Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-09 / 83. szám

FEST MEGYEI VRÁ6 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA £ XXII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM ARA 1 FORINT 1978- ÁPRILIS 9., VASÁRNAP Áttételek veréke — körül, avagy azokra az áldatlan vitákra, amiket a tárolási költségek megoldatlansága tart élet­ben, s izzít fel újra meg újra. IVÍa már nem J.ehet úgy hozni és végrehajtani egyet­len, látszatra kizárólagosan mezőgazdasági jellegű in­tézkedést sem, hogy annak ipari hatásaival ne számol­janak, s megfordítva, alig akad olyan változás az ipar kebelén belül, ami va­lamilyen formában ne gyű­rűzne át a mezőgazdaságba is. A megye mezőgazdasági üzemeiben a beruházások költségeinek kétharmadát gépek, berendezések emész­tik fel, egyharmad jut csu­pán építésre, s hogy kita­pinthassuk a haladás irá­nyát, leírjuk, idén az or­szágban összesen 12,6 mil­liárd forint értékű gépet vásárol meg a mezőgazda, ság. Igenám, de éppen az áttételek következtében egy-egy mezőgazdasági üzem termelésében súlyos fennakadásokat okozhat, ha késik a megrendelt öntöző- berendezések szállítása — ami a megyében, tekintet­tel a nagyarányú zöldség- termesztésre, megkülönböz­tetett fontosságú —, ha nem folyamatos a 180, 240 ló­erős traktorok szervizelé­se... L ényeges csomópontot tárt fel az MSZMP Központi Bizottsága, amikor 1978. március 15-i ülésének határozatában a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar helyzetéről, fej­lesztésének feladatairól — kimondotta: „A korszerű, gazdaságos mezőgazdasági termelés és feldolgozás megköveteli, hogy az üze­mek időben és jó minőség­ben jussanak a szükséges eszközökhöz és anyagokhoz. Ehhez mindenekelőtt a ha­zai ipar gyorsabb és céltu­datosabb fejlesztése szüksé­ges. Az ipar — különösen a gép- és a vegyipar — le­gyen kezdeményező, jó mi­nőségben elégítse ki a nö­vekvő igényeket. Számol­jon azzal, hogy termékei­nek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hosszú távon biztos piaca.” Sok helye van a fejlesz­tésre kiadható forintoknak, hiszen a terméseredmények gyarapodása elengedhetet­lenné teszi például a táro­lás korszerűsítését, ám egy 600 vagonos szemester- mény-siló, mint amilyen Aszódon épült fel, 21 millió forintba, a pilisi 200 vago­nos burgonyatárház pedig 11 millióba került! Ezek is áttételek, mert hiába a jó termés, ha tárolás közben tönkremegy, s hiába a tá­rolótér, ha nincs elegendő szállítóeszköz... így azután nyugodt lelkiismerettel le- irhatjuk, hogy a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar fejlesztésének ügye vala­mennyi népgazdasági terű- letre új, illetve fokozott feladatokat ró, s ezeknek eleget tenni nem csupán követelmény az érintettek számára, hanem kötelesség! Amihez kellenek újabb iparfejlesztési lépések, ösz­tönzési finomítások, de el­sőként az szükségeltetik hozzá, hogy a mezőgazda­ság igényeit a többi nép- gazdasági területen ne úgy kezel iék. hogy ezek csak mezőgazdasági megrendelő- sek. f Mészáros Ottó Hazánkba látogat a ghanai külügyminiszter Roger Joseph Felli ezredes, a Ghanai Köztársaság külügy­minisztere Púja Frigyes meg­hívására április 11-én néhány. napos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. Iskoláért, kórházért — lakásra, üdülőre Kommunista szombat a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál A Közép-magyarországi Köz. mű. és Mélyépítő Vállalat ti­zenegy építésvezetőségén, az 52 munkahelyen mintegy 1300-an dolgoztak tegnap a kommunista műszakban. A kellemes, verőfényes nap­sütést a természet adta aján. dékba, a munkást a megye vá­rosai, községei kérték. Gödöl­lőn például a Szabadság téri városközpont közművesítési munkálatain, Kistarcsán a kórház útépítésénél, dolgoztak: alapoztak, vezetéket szereltek, betonoztak. Gödöllőn a város három pontján találkoztunk a KKMV dolgozóival. A Szabadság téri MEGCSÍPTE A BARACKOT, A MANDULÁT Futó fagyok Jól halad a tavaszi munka a határban Az albertirsal határban A március végi, április ele­jei napsütés virágba borította a gyümölcsfákat, kicsalogatta az alvó rügyeket A jó idő azonban nem bizonyult tartós­nak, április 7-én például helyenként 7 fok alá hűlt le a levegő. Ám az éjszakai fagy nem tett a tavalyihoz hasonló nagy kárt a gyümölcsösökben. (Akkor túlságosan is korán tavaszo- dott, idő előtt virágba borul­tak a fák.) A házikertekben sajnos így is sokfelé láttunk megbámult virágú, az Idén már termést nem adó kajszi- barackot, és mandulát. Az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságán kapott tájékoztató szerint szombat reggelig kilenc gazdaság jelzett fagykárt: a Dunakeszi Göd— Dunamenti Egyesült, a Tápió- bicskei Április 4., a Dunavar- sányi Petőfi, a Dömsödi Du- natáj, a Kiskunlacházi Petőfi és Kiskun, a Túrái Galgamenti Rákóczi és az Örkényi Béke tsz, továbbá az Alagi Állami Gaz­daság. A bejelentések száma még várhatóan emelkedni fog, ha a jelentések mindenhonnan beérkeznek. A meleg idő azonban ked­vez a tavaszi munkáknak. A termőterületeknek csaknem 10 százalékán került földbe a mag és a szántóföldi növények egyötödét mór elvetették. Pest megye legnagyobb termelőszö­vetkezete az Ócsai Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet. Hatá­rában is munkában találtuk a gépeket. Rényi László ágazatvezető el­mondja, hogy mintegy hatezer hektáron gazdálkodnak. Ennek zöme szántóföldi kultúra, de kiemelt ágazatuk a zöldségter. mesztés is. Megkezdték már a paradicsom tavaszi talajelőká. szításét, az ágyásokat húzzák. Az idén a szövetkezetben a tervek szerint 108 hektáron ter­melnek paradicsomot, 150 hek. táron zöldborsót és ugyancsak 150 hektáron zöldbabot. A na­pokban fejezték be mintegy 30 hektárnyi területen a vörös­hagyma vetését. Nehéz lenne megjósolni, ilyenkor, tavasz kezdetén, hogy milyen lesz az idei termés. Az ágazatvezető optimista. A szö­vetkezet tervei eléggé feszítet. tek, mintegy 600 vagon termést kell betakarítani, a 440 hektár, nyi zöldségterületről. Ez több mint 20 millió forint árbevételt jelent a szövet­kezetnek. Munkájukat nehezíti, hogy gyakran elemi alkatrészeket — legutóbb például a kívánt mé­retű ékszíjat a mezőgazdasági gépekhez és traktorokhoz — nem lehetett kapni. Ilyenkor kénytelenek saját tmk-műhe- lyükben legyártatni a hiányzó alkatrészt, hogy a munka ne álljon meg. Természetesen ez csak átmenetileg segít gond­jaikon. S. R. 800 lakásos lakótelepen terep rendezés folyt, a Petőfi Sándor általános iskola udvarán járdát építettek, a vállalat központi telepén pedig parkosítottak az asszonyok és a lányok. A Szabadság téri lakótelepen Bányai István és Unghy József szocialista brigádjai lapátolták a földet. A Petőfi Sándor általános is. kola udvarán vidám társaság fogad bennünket. Ursingi György a KISZ-bizottság titká­ra, elmondta, hogy a központi iroda valamennyi osztályáról érkeztek ide munkaügyisek, gyártáselőkészítők, adminiszt­rátorok. Az udvart burkolják be betonlapokkal. E munka­helyen találkoztunk Plutzer Miklóssal, a városi pártbizott­ság első titkárával is. Kistarcsán a kórház építke­zésénél Karikás István fő-épí­tésvezetőtől megtudtuk, hogy öt szocialista brigád, mintegy hetven tagja — kubikosok, la­katosok, hegesztőik, gépkeze­lők, kőművesek — dolgozott itt reggel héttői délután négy óráig. Vass Sándor, a KKMV igaz gatója:. . ., • . — Véleményem szerint ered­ményes volt ez a nap. Dolgo­zóink mai munkájának értéke megközelíti az 1 millió 600 ezer forintot. A műszak munkabé­rét a vállalati lakásépítkezések támogatására és üdülőfejlesz­tésekre fordítjuk majd. ■ • F. A. Kutatás és gyakorlat Tartósítóipari napok a Kertészeti Egyetemen Magyarországon az egy főre jutó konzerv-, hűtött- és fél- készélelmiszer-fogyasztás 24 kiló körül van, ez nemzetközi összehasonlításban meglehe­tősen kevés. A gyártás növelé­sére nagyarányú fejlesztés van folyamatban. Ennek kérdései­ről van szó a Kertészeti Egye­temen rendezett tartósítóipari napok rendezvénysorozatán. Az élelmiszeripari vállala­tok fejlesztésére, új üzemek építésére és az elavult gép­park korszerűsítésére az idén mintegy 13 mil­liárd forintot fordítanak. Különösen dinamikusan fejlő­dik a hűtőipar, az év végéig mintegy kétezer vagonnal nö­vekszik a hűtőházak befogadó- képessége. Átadják a zalaeger­szegi hűtőház új részlegét, bő­vítik a miskolci és a székes- fehérvári hűtőházakat. Ennek nyomán a jelenlegi 5 ezerről mintegy 7 ezer vagonra nő a hűtőhálózat befogadóképessé­ge. A közeljövőben egész sor új termék jelenik meg az élel­miszerüzletekben. Kapható lesz a burgonya-krokett, a le­vesgombóc és a különféle gyü­mölcsleves készítmények. A hűtőházak és más élelmi- szeripari üzemek fejlesztésénél az eddigieknél hatékonyabban kívánják hasznosítani a tudományos kutatások eredményeit. Az ipar és a tudomány közötti még szorosabb kapcsolat meg­teremtésére a tanácskozás al­kalmával szerződést kötött, a Kertészeti Egyetem a Magyar Hűtőiparral, a Konzervipari Tröszttel és a Magyar Dohány­iparral a kutatásfejlesztés té­máinak közös kidolgozására. Ózonizáciő Ráckevén Épül a különleges víztisztító berendezés Jobb minőségű lesz a fővá­ros ivóvize a Ráckevénál most épülő különleges víztisztítómű üzembe állítása után. Itt a vi­lágviszonylatban is legkorsze­rűbb, úgynevezett ózonizációs eljárással szűrik majd tisztá­ra a Duna vízét. A fővárostól északra a Duna mentén már valamennyi arra alkalmas helyen kiépültek a víznyerők, ezért a hálózatot most a főváros alatt, a kevés­bé kihasznált Csepel-sziget mentén bővítik. Itt is, akár­csak Budapesttől északra, a part közelében fúrják a kuta­kat, s ily módon a homokos, szemcsés talajon — a termé­Kórusmuzsika a Palotában ' v\wv\< , j<//,,, ........ A budai Várpalotában — vasárnaponként — a Nemzeti Galéria és a KÓTA rendezésében vasárnapi kórusmuzsikával szórakoztatják a képtár látogatóit. Képünkön: a Szentendrei Városi Kórus és a Tinódi Kamarazenekar. Pólya Zoliin felvétele szét szűrőjén — átszivárgó víz már csaknem tisztítva érkezik a kutakba. Ezt fertőtlenítve, tisztítva nyerik a jó minőségű ivóvizet. Csepel déli felén azonban a sajátos geológiai adottságok miatt a megenge­dettnél magasabb a víz vas- és mangántartalma — ennek kiszűrésére épül az új tisztító­mű. Turbinákkal a vízbe ózont kevernek, ez oxidálja a va­sat és a mangánt, amely szi­lárd, a víz felszínén lebegő anyaggá alakul át. Ezt aztán más oxidált szerves és szer­vetlen anyaggal együtt kiszű­rik. Ezzel az eljárással kü­lönlegesen jó minőségű, kelle­mes ízű, kristálytiszta vizet nyernek, amit azután a buda­pesti vízhálózatba vezetnek. A Fővárosi Vízművek 620 millió forintos beruházással épülő tisztítóművé a Ráckeve közelében kialakítandó 21 kút vizét szabadítja meg a vas­tól, mangántól, s napi 100 ezer köbméter ivóvizet szi­vattyúzhatnak majd ki a tisz­títómedencékből. A vízmü­vet előreláthatóan 1982-ben adják át. KÖZÉLET Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési minisz. tér, aki építési küldöttség élén tárgyalásokat folytatott a mű­szaki-tudományos és gazdasági együttműködés fejlesztéséről, tegnap hazaérkezett az NDK- ból. Az Országos Béketanács a Deir Jászin plasztin falu bé­kés lakossága ellen végrehaj­tott izraeli mészárlás 30. év­fordulója, a Palesztinái mene­kültek napja alkalmából táv. iratban fejezte ki szolidaritá­sát a Palesztin Béke és Szoli­daritási Tanácsnak. Demeter Sándor, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézeté­nek elnökhelyettese tegnap kulturális delegáció élén Irak­ba utazott. A küldöttség a Ma­gyarország bemutatkozik című kiállítás megnyitásán vesz részt E gy-egy esztendőben, a legutóbbi évek átlagát tekintve, Pest megye mezőgazdaságában és erdő­gazdálkodásában 1,5—1,7 milliárd forintot költöttek el beruházásokra. Az ösz- szeg súlyát érzékeltethető, leírjuk, a megyében ki­adott minden beruházási célú száz forintból 16—17 jutott e fontos népgazdasá­gi területre. Ami nem ok­vetlen megnyugtató arány, főként, ha figyelembe vesz- szük, hogy Pest megye me­zőgazdasága egyre inkább az intenzív fejlesztés útját járja, azaz a termelési szer­kezet változásában, a ter­méseredmények növelésé­ben mind nagyobb szerep jut az ún. ipari eredetű anyagoknak és eszközök­nek. Amiben a műtrágya, a növényvédő szer éppúgy benne van, mint az erőgép, a szakosított szarvasmarha- telep. Nincs semmi túlzás ab­ban az állításban, hogy a mezőgazdaság iparosítása a földművelés forradalmi megújulása, s távlatokban teljes egészében átalakítja a növényi és állati termé­kek előállítását, feldolgozá­sát, tárolását, értékesítését. Csupán egyetlen, érzékletes példát erre. A megye me­zőgazdasági termelőszövet­kezeteiben a szarvasmarha - és a sertéstartás szakosított telepeinek értéke megha­ladja az egymllliárd forin­tot, de ennek az összegnek a nagyobb része nem az épületekre, hanem a gé­pekre, berendezésekre, azaz a felszerelésre jut! Amit értelmezhetünk úgy, hogy növekednek a termelés technikai, technológiai se­gítői, de úgy is, hogy a fej­lesztés egyre költségesebb. igaz, nem kínálkozik más út, mint a növekvő költsé­geknek a vállalása, ám tény, ezeknek a szakosított telepeknek némelyik típusa nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, üzemel­tetésük meglehetősen drá­ga, s nincs megnyugtatóan rendezve az itt működő gé­pek, berendezések karban­tartása, javítása, alkatrész - utánpótlása. Szó sincs tehát arról, hogy a fejlesztés puszta aktusa, egy-egy új telep átadása önmagában biztosítéka lenne a jobb jö­vedelmezőségnek, az esz­közhatékonyság javulásá­nak. T alálomra emeltük ki a szakosított telepeket, mert ugyanígy taglal­hattuk volna a termelési rendszerek gépláncainak helyzetét, de — lépve egyet a mezőgazdasági termelés­től — az élelmiszeripar esz­köztárának állapotát is, s valamennyi esetben ha­sonló következtetésekre jut­hatnánk. Kézenfekvő ugyanis, minél bonyolul­tabb lesz a mezőgazdasági termelés — és az élelmi­szeripar — technikai, tech­nológiai hátországa, annál inkább megnő a mezőgaz­daságot s a népgazdaság más ágazatait összekapcsoló áttételek jelentősége. Elv­ben ezt senki nem vitatja. A gyakorlatban viszont — s tapasztalatok mondatják velünk — sok a félreértés és félreértelmezés. Elég itt arra a huzavonára utalni, ami évek óta tart a megye mezőgazdasági üzemei által igényelt, s az ipar által ténylegesen rendelkezésük­re bocsátott műtrágyák ősz - szetétele — hatóanyag-ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom