Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-08 / 82. szám

1978. ÁPRILIS 8.. SZOMBAT Ifjúsági sorozatúk A történelemmé váló jelen 1 Aligha mondunk újat azzal, hogy az Ifjúsági Könyvkiadó különféle sorozatai nemcsak a fiataloknak érdekesek. Igen változatos érdeklődési kört elégítenek ki, s nem egyfor­mán érvényesül bennük a fia­talokat megközelítő szándék — olykor a téma kiválasztásában, olykor a megírás módjában, olykor a szerzők megválasztá­sában. A válogatás mindenkép­pen egyre sokoldalúbb, s ez a változatosság önmagában is vonzó. Eszmék, utak A címből nem is gondolja az olvasó, hogy a Kozmosz Köny­vek sorában megjelent kötet, amely Köpeczi Béla profes­szornak, az Akadémia főtitkár, helyettesének tanulmányválo­gatását foglalja magába, külö­nösen érdekes lehet a fiatalok körében. Az Eszmék, utak négy tanulmánya a belső alcím sze­rint korunk művészetével fog­lalkozik, s kétségtelen, hogy az sok fiatalt érdekel. De nem- csalt erről van szó. Például az egzisztencializmusról és iro­dalmáról szóló tanulmány nem­csak elméleti síkon tárgyalja ezt az irányzatot (s mint elmé. letet nagyon áttekinthetően, világosan taglalja), hanem áramlatai, irodalmi változa­tai, hatásai konkrétságában. Így olyan művek sora kerül szóba, amelyek az utóbbi évti­zedek újdonságai voltak, vitá­kat keltettek, s ezek emléke még eleven. Meg aztán egyes szereplőik eszmeileg kapcsolat­ba kerültek az utóbbi évtized nyugati ifjúsági mozgalmaival is. E tekintetben még inkább a fiatalabb nemzedékek körében mozog az „új baloldal” mű­vészfelfogását elemző tanulmá­nya, amely természetszerűleg tárgyalja a társadalmi hátteret is. A terrorizmusig sodródó né­met — és más —, származásuk szerint zömmel a felső közép- osztályból érkező fiatalok anarchista módon kapitaliz­musellenes, balos csoportosulá­sainak „éllenkultúrája” és en­nek eszmetörténeti előzményei igen érdekesek. Egyfelől Her­bert Marcuse, Sartre és mások gondolatáig nyúlnak vissza a gyökerek, másfelől a hippimoz. galomig, s annak zenei, képző- művészeti, film, irodalmi sitb. vetületéig — a pop, az op, a beat, a happening, a Living Theather, az art brut és más változatok bozótjába. Tanulsá­gos, hogyan integrálódik a ka­pitalizmus szellemű világába az ellene való lázadás — vagy miként enyészik el —, legyen ■bármilyen vad, sőt brutális, ha nem talál utat korunk reális szocializmusához. Történelem jelenidőben Ugyancsak a Kozmosz Köny­vek sorozatban jelent meg Vár- konyi Endre huszonöt doku- mentumjellegű portréja. Ha mind nem is, egyik vagy másik bizonyára szinte minden olva­sónk előtt ismert a Magyaror­szág című hetilapból. A kiváló újságíró ott jelentette meg őket abban a sorozatban, amely a történelemmé váló jelen, nem utolsósorban a háborúnak, az ellenállásnak, a felszabadu­lásnak, az újjáépítésnek és a szocialista fejlődés kezdetek nek neves, kulcshelyzetet át­élt részvevőit szólaltatja meg. írásaiból megismerkedünk az orvossal, aki a fasizmus tajték­zó végnapjaiban, pontosabban a már felszabadított Székes- fehérvárt átmenetileg újra megszálló fasiszták rémuralma alatt, szovjet híradósokat rejt el és ment meg; az ezredest, aki a nyilasok puccsa után ez. redével a Kárpátokban átáll a szovjet csapatokhoz. Megszó­lal a fasizmus elleni Márciusi Front résztvevője, az újjáala­kuló szabad Magyarország képviselője, Budapest „romvá. fos” polgármestere, a Kossuth- híd építője, a széncsaták bá­nyásza, a lengyel menekültek patrónusa, az első női főispán, az élmunkás, az első munka- verseny-mozgalmak híres in­dítói, Dunaújváros építője, a magyar sport vezetője, a had­bíró, népbiró... A sor foly­tatható: amit tartalmaz a könyv, érdemes elolvasni an­nak is, aki érdekes története­ket, izgalmas, már történelem­mé vált eredményeket akar, s annak is, aki tanulságokat keres. Papok, katonák, polgárok után... A Fiatalok könyvtára című sorozatban — a Kozmosz Könyvek között — jelent meg a Papok, katonák, polgárok után... című antológia több mint harminc elbeszéléssel. Az ismert kritikus, Faragó Vilmos válogatta egybe őket az utób­bi három évtized prózatermé­séből. S maguk is ezeknek az évtizedeknek az eseményeit, emberi drámáit, fordulatait, megnyugvásait példázzák és örökítik meg. Veres Péter, Szabó Pál, Illyés Gyula, Déry Tibor, Lengyel József, Sarkadi Imre, Váci Mihály, Mesterházi Lajos, Karinthy Ferenc, Mol­nár Zoltán, Palotai Boris, Gal- góczi Erzsébet, Kertész Ákos, Végh Antal, Fejes Endre, Mol­dova György, Dobozy Imre, Örkény István, Csurka István és mások írásai sorakoznak a kötetben, s Faragó Vilmos ta­nulmánya kíséri őket. így élt... A Móra Könyvkiadó népsze­rű irodalomtörténeti könyvso- xozata az így élt... Ezúttal Móra Ferenc életét, munkás­ságát mutatja be. Földes Anna írta az olvasmányos, eleven és adatgazdag könyvet, amely sok fényképpel is kíséri az író pályáját, körét. A kiskunfél­egyházi, sőt a még távolabbi, jászsági családi múltra is fényt vet a könyv, színes, eleven­séggel idézi a félegyházi szűcs. paraszti család és a leendő író hétköznapi küzdeimű, de ér­zelemben, emberségben gyara­podó életét, növekedését, ta­nulmányait, szegedi meggyö- kerezését. Az írói pálya sze­münk előtt bontakozik ki — együtt az újságírói, közműve­lői pályával —, s az életrajzi mű kedvet kelt Móra könyvei­nek fellapozásához, elolvasásá­hoz. Jó „olvasmánygerjesztő” olvasmány. Németh Ferenc Mit kell tudni...? Egészségügy és szociálpolitika Sok hasznos ismeretet nyúj­tanak az olvasónak a Mit kell tudni című sorozat könyvei, melyek a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelennek meg. Most két olyan kötetet ismer­tetünk, amely az egészségügyi ellátásról és fejlesztéséről, il­letve a vállalati szociálpoliti­káról szól. Mindenki érdekelt Az egészségügyi ellátásban, környezetünk védelmében a be. tegségek gyógyításában min­denki érdekelt. Ezért is számít­hat nagy olvasottságra Cserba László könyve, a Mit kell tud. ni az egészségügyi ellátásról és fejlesztéséről? A szerző átte­kinti az egészségügy történeté­nek főbb állomásait és hang­súlyozza, hogy az emberiség­nek hosszú története során mindig az egyik legfontosabb teendője volt a közösségek, cso­portok és egyének életének, egészségének védelméért foly­tatott harc. Ennek első írásos emlékei még az időszámításunk előtti tizennyolcadik század, ból származnak Mezopotámiá­ból és Egyiptomból. Később, a feudális társadalmak korá­ban a vallásos ideológia elítél­te a test kultuszát, a tőkés tár­sadalmakban viszont az orvos- tudomány eredményei nem mindenki számára hozzáférhe­tőek. Az egészségügyi ellátást csak a szocialista társadalom tudta az ember számára meg­nyugtató módon megoldani. A szocialista egészségügyet elemezve megállapítja a szer­ző, hogy az haladó, humánus és hatékony rendszer, amely szerves része a társadalmi-gaz. dasági rendszernek és valóban az egész nép szolgálatában áll. A szocialista egészségügy ha­ladó voltát nemzetközileg is el­ismerik. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet közgyűlése pél­dául olyan határozatot foga­dott el, amely a szocialista egészségügyre jellemző és sok­évi tapasztalatokra épülő, ki­próbált elveket, tételeket tar. taitnaz. Az egészségügy fogalma, mérése, tervezése, valamint az egészségügyi ellátás szolgálta­tásainak, egész tevékenységé­nek, intézményrendszerének helyzete, fejlődése is megtalál­ható a kötetben. Úgyszintén a Nők Magazinja Almanach Az idén is meg­jelent a népszerű almanach, amely­nek mindjárt be­vezető írása olyan érdekes kérdéssel foglalkozik, hogy „tudunk-e okosan élni?” A továb­biakban színes történelmi vissza­pillantások, mai elbeszélések, ver­sek, az ország kü­lönféle tájairól szóló és társadal­mi riportok, bősé­ges és választékos divattanácsok, fő­zési ötletek és más hasonló érdekessé­gek sorakoznak egymásután. Az almanachot a Kos­suth Könyvkiadó adta ki. A hét zeneműve Az azonos című rádióműsor­ral párhuzamosan kapja ne­gyedévenként kézhez az olva­só ezt a sajátságos hangver­senykalauzt, amelynek most a Zeneműkiadóinál idei 2. száma jelent meg. Ezúttal is az olva­só figyelemmel kísérheti a minden hétfőn a rádióban el­hangzó ismertetőt, s a héten háromszor elhangzó művet. E kötet tartalma: J. S. Bach: 65. kantáta, Gershwin: Rhap­sody in Blue, Bruch: g-moll he­gedűverseny, Szabó: Föltárna, dott a tenger, Schubert: A-dur zongoraszonáta, Ravel: Pász­toróra, Bartók: A fából fara­gott királyfi, Beethoven: Kar­fantázia, Haydn: Asz-dur zon­goraszonáta, Stravinsky: A ró­ka, Sibelius: 1. szimfónia, Dohnányi: Változatok egy gyer­mekdalra. megelőzés jelentősége, fontos­sága. A tanulmány kitér az anya-, a csecsemő- és a gyer­mekvédelemre is, hangoztatva, hogy mennyire fontos a tudat formálása, az egészségnevelő feladatok ellátása, a testkultú­ra növelése. Végül az egészség-^ ügyi ellátás személyi és anyagi feltételeiről, értékelésének módszereiről és a fejlesztések sorrendjének meghatározásá­ról ír a szerző. Gondoskodás az emberről A Mit kell tudni a vállalati szociálpolitikáról? című kötet szerzői: dr. Stüber Ervinné és Vargáné, dr. Majoros Teréz az emberről való gondoskodást állították vizsgálódásaik közép, pontjába. Ez azért is időszerű, mert a fejlett szocializmus épí­tésének programja hatására az utóbbi években hazánkban erő­teljes vita bontakozott ki az életmód, az életszínvonal, a szociálpolitika elméletéről és gyakorlatáról. Ehhez kapcso­lódva, a szerzőpáros sorra vet­te a vállalati szociálpolitiká­val kapcsolatos kérdéseket. A kötet történeti , áttekin­tést is nyújt a szociálpolitikai kezdeteiről a fejlett tőkésor­szágok szociálpolitikájáig, majd a szocialista Magyaror­szágon végbement változáso­kig. Kifejtik, hogy ma már tu­dományosan megalapozott szo­ciálpolitikára van szükség. Eb­be az állam a vállalatokat, szö­vetkezeteket és más egysége­ket is bevonja. A szerzők ezért a továbbiakban, főként ezek­kel foglalkoznak. Meghatároz­zák a vállalati szociálpolitika jellemző vonásait, helyét és szerepét a szocializmusban. Részletesen tárgyalják a béren kívüli juttatásokat, így a mun­kavédelmi tevékenységet, az üzemegészségügyi ellátást, az üzemi étkeztetést, a gyermek- intézmények fenntartását, az üdültetést, és egyéb szociális, kulturális juttatásokat. A szociális tevékenység tér. vezéséről, valamint a vállalati középtávú szociális tervezésről szóló fejezetek, különösen ér­tékes segítséget nyújtanak a vállalatoknak és a szövetkeze­teknek, amelyek éppen ebben az időszakban próbálkoznak a szociális tervezés fokozatos be­vezetésével. Gáli Sándor Korok, művek, művészek Szerencsés egybeesés: a kiállítás­látogatók nemcsak a képtárban ve­hetik szemügyre a fennállásának hetvenötödik évfordulóját tavaly ünneplő szolnoki művésztelep jubi­leumi kiállítását, hanem kötetbe fog­lalva is átfogó ismertetést olvashat­nak az alföldi város eddig mostohán kezelt képzőművészeti hagyományai­ról. Az összegező tárlatnak a Ma­gyar Nemzeti Galéria ad otthont, a könyvet a Képzőművészeti Alap Ki­adó Vállalata jelentette meg. Átböngészve a tárlat katalógusát, Pogány O. Gábor tollából megtud­hatjuk, hogy a festészetnek, a kép­zőművészetnek a klasszicista aka- démizmus alóli felszabadításában je­lentős szerepük volt a művésztele­peknek. Ha figyelembe vesszük a szolnokiak előtörténetét, akkor ez a folyamat hazánkban rendkívül ko­rán bekövetkezett. A felvetett gondolatot Epri Mária tanulmánya bontja ki részletesen A szolnoki müvésztelep címmel most megjelent albumban, amely az 1852- es „művészeti honfoglalástól” nap­jainkig feltérképezi az itt dolgozók munkásságát. A szolnoki festészet elsőként emelte művészi témává a magyar valóság egy jelentős és jel­lemző részét — vallja a kötet írója —, tűzte alkotói céljává az Alföld látványának, az itt élő emberek éle­tének, munkájának megörökítését. A sort az osztrák August von Pet- tenkofen nyitotta meg, őt követte Raffalt, Franz Adam, Gustav Ranzo- ni és társaik, majd a magyarok is — Deák-Ebner Lajos, Aggházy Gyula — felfedezték a plein air szemléletű reális táj- és emberábrázolás lehető­ségeit a Tisza partján. Dolgozott itt Bihari Sándor, Mednyá-nszky László, Koszta József, Fényes Adolf, és Aba- Novák Vilmos. A legtöbben — Egri Máriát idéz­ve — saját egyéniségüknek megfe­lelően alakították a formai jegyeket. Festészetük közös vonásai az alföldi kötődésben és a szemlélet realizmu­sában keresendők. Ezt a vonulatot követi nyomon ikonográfiái pontos­sággal a szerző. Az albumban köz­zétett 24 színes és 60 fekete-fehér kép is szervesen mutatja be a több mint százéves időszakot. A történeti áttekintés és a művészettörténeti ér­tékrend megrajzolása a müvésztele- pen ma is alkotókig terjed. Egri Mária könyve hiányt pótol, méltán sorakozik fel a vidéki alkotótelepe­ket bemutató monográfiák mellé. Szembesítve a Galéria-beli látni­valókkal, tanulmánya nemcsak a rep­rodukciókkal, hanem a kiállítás mű­tárgyaival együtt válik élővé. A tár­lat szemrevételezése előtt hasznos olvasmány ez a kötet. Ismeret- anyagával kulcsot és fogódzót ad a szolnoki művészek újbóli felfedezé­séhez. v\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\\\\ A Képzőművészeti Alap Kiadóvál­lalata eddig is sokat tett azért, hogy megismertesse a fiatalokkal a hazai és az egyetemes művészet legfonto­sabb alkotásait, és ezzel is közelebb hozza a művészet megértéséhez és szeretéséhez a kevésbé járatosakat. Ezzel a programmal teszik közzé immár 1963-tól Az én múzeumom sorozatot. Az eddig napvilágot lá­tott harmincöt szám mindenekelőtt a különböző törekvésekről, stílusok­ról adott Ízelítőt. A közelmúltban megújult sorozat első füzete — mint beköszöntőjéből és képanyagából is kiderül — már múzeumok szerinti csoportosításban tárja a néző elé a látnivalókat. Ezzel a szándékkal a különböző gyűjtemények látogatásá­nak a tapasztalatait kívánják elmé­lyíteni. A legújabb füzetben nyolc évszá­zad legszebb hazai műkincseit ve­hetjük szemügyre — a Magyar Nem­zeti Galéria gyűjteményéből. A mel­lékelt nyomatok beragasztása a meg­felelő helyekre körültekintő figyel­met kíván, s képes az ismerkedést alaposabb elmélyüléssé változtatni. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v' Pereházy Károly nevét aligha kell különösképpen emlegetni az olvasók előtt. A Tabán, majd A régi Óbuda című könyvei napok alatt elfogytak a könyvesboltok polcairól. Valószí­nűleg hasonló siker kíséri majd leg­újabb munkáját, A Városligetet is. Varázsos színek, a történelem visz- szaidézŐ mosolya kel újból életre ezeken a lapokon — emlékezetre késztetve az idősebbeket, összevetés­re a mai fiatalokat Útikalauzunk ebben a regényes utazásban Diósy Antal festőművész; az ő érzelmileg telített akvarelljei indították el Pere­házy Károly tollát, hogy fellibbent- ve tovatűnt idők fátylát, beszámoljon nagyapáink és nagyanyáink korának vurstlitól visszhangos városerdejé­ről. Am az olvasó így sem nosztalgikus vágyakat dédelget a kötet lapozga­tásakor, hanem nagyon is valós éle­tet Pereházy írásában felvonul az utóbbi másfél száz esztendő művelő­déstörténete, ismerősként köszönt­hetjük Aranyt, Vajdát, Jókait, és Krúdyt. Olyan szeletek ezek múl­tunkból, amelyekre emlékeznünk kell, hogy tovább gyarapítva a Vá­rosliget mai történetével, unokáink már a mi fűszerezésünkkel adják tovább mindezeket. NV\\V.\\\\\\\\\\\W.\\\\N A Képzőművészeti Alap Mai ma­gyar művészet sorozatának legfris­sebb darabja egy ízig-vérig hazai festőt mutat be: Tóth Menyhértet. A Műcsarnokban másfél eszten­deje rendezett retrospektív kiállí­tás óta megnőtt az érdeklődés e ter­mészetközelségből merítő piktúra iránt. Közel fél évszázados alkotói út áll a háta mögött és mégis; Tóth Menyhért nagysága, szellemi és erkölcsi értékrendje csak most kezd igazán kiteljesedni előttünk. A kis monográfia írója, Bánszky Pál, sze­rint a nagy magányosok — Csont- váry, Nagy István, Egry — rokona, tehát azok sorába tartozik, akik ön­álló elvek alapján emberi követke­zetességgel alakították autonóm vi­lágukat, s hoztak létre magas fokú művészetet. Föld és szellem, tűz és víz kergetőzik vásznain, az a teljes­ségvágy, amely képes egyszerre megsejteni a mikro- és makro-koz- moszt. Egyben láttatja és érzékelte­ti vásznain a2t a népi világot, amely­ből kihajtott, s amely eljuttatta az önkifejezés kiteljesedő összhangjáig. Bánszky könyve a sorozat egyik legjobb darabja: egy kitűnő festő munkásságával lépést tartó írásmű létrejöttét köszönhetjük neki. Molnár Zsolt I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom