Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAOAS ES XXII. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM mumrnsun 1918. MÁJUS 3., SZERDA A városban és a járásban Tizenkétezren a nagygyűlésen Délután vidám majális Cegléd fellobogózott utcái az ünnep napján teljesen elnépte­lenedtek. A városbeliek apra- ja-nagyja a Putrisarki erdőbe vonult, ahol tizenkétezren vet­tek részt a majálison. A nagy tisztáson felállított dísztribün, nél délelőtt nagygyűlést tar­tottak, amelyen a Himnuszt követően Túri Emma, a Kalá­ris irodalmi színpad tagja Vá­ci Mihály: Valami nincs sehol című versét mondta el, majd Kiszely Ferenc, a városi szak­maközi szervezet elnöke kö­szöntötte az egybegyűlteket, köztük Gyigor Józsefet, az MSZMP városi bizottságának első titkárát, Drabek Károlyt, a Pest megyei pártbizottság politikai munkatársát, Mazzag Pált, az SZMT tagját, és Évin Sándor vezérőrnagyot, a hely­őrség parancsnokát, továbbá Csemő község vezetőit. Kovács Károly, a városi ta­nács elnöke mondott ünnepi beszédet, méltatva a proleta­riátus nemzetközi ünnepét. A nemzetközi munkásosztály múltját, forradalmi sikereit idézte fel, amelyéket a tudo­V $ Cegléd bércéi eh ; t t 1 Felavatták az új tornacsarnokot 1 Ceglédbercelen, az általános iskola tágas udvara szélén új épület magasodik. Fala fris­sen vakolt, hatalmas ablakain özönlik be a fény. Az épület a község büszkesége: az iskolai tornacsarnok. Szíwel-lé'lek- kel építették az emberek, gyer­mekeiknek, unokáiknak. A tornacsarnok 3,8 millió forint­ba került, ebből több mint 3 millió forint a társadalmi mun­ka értéke — ha ezt a munkát valóban lehet csak a pénz ér­tékével mérni. Az utóbbi tíz esztendőben nem is az első nagy tett, amit a ceglédberceli szorgos nép végihez vitt. Büsz­kélkedhetnek a művelődési há­zukkal, az óvodával, a vízmű­vel — hogy csak a nagyobba­kat említsük. Május elsején a ceglédi já­rási ünnepségen avatták fel a ceglédberceli tornacsarnokot, amely egyben az ünnepség színhelye lett, miután köszöntő szavak kíséretében a birtokba­vételt jelző aranykulcsot Bal­ia János, a járási pártbizottság első titkára átadta Szabó Al­bert iskolaigazgatónak. A népes vendégsereget, amely a ceglédi járás községei­ből érkezeit, valamint Cegléd- b ere el dolgos lakóit Máté Gyu­la, a községi pártvezetőség tit­kára üdvözölte. Ünnepi beszé­det Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke mondott, han­goztatva: megvalósítandó cél­jaikért napról napra jobban kell dolgozni. Tavaly a járás mezőgazdasági üzemeiben a termelés 13 százalékkal emel. kedett, ilyen munkára, ilyen nemes versenyre kell most is törekedni. Bejelentette, hogy a múlt évi társadalmi munka- versenyben Pest megyében Ceglédbercel a harmadik lett. A tornacsarnok építőinek példás összefogását, szorgos munkáját Kárpáti Antal ta­nácselnök méltatta, majd a községről készült, selyemgrafi­kával díszített oklevelet adott át a társadalmi segítésben élen járt munkahelyeknek és sze­mélyeknek. Siklódi Ferenc, a községi népfrontbizottság el­nöke a Társadalmi munkáért emlékérmet, valamint az Ér­demes társadalmi munkás ki­tüntetéseket adta át, Bállá Já­nos pedig a járási pártbizott­ság és a járási hivatali nevé­ben elismerő oklevéllel kö­szönte meg a község vezető testületéinek áldozatos szerve, ző, irányító munkáját, mellyel az építkezést segítették. Nagy Imre, az Albertirsa és Vidéke ÁFÉSZ elnöke az április 15— 16-i országos bemutatón elért díjat, az aranyérmet adta át az | ünnepen a ceglédberceli nem­zetiségi tánccsoportnak és be­jelentette: a MÉSZÖV ebben az évben, mint pártfogoltjá- nak, 30 ezer forint támogatást ad a táncosaknak és 10 ezer forinttal segíti az aranydiplo­más vegyeskar működését is. A ceglédi járási ünnepség a ceglédberceli vegyeskar igen színvonalas műsorával ért vé­get, amelyet Juhász Frigyes karnagy vezényelt. mányos szociajísfnus eszméjé­vel felvértezve ért el. Beszélt a haladó erők béke tőreik vésel - ről, a szocialista tábor országai közt egyre erősödő szövetség­ről, barátságról, együttműkö­désről. Elmondotta, hogy a szocialista országépítésből Cég. léd is derekasan kiveszi a ré­szét. A város az V. ötéves terv éveiben sok lakással, gyermek- intézményekkel, új ABC-áru- házakkal gyarapodik, és hoz­zálátnak a könyvtár építésé­hez is. Elismerését fejezte ki azoknak az üzemeknek, válla­latoknak és szövetkezeteknek, amelyek múlt évi munkaver- seny-vállalásaikat';teljesítve kiváló vállalat, illetve üzenv egység címet érdemeltek ki. Köszöntötte az élenjáró brigá­dokat. kollektívákat, és köszö­netét mondott a városért vég­zett társadalmi munkáért, amelyet a jövőben is folytat­ni kell a település gyarapo­dásáért, szépítéséért. Az ünnepség az Internacio- náléval ért véget, majd meg­kezdődött a vidám, színpom­pás majális. Nagy sikerrel szerepelt az abonyi Búzavirág népi együttes. Fővárosi ma- gyamóta-énekesek adtak mű­sort, tánczenétől volt hangos a tisztás. Az általános és kö­zépiskolások tomagyakorlato. kat mutattak be. Többféle sportáigban tartottak versenye­ket. Nem hiányoztak a céllö­völdék, körhinták, megjelen­tek a bazárosok, étel, ital is volt bőven. Egészen az esti órákig tartott ez az emlékeze­tes népünnepély. T. T. Abony Munkás-paraszt találkozó Abonyban május elsején hatezer ember ünnepelt. A fel­vonulók a Kossuth téren gyü­lekeztek, majd a zászlókkal, transzparensekkel és május­iakkal díszített — Körösi úton a vásártéri ünnepségre men­tek. A menet élén a helyi párt- és állami szervek, a munkahelyek gazdasági veze­tőinek népes csoportja haladt, őket az iskolák, a mezőgaz­dasági és ipari üzemek, intéz­mények követték feliratokkal, zászlókkal. A díszemelvényein helyet foglalt Győré Sándor, az El­nöki Tanács tagja, országgyű­lési képviselő, Lűrincz András, a járási pártbizottság osztály- vezetője, Tarkó Sándor, a nagy­községi pártbizottság titkára. Ünnepi beszédeit Dévai János­áé, a szakmaközi bizottság titkára mondott Késő délutánig tartó majális követte a felvonulást. Az ün­neplőket sportrendezvények­kel, labdajátékokkal, tűzoltó­bemutatóval szórakoztatták. Délután hat csapat részvételé­vel motocrosisversenyt rendez, tek. Ez a május elseje i-s igazi munkás—paraszt találkozó volt, az ipari üzemek dolgozói együtt ünnepeltek azokkal, akik a mindennapi kenyerün­kért a földeken dolgoznak. Gy. F. Bevált az integráció Megfelelő az egészségügyi ellátás Jól felszerelt rendelők A járásban megfelelő szín­vonalú az egészségügyi ellátás. Huszonegy körzeti orvos tevé­kenykedik, munkájukat ugyan­ennyi írnok és ápolónő segíti. Az egészségügyi állások betöl­tötték. Egy-egy körzeti orvos­ra átlagosan 2 ezer 377 lakos jut, ám a valóságban mégis más a helyzet. Két szélsőséges példa bizonyítja ezt: Nyárs­apáton csupán kétezer, Kocsé- ron háromezernél is több lakó­ja van a körzetnek. Bár az or­vosi rendelők járóbeteg-forgal­ma valamelyest csökkent az utóbbi időben, még mindig eléggé magas. A táppénzes­helyzet is alakulhatna kedve­zőbben. Ezt állapította meg a többi közt az MSZMP járási végrehajtó bizottsága legutób­bi ülésén, a járás egészségügyi ellátásáról szóló jelentést tár­gyalva. Gyermekszakorvos csupán Törteién működik. Munkáját jól végzi, ez a megállapítás ér­vényes iskolaorvosi tevékeny­ségére is. Megvan a feltétele, hogy jövőre Abonyban Is szer­veznek gyermekorvosi kör­zetet, ahol az e feladatkört vállaló orvos szakvizsga előtt áll. A többi településen a 14 éven aluli gyerekek gyógyító-meg­előző: ellátása a körzeti orvo­sok dolga. Az anya- és gyer­mekvédelmi feladatok ellátá­sában hasznos segítséget nyúj­tanak a védőnők. Huszonegy helyett csak tizenöt dolgozik, öt gyermekgondozási szabad­ságon van, és helyettesítésük nehéz feladat, egy állás jelen­leg betöltetlen. Az orvosok szakmai felké­szültsége megfelelő. Rendsze­resen járnak a megyei szakmai továbbképzésre, és az integrá­ció óta a ceglédi kórház is le­hetőséget nyújt a konferen­ciákon, tudományos üléseken való részvételre. A községi körzeti orvosok számára olyan tanfolyamot is tartottak, ame­lyen az EKG-készülékek hasz­nálatát ismertették. Ezt az tet­te szükségessé, hogy' 1973 óta — Nyársapát ki­vételével ■— valamennyi községben van az orvosi rendelőben hordozható EKG-készülék. A műszerezettség javulására vall, hogy ma már a községek­ben is megtalálható a szemfe- nékvizsgáló tükör, a túlnyo­másos sterilizátor és az úgy­nevezett sürgősségi orvosi táska, amely az életmentéshez szükséges eszközöket és gyógy­szereket tartalmazza. Az alapellátás továbbfejlesz­tését szolgálja, hogy azokon a településeken, ahol több orvos működik, előzetes beosztás alapján, minden este más lát­ja el a községi ügyeletet. Abonyban május közepétől központi ügyeletet vezetnek be. Később hasonló valósul meg Albertirsán is. A járás falvaiban élők járóbeteg szakorvosi ellátását a ceglédi és a nagykőrösi kórház ren­delőintézete biztosítja. Ezek a szakrendelések — a nehéz ceglédi körülmények ellenére is — betöltik feladatukat. A községi körzeti orvosok és a rendelőintézet között erősíti a szakmai kapcsolatot, hogy a kint folyó szakmai tevékeny­séget a rendelőintézeti bel­gyógyász csoportvezető főorvo­sok irányítják és ellenőrzik a táppénzeshelyzetet is. Kilenc községben tizenegy fogorvos működik, ök ez év januárjáig a rendelőintézet állományába tartoztak, azóta a községi tanácsok alkalmaz­zák őket. A körzeti orvosokat a gyermekek gyógyításában a mozgó szakorvosi szolgálat segíti, amelynek közreműködé­sét — figyelembe véve nagy forgalmát — a jövőben bőví­teni kell. Hasonlóképpen 1977 őszétől Abonyban a terhes­rendeléseket gyakoribb ki­szállással oldják meg. A járásban csupán egy üze­mi körzeti orvosi állás van, Dánszentmiklóson. A többi helyen egyes termelőszövetke­zetek a körzeti orvost mellék­állásban alkalmazzák az üzemorvosi teendők elvégzé­sére. Leghamarabb Abonyban, a Mechanikai Művek gyáregy­ségében kínálkozik lehetőség üzemi körzeti orvosi állás ! szervezésére. A testület megállapította, hogy a járóbeteg-ellátás színvonala községeinkben megfelelő. Kielégítő az orvosok szak­mai, politikai felkészültsége, a rendelők felszereltsége. Az integráció bevált, a kórházzal és rendelőintézettel szorosabb, hatékonyabb az együttműkö­dés. A városi tanács és a já­rási hivatal összevont egész­ségügyi osztálya jól látja el szervező, irányító és ellenőrző feladatát. A jövőben kívána­tos, hogy a községi tanácsok­kal még szorosabb kapcsolatot tartson. A párt járási végre­hajtó bizottsága a jelentést egyhangúlag elfogadta. T. T. Albertirsa Megkezdődtek a kulturális napok Képzőművészeti kiállítás — tizedszer Április 30-án immár harma­dik alkalommal kezdődtek meg az albertirsai kulturális napok. Vasárnap délelőtt Mik- losovits László grafikusmű­vész üdvözölte a helybeli amatőr képzőművészek kiállí­tásán megjelenteket a műve­lődési házban. Ez a tárlat már hagyomá­nyosnak tekinthető, hiszen a nagyközségben már tizedszer rendeznek képzőművészeti ki­állítást, helyi alkotók részvé­telével. A kiállítás anyagáról a következőket mondta Miklo- sovits László: — A művek stílusa, készíté­si technikája és képi megol­dása rendkívül változatos. Ez érthető is, hiszen az alkotók az önképzés különböző fokain állnak. Foglalkozásukat te­kintve akad köztük diák, tiszt­viselő, fizikai munkás, peda­gógus. — Köszönet illeti azok­nak a tanároknak a fárado­zását, akik napi munkájukon túl is elősegítették a fiatal tehetségek kibpptakozását. Ennek eredményeként számos fiatal végezte, illetve végzi a képzőművészeti gimnáziumot és a főiskolát. A múlt köte­lez, hiszen Marik Eszter tex­tiljei rangos külföldi kiállí­tásokon szerepelnek, és sorol­hatnánk még a művészeti fő­iskolák Albertirsáról származó tanárait. A jelen rendkívül ígéretes, ezt bizonyítják töb­bek között Motyovszki László- lóné, Gyócsos Erzsébet, Árvái Teréz munkái. Este Kis Ferenc, a nagyköz­ségi tanács elnöke ünnepélye­sen megnyitotta az albertirsai kulturális napokat, amelyek alapvető célja, hogy a közmű­velődés fejlesztésével a tele­pülés hagyományainak ápolá­sát, a közösségi ember formá­lását, a község lakóinak mű­velődését szolgálja. Ezután Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen című daljáté­kát adta elő a Népszínház tár­sulata. Molnár Cecilia Elsők lettek a versenyben Kiosztották a jelvényeket Jól zárták az első negyedévet Cegléd a hazai lapokban A Magyar Hírlap április 25-i száma elemző, értékes ta­nulmányt közölt a Cegléden tartott, észt ex-libris kiállítás­ról, amelyet a helybeli kisgra- fika barátok köre rendezett ★ A Könyvtáros idei, 3. száma Várkonyi Károly szellemes, ceglédi vonatkozású kisgrafi- káját közölte. ★ A Magyar Nemzet április 13-i száma Cegléd környéké­nek szegényes éttermi, ven­déglői ellátottságát említette. ★ A Brigádélet áprilisi száma a ceglédi szocialista brigád­vetélkedők tapasztalatairól írt. Képes beszámolójában emlí­tette az SZMT körzeti könyv­tárának segítségét, amelyet a városi-járási könyvtár szolgál­tatásai mellett a rajthoz állók igénybe vehettek. M. E. Az ÉVIG gyárainak 1977. évi szocialista munkaverse­nyében a ceglédi kisgépgyár első helyezést ért el. A május elsejei ünnepi megemlékezés keretében értékelték tavaly végzett munkájukat is. A gyár feldíszített tanácstermében műszakváltáskor gyűltek ösz- sze a munkások. Asztalos Im­re, a pártvezetőség titkára mondott köszöntőt, üdvözölve az elnökségben helyet foglaló Gyigor Józsefet, az MSZMP városi bizottsága első titká­rát, Kovács Károlyt, a városi tanács elnökét, Banczik Tiva­dart, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága titkárát és Viosz Lászlót, az ÉVIG mű­szaki igazgatóját. Tankó Zoltán gyárigazgató a munkásosztály nemzetközi ün­nepének jelentőségét méltatta, majd Balázs Sándor, az üzemi szakszervezeti bizottság titká­ra értékelte az 1977. évi ver­senymozgalmat. Viosz László átadta Tankó Zoltánnak az elismerő okle­velet, megállapítva, hogy a kisgépgyár ‘ maradéktalanul eleget tett feladatainak, és térmékei folyamatosan javuló minőségűek. A jövőt tekintve biztató, hogy 1978 első ne­gyedévét is jól zárták. A ceg­lédi Bólyai szerelőbrigád a vállalat kiváló brigádja címet nyerte el. Az ezt tanúsító ok­levelet Müller Pálné brigád­vezető vette át. Egyúttal beje­lentették, hogy Gyöngyösi Ist­ván a nagyvállalat ünnepsé­gén kiváló művezető kitünte­tésben részesült. Tankó Zoltán a kiváló újító jelvény arany fokozatát, Pé­ter László művezetőnek, ezüst fokozatát Lénárt Pál tmk-mű- hely vezetőnek, bronz fokoza­tát Kovács Sándor öntő cso­portvezetőnek adta át. A munkaversenyben elért ered­mények alapján a szocialista brigádok jelvényt, oklevelet, illetve zászlót, továbbá pénzju­talmat kaptak. Az ünnepséget követően a gyár néptánc- csoportja adott műsort. X. Nyugdíjas vasutasok szak­szervezeti taggyűlést tartanak május 9-én, kedden délután 14 órai kezdettel a Teleki ut­cai vasutas kultúrotthonban a MÁV ceglédi nyugdíjasai. A tanácskozásról az eddigi mun­káról és időszerű kérdésekről lesz szó. — Több tejet. Tavaly több mint 16 millió liter tejet vett át a Ceglédi Tejipari Válla­lat, az idén már 28 millió li­tert dolgoznak fel. A két korszerű gép óránként 4800 zacskós tejet készít. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik felejthetet­len jó férjem, apánk, és nagy­apánk Détári János temetésén megjelentek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk kezelő orvosainak és ápolóinak, özv. Détári Jánosné és a gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik felejthe­tetlen férjem, édesapánk Farkas Lajos temetésén megjelentek, mély fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. Külön köszönetét mondunk az albertirsai Dimitrov Mgtsz dol­gozóinak, párt- és gazdasági veze­tőségének. özv. Farkas Lajosné és gyermekek Hálás szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak, akik szeretett feleségem drága jó édesanyám, Hevér Lászlóné sz. Gerhát Annát utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút és virágot helyeztek, bá­natunkban együtt osztoztak. Kü­lön köszönetét mondunk a roko­noknak. Ismerősöknek, Jó bará­toknak. szomszédoknak, a gimná­zium I'a. osztályának és a Hús- iDarl vállalat dolgozóinak. Férje Hevér László és kislánya Mar­gitka.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom