Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-08 / 82. szám
Útépítés Verseg határában 1978. ÁPRILIS 8., SZOMBAT Teljesíti vállalását az árammérőgyár Megkezdte a Verseg—Kiskar- tal között húzódó 2300 méteres megrongálódott útszakasz felújítását a KPM váci üzemegységének egyik útépítő brigádja. Tíz speciális tehergépkocsi szállítja a veresegyházi keverőtelepről folyamatosan az aszfaltot. Naponta ezer-ezer- kétszáz tonna anyagot terítenek szét nyolcszáz-ezer méteres szakaszon. Dinamikusan bővülő export Óvni a régit és az újat Ebben az esztendőben már harmadszor találkoztak a helytörténeti aktivisták, hogy megbeszéljék a gyűjtőmunka eddigi tapasztalatait és a vele kapcsolatos további feladatokat. Az összejövetel ideális helyen, a helytörténeti szobában volt. Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény vezetője elismeréssel szólt az eddigi tevékenységről, s kiemelte, hogy Gödöllő lakosságának is köszönhető a múzeum alapját képező anyag összeállítása. A múzeum gondolata benne van a köztudatban, mind többen és többet beszélnek róla, adnak ötletet a további munkára, ajánlják fel értékes és érdekes " tSf-1 gyaikat, anyagaikat bemutatásra. A gyűjtők megbeszélésén sok szó esett a máról is, ami azonban szintén összefügg a helytörténettel, hiszen a jelen az utánunk következő generációknak történelem lesz. Aggodalommal beszéltek a hivatásos és amatőr helytörténészek a gödöllői fákról és a Rákos-patakról. Mint egyikük mondta: nagyapáink nekünk ültették a fákat, nekünk Tegnap, tegnapelőtt és ma, múlt és jelen szétbogozhatat- lanul egybeötvöződik, Sokszor nem is sejtjük, ha megtudjuk, alig akarjuk elhinni, mennyire meghatározza jelenvalóságunkat a történelem. A történelemnek nevezett cselekvések végeláthatatlan sorozata, melynek tervezői, alakítói, szenvedői és hősei, neves és névtelen munkálói voltak elődeink. Úgy élnénk-e, ha nincs 1848, ha elmarad 1919, ha nem akiképpen szabadulunk fel, ahogy felszabadultunk? Ha az említett események nincsenek, példaképeink, eszmét és mértéket adó vezetői 1848-as szabadságharcnak, 1919-es proletárforradalomnak, dicsőséges harcosai lehetnének-e? Forradalmi hagyományok Érthető irántuk való érdeklődésünk, érthető kíváncsisággal kutatjuk tetteiket, cselekedeteik rugóit, felfogásukat, vélekedésüket világ dolgairól, létezésünkről, annak értelméről, népek szerepéről, nemzeti és nemzetközi összefüggéseiről. Mi több, kíváncsiak vagyunk ábrázatukra is, életkörülményeikre, használati tárgyaikra, mindenre, amit kezük tapintott, amit testükön hordtak, amivel írtak, minden tárgyra, ami az övék volt. Minden ilyen holmi, becses miné- künk, hiszen ezek kézzelfogkötelességünk óvni, védeni, gondozni és megőrizni. Polónyi Péter, visszatérve az eredeti tárgyra, javasolta, hogy az aktivisták majdan alakuljanak múzeumfejlesztő bizottsággá. Elmondotta azt is, lehetőség van rá, hogy a felajánlott anyagokat megváltsák, és ne csak egyetlen alkalommal szerepeljenek a kiállításon, hanem végleg a leendő múzeum tulajdonába kerüljenek. Az aktivisták legközelebb e hónap 20-án találkoznak. __________ Cs. El hunyt Dienes Károly Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy dr. Dienes Károly, a Laboratóriumi Törzs- állattenyésztő Intézet igazgatója, életének 50. évében súlyos betegség következtében elhunyt. Temetése április 10-én, hétfőn, délelőtt 11 órakor lesz a gödöllői temetőben. Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet hatóan mondanak valamit gazdáikról is. Amint terünk nyílik rá, ösz- szegyűjtjük, kedves emlékeinket, nemcsak azokat, amelyek egy ország érdeklődésére számíthatnak, hanem mindazokat, amelyek bármilyen kicsiny közösség előéletéről vallanak, némaságukban is beszédesek, ha értő füllel és szemmel közeledünk hozzájuk. Megindító szorgalommal és lelkesedéssel gyűjti, # kutatja, rendezi, Gödöllő múltjának, a város forradalmi hagyományainak tárgyi bizonyítékait a helytörténészek lelkes kis Félidő. Nem valami sportmérkőzésnek a félideje, hanem az ötödik ötéves tervé. Ennél több hasonlóság nincs is a kettő között. Eav mérkőzésen előfordulhat, hogy a második játékrészben homlokegyenest ellenkezője történik annak, ami az elsőben, megeshet, hogy az akkor biztos győztesnek látszó végül is vesztesként hagyja el a pályát. A tervteljesítésben ilyesmi aligha fordulhat elő. A ciklus közepét mégis számon tartják, mégpedig azért, mert ilyenkor a teljesítés szempontjából nézve is belátható a cél, és, ami legalább ilyen fontos, építve az eddigi munkára, tapasztalatokra, megkezdődhet az újabb tervidőszak elképzeléseinek felvázolása. Központosítás A városi párt-végrehajtóbizottság nemcsak hasznos, de igen érdekes, gondolom a testület tagjainak is érdekes, tanácskozást tartott az áram- mérőgyárban. Ezen az ülésen nemcsak a gödöllői üzem, hanem az egész vállalat beruházási tevékenységéről, céljairól és elképzeléseiről kaptak tájékoztatást a végrehajtó bizottság tagjai. Cseppben a tenger: ezúttal is igazolódott a mondás igazsága, amennyiben ennek a vállalatnak, a Ganz Műszer Műveknek életébe bepillantva nagyobb körre érvényes tanulságokat is levonhatunk. Röviden fölvázolva a vállalat történetét, a könnyebb érthetőség kedvéért ezt tette a vezérigazgató, az elmúlt harminc év magyar ipartörténetéből is fogalmat alkothatunk magunknak. Ahogyan sok más nagyobb termelőegység', a Műszer Művek is a hatodik évtized derekán jött létre összevonáscsoportja, sok-sok ifjú és kevésbé fiatal segítőtárssal. Értékes felajánlások Fáradozásaik első gyümölcsét már közszemlére bocsáthatták. összegyűlt egy teremre való dokumentum, amit a felszabadulás évfordulóján tekinthetett meg először a városi közönség. Látható itt verdefényes (forgalomban nem volt) pénz a szabadságharc idejéből, pártigazolvány 1919- ből, a szovjet hadsereg által kiadott röplap 1944-ből. Különös érdeklődésre tarthat számot Kossuth Lajos Szózatának fotómásolata, amelynek szövegét Gödöllőn, a kastélyban fogalmazott az isaszegi diadal után. Városunk képének formálódását is nyomon követhetI sál. A cél: a termelőberendezések és fejlesztési eszközök koncentrálása. A beruházási I politikát ettől kezdve közpon- , tilag határozták meg. A nye- ' reségből és amortizációból képződő összegeket nem osztották szét a gyárak között, az egész vállalatra érvényes középtávú és éves tervekben szabták meg a legjobbnak vélt beruházási feladatokat. Nem volt mentes a vitáktól a közös élet kezdete itt sem. Megkérdőjelezték a központosított beruházáspolitikát, s ami szinte elkerülhetetlen, mindegyik gyár a maga megoldandó problémáit ítélte a legsürgősebbnek. S nyilván voltak mutogatások is, hogy tudniillik a másik többet kap, miért építenek ott azt, ha itt még ez sincs. Motiválhatta a képet a Pest —vidék hagyományos ellentétpár is. Ha nem ölt túlzott méreteket, lehet az ilyen egymásra figyelésnek haszna is. A központi vezetést megóvhatja az esetleges elfogultságoktól, folytonos mérlegelésre, a sorrend helyes meghatározására kényszeríti. Történetiség Manapság nem minden kritikai él nélkül szokás említeni a múltat, ami ebben az esetben az ötvenes éveket jelenti, amikor sok üzemben számottevő beruházás nem történt, az árammérőgyárban és társaiban sem, s ezeket a súlyos elmaradásokat most kell pótolni, ezek nehezítik a még gyorsabb előrehaladást. Elavultak az épületek, rengeteg gépmatuzsálem üzemel még, és így tovább. Az ötvenes éveket, illetve az akkori tetteket nem kell mentegetni, de arról sem szabad elfeledkezni, honnan indultunk, mit kellett elvégeznünk, s ha figyelembe vesszük, hogy ma, jük, ha végignézzük a várostörténeti háttérnek szánt fényképeket és rajzokat. Milyen volt az alsópark, amikor még hattyútó volt a közepén, a 3-as főút a HÉV vonala nélkül, hogyan festett a gödöllő— váci villanyvonat, a kastély és az épületegyüttest körülölelő park. Ha a valóságban nem is, fényképen megmaradt a Szabó féle ház, ahol annak idején Petőfi lakott. Érdemes hát megnézni ezt az elő- vagy részkiállítást, nevezzük bárminek; egyet máris bizonyít: létrehozói hozzáértéssel és kitartó szorgalommal serénykednek Gödöllő város múltjának, forradalmi hagyományainak megismertetésén. Csak elismeréssel szólhatunk azokról, akik felajánlották értékes tárgyaikat, dokumentumaikat, és azokról, akik társadalmi munkában segítik a gyűjtőmunkát. Akik a legtöbbet teszik Kis csapatról írtunk az imént, annál azonban többen vannak, hogysem valamennyiük nevét idejegyezhetnénk, holott megérdemelnék. Okvetlenül szólnunk kell azonban Polónyi Péterről, aki nagy szakértelemmel és fáradhatat- lannul kutat, közvetlen segítőiről, Heltai Miklósról, Hegedűs Lászlóról, Forgács Ferencről és a Török Ignác gimnázium diákjairól. akik igazgatójuk vezetésével vesznek részt a helytörténeti gyűjtésben, valamint a Gödöllői Gépgyár dolgozóiról, akik társadalmi munkában elkészítettek a képkereteket. összehasonlíthatatlanul magasabb fejlettségi fokon, sem jut pénz mindenre, könnyen elképzelhető, akkoriban még kevésbé. A tény: az árammérőgyárban és a Művekben is korábban az építés jellemezte a beruházást, az új szakaszban a gépek és berendezések vásárlása. A fő tendencia ma is az, jóllehet a gyár is kinőtte az épületeit, felújításra, cserére szorulnak az energiavezetékek, bővítésre a szociális helyiségek. Különösen sürgető az irodai dolgozók helyzete, akik igen szűk helyeken terveznek, alkotnak, adminisztrálnak. Talán a kelleténél is hosz- szabban felvázolt közelmúlt után térjünk az ötéves tervre. Ennek lényegét a vállalatnál a Deviza II-nek nevezett hitel felhasználása jelenti. Kapták az export, a tőkés kivitel bővítésére. Jelentős részét az árammérőgyár termelésének növelésére és korszerűsítésére használták fel. A termelékenység fokozására korszerű, nagy teljesítményű gépeket és berendezéseket vásároltak és állítottak üzembe, amelyeken jól kamatoztathatták szakembereik tudását, és mind jobb termékeket vihettek piacra. Az árammérőgyárba érkezett gépeket általában három hónapon belül üzembe állították, ami elsősorban a tmk- sok szaktudását és gyorsaságát dicséri. Gyorsabban Különböző okok miatt ebben az időszakban az áram- mérőgyárnak a tervezettnél is nagyobb mértékben kellett növelnie dollárelszámolású kivitelét. A vállalatnál a beruházás ugyan a tervezettnél lassabban valósult meg, az export a vártnál gyorsabban növekedett. Az eredeti elképzelés szerint az idén hat és fél millió dollárt kellett volna realizálni, a valóságban 7,2 milliót ragnak elérni. Ami lényegében azonos az áram- mérőgyár kivitelével. A gödöllői üzem kulcsszerepet tölt be a Műszer Művekben, hiszen a többi gyár és gyáregység együttvéve produkál körülbelül annyit, mint az árammérőgyár. Éppen ezért a vállalatvezetésnek sem közömbös, hogy vidéki üzeme hogyan fejlődik, milyenek az üzem- és munka- körülmények, hogyan érzik magukat dolgozói. A pártvégrehajtóbizottság természetesen a szorosan vett termelési gondok mellett ezzel is jelentőségének megfelelően foglalkozott. A vezérigazgató jelentése szólt az eredményekről és a hiányosságokról is, a helyi vezetők érthetően a megoldandó gondolatokkal foglalkoztak többet. Ezek között a termelés további korszerűsítésén kívül a munka- körülmények javítása, a zsúfoltság megszüntetése, az energiarendszer teljes felújítása szerepel a fő helyen. A Ganz Műszer Művek és árammérőgyára az ötéves terv első éveiben nagyszerű eredményeket ért el. A jövőbeli sikereknek az említett feladatok megoldása is egyik feltétele. K. P. Ma este: LYUKAS ÖRA Lyukas óra címmel szombaton, ma este hat órakor Sándor György humoralista tart önálló estet Gödöllőn, a Petőfi városi-járási művelődési házban. A Tanácsköztársaság idején baromfitenyésztő szakiskolát alapítottak nőknek. A múzeum alapjai Dokumentumok a moziiskolában Jobb oldali kénünkön: kézi munkára csak túladagolás esetén van szükség. V. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM Alsó felvételünkön: munka közben a teritögép. Bene Mihály felvételei A PEST MEGYÉÍ HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szombati jegyzet Füst Üjabban a tavasz közeledtét nem a hóvirág, megérkeztét nem a nyíló ibolya jelzi a legbiztosabban, hanem a füst. Kezdetben városszéli házak kertjében, udvarában raktak tüzet a tavalyi avar, száraz gally, limlom elégetésére, majd a szokás terjedt, miként a nyári tarlótűz, eljutott a közelebbi falvakba, hogy mára általános gyakorlattá váljék. A tavaszi kerti munkák megkezdése előtt takarosán összegyűjtik a megbámult, feketült leveleket, az elszáradt gazt, a téli szelek letördelte ágakat, kukoricaszárat — és kigyulladnak a jelzőtüzek. Jelzőtüzek, melyek nem az ellenség közeledtére figyelmeztetnek, mint hajdan az indiánoké, hanem egészen másra. Aki jól belenéz, a tüzek pirosas, villogó fényében sokkal fontosabb dolgokat tudhat meg. Arról híreinek ezek a tavaszi tüzek, hogy jólétben élünk, a technikai civilizáció a kicsiny falvaikba is betört, s kezdi átalakítani életüket. A minap egy ma Is lovat tartó gazda felajánlott szomszédjának néhány kéve kukoricaszárat, amiről a jószág, ahogy illik, gondosan leette a leveleket. A szár nem is olyan régen, becses, tűzrevalója volt a szegényembernek. A szomszéd foghegyről válaszolt: — Hozd el, s állítsd a kerítés mellé. Valamikor ilyen ajánlatra kezét-lábát összetörve futott volna. Tüzeltek persze mást is: száraz lepényt az utcáról. Némely idősebbek beszélni is szégyellnek ilyesmiről. Pedig ez nem az ő szégyenük. Ma már senki nem szorul lepénygyűjtésre, nincs is honnan, hiszen már csak kevés helyen hajtják keresztül a falun reggel a marhacsordát. Afelől azonban nem vagyok meggyőződve, hogy a kukoricaszárat, száraz gallyat, akad közte karnyi vastagságú, a semmibe kell füs'töltetni. Tudom, elmúltak azok a nyugalmas idők, amikor csendesen beszélgetve az ügyeletes tüzfelelös időnként a gondosan összeválogatott gallyat, a csikótűzhelybe dugta, az üst alá is egyszerűbb néhány kocka- szenet rakni, mint kukoricaszárral bajlódni nagymosáskor. Falun is mind több helyen van központi fűtés, amelynek kazánjába koksz kell, nem pedig nyesedék. A dolgok összefüggenek. Büntetlenül egyetlen helyen sem lehet pazarolni. Herdáljuk mi az ételt is, bőkezűen bánunk ruhával, és nagyvonalúak vagyunk, amikor anyagot vételezünk az üzemben, amikor műtrágyát szórunk a földeken, amikor fölöslegesen járatjuk a gépek motorját, s betakarításkor sem nagyítóval keressük az elhullajtott termést. Ismét a magánéletbe visszatérve: ismerősöm gyermeke elhagyta a sapká, ját. Vagy az iskolában maradt, vagy út közben vesztette el. A mai középkorúak is emlékezhetnek még rá, mi történt volna, ha velük esik meg ilyesmi. A legkevesebb, hogy tűvé tették volna a falut. De nem maradt volna el a büntetés sem. Mit tett a mai apa? Nem nehéz kitalálni: egyszer-kétszer megkérdezte. nem emlékszel, hol hagytad, majd ment a dolga után. Az anyu majd vesz egy másikat. A legszegényebbek és leggazdagabbak, a legtakarékosabbak. Mi szegények már, gazdagok még nem vagyunk. Előbb lehetünk azok, ha mindenből csak annyit használunk el, amennyi okvetlenül szükséges. És még valamit: minden termékben emberi verejték testesül meg. A tavaszi tüzek fényében mindig egy verítéktől gyöngyöző homlokú ember, arcot látok. Kör Pál
