Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

1978. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK Emlékek a kisvasúiról A Cegléd—Hantháza vas­utat 1909-ben ünnepélyesen adták át a forgalomnak. Ezt a ceglédiek és a város kör­nyékén lévő települések lakói annak köszönhették, hogy Kossuth Ferenc ipar- és ke­reskedelmi minisztert válasz­tották meg képviselőjüknek. Egyébként a verestéglás ceg­lédi állomást is a miniszter jóakaraté támogatása hozta létre. Hetven éven át napjában többször is végig pöfögött- köhögött a csemői vonat a városon és a határ egy ré­szén, Ugyer, Alsóerdő, Zöld­halom, Végh-telep, Kupai- kovács major irányában. Szorgalmasan fuvarozta a ceg­lédieket a határba, a cse- mőieket pedig a városba. Ho­gyan is mert volna valaki ar­ra gondolni, hogy egyszer ennek a fürge vonatnak is ki­telik az ideje. Az idén február 28-án este nyolc órakor búcsúzott a vo­nat. Másnap reggel már csak módjával füttyögött a gőzös és csendesen trombitált a motoros. Azok a járatok, ame­lyek naponta kétszer végig­csattognak a pályán, már csak a társadalmi munkáso- diat fuvarozzák, akik a vágá­nyokat szedik fel, a síneket és a talpfákat szállítják a ceg­lédi vasútállomásra. Innét a börzsönyi úttörővasúthöz vi- . szik a KISZ-fiatalok. Nézem az utolsókat köhö­gő kis gőzöst és gondolataim­ban a múltat idézem. A Ceg­léd—Hantháza vasútépítés pályamunkáján annak ide­jén ceglédi napszámosok dol­goztak. Olyan becsülettel ál­lottak helyt a munkában, hogy jutalmul minden kubikos, aki az építésnél kitett ma-, gáért, élete fogytáig ingyen vasúti jegyet kapott a vonat­ra. Bizonyos Lendér Mihály szintén megkapta az élet­fogytiglani vasúti jegyet. Ezért aztán sokan irigyelték az öre­get, meg tisztelték is, az al­sóerdői gyönyörű szőlőpar­cellájáért. Mihály bácsi reg­gelente kilökte az utcára a taligát és megindult a Nyúl utcán, az Árpád utcán és a Mizsei úton a birtoka felé. Néha elhaladt mellette a gő­zös. Ilyenkor — ahogy illik — megbiccentette mutatóuj­jával a kalapja szélét, ami a masinisztának, a fűtőnek, vagy éppen a vonatvezetőnek szólt. Ezt tartja róla a száj- hagyomány. Történt egyszer, hogy az öreg éppen az ügyei megálló­val szemben járt, amikor a vonat megállt. A mozdony- vezető visszaköszönt az öreg­nek, s mert volt ideje bő­ven, odakiáltott: — Misi bácsi! Magának in­gyenes jegye van a vonatra, ugyan, miért megy nap mint nap gyalog a szőlőjébe? Az öreg félszemmel végig­mérte a masinisztát és úgy szólott, hogy azt az utasok is meghallják: — Nem lehet, édes öcsém! Sietek! Rossi Károly Cegléd Emlékezetes május elseje A munka és a munkásosz­tály nagy ünnepét Budaör­sön több esemény és az élen­járó gazdasági egységek, dol­gozók köszöntése tette emlé­kezetessé. Az ünneplő kö­zönséget a Jókai Művelődési Ház udvarán vidám zene­szó és színes szalagokkal dí­szített májusfa fogadta. Dr. Csiffó György, az MSZMP nagyközségi bizott­ságának tagja köszöntötte a község területén működő ki­tüntetett vállalatokat, mun­kabrigádokat. A Texelektro Ipari Szövetkezet például el­nyerte a Kiváló szövetkezet címet. A budaörsi Vegyesipari Szövetkezet brigádjai is jól dolgoztak. A munkaverseny során az árutermelésben a kötélüzemrész Április 4. szó­Hogy rend, tisztaság legyen Napjainkban egyre nagyobb gondot okoz a környezetün­ket pusztító, csúfító szemét Hozzánk is egyre gyakrab­ban érkeznek ezzel kapcso­latos levelek. Tudósítóink be­számolnak arról, hogy a köz­ségekben, városokban a — napokban elkezdődött taka­rítási, lomtalanítási akciók során — hogyan igyekeznek a lakók felszámolni a szemét- halmokat. rendbetenni, szé­píteni szűkebb hazájuk ut­cáit, tereit. A levelekből ez­úttal kettőt adunk közre: KÖRNYEZETVÉDELMI HÉT A természet tisztaságát ta­lán soha nem veszélyeztette ilyen nagymértékben a civi­lizáció, mint napjainkban. Csak végig kell járni a Du­nakanyar legszebb erdőit, településeit ahhoz, hogy meg­döbbenjünk. Nem elég a gyá­rak, üzemek szennyező ha­tása a vizekre, a gigantikus méretű szeméttelepek csúf látványa, a sokszor elviselhe­tetlen bűz, sajnos, még a tu­risták is szemetelnek, káro­kat okozva a természetben, aminek csodálására útrakel­tek. Június 5-én rendezik meg a környezetvédelmi világnapot, melynek célja, hogy mindenki figyelmét felhívja erre a szo­morú aktualitású kérdésre. Május 8-án Vácott kezdődött el a környezetvédelmi hét, melynek rendezvényei e kér­désre keresnek megoldást. Az esemény lomtalanítással kez­dődött, s azzal is fejeződik be szombaton. A Madách Imre Művelődé­si Központban Homoki Nagy István népszerű természet- filmje, a Gyöngyvirágtól lomb­hullásig kerül bemutatásra. A természet filmbeli szépségei is arra intenek, hogy mind­annyiunknak jobban kell vi­gyáznia környezetünk tiszta­ságára. Barna Márta Vác VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTTÁK Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­cialista brigádja lett az el­ső. Az autószerviz Táncsics brigádja á Kiváló ifjúsági brigád oklevelet, a for­gácsolórészleg Kossuth szo­cialista brigádja viszont a Ki­váló munkabrigád címet, míg a műszerüzem Elektron bri­gádja az ezüst fokozatot nyerte el, már másodszor. Ugyancsak részt vett a múlt évi munkaversenyben a Tau- rina Közös Vállalkozás min­den ágazata és így a Kiváló társulás cím elnyerésére ter­jesztették fel őket. A Vízgé­pészeti Vállalat IV. szerelő gyáregységével folytatom a sort, melynek dolgozói ta­valy a hazánkban és külföl­dön végzett kiemelkedő mun­kájukért ismételten meg­kapták a Kiváló gyáregység címet. Budaörs vezetői és lakói szívből örülnek a megérde­melt kitüntetéseknek és az idei munkához is hasonló szép sikereket kívánnak. Köz­ségünk gyors fejlődését, a kul­turális és közművelődési in­tézmények eredményes mű­ködését ugyanis a vállala­tok és üzemek anyagilag is, és társadalmi munkával is segítik, támogatják. Maradandó zenei élményt nyújtott a résztvevőknek a Ganz-MÁVAG Acélhang fér­fikórusának szereplése. Ez­úton is köszönjük közremű­ködésüket. Az ünnepség után a buda­örsi amatőr művészek (Fa­zekas László faszobrász, Hu­ber József festő és László Jó­zsef ötvös) alkotásaiból ren­dezett impozáns kiállítás megnyitására került sor. Az ünnepségsorozat délután a nyugdíjasok pihenőkertjében vidám és hangulatos majá­lissal zárult. Lénárt József Budaörs Kísérőm üsor J nélkül? Nem tudom hogyan kez­dődött, s mi volt az oka an­nak, hogy a göd-felsői film­színház elhagyta a híradót, s a nagyfilmmel kezdett. Amint személyesen is meggyőződtem róla, nem egyedi esetről van szó, rendszeressé vált az ilyen előadás. A műsor hétköznap — ha csak egyszer van elő­adás — fél hétkor kezdődik, s a vetítés nyolc óra körül már be is fejeződik. Fél órá­val korábban a máshol szo­kásos időnél, bár ezt a filmek időtartama is meghatározza. Mi lehet a műsor megrövi­dítésének oka? Igaz, nem tu­dakoltam meg senkitől, hogy ki és milyen indokkal dön­tött így. Azt sem kutattam, hogy a mozilátogató közön­ség, hogyan fogadta az újí­tást. Csupán tapasztalatai­mat szeretném összegezni. Valahogy hétköznapi esetnek tűnhet az egész, olyannak, amire nem érdemes időt fe­csérelni, pedig nem az. A hirdetőoszlopokon elhe­lyezett plakátok általában kísérőműsort is jelölnek, ami persze itt hiányzik. Talán nem egyformán mindenkinek. Hogy miért? Mert az emberek több­sége türelmetlen, és sokan ta­lán örülnek is annak, hogy nem kell feleslegesnek tűnő percekig várniuk, amíg el­kezdődik a nagy film. Bizo­nyára ezzel magyarázható az is, hogy eddig még senki sem tette szóvá a hiányosságot... Valóban ennyire felesle­ges volna a kísérőműsor? Vagy annyira jól tájékozottak va­gyunk hazánk és a világ dol­gaiban, hogy erre nincs is szükség? Erről nem vagyok meggyőződve. Bár azt sem szabad elhallgatni, hogy Göd- felsőn lényegesen olcsóbb a mozijegy, mint például Bu­dapesten. Mégsem hinném, hogy az olcsóság egyben azt is jelenti, hogy a követelmény­szint elmaradhat a fővárosé­tól. Vagy mégis? Csitári János Göd Stadler Ferencné, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat műsorpolitikai csoportvezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a községben szer­da kivételével minden este vetí­tenek filmet a moziban. Híradót azonban — országosan elfogadott szabály szerint — a községekben mindenütt hetente csak kétszer vetítenek, Göd-Felsőn szombaton és vasárnap, mert a többi napon más községekben láthatják a hír­adó műsorát az érdeklődők. Ha már nem pereg a kő..* Kerékpárra szerelt műhely- lyel jár« faluról falura a me­gye utolsó vándorköszörűse. Majdnem minden települést felkeres .és hét végén tér ha­za. Jungwirth Lőrinc apja és nagyapja is ezt a szakmát űz­te. Sajnálja, hogy vele kihal a családi mesterség, mert gyermekei közül egyik sem vállalja már a vándoréletet. Ö mindig szerette a kenyér­keresetnek ezt a módját, mert — mint mondja — ehhez is élhivatottság kell. Nem mind­egy, hogyan szolgálja ki az ember • a megrendelőt. Sugár­zik a szeme, amikor szak­májáról vall. Ahogy dolgo­zik, szikrázik a gyorsan for­gó köszörűkő, kis csillagocs- kák repülnek körbe-körbe és közben élesedik a kés. Igyek­szik mindig jó munkát kiad­ni a keze alól. Elmúlásra ítélt szakma a vándorköszörűsé. A régi ke­réken tolható egykori mű­hely máris muzeális tárgy, de rövidesen a kerékpárra szerelt alkalmatosság is oda­kerül. Padányi Lajos Budakeszi Méhészki/á tások Ritka év az olyan, hogy a méhészetben öt hónapig tairt a tengődés időszaka. Az idén sajnos ez történt, idő előtt el­fogyott a telelő élelem és március végén még a virág­por hordását sem láthattuk. A méhészek mégis bizakod­nak, hogy a tavalyi rossz alkác- virágzás és az idei kedvezőt­len tél után . javulni fog a helyzet. Egyébként a Nagykő_ ta és Vidéke Áfészhez tartozó méhész szakcsoportok mindén lehető segítséget megkapnak a méhészetek fenntartására. Sajnos a csoportban bizonyos elöregedés tapasztalható, a fiataloknak ugyanis nincs kedvük méhészkedői, az öre­gek kezéből pedig lassan ki­hull a kaptárszolga. Várallyai Béla Tápiószentmárton Szerkesztői üzenetek L. J., Budaörs: Köszönjük lei-e­lét. Kellemes pihenést és jó egész­séget kívánunk a zalakarosi nya­raláshoz. Továbbra is várjuk so­rait. K. M.-né, Cegléd: Az illetékes Gelka-szervizben azt Ígérték, hogy a napokban ismét felkeresik önt. Gondja rövidesen megoldódik. I. V., Verseg: Ivóvízzel kapcso­latos problémájára lapunk május 4-i számának Postabontás rovatá­ban kapott választ. nőké nemrégiben — a pili­si tájvédelmi körzeten belül — védetté . nyilvánította a pomázi Kőhegyet is. Szükség volt erre, mert a Kőhegy földtani értéke, nö­vény. és állatvilágának rit­kaságai, de a hegy kultúrtör­téneti jelentősége is előkelő helyet foglal el környezeté­ben. A pomázi helytörténeti klub környezet, és természetvédel­mi csoportja az elmúlt hét végén társadalmi őrjáratot szervezett, és bejárta a vé­dett területet. A csoport tag­jai Emler József vezetésé­vel a tapasztaltakról tájé­koztatták az illetékeseket. Ér­demes bepillantanunk a hely- történeti klub elnökének: dr. Tregele Kálmánnak feljegy­zéseibe. A többi között eze­ket olvashatjuk: — A tájvé­delmi körzet határán a köz­ségi szeméttelep füstöl, az út szélén szeméthegyek ékte­lenkednek. A csoport tagjai azt is meg­állapították, hogy a védett területen lévő üdülők udva­ra, környezete tiszta és ápolt. A felmérés során nagy öröm volt, hogy Joó Tibor ismer­tette a látott növényeket, vi­rágokat és állatokat a cso­port tagjainak. Feladatuk el­végzése után a klubtagokat Bartos Gyula nyugdíjas tag­társuk bográcsban főtt. me­leg étellel fogadta. Beszél­getés közben elhatározták, hogy környezetvédelmi te­vékenységüket a jövőben is folytatják és segítik a Pilisi Áliami Parkerdőgazdaság tö­rekvéseit. Balogh Gyula Pomáz Különös játszótér A Baba ti utcai panoráma Levelet kaptunk Gödöllő­ről, Babati utcai lakók alá­írással. A többi között ezt ír­ják: Utcánknak a Mohácsi út és a Komáromi út által határolt részén, a mellékutcáid lakói, szeméttelepet létesítettek. Pa­pír, konzervdoboz, lyukas edé­nyek és sok más egyéb holmi létható itt. A minap például valaki istállótrágyát hozott szeméttel vegyítve. Időnként még a döglött állatok tetemeit is ide hajigáiják. Ezek után él lehet képzelni, hogy mi­lyen bűz árad erről a részről Már előre félünk a melegtől, mert tavaly nyáron nem lehe­tett ablakot nyitni. Készülnek a táblák Ez a terület, amely évek óta parlagon hever, Korábban búzát, s más gabonanövénye­ket termeltek itt, és tudomá­sunk szerint a Szilasmenti Termelőszövetkezet tulajdo_ nában volt. Négy-öt éve azon­ban ez a hatalmas és jó ter­mőképességű terület kihaszná­latlan. A szeméttelep mellett kiránduló út vezet a közeli erdőhöz, amelyen jó időben turisták, iskolások és a kör­nyéken lakók sétálnák. Az el­ső panoráma azonban, ami a szemük elé tárul, a szemétte­lep. Még tavaly decemberben levelet írtunk a gödöllői vá­rosi tanácsnak, amelyben kér­tük, hogy legalább néhány til­tó táblát helyezzenek el ezen a részen, Barsy László osz­tályvezető válaszában közölte, hogy a táblákat megrendel­ték és azt ígérte, hogy gon_ doskodmak a kihelyezésükről. Azóta nyolc hónap telt el, a szeméttelep egyre nagyobb, de a tiltó tábláknak nyoma sincs. Azt is el kell mondanunk még, hogy délutánonként és az iskolai szünetekben a gye­rekek naphosszat a szemétdom­bon játszanak, széttörik a ki- doibált üvegeiket, gyújtogat­nak, s minden piszkot, sze­metet összefogdosmak. Nem valami szívderítő játszótér ez. Jó lenne erre is figyelni, mi­előtt még komoly baleset, vagy súlyos fertőzés nem tör­ténik ... Továbbá szó esik a levélben arról is, hogy a Babát! út egy része esős időben szinte járhatatlan, balesetveszélyes, mert nincsen közvilágítás. A leírtakról a helyszínein is meggyőződtünk. Szabó Bélá- né utcabizalmi pedig azt is elmondta, hogy egyik éjjel is­meretlenek megfenyegették, ha nem intézkedik sürgősen a szeméttelep megszüntetéséről és az út rendbehozataláról ak­kor megjárja. A szemetet tovább hordják A gödöllői városi tanács elnökhelyetteséhez, Bamberger Károlyhoz fordultunk olva­sóink panaszával. — Sajnos a város legkülön­bözőbb pontjain bukkannak fel illegális szeméttelepek, így nem egyedi a Babati ut­caiak panasza. De csak akkor tudunk hivatalból is eljárni a szemetelőkkel szemben — magyarán megbüntetni azokat —, ha a környéken lakók fi­gyelnek és bejelentik a ne­vet, vagy felírják a szemetet odaszállító gépkocsi rendszá­mát. A tiltó táblákat a lehető leghamarabb felállítjuk, bár nem valószínű, hogy ez el­riasztja majd a notórius sze­méthordókat. A jövőben erre a részre szép családi háziak épülnek, addig azonban mégis csak a környéken lakó embe­reken múlik környezetük tisz­tasága. — Most a napokban a ta­nácstagok megszervezik a köztisztasági hetet, amikor is a Babati utcai szeméttelepet szeretnék mindenképpen fel­számolni. Egyben kérjük a környező utcák lakóit, hogy jelentsék be a tanácsnál azo­kat, akik újból idehordják a szemetet. Bamberger Károly azt is elmondta még, hogy szeretnék bekapcsolni a helyi autóbusz- forgalomba a környező utcá­kat, vagyis az Illés István utat a Mátyás Király utcával ősz­szekötmi. A Babati út kritikus szakaszán azonban először egy hatalmas árkot kell feltölteni, majd az út mechanikai sta­bilizációját megteremtem. Rö­videsen megérkezik Nógrád- kövesdről az ehhez szükséges kő, ami lehetővé teszi a fo­lyamatos munkát. A végleges aszfaltburkolat — a tervek szerint — 1980-ra készül el. Egyéb gondok Gödöllőn Gödöllőn egyébként különö­sen nagy gondot okoz az út­építés., a már eleve rosszul ki­alakított, lejtős oldalakba be­vágott keskeny utcák miatt. A városnak még 70 i százalékán kell Az utakat, járdákaf rend­behozni, és ugyanakkor a domborzati viszonyok miatt ezeken a részeken a belvizet is elvezetni. A jogos igénye­ket természetesen rangsorolni kell. A sorrendben pedig el­sők a város tömegközlekedé­sének kedvező kialakítása szempontjából fontos utak. — Hasonló a helyzet a köz- világítással is. Azt kell mon­danom, hogy a város egyetlen közútján sem megfelelő a közvilágítás. Mindenek előtt a nagy forgalmú főutakon kell a közvilágítást rendbehozni, a mellékutcák csak fokozatosan kerülnek sorra. A* Babati utcá­ban az úttal egyidőben kor­szerűsítik az utcai lámpákat is. A Babati utcai lakók számá­ra végül is kedvező híreket hallottunk a tanácselnök-he­lyettestől. Talán az ő segí­tőkészségükön, és lakóhelysze- retetükön is múlik, hogy a tervek minél előbb megvaló­suljanak. i Bóday Márta [ i t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom