Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

1978. ÁPRILIS 1., SZOMBAT 5 Papírtízezer Szentendrén három, külön­böző minisztériumokhoz tar­tozó nagyvállalat, hat taná­csi vállalat és hét szövetke­zet működik. A vállalatok közül termelésével kiemel­kedik a szentendrei papír­gyár. A negyven éve alapított gyár évi tízezer tonna közép­fülöm minőségű nyomó- és csomagolópapírt gyárt. A pa­pírok negyven százalékát sa­ját üzemeikben borítéknak, ügyviteli tasaknak, izzó és Videotip és zsírkréta A Pomázi írószer Szövetkezet tervei fénycsőtoknak dolgozzák fel. A borítéküzem az ország tel­jes szükségletét fedezi. Pomázon Újjáválasztott KISZ-bizottság A napokban Pomázon kül­döttgyűlésen választották új­já a nagyközségi KISZ-bi- zottságot. A titkár bicska Ist­ván, a csillaghegyi szövő­gyár áruátvevője lett, a, bi­zottság tagjai Köles Ferenc, a Munkatherápiás Intézet ápolója, Fogarasi Tibor, az írószer szövetkezet műszeré­sze, Várhelyi Istvánná, a víz­társulat munkatársa, bipták György, a Faipari Ktsz laka­tosa, Széles István, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár po­mázi gyárának segédműve­zetője és Gloub Atanász, a pomázi MÜÁRT-telep üzem­szervezője. J. B. Jövőt tervezni a múlt is­meretében lehet. Így véleke­dett a Pomázi ^Írószer Szövet, kezet vezetősége is, s csak akkor vitték közgyűlés elé idei elképzeléseiket, amikor elkészült az előző év számve­tése. Ezt nagy érdeklődéssel várták, mert tavaly július el- sejével egy gyenge teljesítmé­nyű szövetkezettel fuzionál­tak, s módosulhattak eredeti elképzeléseik. A fúzió nem ártott — Bevallom, éppen a be­olvasztás miatt, kissé óvato­san terveztünk — mondja Gáspár István főmérnök. — Arra számítottunk ugyanis, hogy az átvett, gazdaságtalan termékek gyártása erősen rontja majd gazdálkodásun­kat. — S nem ez történt? — A tervezettnél több, 310 millió forint árbevételt ér­tünk el. A nyereségünk is jó­val meghaladta az előírtat: 84 millió forint. A műanyag­Hogyan lesz a vízből tej, szamóca, krumpli? szövetkezet beolvadása több­letmunkát jelentett vala­mennyiünknek. Sok szerve­zési intézkedést és jelentős profiltisztítást is végrehajtot­tunk. Ezek viszont várha­tóan csak idén éreztetik ha­tásukat. Ez évet a stabilizá­lódás időszakának szánjuk. Ez meghatározta idei elkép­zeléseinket. — Terveznek-e termelésfel­futást? — Árbevételtervünkben 310 millió forintot irányoztunk elő. Ez ugyan nem több a ta­valyinál, mégis nagyobb ter­mékmennyiséget takar. Miért? Néhány tényező — elsősorban az export — csökkenti jöve­delmezőségünket, mert szor­zóváltozások léptek érvénybe, mind a dollár, mind pedig a rubel elszámolásban. Emiatt körülbelül hétmillió forint veszteségre számítunk. Nagy mennyiségben használunk fel színes és fekete fémet, s ezek­nek ára húsz-harminc száza­lékkal emelkedett. Jelentősen nő tehát az önköltségünk. Ezt ellensúlyozhatnánk a maga­sabb fogyasztói árakkal, de nem akarjuk a vásárlókra terhelni. Csökken a termelé­si értékünk, azért is, mert is­mét meg kellett szüntetni néhány gazdaságtalan termék gyártását. Ilyenek: Jugoszlávia, vala­mint több afrikai és ázsiai ország. Ezenkívül a szerződő osztrák cég évi legkevesebb 350 ezer dollár értékű árut vásárol tőlünk. Az sem lé­nyegtelen, hogy a szerződés alapján teljes gyártás- és gyártmányfejlesztést biztosít partnerünk, s a technológia fejlesztéséhez gépeket vásá­rolhatunk. Hogy ne legyen hiánycikk — Gyártanak-e új terméke­ket? — Tavaly kísérleteztük ki az iskolai viasz (zsír) krétát, több színben. A PIÉRT egye­lőre százezer dobozt rendelt, ami azt is jelenti, hogy hoz­zájárulunk a hazai import csökkentéséhez. Videotip- nak neveztük el azt az új­fajta rostiront, amely a gépelt szöveg kiemelésére alkalmas. Idén 20 ezret gyártunk, cseh­szlovák vevőink is érdeklőd­nek. Megkezdtük ezenkívül egy új típusú, modern fűző- gépcsalád felszerszámozását. Várhatóan csak a 0-szériát készítjük el ebben az évben. Mostanig több mint négy és fél millió rostiron hagyta el a szövetkezetét és elkészült egymillió golyóstoll. Ígérik: nem lesz hiánycikk a fűző­gép, a gemkapocs és a golyós­tollbetét ... A feladat: megalapozni az öntözéses gazdálkodást — A műszaki fejlesztés ter­vei? Dodó Györgyi Sztrájk, 1939 Ki lométerkő-fi) rdetők A KPM dolgozói Pest megye határától Visegrádig tisztítják az utakat. Automatagéppel fürdetik az útmenti kilométerkö­veket. Munkásmozgalom Szentendrén Az MSZMP szentendrei vá­rosi és járási bizottságának munkásmozgalmi bizottsága a minap tartott ülésén a két munkabizottság mérlegelte az egyesülés lehetőségét és kö­zös munkaterv készítését. Tavaly a munkásmozgal­mi hagyományokat feltárók az 1918—19-es forradalom szentendrei emlékeit dolgoz­ták fel. Az értékes írásos anyagot a szentendrei mű­sorfüzetben teszik közzé. A tanácskozáson dr. G. Sin Edit, a városi tanács művelődési osztályának tanulmányi fel­ügyelője felolvasta a Párt­történeti Intézet archívumá­ban talált dokumentumot, amely az 1939. évi szentend­rei sztrájkról szőtt. A magyar királyi rendőrség vidéki fő- kapitánysága 1939. június 30­án ugyanis a következőket je­lentette a belügyminiszter­nek: „Tisztelettel jelentem, hogy az »Andreia« Cement­gyár Építőipari RT. szentend­rei cégnél, amely üzem be­tonárú-, burkolólap- és mű­kőgyártással foglalkozik, 1939. év június hó 28-án reggel 48 munkás sztrájkba lépett. Az összmunkások létszáma 69, a sztrájk kitörésének oka: bérkérdés. A munkások eddig 28 fillér órabért kaptak, 40 fillér órabért követelnek. Bé­kéltető eljárás nem indult. Rendzavarás nem történt”. A sztrájk július 3-án szűnt meg. A bérmozgalom kölcsö­nös megegyezéssel fejeződött be. A tanulmányi felügyelő kérte a jelenlévőket, segítse­nek az egykori sztrájk részt­vevőinek felkutatásában. A szentendrei járás mezei gazdálkodásában fontos sze­rep jut a szarvasmarha-te­nyésztésnek és az ezt szolgá­ló takarmánytermesztésnek. A szövetkezetek az 1980-ra tervezett állatszámot már az idén elérik. Ezzel a felfutás­sal. sajnos, a talcarmányter- melés nem tartott lépést. A megoldás? Öntözéssel számottevően növelhetők a termésátlagok. Lássuk mi a helyzet e téren! A járás 1035 hektár öntöz­hető területéből mindössze 630 hektárnyit látnak el mesterséges csa­padékkal, a kapacitás kihasználása te­hát 60,8 százalékos. Az ösz- szes termőterület felén lucer­nát és silókukoricát termesz­tenek. de ezeket korántsem öntözik olyan módszeresen, intenzíven, mint a sziget ha­gyományos gyümölcsét, a sza­mócát, vagy az e vidéken egyre inkább tért hódító bur­gonyát. Ezért a takarmánynö­vények termésátlaga ala­csony. Lucernából hektá­ronként 45 mázsa terem, pe­dig teremhetne 60 is. Silóku­koricából pedig mégegyszer annyit lehetne betakarítani, ha megfelelően öntöznék. Elengedhetetlenül szüksé­ges tehát a melioráció — ta- lajiavítás. területrendezés —, a korszerű öntözéses gazdál­kodás feltételeinek megte­remtése. Jelenleg az öntözhető te­rület 49,9 százalékán cső­kutak szolgáltatják a vi­zet. Ha szölgáltatják, merthogy a 60-as években készült beren­dezések időközben eliszapo­sodtak, vízhozamuk nagymér­tékben csökkent. A szövet­kezetek önjáró öntözőberen­dezések vásárlásával pró­bálták megoldani a területek vízellátását. A dunabogdányi Üttörő Tsz-ben épített víz­kiviteli mű a rossz tervezés miatt gyenge hatásfokkal, a Duna alacsony vízállásakor pedig egyáltalán nem mű­ködik. A beruházások bizo­nyítják ugyan a tsz-ek erő­feszítéseit, de nem elegendők a megalapozott öntözéses gaz­dálkodáshoz. A hozamok nö­velése, az Intenzív gazdál­kodás pedig ennek függvé­nye. Az öntözés színvonalá­nak növelését nia még hát­ráltatja, hogy a járásnak nincs öntözé­si terve és a tsz-ekben nem foglalkoztatnak ön­tözési szakembereket. A szentendrei járási párt­végrehajtóbizottság is tár­gyalt az öntözés fejlesztésé­ről és feladatként határozta meg: a három szövetkezet még az idén készítse el ön­tözési tervét, s vegye figye­lembe a rétek és a legelők öntözési lehetőségét is. Töre­kedjenek az öntözőkapaci­tás teljes kihasználására és próbálják saját erőből meg­oldani a fejlesztéseket és re­konstrukciókat. — Svájci és nyugatnémet automata töltőberendezéseket vásárolunk a rostiron készíté­séhez, s a golyóstollbetét- gyártáshoz. Ezenkívül csoma­goló automaták beszerzését is tervezzük. Fő profilunk idén is a kisirodagép, a termelé­kenység növelését új forgá­csológépek üzembe állításával szorgalmazzuk. Eredményes kooperáció — Három hónap telt el az esztendőből. Hol tartanak ma? — kérdezzük Eördögh Emánuel elnököt. — Tervszerűen kezdtük a termelést, belföldre ütemes a kiszállítás is. Mivel a szerző­déseket rendszerint csak feb­ruárban írják alá külföldi partnereink, az eddigi gya­korlatnak megfelelően, hatá­rainkon túlra kevés árut kül­dünk az első negyedévben. így is kimegy azért mintegy 25 millió forint értékű írószer, elsősorban a szocialista orszá­gokba. — Az osztrák céggel kötött együttműködési megállapodás mit jelent a szövetkezetnek? — 1968-ban készült az első szerződésünk irodakisgépek gyártására. Ez járt le az el­múlt évben. Az újabb 1985-ig szól, a hatodik ötéves terv végéig., Sok előnnyel jár szá­munkra az egyezmény: első­sorban tőkéspiacot jelent. Partnerünk ugyanis kizáróla­gos joggal átenged szövetke­zetünknek néhány piacot. Meder­felvételek erőműhöz A Folyamszabá­lyozó és Kavics­kotró Vállal tt ku­tatócsoportja me- derfelvételekct ké­szít a szentendrei Duna-ágban, a Nagymaros—Gab- cikovó erőmű épí­téséhez. Sikátorok és forgalomszervezés A Dunakanyar gépjármű forgalmára mi sem jellem­zőbb, hogy csak a Volán 20. számú Vállalata naponta 580 járatot indít ide, az autó­buszok 15—16 ezej- személyt szállítanak. Szentendre és a járás kedvelt kirándulóhelyeim a helybeli 53 ezer lakosom kí­vül a hétvégeken legalább háromszor ennyi turista tar­tózkodik. Ilyenkor a járato­kat a forgalomhoz igazodva 50 —60-nal bővíti a Volán, így naponta 23—25 ezer utast is el tud szállítani. A szent­endrei járásban az utóbbi esz­tendőkben rohamosan megnőtt a gépkocsi és motorkerékpár tulajdonosok száma. A gép- járműpark növekedésével az útépítés, az utak állagmeg­óvása, korszerűsítése nem ind lépést tartani. Szentendrén például a sikátorok sok gondot okoznak a korszerű forga­lomszervezésben. A 11. számú úton hétvégeken naponta 15— 20 ezer gépkocsi halad Eszter­gom felé. Az óriási forgalom magában hordozza a baleset- veszélyt. Erről, valamint a megelőzésről beszélgettünk Nagy István rendőr alezre­dessel, a szentendrei járási­városi közlekedésbiztonsági ta­nács elnökével. Óvodás kortól tanítani a KRESZ-t — A 11-es és a 111-es szá­mú útvonalakon történik a legtöbb baleset. Budapest ha­tárától számítva gyakori a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, a követési távolság meg nem tartása. A belterü­leten sokan figyelmen kívül hagyják a jobbkéz szabályt I is. Éppen ezért a közlekedés- biztonsági tanács szorgal­mazza a gyakori közúti ellen- i őrzést. — A közúti tragédiák elke- : rülésében változatlanul nagy szerepe van a közlekedési tudnivalóknak. A közlekedés- biztonsági tanács tagjai ezért tartanak előadásokat a város és a járás üzemeiben, , tsz-eiben, középiskoláiban. Ugyancsak szorgalmazzuk, hogy az általános iskolában és az óvodában is oktassák a KRESZ legalapvetőbb szabá­lyait. Ehhez jó gyakorlótér a minikre szpark. — A baleset megelőzését szolgálják a gépjárműparkkal rendelkező üzemeknél, válla­latoknál tartott ellenőrzéseink. A forgalomból kivonjuk a rossz műszaki állapotú jármű­veket. A Dunakannyarban népszerűek a balesetmegelő­zésről szóló előadásaink, ame­lyeken a gépjárművezetők, lóhajtók és gyalogosok is részt vesznek. A szentendrei járás terüle­tén a rendőrkapitányság köz­lekedésrendészeti csoportja, a járási-városi KBT, az önkén­tes rendőrök és a közlekedési úttörőcsapat felelősségteljes, hasznos munkája ellenére ta­valy 85 baleset közül 10 vég­ződött halállal. Erősíteni kel! a közlekedési fegyelmet — Az idén is fő feladat­nak tekintjük a balesetek meg­előzését. Csatlakozunk a szent­endrei autóklub és a Sparta­cus motoros szakosztály bal­esetmegelőzést szolgáló ren­dezvényeihez, támogatjuk a városi, járási Vöröskereszt szervezet az alkoholizmus el­leni propagandáját Üj kez­deményezésünk lesz az idén a mikrofórum. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat dolgozói­nak, a pamáziaknak válaszol­nak a közlekedéssel kapcsola­tos kérdéseikre. Reméljük, hogy mindezekkel és az év során tartott rendszeres vetél­kedőikkel gyarapítjuk a KRESZ- tudást és erősítjük a helyes közlekedési morált Interpellál a tanácstag Közvilágítás, járda, telefon Szentendre város tanácsá­nak ülésén Nagy Csabáné ta­nácstag felvetette, hogy a Nap utcában rossz a közvilá­gítás. A pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály a hely­színi szemle után a világítás korszerűsítésével egyetértett. A munkálatokra a jövő évben kerül sor. Balesetveszélyre hívta fel a tanács figyelmét Branczeisz József tanácstag. A Somogyi Bacsó-part és a Batthyány ut­ca sarkán lévő árkot a vá­rosgazdálkodási vállalat — munkáinak befejezése után — nem fedte be rendesen. A ta­nács döntése szerint a válla­latnak június 30-ig eredeti állapotúra kell helyreállíta­nia az útburkolatot. Ács Mihály, a Szatmári és a Római sánc utca tizenöt mé­teres járdaszakaszának meg­építését szorgalmazta. Kéré­se annyira jogosnak bizo­nyult, hogy a műszaki osz­tály az elkészítési határidőt június 30-ra szabta meg. Ugyancsak a műszaki ősz- , I tály intézkedett Margarito- vics György tanácstag inter­pellációjára. A Bükkös-patak i mentén javaslatára négy sze- I métgyűjtőt helyeznek el, a városgazdálkodási vállalat ' pedig a Szegedi utcáig kiter­jeszti a hetenkénti szemét­szállítást, a Virág utcában pe­dig még az idén kijavítják az úthibákat. bipták Mihály felszólalá­sa nyomán működik ismét a Felszabadulás lakótelepen a nyilvános telefonállomás. A műszaki osztály a postán kívül felszólító levelet kül­dött a PÁÉV építésvezetősé­gének is. A felbontott járda burkolatát a PÁÉV-nek mi­nél előbb meg kell javíta­nia. Az oldalt írta: Udvardi Gyöngyi Fotó: Halmágyi Péter i

Next

/
Oldalképek
Tartalom