Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-11 / 84. szám

•A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1978. ÁPRILIS 11., KEDD Óvónőképzések a gimnáziumban A folyosó imitt-amott meg­fakult tablói sok izgalmas per­cet megéltek már, békésen szemlélik hát az alattuk nyüzsgő tömeget. Legfeljebb azon csodálkoznak, hogy az ál­kalocsai mintás blúzt viselő kislány miért nem vet egyet­len pillantást sem az öt-tíz évvel ezelőtt, vagy éppen a ta­valy végzett diákok, s a még ma is itt tanító tanárok üveg mögé zárt képmására? A kis­lány egyébként megfogadta, hogy ha idekerül, majd ősszel, mindenkit végignéz, de most az ajtót lesi mintegy megba­bonázva, mely mögött szigorú felnőttek — jaj, csak ne legye­nek olyan nagyon szigorúak! — • várják, most éppen őt, aki tegnap még mindent tu­dott, de ma már semmire sem emlékszik. Jaj, nem merek be. menni — sóhajtja, de aztán mégis nekilendül, s legjobbar maga lepődik meg ezen, olyan öntudattal áll meg a hosszú asztal előtt, mintha mindig ezt gyakorolta volna. — Mondj el egy mesét. Kép­zeld azt, hogy itt ülnek a gye­rekek. Felvételi beszélgetés az Arany János Gimnáziumban ... ★ — Mintegy száz nyolcadiKOs jelentkezőt hívtunk be a fel. vételi beszélgetésre — mondja Tóth Tibor igazgatóhelyettes — A gyerekek természetesen azt mondják, hogy ez vizsga, de erről szó sincs. Valóban csak beszélgetünk, ám úgy irányítjuk a szót, hogy mégis megtudjuk: alkalmas-e a je­lentkező óvónőképző szakkö­zépiskolánk tantárgyainak el­sajátítására. Pontosabban fo­galmazva, rendelkezik-e az eh­hez szükséges zenei hallással, kézügyességgel, beszédkészség­gel. Azt hiszem, nem kell ma­gyarázni, hogy az apróságokat tanító, nevelő óvónő nem le­het botfülű, színvak, beszéd­hibás. A tudnivalókat úgyis nálunk sajátítja majd el, vizs­gát nem is tarthatnánk. Mi­lyen tantárgy lehetne az anyaga ? — A gyerekek, pontosabban a jelentkezők mégis nagyon izgulnak. Talán életükben elő­ször adnak számot idegenek előtt képességeikről. Kaptak-e ehhez valamiféle iránymuta­tást? — Természetesen. Vala­mennyi jelentkezőnek részle­tes tájékoztatót küldtünk ar­ról, hogy mi vár itt rá. Gon­dosan felkészülhettek meséből, énekből is. A többi már való­ban képességeiken, talpraesett­ségükön múlik. — Két nap alatt száz jelent­kezőt hallgattak meg, ám csak 30—35 diákot várnak. Köny- nyü-e ilyen arányok mellett a válogatás? — Nagyon nehéz, hiszen több éve tapasztaljuk, hogy a jelentkezők nagyon alaposan felkészülnek, s általában igen jó eredménnyel szerepelnek a két bizottság előtt. Még a leg­jobbak között is válogatnunk kell, mert nem tudjuk mind­egyiküket felvenni. Itt már, megyei segítséggel, olyan szem­pontok is érvényesülhetnek, hogy a jelentkező lakóhelyén milyen az óvónő-ellátottság. Egyszóval nagyon gondos, sok szempontot érvényesítő elem­zéssel dönthetjük csak el, hogy végül is kit veszünk fel. — Érdeklődnek-e a nagykő­rösiek is az óvónőképző szak­középiskola iránt? — Az idén nyolcán jelent­keztek a városból. A többiek Ceglédről, Érdről, Nagybör­zsönyből, Táborfalváról, Va­sadról, Vácról,- Vecsésről jöt­tek, hogy csak a több jelent­kezőt is küldő helyeket em­lítsem. ★ A copfos, barna kislány né­ha eltéveszti a mese fonalát, de látszik rajta, hogy ez őt nem zavarja, mert tulajdon­képpen maga is kíváncsi a folytatásra. Nagy igyekezettel kerülgeti hát a buktatókat, ám mégsem jut a mese végére. A bizottság ennyivel is elégedett, s inkább kedvteléseiről, életé­ről faggatja a holnapi „kis óvónőt”. — Szeretek rajzolni, mesél­ni, olvasni. Énekelni is. Egyébként sportolok is. A me­gyei futóversenyen is jól sze­repeltem. Édesanyám bedolgo­zó... Hogy mit nem szeretek? Talán a matematikát. Nem ér­tem. Szeretném, de nem ér­tem ... A szünetben az igazgató, Rózsás László a jelentkezők iratait rendezgeti. — Elszomorító, hogy a je­lentkezők között milyen sok gyenge matematikus van — mondja. — Azt hiszem, hogy ez valamiféle félreértésen alapszik. Akik tudják, hogy az óvónőnek a matematika alap­jaival, és itt nem egyszerűen számtanról van szó!, is meg kell ismertetni az óvodásokat, azok nem tarthatják csak az ének- és a rajztudást fontos­nak! Ennek ellenére elégedet­tek vagyunk a jelentkezők tu­dásával és képességeivel, igye­kezetük pedig egyenesén elis­merésre méltó. A zeneteremben szép szám­mal akadnak kíváncsiskodók is. Az óvónőképzősök lelkesen szurkolnak holnapi diáktár­saiknak, s ha szép éneket hallanak, mit sem törődve a felvételi beszélgetés komolysá­gával, még tapsolnak is. Ám most csend van. A tanárnő, Timkó Tamásné leüt egy han­got a zongorán. Itt kezdd az éneket, mondja,. Mindenki fe­szülten figyel. Pszt... Lehet, hogy ez a kislány néhány év múlva száz és száz gyereket tanít majd énekelni! A mi gyerekeinket.. Farkas Péter Otthonunk, környezetünk Április 12-én szerdán 18 óra­kor az Arany János Művelődé­si Központban rendezi meg a Hazafias Népfront Nőbizottsá­ga a N6k akadémiája soron következő előadását. Ebből az alkalomból Fruttis I. Levente üzempszichológus tart előadást Irodalmi est Az ÁFÉSZ rendezésében, április 12-én szerdán este 7 órai kezdettel Csernus Mariann érdemes művész önálló iro. dalmi estet tart a Kőrisfa presszóban. Anyakönyvi hírek Született: Illés Ambrus és Danka Erzsébeti Anett; László János és Veres Mária: Csaba; Klipp Gyula és Illés Eszter: Róbert; Kovács Kálmán és An­tal Mária: Kálmán Péter; La- czi Dénes és Kalló Mária: Dé­nes nevű gyermeke. Házasságot kötött: Márkus László és Demeter Mária. Meghalt: Faragó Dénes (Kölcsey u. 2.); Schuld Antal- né Mácsok Mária (Pótharaszti u. 4.); Dobi József (Losonczy u. 22.); Rapos István (Abonyi u. 43.). MOZIMŰSOR Közös bűn. Színes magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott. Kísérőműsor: Hír­mondó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÚTI ISKOLÁBAN Kard és kereszt. Szovjet film. Előadások kezdete: fél 7-kor. Olvasóink írják... „Ismét életveszélyessé vált a közlekédés a Petőfi utcában, mivel az út elkátyúsodott, a nagy gödröket pedig csaknem lehetetlen kikerülni. Az a ké­résünk, hogy amíg az út újjá­építését meg nem kezdik, leg­alább tömjék be hideg asz­falttal az úton levő lyukakat a balesetek megelőzésére” — írja szerkesztőségünkhöz kül­dött levelében S. Hegedűs Já­nos konzervgyári raktáros ma­ga és dolgozótársai nevében. Kérését tolmácsolva várjuk a városi tanács műszaki osztá­lyának válaszát. Ferenczy TUDÓSOK MONDJÁK, hogy különös szerszám az emberi lélek: érzékei segítsé­gével filmfelvevő módjára dol­gozik, jegyzi fel az élet új meg új eseményeit, bizonyos ha­táron túl azonban visszafor­dul. Feledi a legfrissebb él­ményeket, ß egyszercsak azon vesszük észre magunkat, hogy a gyermekkornál vagyunk... Mielőtt elköltöznénk, még egy­szer megfürdünk az ifjúság emlékeiben... Így volt ezzel Arany János is. A tölgyek alatt című gyö­nyörű költeményében halála előtt 5 évvel kísérteties ele­venséggel idézi gyermekkora eseményeit, mikor a tölgy sudarát megmásztam, hol se­regély költ — s vígan mada­rásztam”. Könnyesen mosoly- tó alkotásában, a Bolond Is- rók II. énekében elmondja, hogy is volt az, amikor „be­kukkant Istók Debrecenbe”... 3 jönnek a diákköri emlékek, egészen a híres „Klárcsi epi­zódig”. Ezek során kiemel­kedik képzőművészeti próbál­kozása : „Majd alabástrom só-tartó darabból Egy rossz bicsakkal vés szobor­fejet, FERENCZY híre pislog néki abból, S VITÉZ fanyar mellképe rá ne vet: Fogalma sincs, hogy mintázná agyagból. Sosem látott még szobrász­műhelyet, (Mert akkor Debrecen szobrá^zata „Vászon^-pípán túl még nem baktata .. .»*) EZ A MŰVÉSZ, akitől így emlékezik meg Arany, Feren­czy István, az első magyar szobrász volt. Csokonai Vitéz Mihályról készített mellszob- r-át ott látta a debreceni kol- 'égium na P'-könyv táréban. Olyan jó alkotás, hogy a szá­István Nagykőrösön zad£orduIón is ennek alapján készítette el Ferenczy mun­katársa, Izsó Miklós a költő nyilvános téren álló szobrát. Az ifjú Aranynak persze, nem sikerült első kísérlete, kiáb­rándult a szobrászművészetből, s egyáltalán minden művé­szetből. .. Ki volt ez a Ferenczy Ist­ván, aki — saját szavai sze­rint — „a szépművészetek kezdetét” jelenti Magyaror­szágon. Élete híven tükrözi azt a sok küzdelmet, amelyen ke­resztül kellett mennie az első művészeknek, a Kisfaludyak- nak, Katona Józsefeknek és másoknak, akiket olyan cso­dálatosan jellemzett Jókai mű­vész-tolla. Talán éppen Fe- renczyről mintázta azt a ma­gyar asztaloslegényt is, aki Párizsban a főúri ifjak ellené­ben ököllel védi meg a ma­gyar származású művésznőt.., Mert Ferenczynek is volt ide­haza ilyen ideálja — Schoedel Rozália, a nagy énekesnő —, akit tűnő ifjúsága minden vonzalmával mintázott meg. SZERENCSÉRE ketten is megírták Ferenczy életraj­zát: elsőnek Meller Simon, majd pedig sok szép kép kí­séretében, Cifka Péter. Ezek alapján tudjuk, hogy Rima­szombatban született, 1792. február 23. táján. Apja laka­tosmester volt, s ő is apja pá­lyájára készült, de magasabb fokon! Homályos sejtésektől vezéreltetve már Pesten is rajziskolát keresett fel. A szü­lők nemigen tudták őt segí­teni, de ő hitte, hogy lakato­si tudásával meg bírja sze­rezni magának a megélhetést, ha másként nem boldogulna. Átmegy Béesbe is. ahol nao- nap után dínom-dánom iá'-- ta: Naoóleon leverése után ugyancsak „táncolt a kong­za udvarán összetöri alkotá­sait. Még szerencse, hogy az ébredező fényképező-művészet megörökíti a nagy szoborrom­bolás előtt, így fogalmunk le­het lázas munkásságáról: két sorban vonulnak fel alkotá­sai. Rimaszombati élete folya­mán még néhány kisebb szob­rot, főként pedig — megren­delésre — síremléket farag. Szerencsére megmaradt öcs- cséhez írt levele, melyben azt közli, 1846 végéről keltezve: „Októberi hónapot Nagykő­rösön töltöttem, Cegléd mel­lett: Halász Józsefné a férjé­nek állíttatott egy emléket”. KEVESEN TUDJÁK, hogy ez a márványsíremlék ma is megvan a körösi temetőben, a dabasi Halász-család öreg kriptájában. Benkó Imre: Ne­mes családok Nagykőrösön című művében megemlékezik az egész családról, mely a tö­rök világ végefelé tűnik fel a dabasi nemesi fészekben, ahonnan sokan kerültek Nagy­kőrösre. A Ferenczy levelé­ben említett Halász József 1777-ben született, Nagykő­rösre kerülve Gubody Terézi­át vette feleségül, 65 éves ko­rában, 1842-ben meghalt. A Gubodyak nagy szerepet játszottak már akkor Kőrös Géppel telepítenek Tavasz az erdőgazdaságban A Nagyerdőben, a Termelő- szövetkezetek Erdőgazdasága és fűrészüzeme körül a hűvös tavaszi napok ellenére, már zöldül az erdő. A gazdaság korábbi vezető­je, Susán János az év elején nyugdíjba ment, s helyébe Szikrai László erdőmérnököt választották meg igazgatónak, aki Rédei Károly fiatal erdő- rnérnökkei együtt- irányítja a gazdaságot. A gazdaság erdő­területe 1450 hektár. Emellett az erdőgazdaság végzi a Mé­száros János Termelőszövetke­zet 1200 hektár köztes erdőte­rületének kezelését is. Először az erdőgazdaság és a fűrésztelep múlt évi munkájá­ról érdeklődtünk. — Tavaly 9 millió 128 ezer forint volt a halmozott te l e- lési érték, 514 ezer forint nye­reséggel — mondotta Rédei Károly mérnök. — Mik az idei terveik? — Az idén 62 dolgozónk, 5 szocialista brigádban, munka- versenyben dolgozik. Erdőfel­újítást 925 hektár területen végzünk. Hasonló, területű er­dőrészen folytatunk erdőkiter­melést, s a fát részben rönk­nek, szőlőtámberendezésnek és karónak, ipari forgács fának és tűzifának, a nyárfát pedig lekérgezve, papírfának feldol­gozva adjuk el. — Fűrészüzemünk éves ter­ve 1100 köbméter fa feldolgo­zása láda- és raklapanyagnak, hordódongának és szőlőkaró­nak. Éves tervünkben szerepel a fűrészüzem bővítése szociális berendezéssel, öltözővel és mosdóval, valamint a gépi er­dősítés és a vegyszeres gyom irtás bevezetése. E munkái elvégzéséhez gépparkunkat i- korszerűsítjük. A fűrészüzem vezetője Ja~ noskovics Bertalan. A szalagfű résznél Kucsera Dénes és Ka­tona Istvánné dolgoztak. Vala mennyien külterületi lakosok akik elégedettek a munkával és a keresettel. Megtekintettük a gépi faül­tetést is, melyet felforgatott, gyökértelenített erdőterületen végeznek. Az ültetőgépet trak­tor húzta, s ottjártunkkor Ka- szala Sándorné és Gyurkó László ültek rajta, akik 250 centiméter sor- és 50—60 cen­timéter tőtávolságra rakják le a kis homoki fenyő, és közte­sen a vadmeggy csemetéket. Ezek azt a célt szolgálják, hogy lehulló lombjukkal, a tűlevelű fák nehezen korhadó leveleit elkorhasszák. Az elültetett cse­metéket Szaniszló Pál brigád­vezető taposta be nagy szakér­telemmel a sorokba. Rédei Károly erdőmémök el­mondotta még, hogy_ a Terme, lőszövetkezetek Erdőgazdasága fokozottan segíteni kívánja a tsz-ek erdőgazdálkodását. Az erdőben az énekes madarak sorában legtöbb a rigó, a va­dak közt az őz, a fácán és a nyúl, kevés vaddisznó is van. Elég sok a dúvad, az üregi nyúl és a róka, melyeket igye­keznek irtani. Az erdőgazdaság szívesen várja a kirándulókat, de kéri őket, hogy ne rongál­ják a növényzetet, és ne do­bálják el a hulladékot és a szemetet az erdőben. . Kopa László Megérdemelt vereség Göd—Nagykőrösi Kinizsi 2:0 (2:0). Kinizsi: Tóth I.—Várkonyi, Dénes, Balogh, Kaszap, Tonna, Orbán, Bélteki (Horváth a szünetben), Kovács II. Z., Ko­vács I. Z. Hajdú. Jó ellenfél ellen, sportszerű mérkőzésen nagy védelmi hi­bákból estek a gólok, viszont a körösi csapat nem tudta hely­zeteit kihasználni. Szerdán Kakucson játszik MNK-mérkő- zést a körösi csapat. Nagykőrösi Kinizsi serd.—Gödi serd. 1:0. Kinizsi: Szőke — Godány, Szabó P., Szendi, Abonyi L., Toricska, Török, Farkas, Pör­közéletében, így a tetétleni szép birtokra támaszkodó öz­vegy az ország első szobrász- művészét bízta meg férje sír­emlékének elkészítésével. Ez a körösi református temető legrégibb sírboltjába került s máig is épen megmaradt Erős vasajtó védi a világtól, csak két kis, szalagszerű ki­vágáson keresztül lehet vala­mennyire megtekinteni a szemben levő falon látható csaknem életnagyságú dom­borművet úgy, amint képünk ábrázolja. A fehér márvány­ból készült alkotás az első pil­lantásra két részre oszlik. Fe­lül az enyészet szárnyas an­gyala bánatosan hajlik bal karjával két amforára, jobb­jával koszorút nyújt lefelé, a feliratra utalva. Ez alatt két keresztben egymásra fektetett, kialudt fáklya látható, jobb­ról és balról az oszlopokon egy-egy halálmadár őrködik a jelenet felett. Az első me­zőben ez a felírás o1 vasható: A hivő nő és háládatos gyermekek ’szeretet s tiszteletek emlékéül T. D. HALÁSZ JÓZSEF úrnak, ki lenni megszűnt 1842. febr. 18., életének 65. évében A vasajtó alatt, a kripta mé­lyében több nagy koporsó lát­ható, némelyik nagyon hábor­gatott állapotban. Ügy lát­szik, a délre nyíló ablakon át halottrablók is behatol­tak. A család kihalt, senki sem érdeklődik iránta. Az Arany János Múzeum a sír­emlékekre is kiterjeszti fi­gyelmét, így mégvan a lehe­tősége, hogy megmentsük a művészettörténetben teljesen ismeretlen Ferenczy István­féle síremléket.' ADDIG IS a külső vasaitón vágható ízléses, üvegezett ab­lakkal lehetne rálátást terem­teni, . vagy külön keretezett fényképpel, mint Arany első sírversével tettük. Ugyanis meglehetősen kevés városunk­ban a művészeti emlék. Dr. Törös László ge (Szabó Cs.), Barta (Csikós), Horváth. Jól játszottak a körösi serdü­lők és értékes győzelmet arat­tak. Góllövő: Török. Országos bajnokság Nk. Kinizsi ifi—ÉRDÉRT ifi 3:0 (2:0). Kinizsi Ifi: Gömöri — Inges, Angyal, Józsa, Kovács L., Zöldi, Szabó, Dajka, Tóth P., Németh, Les>kó. Igen jó ellenfél ellen jó já­tékkal biztosan nyert a körösi csapat. Góllövő: Leskó 2 és Né­meth. Nk. Kinizsi ifi II.—Ocsai ifi 2:2 (0:1). Kinizsi: Halász — Marsa, Tóth, Deák, (Pesti), R. Soós, Gugyerás, Kovács I., Faragó (Déri), Csököly, Bűz, Dér. Kezdeti elfogultság után, magára talált a körösi csapat és 0:2-ről egyenlíteni tudott. Góllövő: Déri és Gugyerás. Járási bajnokság Dánszentmiklós—Nk. Kini­zsi II. 1:0 (0:0). Kinizsi II.: Gömöri — Bene (Antal), Szőke, Nagy, Kovács Gy., Szécsény, Tóth S., Kur- gyis, Podmaniczkd, Mohácsi, Turcsik. > P. S. 21-es Volános sportsiker Budapesten, az eredeti idő­pontnál egy héttel később ren. dezték a 21-es Volán-vállalati asztalitenisz csapatbajnokságát, 8 üzemegység képviselőivel. A nagykőrösiek (Rákosi Lajos, Strifler Albert, Horváth And­rás) nagyon jól játszottak: a DC-rendszerű selejtezőben mindhárom fővárosi ellenfelü­ket 3:0-ra, a döntőben pedig a Miskolci főnökséget 6:3-ra le­győzték és az első helyen vé­geztek. . S. Z. Mai sportprogram Torna Szeged: a középiskolás baj­nokság országos döntője. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, akik szeretett lér­jem, drága édesapánk, Tóth Amb­rus temetésén megjelentek, sírjá­ra koszorút, virágot helyeztek, mély fájdalmunkban osztoztak, özv. Tóth Ambrusné és családja. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, mun­katársaknak. szomszédoknak, is­merősöknek, akik szeretett testvé­rünk. Harsányi Ambrus temetésén megjelentek, sírjára koszorút he­lyeztek és gyászunkban osztoztak. Gyászoló testvérei. Köszönetnyilvánítás. Mély meg­rendüléssel, soha el nem múló nagy fájdalommal és szeretettel mondok köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett, drága jó férjem elhalá­lozása és temetése álkalmából sze­mélyes részvételükkel és egyéb úton fejezték ki Irántam részvé­tüket. Özv. Szűcs Ambrusné Nagy­kőrös I., Tázerdei u. 26. resszus”. Öt azonnal a „Kunst- galerie” köti le, ahol soha nem sejtett alkotásokat lát: Rafael, Tiziano, Correggio, Rubens munkáit. Innen a mű­vészetek hazájába, Rómába megy, hol postakocsin, hol gya­log. Ott a híres Canova mű­helyébe kerül, aki egyelőre kőfaragónak alkalmazza, majd ügyességét látva, márványt is ad a keze alá. Itt faragja a híres Pásztorleányka című szobrát, melyet ma is a ma­gyar Galéria bejáratánál lát­hat az érdeklődő, mint a ma­gyar szobrászat első alkotá­sát. Itt készíti híres Csokonai- szobrát is, melyet iskolájá­nak, a debreceni Kollégium­nak adományozott a szegény művész. Mikor Ferenczy látta, hogy művészete milyen hullámokat vet idehaza, nagy reménysé­gektől vezéreltetve "ísszatért. Eleinte sokan rendelnek nála szobrot vagy más emléket. Főművének Mátyás lovas­szobrát szánta, de Széchenyi lekicsinylő kijelentése útját szegte. Csalódottan vonul visz- sza szülővárosába, budai há-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom