Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-06 / 80. szám

Felszabadulásunk évfordulóján Koszorúzás a hősök emlékművénél Kiállítás forradalmi hagyományainkból Hazánk felszabadulásának 33. évfordulóján, április 4-én koszorúzási ünnepséget tartot­tak a városi temetőben levő szovjet hősi emlékműnél. A megemlékezés előtt nyitották meg a Képek Gödöllő múltjá­ról és a Gödöllő forradalmi hagyományai címmel meghir­detett gyűjtőakció eddigi ered­ményeit bemutató kiállítást. Sok érdekes dokumentumot, fényképmásolatot, okiratot, új­ságkivágást és más tárgyi bi­zonyítékot gyűjtöttek egybe lelkes helytörténészeink, oly­annyira, hogy a moziiskola egyik termében már kiállítást is rendezhettek belőlük, ame­lyet kedden nyitott meg Poló- nyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény vezetője. Gödöllő lakosságának, válla­latainak, intézményeinek, szö­vetkezeteinek képviselői ez­után a hazánk felszabadítá­sáért elesett szovjet hősök em­lékművénél rótták le kegyele­tüket, emlékezve mindazokra, akik fegyverrel harcoltak né­pünk szabadságáért. Megje­lent az ünnepségen Plutzer Miklós, a városi, Fehér Béla, a járási pártbizottság első tit­kára, Benedek János, a városi tanács és dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet fegyveres erők képvi­selői. A városi és a járási pártbi­zottság, a városi tanács és a járási hivatal, a KISZ városi és járási bizottsága, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a városi úttörőelnökség, a szak- szervezetek szakmaközi bizott­sága, a fegyveres erők, a szov­jet delegáció képviselőin kívül elhelyezték a megemlékezés koszorúit Gödöllő üzemeinek és intézményeinek, a Ganz Árammérőgyár, a Gödöllői Gépgyár, a Agrártudományi Egyetem, a tangazdaság, a Közép -magyarországi Közmű - és Mélyépítő Vállalat, a Me­zőgazdasági és Gépkísérleti Intézet, a Humán Oltóanyag- termelő és Kutató Intézet, a Volán I/12-es üzemegysége, a négy szövetkezet, az alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyek, a Kisállattenyésztő és Kutató Intézet képviselői. Vi­rággal adóztak a hősök emlé­kének az úttörőcsapatok és a szovjet családok. EGYIK múltkori számunk­ban a vérségi História Do- musban, a községi plébániá­kon mindenütt őrzött feljegy­zésgyűjteményben lapozgatva, a falunak az 1848 előtti szá­zadainak jelentősebb dátu­mait elevenítettük fel. Ezút. tál a szabadságharcot köve­tő évtizedek eseményeiben tallózunk. ,Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc dicsőséges ta­vaszi hadjáratának egyik ma­gyar győzelemmel végződött ütközete, amely Hatvannál zajlott le’ részben községünk határában folyt. A jeles nap­ról egyetlen sort sem írtak a História Domusban, illetve csak egy sajnálkozást olvas­hatunk a hiányról, Stéger István keze nyomán. Méltat­lankodását még. inkább meg­értjük, ha tudjuk róla, hogy nemzetőr volt, sőt hadellátá kapitányi rangot vívott ki magának. A 19. század második felé­ről igen kevés adatot őriznek a levéltárak Versegre vonat, kozóan. A Domusba ebből az időszakból mindössze egy in­formáció került be, amely nem egyházi jellegű és a plé­bánossal sem kapcsolatos. Ar­ról tudósít, hogy a 70-es évek elején a Hosszú utcában le­égett a szárazmalom, melynek helyén létesült később a gőz­malom. A SZÁZAD utolsó negyedé­ben Krémer József látta el a papi teendőket a községben. Lőre János gazdával közösen kezdeményezte az olvasókört. Az ő idejében kezdődött a vérségi színjátszás is. Még egy jelentős hír ebből az idő­ből: Majthényi István föld- birtokossal karöltve létrehoz­ták a helyi hitelszövetkezetet. Arányi Lajos 1877-ben mű­emlék gyanánt lerajzolta a templom — valószín.űleg részben elképzelt — gótikus V. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1978. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK A Galgavidéke ÁFÉSZ építette Boltok, vendéglők, telepek Mintegy 8 millió forinttal sáfárkodott tavaly a Galga- vidéke ÁFÉSZ. A pénzből több új vendéglátóipari léte­sítményt építettek. Dányban az év első felében adták át a mintegy kétszáz négyzetméter alapterületű önkiszolgáló élel­miszer boltot, amelynek kivi­telezését a helyi tanács vál­lalta. Túrán, a Zsámboki úton ugyancsak önkiszolgáló üzlet és italbolt épült. Ebben a köz­ségben két gázcseretelepet is átadtak; a Zsámboki út köze­lében levőt és a vasútállomás környéki új telepet a többi között azért kellett megépíte­ni, mert a község központjá­ban lévő régit az energetikai hivatal biztonsági okokból le­záratta. Ugyanitt terveztek egy felvásárlótelepet is, ezt azonban csak az idén tudják megépíteni. Az elmaradt be­ruházások közül ez a legna­gyobb, de nem ok'oz különö­sebb gondot, hiszen a felvá­sárlás az esztendő két-három hónapjára korlátozódik. TÜZÉP-raktár Vácegresen a szövetkezet házi brigádja öt hónap alatt készítette el az új vendég­látóipari létesítményt. A gyors építkezés titka a kor­szerű építőanyagok, az előre­gyártott elemek felhasználá­sa. Galgamácsán a meleg­konyhás vendéglő építési költ­ségének csak a felét viselte az ÁFÉSZ, a másik felét a helyi termelőszövetkezet fej­lesztési alapjából fedezték. Galgamácsán TÜZÉP-raktár is épült. Az idén láttak hozzá az ÁFÉSZ V. ötéves tervbeli legnagyobb beruházásához: Kartalon lerakták az ABC- áruház alapjait és felállítot­ták az épület Mezőpanel vá­zát. Az építést még az idén befejezik. Szorosan kapcsoló­dik ehhez a munkához a presszó, a húsbolt és az ital­bolt épületegyüttesének re­konstrukciója. Az áruház megnyitásával egy időben megszüntetik a húsboltot, s a község lakói az ABC-ben vásárolhatnak tőkehúst. Jó minőségben A Galgavidéke ÁFÉSZ ta­valyi beruházásaira a tervező, a kivitelező, az üzemeltető szerveknek a korábbiaknál gyümölcsözőbb együttműködé­se, munkájuk körültekintőbb összehangolása, a beruházások alapos műszaki és adminiszt­ratív előkészítése volt a jel­lemző. A túrái felvásárló telep­hez is beszerezték a Modul- barak elemeket, csak éppen kivitelező nem akadt az össze­állításhoz. A megszaporodott építkezésekhez nagy segítsé­get jelent saját építőbrigád­juk, éppen ezért igyekeztek a kollektíva munkafeltételeit ja­vítani. Arra törekednek, hogy minél többféle munkát bíz­hassanak rájuk. Szükség ese­tén nem rettentek vissza a kisiparosok szakmunkájától sem, s elégedettek voltak a vállalkozók gyorsaságával, munkájuk minőségével is. Túra: gáztelep A tavalyi jó eredményeket számba véve bizonyosak le­hetünk abban, hogy a 78-as terveket is megvalósítják. Néhány fontosabb ezek közül: Bagón a vasútvonal mellett önkiszolgáló üzletet nyitnak, Domonyban Forfa-elemekből készül élelmiszerbolt, Túrán kisebb gáztelep létesül, Zsám- bokon pedig a szövetkezet legkorszerűbb felvásárló tele­pét alakítják ki, hűtőtérrel, hídmérleggel. B. M. Egyesült lakásszövetkezet Több pénz jut fenntartásra Befejeződtek a zárszámadó közgyűlések a tavaly alakult gödöllői egyesült lakásfenntar. tó szövetkezetben. A szövetke­zet megalakulásának körül­ményeiről, feladatairól beszél­gettünk Stalmajer Mihály el­nökkel. A MÉSZÖV kezdeményezé­sére már két éve szó volt ar­ról, hogy a szolnoki példa nyomán a város tíz kis lakás - szövetkezetét nagyobb egység­be kellene összevonni. így a befizetett díjakból jelentősebb összegeket fordíthatnának jogi, gazdasági, műszaki \ szakem­ber alkalmazására, gazdaságo­sabb volna az épületek fenn ■ tartása is. A gondolattal a vá­rosi pártbizottság is egyetér­tett, s júliusban a közgyűlések egyetértésével januárig vissza­menőleg mondták ki az egye­sülést. Egyelőre tizenegy épület 384 lakása tartozik a szövetke­zethez, de az újonnan átadan­dó otthonok tulajdonosait is szeretnék meggyőzni a tagság­gal járó előnyökről. Annál is inkább, hiszen ők még nem sejtik, milyen költségeket kell majd állniuk, illetve azt se na­Anyakönyvi hírek Született: Papp József és Tóth Anna: Edina, Parádi Jó. zsef és Hajdú Erzsébet: Judit, Zsellér Sándor és Bundik Ilo­na: Sándor, dr. Csaba Ambrus és dr. Csenyi Mária: Orsolya, Nagy István és Tolmácsi Mag­dolna: Mónika, Belánszky Jó­zsef és Vágó Ilona: Roland, Soós Sándor és Szabó Anna: Gábor, Kalmár László és Nagy Erzsébet: Balázs László, Varga János és Bédi Veronika: Sán­dor, Dellaszéga Lajos és Far­kas Mária: Ágnes, Obonyi László és Tóth Anna: László, Böszörményi László és Tóth- Sebes Julianna: Bertram, Kai. már Sándor és Borhy Judit: Annamária, Kanalas Gusztáv és Németh Mária: Rozália, Oláh József és Németh Mária: Csilla, Lesták Pál és Kovács Klára: Mária, Losó Artúr és Koleszár Magdolna: Lívia, Ká. cser Mihály és Hrncsár Zsu­zsanna: Zsuzsanna, Csontos Mihály és Tolnai Ida: Róbert, Sinikó János és Gazdag Julian­na : Zsuzsanna, Kolozs Lajos és Nagy Mária: Mária, Gá] Gyula és Polenyik Mária: Gyula, Osz- kó Imre és Adóm Éva: Attila, Szommer György és Garczik Erzsébet: Ildikó nevű gyerme- ke. Elhunyt: Sztregovai Tibomé Tamás Ilona, Gödöllő, Kossuth Lajos utca 32, ftácskay György, Gödöllő, kastély, Szitás Lajos, Gödöllő, Antalhegyi utca 74, Wieszt Lipót, Gödöllő, kas. tély, Paulies Gyuláné Bán Ir­ma, Gödöllő, kastély, Rotten- biller István, Gödöllő, kastély, Lesták János Gödöllő, Hajós utca 6; Dévai Istvánná Viczián Jozefa, Gödöllő, kastély. gyón tudja mindenki, miféle rendeletek szolgálják javukat. A szövetkezet vezetősége a lakások elosztásakor tájékoz­tatja minderről a tulajdonoso­kat, hiszen nekik is érdekük, hogy minél kevesebb ráfordí­tással, a lehetőséghez képest a legjobban intézzék ügyeiket. Mik a szövetkezet feladatai? Könyvelik, ellenőrzik a külön­féle befizetéseket; ha a laká­son kívül történik valami hiba a víz-, villanyvezetékkel, ajtó­zárral, gyorsan és szaksze­rűen megjavítják. Április 1-től liftszerelő kisiparost alkalmaz­nak, aki másodállásban vállal­ta a felvonók 24 órán belüli ja­vítását. Az épületek állapotát negyedévenként a szövetkezet által fizetett szakemberek el­lenőrzik, évente egyszer az Építési és Minőségellenőrző Intézet tart alapos vizsgálatot. Bá. E. Kitüntetés, tanácsosi cím Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából a Tanács kiváló dolgozója ki­tüntetést kapta Pataki János­áé vérségi vb-titkár, dr. Ker­tész Zoltánné főelőadó (járási hivatal), Dóczi Péterné igazga­tási főelőadó (aszódi tanács), Ignácz Ferencné igazgatási főelőadó (kistarcsai tanács), Szabó Sándorné igazgatási fő­előadó (dányi tanács). Főtanácsosi címet adomá­nyozott a Pest megyei Tanács elnöke Kováts Tibor tanulmá­nyi felügyelőnek, járási taná­csosi címet Iványi Györgyné költségvetési főelőadónak és Németh Istvánné közgazdasági főelőadónak — mindannyian a járási hivatal dolgozói. SPORT-SPORT —SPORT— SPORT —SPORT Idénynyitó — győzelemmel A téli teremtornák után ké­zilabdázóink is megkezdték mérkőzéseiket a bajnoki pon­tokért. Vasárnap, hazai pályán, szép számú közönség előtt zaj­lott az első tavaszi találkozó. A lelkes nézők nem csalódtak kedvenceikben, jó mérkőzést, soi^ gólt láttak, és csapatuk győzelmének tapsolhattak. GSC—Verőcemaros 29-19 (16-18). Csapatunk: Tóth — Paulo- vies (4), Bérezési (3), Szlifka, Apáti (7), Horváth (3), Bede (8). Csere: Epres (2), Pozsonyi (2), Sibak, Balogh. Együttesünk kissé tartott az ellenféltől, de már az első per. cekben eredményes támadáso­kat vezettek, s 8—2-re elhúz­tak. A félidő közepéig tartot­ták a hatgólos előnyt, ám a ve. zetés birtokában kiengedtek, az ellenfél ezt kihasználta, 10—6- ra módosították az állást. Hu­száros rohamokkal az első já­tékrész végére ismét tetemes lett a különbség: 16—8. A második félidőben is ke­mény védőjáték és jó támadó­szellem jellemezte csapatun­kat. Döntőnek bizonyult a haj. rában többször is alkalmazott gyors indítás. A végig lelkesen, sportszerűen küzdő verőcema­rosiak ellen elért tízgólos győ­zelem feledtette a teremtor­nákon mutatott gyengébb já­tékot. A mérkőzésen egyetlen játékost sem állítottak ki. Jó: Apáti, Bede, Berczeli és Tóth. M. M. A Pest megyei ZÖLDÉRT gödöllői kirendeltsége ALKALMI MUNKÁRA MUNKÁSOKAT KERES. Jelentkezni lehet a gödöllői kirendeltség telepén: Gödöllő, Szabadság út. História Domus Á kései utódoknak szánták I Feljegyzések a közelmúltból t < Nemzeti Múzeum régészének i az ásatással kapcsolatos leve- < lét... ( DOBÓ ISTVÁN tettrekész, j * energikus ember volt. Italmé- | rési jogot szerzett az általa ' szervezett katolikus körnek, f amellyel a kocsmárosok ha- 1 ragját zúdította magára, mi- , vei alaposan lecsökkent a , pálinkázás. Felvirágoztatta a , színjátszást, fogyasztási sző- f vetkezetet hozott létre. Az 1 iránta való bizalom abban is megnyilvánult, hogy 1918 i őszén a helyi Nemzeti Tanács l elnökévé választották. Éppen ezért az őszirózsás forradalom utáni időszak eseményeiről sok adat áll rendelkezésünkre. Ezeket részben saját maga ve­tette papírra, részben pedig összegyűjtötte és beragasztot­ta azokat a különböző újsá­gokban megjelent cikkeket, amelyek ezeknek a hónapok­nak a vérségi eseményeivel és vele foglalkoznak. A cik­kek zömmel bírósági tárgya­lásokról szóló tudósítások — Dobót ugyanis a Tanácsköz­társaság bukása után a fehér, terror perbe fogta —. ame­lyek az eskü alatt elhangzott vallomásokkal még ámval- tabban rajzolják meg 1918 őszének eseményeit, s olykor tartalmaznak 19-es adatokat is. A KÖNYV körülbelül száz— ! százötven oldal. Az 1918—19- es eseményekkel mintegy tíz oldal terjedelemben foglalko­zik. s ez helytörténeti szem­pontból tovább növeli értékét. Szerencsés esetben a többi község História Domusa is tartalmazhat a vérségieknél esetleg értékesebb adatokat. A helytörténeti kutatóknak mindenesetre érdemes bele. lapozni a feljegyzésekbe. Bene Mihály sőbb utasításra villámhárítót kellett felszerelni rá. Arra, hogy a templom legmagasabb pontjához, a kereszthez erő­sítsék a huzalát, egy helybe­li, merész lakos, Kalmár Ist­ván vállalkozott. A TEMPLOMNAK jelenleg is van egy titka. Amikor a mostani tornyát építették, a korabeli vérségi elöljáróság iratokat helyezett el a torony gombjában. Az akkori plébá­nos, Dobó István nagyon szűkszavúan csak annyit írt be a História Domusba, hogy: a torony gombjába történeti feljegyzések zárattak. Az ira­tok titkait egyhamar nem tudhatjuk meg, valószínűleg nem is a hatvan esztendővel később élőknek szánták. Mit tartalmazhatnak a fel­jegyzések? Az iratok valószínűleg az 1910-es évek elöljáróságának névsorát tartalmazzák, s egyéb, a községre vonatkozó, de másutt is fellelhető adatok lehetnek bennük. Családi jel­legű irat a Majthényiaktól kerülhetett oda. Van egy köz­vetett bizonyíték arra. hogy a toronygombban sárguló papírokon jelentős esemény, információ nem szerepel. Do­bó előszeretettel vetette pa­pírra a helytörténeti jellegű dolgokat, így foglalkozott a falu nevével, a Tatárdomb­bal, bejegyezte a plébánián folytatott ásatást, beragasz­totta Márton Lajosnak, a Ez azonban kizárt, a vallá­sok különbözősége miatt. A kriptaszerűségbe valóban a Majthényi család tágjait te­mették, akik mindenkor készségesen adakoztak tata- rozási és egyéb célokra. Kü­lön padjuk is állt a szentély­ben, amit ők csináltattak. Kegyúri jogot azonban ők sem gyakoroltak — a plébá­nosok kinevezése a püspök joga volt. A koporsóra karcolt év­szám a könyv tanúsága sze­rint 1856. A templom köré, alá való temetkezést évtize­dekkel korábban, 1779-ben tiltotta meg Mária Terézia. Minden bizonnyal a Majthé- nyiak is csak eddig temetkez­tek az említett helyre. Igaz, jóval később, 1860-ban emel­tettek kápolnát a temetőben a Szent kereszt felmagaszta. lásának tiszteletére, s attól kezdve oda temetkeztek, előt­te viszont ásott sírba, akár­csak a nemtelenek. Ma is lát­ható síremlék a bizonyíték erre. éooen ezért a dátum va­lószínűtlen. 1916. december 19-én a püspök engedélyével elvittek két 1859-ben készült harangot háborús célokra. Szerencsére a legrégebbit, amelyet 1674- ben öntöttek, itt hagyták. Az elvittek pótlására 1923-ban került sor, amikoris három harangot öntetett az egyház- község. A későbbiekben már a temnlommal kapcsolatban is csuoán eey érdekes fel­jegyzést lelünk. 1936-ban, fel­változatának alaprajzát. A rajz és a jelenlegi építmény között lényeges különbségek vannak. A XIV—XV. századi gótikus támpilléreket kettő kivételével lebontották, a cí­merek a szentély déli falába voltak befalazva, most a fal külső részén láthatók egy be­falazott gótikus bejárat fölött, de nem három, hanem csak kettő. A rajzon a torony a homlokzat előtt áll, míg ma alig lép ki annak síkjából. 1911-ben ismét módosult a templom. Csáky Károly püs­pök saját költségén kijavít­tatta a tetőzetet, a környék legszebb' barokk stílusú tor­nyát azonban nem, hanem le­dobatta és kontár emberekkel készíttetett újat, a jelenlegit. A toronnyal foglalatoskodó munkások kicserélték a hajó padlózatából nyíló sírbolt be­járatát. s titokban felbontot­ták a még befalazott kopor­sót. A legkésőbbire 1856 volt felkarcolva, s a benne lévő halottnak még ép volt a csontja, ruhája. Ä História bejegyzése szerint hét felnőt­tet és egy gyermeket temettek ide a Majthényi családból. A SÍRBOLT a helybelieket is izgatta, annál is inkább, mivel egy időben a templo­mon kívülről egy lyukon ke­resztül be lehetett oda hatol­ni, s akadtak olyanok, akik be is merészkedtek. Aztán különböző találgatások keltek szárnyra. Többek között pél­dául az, hogy török katonák maradványai porladnak lenn.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom