Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

Vecsés Új fogászati renddé Vecsésen, a Jókai utca 8. számú házban új fogászati ren deiő nyílt, ahol két műszakos rendelés várja a betegeket. Megérdemelt jutalom A gyömrői postahivatalban régi, tapasztalt vezető irányít­ja a kollektíva munkáját„ Gu­lyás Bálázsné — Etus néni, Etelka — ahogyan régebbi munkatársai szólítják, 1943 óta postás. Itt kezdte a munkát ebben a hivatalban, s csak há­rom évet töltött Rákoshegyen. 1972 óta vezeti a gyömrői pos­tát, huszonöt éves jubileuma alkalmából vezérigazgatói ju­talmat kapott. Gulyás Bálázsné nemcsak jól végzi munkáját, de ha időben mérnénk a tevékenységét, ak­kor is rászolgált volna a kitün. tetésre. Harmincnégy évből összesen két esztendeig volt beteg, de ebbe beletartoznak a szülések is, mert Etelka néni­nek három gyermeke van. A nyugdíjig négy esztendeje van hátra, de amikor erre ke­rült a szó, kijelentette, hogy al­kalmanként, boldogan jön bár­mikor segíteni később is, mert ez a munka sokrétű és megun­hatatlan. A nap kulturális programja MOZIK Gyömrő: E.ryém, tied, kié? Maglód: Lucky Lsíly. Mende: A szabadság katonái, I—II. Monor: A választ csak a szél ismeri. Pilis: Volt egyszer egy vadnyugat. Úri: Űzött szamu­ráj. Üllő: Holttest a Temzéből. Vecsés: A szöktetés. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn, 8-tól 12 óráig: Nemzetközi gyermek képző- ós iparművészet címmel, a zánkai úttörőváros vándorki­állítása (az úttörőházban). Mendén, 18-tól: a csillagászati szakkör foglalkozása és a népi tánccsoport próbája. Monoron, 10.30-tól: rendhagyó könyvtá­ri óra (a Kossuth iskolában). Sülysápon, 18-tól 20-ig: a csil­lagászati szakkör összejövete­le. MOHOMIDtn Nagyobb !esz az iskola ■■■BBsmasaa XX. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1978. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK Határszemlén Üllőn és Péteriben Befejezték a kukorica vetését A több mint ötezer hektáron gazdálkodó egyesült Ferihegy Termelőszövetkezetben az esős időjárás kicsit lassította a tavaszi munkákat, de mihelyt kisüt a nap, szikkad egy kicsit a talaj, felzúgnak a szovjet importból származó MTZ trak­torok, s az erőgépek, talaj­megmunkáló egységek nyomá­ban megszépülnek a korábban felszántott földek. Mikor felkerestük a közös gazdaság főmezőgazdászát, Czvikli Károlyt, kocsijába ül­ve határszemlére indultunk. Műszaki előkészítés A meglehetősen nagy terület megkívánja, hogy a tsz agrár- és gépészeti szakemberei jó együttműködéssel, a műszaki előkészítés hatékonyabb al­kalmazásával biztosítsák a növénytermesztési és kertésze­ti ágazatban üzemelő mezőgaz. dasági gépek üzemképességét. Ezt a célt szolgálják az idén bevezetett és kéthetenként megtartott gépszemlék. Eze­ken a műszaki szemléken üzemszerű körülmények között ellenőrzik a berendezések mű­ködését. Az általunk is megte­kintett üllői szemlén elsősor­ban a lucerna közelgő betaka­rítását megkönnyítő rendsod­rók, traktoros gereblyék, kaz- lazóegységek, a szántóföldi növénytermesztésben nélkü­lözhetetlen költivátorok, eke­kapák műszaki vizsgálatára összpontosult a figyelem. A kazlazóegység hidraulikus mű­ködtető berendezésének hibája miatt nem felelt meg az elő­írásoknak. — Már többször szóvá tettük az alkatrészellátás hiányossá­gait. Most is csak ismételni tudjuk, hogy az IFA-gépko- csikhoz többféle alkatrész nem kapható. Korábban a vegysze­res növényvédelemben és gyomirtásban nélkülözhetet­len porozógépek gégecsöve hiányzott, de a régi alkatré­szek felújításával biztosítani tudjuk a gépek üzemeltetését. Tervezzük, hogy javítóműhe­lyünket a három típusra sza­kosítjuk, mert a gazdaságosság mellett a munkaerőhiány is erre késztet bennünket. A kollektív mezőgazdasági nagyüzemben alig néhány he­te állt munkába Koller József növénytermesztési ágazatveze­tő. Öt különösen a sorközmű­velő gépek érdekelték. Kevés a műtrágya — Négyszázegy hektáron a napokban végeztünk a kukori­ca vetésével. Még a silókuko­rica és takarmánycirok veté­se van hátra, s ha az idő enge­di, soron kívül végezzük majd azt is. Negyvenkét hektáron vetettünk új lucernát, s az esős idő révén nagyon jól sikerült a magvak kelése. Bizonyos hátrányt jelent, hogy egyéves hatóanyagú növényvédő szere­ket nehezen és korlátozott mennyiségben lehet kapni. Ezeket zöldségtermelő minta­gazdaságunkban a gyökérzöld­ségek védelmére hasznosítjuk, s így a növénytermesztési ága­zat nem kaphat kellő mennyi­ségben belőlük. Hasonló gon­dok voltak a kalászosok tava­szi nitrogén műtrágyázásával Vecsésről — Monorra Papírházbó! az emeletesbe Segítettek a brigádtagok A. kertben babakocsi, benne alszik Mónika. Anyja: Kanyó Jánosné Mo­noron, a Vörösmarty utcában lakik. Házszám még nincs, csak azután teszik ki a telje­sen új épület falára. A múlt év őszén költöztek ide, azelőtt Vecsésen laktak a Somogyi Ba- osó utcában. Itt találkoztunk a Kanyó családdal először. Egy fészerben éltek. A fa­lakra nagy méretű rajzlapokat és falvédőket szegeztek. A mennyezetet plakátok takar­ták. A padlózat egyszerű gya- lulatlan deszkából állt. Ka- nyóné sóhajt, és annyit mond' elmúlt... Vecsésre Püspökladányból a férj szüleinek haragja üldözte el őket, annak ellenére is sze­rették egymást, s össze is há­zasodtak, hogy a lány szülei ci­gányok, a fiú apja orvos, — A vecsési fészerért havi 600 forintot fizettünk — mond­ja most már egy kicsit bőveb­ben a fiatalasszony. — Papír­ral azért borítottuk le. hogy ne látsszanak azok a deszkafalak, amelyeken ujjnyi réseken fújt be a szél. Kanyó János mérnök. Az egyik nagy budapesti építési vállalatnál dolgozik. Jól keres- A fiatalasszony technikus, de most könyvel. Azért költöztek át Monorra, mert itt kaptak olcsó telket — A házat — mondja a fia­talasszony — a férjem válla­lata és annak Münnich Fe­renc szocialista brigádja segít­ségével építettük fel. Kiszá­moltuk: 200 ezer forint értékű bontott anyagot és rengeteg társadalmi segítséget kaptunk tőlük. Az én szövetkezetem kedvezményes kölcsönt adott. Maga elé néz és úgy folytat­ja: — Ha hiszi, ha nem, két hó­nap sem telt belé és már állt a ház. Az igaz, hogy éjjel-nap­pal dolgoztunk. Heteket töltöt­tünk annál a pesterzsébeti ház­nál. amelyet lebontásra ne­künk adtak. Ott is aludtunk. Az anyagot a szövetkezet gép­kocsiján hordtuk haza, célme­netlevéllel. A ház most 5—600 ezer forintot ér, s mégis csak 200 ezer forint kölcsönt vet­tünk fel rá. Közben megérkezik a férj is. — Ugye különb, valamivel mint a vecsési papírház volt? Amikor arról beszélünk, hogy a nagyszülők látták-e már Mónikát, egyszerre borul el az arcuk. — Azt üzente az anyósom — mondja a feleség, hogy nem akarja látni... A férje gyengéden átöleli feleségét. K. Gy. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Úttörő-válogatottak mérkőzése Monori járás-~Dabasi járás 3:0 (0:0) is, mert ez is jelentős csúszá­sokat eredményezett a mun­kákban— mondta Koller Jó­zsef. A főmezőgazdásszal Péteri felé indulunk. A gondosan elő­készített táblákon szépen lát. szik a kikelt sárgarépa, pasz- tinák sora, zöldell a péteri és üllői kertek korai burgonyája. A tehenészet tavaszi zöldta karmány utánpótlására vetett zabosborsó is szépen fejlődik, és sűrűn kikelt a silónak szánt napraforgó is. Élősködők A mellettünk elterülő táb­lán most fejezték be a szerves trágya földbeszántását, ahova később különféle palánták ke­rülnek majd. Ebben az évben ezer vagonnyi szerves trágyát szórtak ki a gépek a termelő- szövetkezet földterületére, nem csoda hát, ha a gyomok is levélbe szökkentek a tápanyag­dús talajban. De nem sokáig növekedhetnek, mert a tárcsák már föld alá forgatják a zöld élősködőket. A gyömrői erdő mellett a lassan kelő kukoricában trak­tor áll a tábla szélén, végére vegyszerszóró csőrózsákkal felszerelve. Műanyag hordóból pótolják az elfogyott vegyszert, s az MTZ—80-as ismét mun­kába lendül. — Régi elképzelésem, hogy ezeknek a fasoroknak a kiter­melésével nagyobb táblákat alakítunk majd ki, mert így a gépek alig tudnak nagyobb se­bességre kapcsolni, mert vége a sornak. A gépeket is gazda­ságosabban tudnánk kihasz­nálni, meg a földterületet is — mondja a főmezőgazdász, mikor elhaladunk a többség­ben elhanyagolt gyümölcsö­sökkel, szőlőkkel beültetett kis parcellák, fasorok mellett. Mm-f M 1§* p||p- HPl ÉÉIÉII^JI A monori Munkásőr úti iskola bővítését március elején kezdte el a Monori Építők Ipari Szövetkezete. Szülők és diá­kok dolgoznak szorgalmasan az építkezésen, hogy szeptember elsejére elkészüljön hat új tanterem, egy előadóterem és egy úttörőszoba. MutnéfaJvy Zoltán felvétele Szombat délután Szombat dél­után. Az utcán há­rom lakodalmas menet, fátylas menyasszonyok, csillogó frizurájú, megilletődött vő­legények. Minden menet végén bo­rosüvegek emel­kednek a magas­ba, kurjongat, „alapoz” a nász­nép néhány tagja. A monori autó- busz-pályaudvj^ ron sok a várako­zó, mindenkinél virágcsokor. Szét- foszlottak a fel­hők, langyos a le­vegő, május van, az autóbusz is bent áll, öt perc ha lehet az indu­lásig ... Elégedet­ten gyújtanék egy cigarettára, ami­kor elkapja vala­ki a karomat, s azt mondja: — Magán rajta ül a tíz halott tíz rontása! Megdermed a levegőben a gyufa lángja. A rózsás kendő alól úgy néz rám a két barna szem, mint a megtestesült jó szándék. Szóval rajtam ül a tíz rontás. Mit lehet tenni, ez van. — Egy órája vá­rok itt a buszra. Magát is megfi­gyeltem, adja ide a kezét, a szemé­ből nem tudok többet kiolvasni. Odaadom. Hát­ha van még ron­tás, a tíz csak a bevezető volt. — Ajjaj! — mondja az asz- szony. — Csupa rosszat látok! Múltban is, jövő­ben is. De fel le­het oldani! Mosolyognak a várakozók, nézik, hogy ügyködik bal kezem körül a száz ránc ú öreg­asszony, aki egy órája vár a busz­ra... A vezető fel­száll, nyitja az aj­tót, mehetek én is. Az úton az ablak­ból még három lakodalmas mene­tet látok. Virágoz­nak a fák. És nem szalad belénk egy teherautó sem, mi sem fordulunk az árokba. Mégis szép az élet. Kü­lönben is fel va­gyok oldva. A tíz halott tíz átka alól... K. Zs. ÉJSZAKAI KÖZJÁTÉK... Téglával a kirakatnak Nagy Attila büntetlen elő­életű vecsési lakos húsvét vasárnapján alaposan felön­tött a garatra. Hazafelé me­net, gondolt egyet, s útjába ejtette a vecsési piacteret. Egy féltéglával betörte az élelmiszerbolt kirakatát. A portálon elhelyezett cseresz­nyepálinkákat magához vet­te. majd folytatta útját. Az iparcikküzlet kirakata is el­nyerhette tetszését, mert azt is betörte a téglával. Onnan ezüstözöít étkészleteket, ital- és tojástartót emelt el. Az ál­tala okozott kár ötezer forint­ra tehető. A Monori Járási Rendőr- kapitányság bűnügyi alosz­tálya előzetes letartóztatás mellett indított eljárást Nagy Attila ellen, s ügyét vád­emelési javaslattal a Monori Járási Ügyészséghez továb­bította. Hagyományápolók Gombán Népi táncosok között A Dabason lejátszott mér. kőzésen a következő együttes képviselte járásunk színeit: Baár (Vecsés) — Rocsja (Pilis), Cilingeritisz (Vecsés), Kiss (Monor), Papp (Monori-erdő), Nagy (Monori-erdő), Bácsi (Monori-erdő), Frühwirt (Ve­csés), Sebestyén (Monori-erdő), Krausz (Vecsés), Kálmán (Monori-erdő). A rendkívüli jó szellemű csapat végig kézben tartotta a mérkőzés irányítását. Már az első félidőben is többet támad­tak, de csak szünet után a 34. percben Sebestyén egyéni ala­kítása után sikerült a vezetést megszerezni. A gól megnyug­tatta a gyerekeket, szinte per­cenként teremtettek veszélyes helyzeteket a hazaiak kapuja előtt. A 40. percben Krausz, majd a 49. percben újból Se­bestyén lőtt gólt és így fölé­nyesen nyert úttörő-válogatot­tunk. Valamennyien dicséretet érdemelnek játékukért. Az úttörő-válogatott ven­dégszerepeit a monori Kos­suth iskola sportnapján is és könnyed, tetszetős játékkal 6:0 arányban győzött a rendező is­kola csapata ellen. A felhők között bujkáló nap aranypírja megkapasz­kodik a májusfán hintázó szí­nes papírszalagokon. A mó- jusfa hosszú rúdra helye­zett, jókora kocsikerék, fel­díszítve. A sok színes szalag között megbújik talán né­hány üveg nótáskedvre de­rítő gombai bor is. A hang­súly most a táncon van, nem­sokára kezdetét veszi Gom­bán a régi hagyományt éb­resztő májusfa kitáncolása. ★ A lombosodó fák ölelésé­ben a megszépült, műemlék jellegű művelődési ház ud­varán már indulásra kész az alig tíz hónapja alakult tánc­csoport. Amíg rendeződnek a sorok, lazítódnak a mere­vedő izmok, Erdélyi Lajos, a szép sikereket elérő cso­port szervezője, életre hívó­ja az évszázados helyi motí­vumok alapján gyűjtött tán. cok betanítója tájékoztat. A jókora dombok között meg­húzódó községben az emléke­zet szerint a szabadsághar­cig visszanyúló hagyománya van a tánckultúrának. A 28 tagú csoport feladatának te­kinti a hagyományok hű ápo­lását. — Az 1870-ből származó gombai lakodalmas és a le­génycsalogató figuráit. lé­péseit magam lestem el a 92 évet élt nagyanyámtól, né­hai Fórizs ■ örzsébettől, s nagyapámtól. Méhész Ist­vántól — mondja Erdélyi La­jos. Megszólal a zene, nem harsogó, csinnadratta, halk, finom, mint a vesztett csa. ták vitézeinek fájó sóhaja... A promenádozás 1890-ből származó, a „páros verbun- kolóval” kezdetét veszi, csat­tognak, pengenek a sarkan­tyúk, libbennek a szoknyák, oorzik a hosszú, lejtős út a község központjáig, ahol a májusfát elhelyezik. Parasz­ti feketékben az út egyik ol­dalán, díszes, színes úri dá­mák, uracsok a másik olda­lon... S mire a célhoz érnek, megszűnik a távolság, a tánc szépsége közel hozza egymáshoz, együtt táncol pa­raszt és az úr... Négy, ritka adottsággal, te­hetséggel bíró táncosa van a csoportnak, Molnár Erzsi, Szabó Marika, Kazár László és Teleki Károly. Molnár Erzsi táncol mel­lém, persze, már a fél köz­ség csatlakozott a vidám, tán­cos menethez. Erzsitől meg­tudjuk, hogy a hetenkénti próbák alatt, ahová nagyon szívesen járnak, nemcsak táncot tanulnak, hanem a kul­turáltabb viselkedést is, fej­lődik a beszélőkészség, fino­mabbá válik a mozgás, való­ban tudatos, egymást segítő közösségi emberré lesznek. És ez a tudatosság egész éle­tüket végigkíséri. Érdemes hát a próbákra járni... ★ Folytatjuk az abbamaradt beszélgetést Erdélyi Lajossal. — Sok sikeres szereplés van mögöttünk. Üllőn, a já­rási kiemelt ünnepségen több ezer néző előtt ütemes taps kísérte fellépésünket. Most szintén a feledés homályába vesző szüreti menetelő be­tanulása van soron. S ami­kor kezdetét veszi sl szüret, a színekben, pompában gazdag táncos felvonulás híre talán túljut a „szurdikon” is ... Kiss Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom