenn­tartója a városi tanács. Egy központi felnőtt-, egy iskolai könyvtárral összevont gyer­mekrészleggel és három fiók­könyvtárral működik. Az in­tézmény a város minden la­kójának rendelkezésére áll, s a könyvtári szolgáltatásokon i kívül járási módszertani funkciókat is ellát. A város négy általános iskolájában, a kisegítő iskolában, a gimná­ziumban, a szakmunkásképző intézetben, s az egyetemen is találunk iskolai könyvtárakat, amelyek az intézmények okta­tási-nevelési tanulmányi munkáját segítik, a tanulókat olvasásra és könyvtárhaszná­latra szoktatják. Az általános iskolai könyvtárakat a városi tanács, a középiskolaiakat a megyei tanács irányítja. Tárt kapukkal Gödöllő tizenhárom üze­mében, intézményében műkö­dik üzemi szakszervezeti, négyben pedig vállalati mű­szaki könyvtár, amelyek a munkahely dolgozóit, műszaki szakembereit hivatottak szép- irodalmi, ismeretterjesztő és szakmai könyvekkel, folyóira­tokkal ellátni. Az Agrártudo­mányi Egyetem könyvtára a felsőoktatási intézmény, okta­tó, nevelő és kutató munkájá­nak elősegítése mellett orszá­gos szakkönyvtára, a mező- . gazdasági oktatásnak, gépesí­tésnek, s az ágazati szaktudo­mánynak. Kapuit kitárja a város és a környék lakói előtt is, de elsősorban a me­zőgazdasági szakemberek szá- 'mára kínál irodalmat, s több mint hétszáz folyóiratot. A könyvtárhálózat működé­si feltételeit vizsgálva, válto­zatos az elénk táruló kép. A városi könyvtár például el­marad a Gödöllőhöz hasonló nagyságrendű és szerepkörű települések könyvtáraitól, an­nak ellenére, hogy 1975-ben mintegy 800 ezer forintért korszerűsítették. S bár terü­letét 72 négyzetméterrel nö­velték, az egy lakosra jutó alapterület így is kevés. Kü­lönösen a gyermekrészleg helyzete kedvezőtlen, a 20 négyzetméteres helyiségben már több mint 10 ezer kötetet tárolnak, s a kölcsönzés, az olvasás, a gyermekfoglalkozá­sok megtartása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Viszont a könyvtár berendezése, kül­ső képe esztétikus, s erre tö­rekednek a fiókhálózat helyi­ségeiben is. A Blaha-fürdőn, • a volt MÁV-váróterem épületében 52 négyzetméteres, jól felsze­relt, négyezer kötetes fiók­könyvtár áll az olvasók ren­delkezésére, ám a több mint kétszázezer forintos költség­gel és sok társadalmi munká­val elkészült kiskönyvtárat nem használják ki kellően. A Királytelepi általános iskola egyik tantermében a mintegy ezerötszáz kötetes állományt rendszeresen cserélik, frissí­tik. Másfél éve nyitották meg az első lakótelem fiókot, a Stromfeld Aurél sétányon. A 38 négyzetméter alapterületű kiskönyvtárban 5 és fél ezer kötet, s 32 folyóirat található. A telep lakói megszerették a fiókintézményt, s teljesen ki­használják. 45 ezer kötet A városi könyvtárban és fiókjaiban nyolc főfoglalkozá­sú és öt részfoglalkozású könyvtáros látja el a szakfel­adatokat. A szakképesítés megfelelő, csak az okoz gon­dot, hogy a képesített könyv­tárosok közül hárman gyer­mekgondozási szabadságon vannak, helyettesítésük pedig csak szakképzetlen fiatalokkal lehetséges, akik maguk is kis­mamák, és szintén sokat van­nak távol gyermekeik beteg­ségei miatt. A könyvtárosok bérét a tavalyi általános bér­rendezés keretében emelték, de a megyei és az országos átlagnál 10—12 százalékkal így is alacsonyabbak. A városi könyvtár tavaly év végén több mint 45 ezer kötetet számlált, s bár az or­szágos átlagtól elmarad, az elmúlt időszakban egyenletes volt a növekedés. Különös gondot fordítanak a könyv­tárban a középszintű szakiro­dalom beszerzésére. A tanu­lók, a továbbtanulók az egy- egy téma iránt érdeklődők, a különféle előadásokra készü­lők megtalálják a számukra szükséges irodalmat. Kiterjedt a könyvtárközi kölcsönzés is, ezzel az olvasók gyakorlatilag minden Magyarországon meg­jelenő könyvhöz hozzájuthat­nak. Az olvasóteremben a ké­zikönyveken, a lexikonokon, a szótárakon kívül 137 napilap és folyóirat közül! válogathat­nak az érdeklődők. A könyv­tárosok munkáját dicséri, hogy az olvasók száma tavaly meg­haladta a háromezret, s ez a város lakosságának több mint tizenkét százalékát jelenti. Javuló feltételek Kiveszi részét a könyvtár a munkásművelődésből is. Együttműködik a szakszerve­zeti könyvtárakkal, az üzemi kultúrfelelősökkel. A könyv­tárban kezdeményezték azt az akciót is, amelyben egy-egy szocialista brigádra bízták író—olvasó találkozók szerve­zését. A szakszervezeti és műsza­ki, valamint az iskolai könyv­tárak is magukon hordják a közművelődés eredményeinek és gondjainak lenyomatát. Egy bizonyos; valamennyi in­tézményben azon vannak, hogy a közművelődési határo­zat szellemében javítsák a feltételeket, s hogy eredmé­nyesebben kivegyék részüket a közművelődési feladatokból. A párt-végrehajtóbizottság a beszámolót elfogadta; s a lehetőségek teljesebb kihasz­nálását, valamint a VI. ötéves tervben előirányzott hálózat- bővítést célzó feladatokat sza­bott meg. G. Z. Az év második felében Megkezdik a komplex szűrést A Tüdőgondozó Intézet változásai Csaknem fél éve, hogy a gödöllői Tüdőgondozó Inté­zet vezető főorvosával, dr. Váradt Tamással, az intézet jelenéről, s közeli jövőjéről, a betegek és a dolgozók ér­dekeit egyaránt szolgáló fej­lesztési elképzelésekről be­szélgettünk. Az akkor még csak tervben szereplő elkép­zelések egy része az elmúlt hónapok alatt megvalósult, s a gondozók munkájában, a betegek ellátásában is jelen­tős változások következtek be. Ezekről kérdeztük meg ismét dr. Váradi Tamás fő­orvost: — Két nagy jelentőségű változás történt — tájékoz­tatott. — A várost és a já­rást érintő egészségügyi in­tegrációban egyre inkább megtaláljuk a helyünket, sez nagyban befolyásolja a mun­kát. Előrelépés, hogy felújí­tottuk, megfelelő bútorokkal láttuk el a váróhelyiségeket, s azokat a szobákat, ahol a gyógyító munkát végezzük. Üj burkolatot kapott a rönt­genszoba padlója, s a rönt­gengépen is elvégezték a szük­séges felújítást. Újabb nagy­szerű lehetőségünk is adó­dott — nyáron végre besze­reltetjük az épületbe a köz­ponti fűtést. Nyolcvan igazolás E nagy munka elvégzésé­hez a szükséges anyagiakat a városi-járási egészségügyi osztály biztosítja, de ez még nem lenne elegendő. A gö­döllőiek segítőkészségére, s nem kevés társadalmi mun­kára is szükség van, hogy két hónap alatt a tervből va­lóság legyen. A. tervezést tár­sadalmi munkában, mintegy 30 ezer forint értékben, Zebe- gényi István mérnök mind­össze három hét alatt vé­gezte el. A kivitelezést egy gödöllői kisiparos vállalta, s augusztus elejétől a fűtési idény kezdetére el is készül a szereléssel. Az intézmény munkájának ...... elismerését, megbecsülését jelenti ez az önzetlen segítség. — Két változást említett... — A májsik az, hogy ez év április elsejétől megkezdtük a kettős rendelést, azaz egész nap fogadjuk a hozzánk for. dúló betegeket, akiknek nagy százaléka szenved krónikus légzőszervi betegségben. Dr. Nyíró Katalin személyében úi szakorvos került az inté­zetbe, s az asszisztensek száma is emelkedett. Szük­ség is volt rá, hiszen napon­ta mintegy 60—80 beteget íátunk el, 120—140 ernyő- fényképet készítünk, külön­böző célokra 80 igazolást adunk ki, s a területünkről beér­kező csaknem 40 ezer ernyő, fénykép feldolgozása is fo­lyamatos feladatunk. Nem nézik a munkaidőt — A közelmúltban megyei, országos és nemzetközi ta­nácskozásokon vett részt. Az itt szerzett tapasztalatokat hogyan hasznosítják? — A tanácskozások meg­erősítettek abban, hogy jó úton járunk, amikor a légzésfunk­ciós diagnosztikai vizsgála­tok technikai és módszertani alapjainak megteremtésén fáradozunk. A konferenciá­kon hallott tapasztalatokat hasznosítva az év második fe­lében megkezdjük a komp­lex szűrővizsgálatot. Ez azt jelenti, hogy a légzőszervek vizsgálatán túl azt is kutat­juk, az egész lakosságra ki­terjedően, hogy kinek van magas vérnyomása, szívpana­sza, cukorbetegsége. Ezzel a vizsgálattal nagy segítséget nyújtunk a rendelőintézetnek, mert akinek például munka- vállaláshoz. a jogosítvány ér­vényesítéséhez van szüksé­ge orvosi igazolásra, annak nem kell órákig a rendelőin­tézetben várakoznia, így ott több idő marad majd a bete­gek ellátására, gondozására. A komplex szűrés másik haszna, hogy eredménye 1 évig érvényes, így, ha szük­séges, csak igazolást kell tő­lünk kérni, s nem kell a vizs­gálatot mindannyiszor elvé. gezni. Ahhoz, hogy zökkenő­mentesen indítsuk el ezt a szűrést, a térségünkhöz tar­tozó 85 ezer emberről gyűj­tött nyilvántartásunkat át kellett rendeznünk. Ez első­sorban az asszisztensekre rótt nagy munkát. — A felújítás, a kettős Kecskeméti iskolában Zengett a Galga menti dal De jó, hogy esik az eső, — sóhajtott Szovics Jánosné, ami­kor a hévízgyörki asszonykó­russal elindult az autóbusz Kecskemétre. — Nem vagyok ideges az elmaradt gyomlálá- sért. A mellette ülők egyetér­tőén bólintottak, s kezdték a próbát. — Nagyon szorítja a kórus tagjait a sok tavaszi m? tó­gazdasági munka, így aztán a heti próbáinkat rövidre kel­lett fogni — mondja dr. Ba­lázs Józsefné, a kórus ve­zetője. — Váratlanul ért ben­nünket a kecskeméti meghí­vás, ahol e héten tartják az országos zenenapokat és ma a népzene napja lesz. Erre hívtak bennünket, s a hosszú úton, legalább van idő dal- csokraiinkat próbálni. Kilenc év alatt Az egész napos rendezvény­nek a kecskeméti Óvónőképző Intézet adott helyet. A folyo­són régi ismerősként fogadja az érkező hévízgyörki asszo­nyokat Vass Lajos, Széli Jenő, Vargha Balázs és a többi nép- zenekutató, akik az országos tanácskozás előadói. Ugyan­ilyen ismerősként üdvözlik a 'már megérkezett népművésze­ket, az egyházaskozári Gyur­ka Mihálynét, a nagyvisnyói Sütő Gyulát, a bugaci Szelecz- ki testvéreket és a népzene előadóművészeit Bácsik De­zsőt, Pribojszky Mátyást, akik­kel már több közös szereplé­sük volt. Aztán megtudjuk, hogy a hé- vizgyörki asszonykórust a Ma­gyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának javaslatára hívták meg a ta­nácskozásra. — Még az Aka­démián is számon tartanak bennünket — súgja Dobronay Jánosné Gergely Tibornénak. — Nem kis dolog ez, tudjá­tok-e — kérdezi Kustra János­né. S hogy mennyire tudják, azt ezen a napon is — mint a megalakulásuk óta eltelt 9 év alatt olyan sokszor —, dalaik szépségével, csengő hangjuk­kal, igazi ősi paraszti énekstí­lusukkal bizonyították. Először szavakkal... A délelőtti szakmai tanács­kozás legnagyobb elismerése volt, hogy egyik dalukat a résztvevők megtanulták, s ad­dig nem engedték el az asszo­nyokat, amíg az egész terem velük együtt nem énekelte: Körülcsipkés a muskátli leve­le ... — Könnyű ilyen embe­reket megtanítani, mint Vass Lajos — szólt le a pódium­ról Bankó Gáborné, de Vass Lajos sem maradt adós a bók­kal: — még attól is könnyebb ilyen asszonyoktól tanulni a nótát, mint a hévízgyörki me­nyecskék. Talán estig is el­tartott volna a közös nótázás, ám a rendezők sürgették a csoportok tagjait, hiszen kez­dődtek Kecskemét iskoláiban a rendkívüli énekórák. Művé­szek, költők, írók, akik a nép­művészetet vallják alkotá­saik tiszta forrásának, a nép­dal és a népzene tolmácsolói- val együtt indultak, hogy íze­lítőt adjanak a megőrzött és élő hagycmánykincsből. Pólyák Ferenc, a matkópusz- tai baltás ember, a faszobrá­szat művésze három héviz- györki asszonyt — Bobál Mi­hálynét, Kustra Jánosáét, Vai- gel Gábornét — kísérte a Má­tyás téri iskolába. A várakozó tamil ők tapsa fogadta a nép­viseletbe öltözött aszonyokat. Pólyák Ferenc először művé­szetéről vallott, majd arról az élményről, amit a héviz- györki asszonykórussal történt első találkozás nyújtott szá­mára: — Együtt lenini velük boldogság, hallgatni tiszta mű­vészetüket élmény, megismer­ni és megőrizni dalaikat igaz emberség. Aztán Kustráné idézte Kecskemétre a Galga mentét, először szavakkal, az­tán énekszóval. Rendkívüli énekóra A Katona-telepi iskola tan­testülete a kapu előtti téren várta a hévizigyörkieket, ahová dr. Balázs Józsefné vezetésével érkeztek: Bankó Gáborné, Gá­bor Antalné, Gergely Tibor- né, Kovács Miklósné és Szo­vics Jánosné. Kísérőjük volt Hatvani Dániel költő, aki ar­ról beszélt a tanulóknak, mit jelentett és jelent számára a népdal. A költő szavai után daltanulással folytatódott az óra. Kovács Miklósiné igazi énektanárnak bizonyult. Né­hány perces tanulás után zen­gett az alkalmi kórus vidám éneke: Ez a kislány tejjel mos- dik, nem vízzel... Gergely Tihorné társai segítségével a Kédervári kisasszony című hévízgyörki gyerekjátékot taní­totta meg. És hol járt Bazsik Ferenc- né, Dobronai Jánosné, Fercsik Mihályné? A Czottner -téri is­kolában. A gyerekek énekszó­val fogadták az érkezőket, akiket Heltai Nándor író mu­tatott be. Dobronai Jánosné arról a hagyománytiszteletről beszélt, amely máig megőriz­tette vele a népviseletet, amely nem alkalmi ruhája, hanem egyszerűbb formájában, keve­sebb díszítéssel, mindennapi öltözete. A hetedikes Bozsik Józsi arra kért engedélyt, hogy megszámolhassa a nénik szok­nyáját. — Nyolc! — közölte társaival, S amikor a hangulat oldódott, itt is megkezdődött a rendkívüli énekóra. Gyermekeik is átveszik A délutáni tanácskozásnak ezt a címet adták a népzene napjának szervezői: A népdal hódítása, továbbélése a pódiu­mon és a mindennapokban. A népművészeknek a város álta­lános, közép és felsőfokú is­koláiban tartott rendkívüli énekórái ehhez a továbbélés­hez nagymértékben hozzájá- járultak. Amíg a tudósok vitáját hallgattam, arra gondoltam, nem lehetne-e ezeket a ma lá­tott és ünnepi alkalomhoz kö­tött rendkívüli énekórákat ál­landó gyakorlattá tenni. Nem lehetne-e a látottakat tapaszta­latként szűkebb hazánkba el­hozni. Határtalan és behozhatatlan előnye van a hévizgyörkiek- nek — mondotta felszólalásá­ban Vass Lajos. — Megvan az az előnyük, hogy náluk a régi énekstílus ma is élő, és ezért előadásmódjuk őszinte, mentes minden sallangtól. Dalaikat, amit tőlük ma hallottunk, együtt énekelhették nagyanyá­ikkal, s minden bizonnyal gyer­mekeik is átveszik ezt a rom­latlan kincset szüleiktől. — Átveszik — szól közbe Vaigel Gáborné. Biztosíték erre a ta­nárnő által vezetett negyven tagú gyermek népijáték cso­port. — A szándékhoz, törekvés­hez, amit önök csinálnak, csak gratulálni lehet — válaszolt Vaés Lajos. És nem ő volt az egyetlen, aki ezen a napon sok sikert kívánt a Szocialista Kul­túráért címmel kitüntetett hé- vizgyörki asszonykórusnak. Fcrcsik Mihály í rendelés bevezetése, a köz­ponti fűtés szerelése, a komp­lex szűrés rendszerének ki­dolgozása rövid idő alatt na­gyon sok energiát követelt, s követel az intézet dolgozói­tól, hiszen a betegeket a vál­tozások gondjai között is hiánytalanul ellátják. — Igen, s ezt csak úgy tudjuk elérni, hogy rendkí­vül fegyelmezetten végezzük munkánkat. Dolgozóink hi- vatásszeretetből jelesre vizs­gázva, munkaidőt nem néz­ve, maximálisan ellátják fel­adataikat. Még arra is van idejük, hogy a belső tovább­képzéseken kívül hárman szakosító vizsgára készülje­nek, két szakképzetlen asz- szisztens pedig az alapképe­sítés megszerzésén fárado­zik. Természetesen tovább foly-. tatjuk tudományos munkán­kat is. A Központi Statiszti­kai Hivatallal közösen egy, a szűrések feldolgozását köny- nyítő statisztikai rendszer- megteremtésén munkálko-. dunk. Eredményes harc A meglévő kisebb-nagyobb gondokon átsegíti az inté­zet dolgozóit az a tudat, hogy szükség van munkájukra, s ezt a vállalatok, intézmé­nyek is támogatják. A bete­gek rehabilitációjában kész­ségesen együttműködnek a tüdőgondozóval, biztosítják a könnyebb munkát, az esetle­ges műszakváltást dolgozóik mielőbbi gyógyulása érdeké­ben. S ez az együttműködés a ■ légzőszervi betegségek eile- , ni eredményes harcot jelenti. Gáspár Mária Tizenegy gólt lőttek A GSC serdülői Elutazásuk előtt megfogad­ták a gyerekek, hogy anyák napja alkalmából szép játék­kal köszöntik a velük tartó édesanyákat, s a fogadalmat teljesítették — tájékoztatott Parádi Lajos, a GSC elnöksé­gének tagja, aki maga is el­kísérte a gödöllői csapat ser­dülőit Vácszentlászlóra, ahol a helyi csapat serdülőivel mérték össze erejüket. A GSC utánpótlás gárdájából Szabó Zsigmond, Hegedűs László, Hegedűs Attila, Sza­badi Csaba, Tóth Attila, Pálfi Sándor, Végh József, Tamás Gábor, Bertok László, Schwel­le László, Kacsuk Ferenc, Nyerluáz János és Lakatos Csaba játszhatott. I A heti háromszori edzésnek, a csapat nagyszerű közösségi szellemének köszönhető, hogy a Faliszelc Sándor testnevelő tanár irányította gárda nagy sikerrel szerepelt ezen a mérkőzésen is. Tizenegy gólt rúgtak és sikerült érintetle­nül megőrizni hálójukat. Ber­ták László, Borbély Mihály és Szabadi Csaba 3—3 gólt lőtt, Szabó Zsigmond kétszer talált a vácszentlászlóiak há­lójába. Jövőre két csoportban Eszperantót tanulnak Húsz kisdiák ismerkedik az eszperantó nyelvvel a domo- nyi általános iskolások klub­jában. Ferencz Józsefné ta­nítónő, a klub vezetője, aki társadalmi munkában tanítja a gyerekeket, elmondta, hogy aki korán kezd eszperantót tanulni, később könnyebben sajátíthat el más nyelveket is. A heti foglalkozásokon a hallgatók játékosan ismer­kednek meg a mesterséges nyelv szabályaival. Terveik között szerepel, hogy eszperantó nyelven le­velezzenek magyar és kül­földi diákokkal, s hogy jövőre kezdő és haladó csoport is induljon. K.I. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom