Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-06 / 80. szám
1978. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK %J6A(iv Gyorsítják a kommunális beruházásokat % A lakosság, az üzemek, a tanács Az elmúlt évben erősödött az együttműködés a tanácsok és a községi pártszervek, valamint a Hazafias Népfront bizottságai között. A tanácsok nagyobb figyelmet fordítottak az ifjúságpolitikai kérdések megoldására, a helyi KISZ- szervezetekkel való együttműködésre — állapította meg a megyei tanácstagok ráckevei járási csoportjának közelmúltban tartott eszmecseréjén Raf- fay Béla, a járási hivatal elnöke. 190 plusz 33 millió A tanácsi munka egyik legfontosabb területe a kommu- náis feladatok megoldása volt. Az elmúlt évben több mint 190 millió forint állt a járás tanácsainak rendelkezésére; a fejlesztésre szánt ösz- szeg 74 százalékát, 142 millió forintot fektettek be. A fennmaradó ötvenmillió forintnak jelentős része lekötött összeg. A járási hivatal arra ösztönözte a községi tanácsokat, hogy vonják szorosabbra a kapcsolataikat a kivitelezőkkel, hogy a kommunális beruházások minél gyorsabban és gazdaságosabban valósulhassanak meg, s ezek megvalósításába vonják be a helyi gazdasági egységeket is. A tanácsok ennek sikeresen eleget tettek, együttműködési megállapodásokat kötnek a gazdasági szervekkel. Tavaly a már meglévő megállapodásokat felülvizsgálták és megerősítették. kommunális feladatok megoldásából a szocialista brigádok is kivették a részüket. Az ötödik ötéves terv, mond. hatnók, lakás- és iskolaközpontú terv. öt év alatt a járásban 4800 lakást kell felépíteni, s a tervezett 41 tanterem helyett — ma már úgy látják — több mint hetvenet hoznak majd létre. Rendkívül nagymértékben járult hozzá a járás lakossága a kommunális feladatok elvégzésének meggyorsításához. A negyedik ötéves tervben százmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek; Az ötödik ötéves terv első két évében már 53 millió forintot tett ki a társadalmi munka értéke a tervezett 49 millió forinttal szemben. 1976-ban 20, tavaly 33 millió forint értékű munkát végzett a lakosság a községekben. Szigetszentmártort kiemelkedő helyezést ért el. A nagyközségek között Ráckeve jár az élen, a kisközségek között most is Lórév áll az első helyen. Kevesebb a beszámoló!? A községekben tavaly kevesebb tanácsülést tartottak, mint az azt megelőző évben, igaz, a tanácsok száma is csökkent. Az átlagosnál több ülés volt Halásztelken és Makódon. A tanácstagok megjelenési aránya kedvezőtlenebb volt az előző évinél, ennek egyik oka, hogy huszonegy tanácstagi körzet betöltetlen volt az idei, március 5-i választásokig. A 13 tanács 34 rendeletet hozott az elmúlt évben. Törvényességi kifogás nem lehetett ellenük. Ez annak is köszönhető, hogy a rendeletek előkészítése jobb volt, minta korábbiaké, a tanácsok több szakember véleményét kérték ki, ezért elkerülhették a buktatókat. A határozatok között sem volt egyetlen jogsértő sem; az 1976. évi 347- tel szemben 283 határozatot hoztak. A tanácstagi beszámolók száma feltűnő mértékben csökkent tavaly a járásban. Míg 1976-ban a tanácstagoknak 67, addig tavaly alig 48 százaléka teljesítette ez irányú kötelezettségét. Teljes egészében eleget tettek a feladatuknak a tököli tanácstagok; az átlagosnál jobb a beszámolási arány Ráckevén és Dunaharasztiban. A Hazafias Népfront ráckevei bizottságának elnöke, dr. Verdes Margit felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági fórumokon sok az átfedés. Rendeznek a községekben réteggyűléseket, falugyűléseket, s megtörténik, hogy a tanácstagok ismétlésekbe kénytelenek — vagy lennének kénytelenek — bocsátkozni. Meglehet, hogy ez az oka annak, hogy kihagynak egy-egy beszámolót. Képzettebb emberek A tizenhárom tanácsnál tavaly 175 alkalommal tartottak ülést a végrehajtó bizottságok és összesen 401 határozatot hoztak. Ezek közül négy volt kifogásolható, de egyéb intézkedésre, mint a törvényességi észrevétel, nem volt szükség. Növekedett a vb-tagok aktivitása. Terjed az a jó módszer, hogy a végrehajtó bizottságok egyes tagjai felelősséget vállalnak egy-egy feladat végrehajtásáért. Ez az újszerű kezdeményezés nagyban segíti a tanácsi tisztségviselők munkáját. A ráckevei járásnak — mint Kohut Pál, a tanácstagi csoport elnöke megfogalmazta — nincs oka szégyenkezésre. A tanácsi vezetők és tisztségviselők képzettsége gyarapszik, évről évre újabb, tanult emberek kerülnek az apparátusba. Ezzel megteremtődik a munka további javításának egyik alapvető feltétele. Hatos Erzsébet Három gép egy család A Szerszámgépipari Művek Fejlesztési Intézetében Halásztelken, 1974-ben kezdtek hozzá a modern gépgyártás alapját i képező számjegyvezérlésű, úgynevezett IV C szerszámgépek tervezéséhez. Három esztendő alatt elkészült a típuscsalád, amely három tagból áll. Elsőként az 1976-os BNV-n, majd az 1977-es hannoveri világkiállításon nagy érdeklődést felkeltő vízszintes tengelyű megmunkáló központ készült el. Ezzel harminc különböző megmunkálási művelet végezhető. A programvezérlés alapján a munkadarab mozgatása, a műveletek sorrendje és A HŐSÖK TÉRÉN FELÁlLlTOTT SÁTORBAN április 10-e és 29-e között A DOMINÓ ÁRUHÁZ KÉT BEMUTATÓT RENDEZ Mezőgazdasági árubemutató es vásár kisgépekből, szerszámokból, növényvédő szerekből és más mezőgazdasági cikkekből. Szabadidőnapok 78 árusítással egybekötött bemutató a szabadidő kellemes, hasznos eltöltésének lehetőségeiről, az ehhez szükséges cikkekből. Tea- és üdítőital-kóstoló. KERESSE FEL ON IS RENDEZVÉNYEINKET! a megfelelő szerszámok kiválasztása automatikus. A család második tagjaként o revol- verjejes fúró-maró megmunkáló központot fejlesztették ki. amely nyolc különböző függőleges irányú megmunkálást tesz lehetővé. Az év kiemelkedő eseményeként befejezik a függőleges megmunkáló központot, amely csak annyiban tér el a korábbi típustól, hogy függőleges orsóval dolgozik. Spekker Ferenc főmérnök tájékoztatása szerint az idei tervező munka legnagyobb részét a jövő évtized géprendszerének kifejlesztése teszi ki. Ügy számolnak, hogy 1980-ra elkészül az az automatizált és komplett technológiai sort jelentő rendszer, amely három vízszintes és egy függőleges tengelyű megmunkáló központból áll. Az irányítás a számítógép munkája, és így a megmunkáláson túl az anyag- mozgatás és a raktározás sem igényel emberi erőt. V. R. Kolbus és társai Szép könyv, harmincmillióért Megnégyszerezik a teljesítményt a Eabasi Nyomdában A Dabasi Nyomda üzemeiben járva-kelve az az érzésem támad, mintha egy csöndes, tiszta laboratóriumba tévedtem volna. Az illúzió azonban rögvest szertefoszlik. Véget ér a tízórai szünet és finom gépzúgással telik meg a csarnok. Működnek már a táblakészítő, a beakasztó, a préselő, a beégető berendezések, mozdulnak a fürge asz- szonykezek. Egyelőre még akad kézi munka — igényes tennivaló a modern üzemben, például a könyvkészítés egyik fontos művelete: az oromszegés is. — Már nem sokáig — mondja Kondics István, a nyomda műszaki vezetője, egyszersmind pártalapszerve- zetének titkára. Nem titkolt büszkeséggel kalauzol egy fura alakú berendezéshez, melynek üzembehelyezésén éppen nyugatnémet szerelők munkálkodnak. — Ez a VBF típusú könyvkikészítő gépsor a közelmúltban érkezett. Az ára 13 millió forint, ennyit vitt el a harmincmilliós fejlesztési keretből, amelyhez húszmillió forintot hitelként vehettünk fel. Nem mutathatja ugyan be, mire képes, a még friss festékszagot árasztó gépkolosz- szus, de úgy tűnik megéri a pénzét, hiszen műveletek sorát végzi el egymaga. A teljesítménye egyetlen számmal is jól érzékeltethető. Míg jelenleg egy géppel egy műszakban 2500 kötött könyv készülhet, az újjal ennek négyszeresét, tízezret állíthatnak elő. — Mivel ilyen mértékben nő a termelékenység, a meglevő táblakészítő teljesítőképességünket is bővítenünk kell — mondja a műszaki vezető. — A napokban várjuk, szintén az NSZK-ból, a korszerű, nagy teljesítményű Kolbus táblaelőállító gép beérkezését. Amire viszont már nem kell várni, az a Heidelberg kétszínű ofszet nyomógép. Most éppen Csontváry, Pool, Derkovits képek kicsinyített másolatai suhahnak ki az íveken. Tankönyvmellékletként fejleszthetik majd a kisdiákok szépérzékét. A kezelő le nem veszi szemét a gépről, s olyan megszokottak mozdulatai, mintha évek óta összenőtt volna a masinával. — Ügy vélekedtünk, hogy a legmodernebb berendezések sem elegendők önmagukban, ha nincsenek hozzájuk értő emberek. Ezért már a beruházás megkezdése előtt gondoskodnunk kellett a szükséges, új ismeretek megszerzéséről. Gépkezelőket és karbantartó-szerelőket küldtünk ki a szállító céghez, s ott kint, a helyszínen kapták meg a szakmai felkészítést, tájékoztatást. Elmondja még • Kondics István, hogy a Kolbuson kívül egyéb szállítmányt is várnak áprilisban: egy Klimsch fényképezőgépet és egy Vakuprint másoló készüléket. Ezek szintén a minőség javulását segítik majd, no meg a termelékenység növelését is szolgálják. A Clark diesel targonca, amelyet már decemberben, a vártnál előbb munkára foghattak, szinte forradalmasította a papírtekercsek raktározását. Hogy miért? Szemünk láttára emel játszi könnyedséggel öt méter magasba egy 435 kilogrammos tekercset, s felhelyezi a többi tetejére. Általa nemcsak korszerűsödött a raktártér, egyúttal megszűnt a balesteve- szély is. Hangosbemondó hívja helyére sürgősen kísérőmet — kalauzomat, beszélgetésünk végére irodájában kerül a pont. — Tavaly 2939 tonna papírból állítottunk elő nyomda- terméket — pillant egy kimutatásra —, idén 3200 tonna feldolgozását tervezzük. A gépi rekonstrukció tehát elsősorban a többlettermelést szolgálja. A mennyiség mellett azonban, mint már említettem, fő törekvésünk, szebb és jobb könyveket juttatni az olvasóknak — s mivel jórészt tankönyveket gyártunk —, a diákoknak. Dodó Györgyi Kondenzátorkészítők Bernecebarátiban, a kőbányai porcelángyár telepén készítik a kerámia kondenzátorokat. Naponta csaknem 11 ezer darab váltakozó kapacitású kondenzátort mérnek be. Halmágyl Péter felvétele Társadalmi bázist teremteni Távlati terv a környezetvédelemre Magyarországon most először készült távlati terv a környezetvédelem fejlesztésére, s ebben általában 1990-ig határozták meg a feladatokat. A VI. ötéves terv kidolgozása során már a környezetvédelem távlati előírásait is figyelembe veszik a szakemberek — fejtette ki Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke. A környezetvédelem távlati fejlesztési terve arra szolgál, hogy megalapozzuk a későbbi kedvező fordulatot, ami azonban csak 1985 és 1990 közöttre várható. Minderre megfelelő jogszabályrendszer és szervezeti hálózat jött létre, jelenleg a környezetvédelem társadalmi bázisának megteremtése a legfontosabb teendő R ámsötétedett. Ilyenkor még korán esteledik, észre se veszi az ember, máris lement a nap, a szürkeségben elvész az országút, csak azt a pár száz métert látnt, ami előttem van. Aztán még azt se. A látótávolság annyi, ameddig a reflektor fénykévéje ér — csakhogy ki tud mostanában legalább egy kilométert megtenni anélkül, hogy ne országútira tompítaná a világítást? Előttem is mennek, szembe is jönnek — ez van. Az országúti világítás. Nekem. De nem a szembejövőnek, vagy a mögöttem haladónak. Azt se tudom, hová kapjak. A belső tükrön állítsak-e, vagy a szememmel keressem az út jobb oldali szélét jelző fehér csíkot, vagy kapcsoljam be én is a reflektort: nesztek, vakuljatok meg ti! Mégis a belső visszapillantóhoz nyúlok. Ha én is kivilágítom a kocsimat, mint egy karácsonyfát, nekemjön, akinek a szemébe szúr a fény. Így legalább én látok — valamit. A fehér csíkot. És nem zavarom azt az ártatlant, aki előttem kínlódik. Csak azt tudnám, a reflekto- rozók, hol tanulták a közlekedés szabályait? És vajon milyen szabályokat tanultak? Az 5-ös számú úton a minap — * ~s4iitóJ^of(j ant ha lett volna módom mintegy száz kilométeren csak ezt figyelni — jó átlagot hozok ki: állítom, minden hatodik jármű reflektorral jött. Vagy mind a két lámpája lőtte a fényt, vagy csak az egyik. Ez utóbbi is érdekes. Hogy kötheti az egyiket reflektorra, a másikat országútira? Nem vagyok műsza. ki zseni, ennek a dolognak mégsem a technikai része az, amit nem értek. Ha nagyon megszorítanak, én is összegű, bancolom a vezetékeket. Ám amilyen az én szerencsém, engem azonnal kihalászna az autófolyamból egy arra tévedt műszaki ellenőrzés. Akkor ez csak szerencse kérdése? Azt hiszem, inkább etikai ügy. Ugyanúgy morális probléma, mint a két reflektorral szágul- dozók ön- és közveszélyes magatartása. Dúsíthatnám a példákat az országút agresszoraival. A majd én megmutatom, hol van a te autód az enyémhez típussal, a na, te mazsola fennhé- jázásával, a nagykocsik erősebb kutya ugat felfogásával és mindazokkal, akik az életben máshol — munkahelyen, családban, társaságban — nem képesek érvényesülni óhajuk szerint, akik az országúton akarnak urak lenni, leszorítva, képtelen helyzetekbe sodorva másokat. Vagy fordítva: munkahelyükön elsők a rangban, kikövetelik ugyanezt — lóerővel, köbcentivel — az úton is. Ismét az etika... Az ittas vezetés már más ügy. Ülj be az autódba, megmondom ki vagy! Es ez a nyuszikra is érvényes, akiknek hiába kalimpálok, a mellékútról nem jönnek ki, csak lesnek riadtan a kormány mögül, pedig nyilvánvalóan jeleztem szándékomat: gyere, kiengedlek. Mögöttem már dudálnak, szidnak, mint a bokrot, elindulok. Ö is. Ha nem vagy elég ügyes, találkozunk. És jobbik esetben csak a kocsinkon hagyunk maradandó nyomokat. Pest megyében körülbelül minden harmadik embernek autója van. Ez csaknem egymillió lakost véve alapul egészen szép szám. Adjuk hozzá a hivatalos minőségben közlekedő gépkocsikat, személyautókat, teherautókat, autóbuszt, a megye területén átutazó bélés külföldi járműveket — s mérjük fel azt is, mekkora a felelősségünk, ha a volán mellé ülünk. Tavaly több mint húszezer közúti baleset történt az országban — a kisebb koccanásokat nem számítva. Pest megyében kétszáznál többen haltak meg az utakon. Hányán váltak nyomorékká? Hányán vannak, akik életüket kimentették az ütközésből, de otthagyták holtan a másik jármű vezetőjét, utasát, utasait? Nem hiszem, hogy lelkűkben nem sérültek az életbenmaradók, vétkesek vagy vétlenek... j Itt a tavasz. Sorra bújnak elő garázsaikból az autók. Egyre szebbek a szombatok, vasárnapok. Süt a nap, hív a hétvégi telek, a Dunakanyar, számtalan kirándulási lehetőség a Pilisbe, az Alföldre, bárhová Tévhit az, hogy ha sok a kocsi, több a baleset. Az se mentség, hogy nem a legjobbak mindenütt az utak. A kormánynál minden autóban ember ül. Ha ragaszkodunk a közlekedési szabályokhoz, ha tiszteletben tartjuk egymást legalább annyira, mint gyalog a főútcán, ha ... Ha emberként viselkedünk mindannyian, köbcentiben és lóerőben mérve is. Bálint Ibolya
