Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

1978. Április 3., hctfö v/wrJ( ap Szerette-« a kukorica ezt a földet? Aligha. A talaj errefelé csupa homok, agyag. Kár is már ezen töprengeni,_ a mező odalett, furcsa erdő nőtt a ten­geri helyén: vasból, acélból, betonból. Ilyen ma a határ né­hány hektáron Albertirsa és jDánszentmiklós között Ahogy az Országos Villamos Távvezeték Vállalat beruhá­zási osztályán a létesítmény jóelőre kinevezett vezetője, parancsnoka, Kimpián Aladár, a térképet mutatja, értelmet nyer a fogadóállomás elneve­zés. Mintha csak egy vasúti csomópont képe rajzolódna elénk. A véget nem érő pi­ros vonal a Szovjetunióból, a donyeci szénmedence villa­mos erőműveitől indul, meg­állói a közbeeső városok, ipar­vidékek, a feszültséget szabá­lyozó transzformátortelepek. Az országhatártól már csak egy szusszanásnyi a 268 kilomé­ternyi út az albertirsai elekt­romos csomópontig, ahol a ve­zetékeket tartó oszlopok meg­sokasodnak. Közöttük a ve­zénylőépület (a játék: kedvé­ért mondjuk forgalmi irodá­nak), benne milliónyi áram­váltó, kapcsoló, biztosító, óra- szerkezet, műszer, híradás- technikai eszköz. Innen terel­getik értő kezek majd a meg­szelídített, csendesebb áram­folyamatot újabb ágakon, szárnyvonalakon Csehszlová­kiába, Lengyelországba, az NDK-ba, s a hazai villamos- energia-rendszerbe. / fogadóállomás Albertirsához közeledvén az út fölött, két vastorony között feszítik a karvastagságú sod­ronyt. Amíg a szem az egyik ponttól a másikig ér, befogja a távolságot, eltelik egy-két másodperc. S hány perc, hány óra múlna el addig, míg az oszlopok mentén a végpont­hoz, a donyeci medence erő­műveihez érnénk? Ha éjjel­nappal nyomnánk is a gáz­pedált, háromszor köszöntene ránk a hajnal. S mennyi idő­be, pénzbe kerülne, ha az áram termeléséhez szükséges szenet kellene idefuvarozni, hozzá erőművet építeni?. Az energia fittyet hány a távol­ságra. Ezt a körülbelül két­ezer kilométeres utat a másod­perc százötvened része alatt futja be. A Föld forgása sem győzi vele a versenyfutást. Amikor nálunk a legtöbb áramra van szükség, az erő­művek környékén 4—5 órával tartanak előrébb. A műszak befejeztével, vagy késő éjsza­ka, már nincs szükségük sok áramra, futja a turbinák ere­jéből exportra is. Budavári János, az OVIT megbízottja először a tervraj­zok segítségével magyaráz, de látva, hogy nehezen igazo­dunk el, kitárja a vezénylő­épület ablakát, s így mutatja a fogadóállomás működését. Ahhoz képest, amit látunk, őszig már alig változik a kép, mire meglesz az összeköttetés, élő a rendszer. A határtól Al- bertirsáig helyére került a 687 negyven-negyvenöt méter ma- g»s oszIob, mindenütt feszí­tik a vezetéket. Nagy a forga­lom a szomszédos vasútállo­máson, a mintegy százvagon- nyi műszer, gép, kapcsoló, transzformátor utolsó tételei érkeznek. Az OVIT munkása­in kívül a Ganz Villamossá­gi Művek és a VERTESZ 110 szerelője dolgozik most a te­rületen. Óriások automatikája Sétálunk egyet az „agy­trösztben”, a központi kapcso­lóteremben. Csak néhány ha­sonló akad a világon, mint ahogy ilyen nagy távolságú, 750 kilovoltos vezetéket is csak amerikai földrészen, az USA-ban és Kanadában épí­tettek. Amilyen monumentá­lis a vezetékrendszer, olyan hatalmasak a fogadóállomás egységei. A 37 portálszerke­zet együttesen 1920 tonnát nyom. Egy-egy transzformá­tor, biztosítóberendezés, meg­szakító, szigetelő is akkora, mintha mesebeli óriások szá­mára gyártották volna. Keze­lésükkel mégis könnyen meg­birkózik majd az az ötven em­ber, aki éjjel-nappal váltás­ban dolgozik itt. Az automa- tikák gombnyomásra, kap­csolásra követik a vezénylők parancsait. Ha valahol hiba van .-«r- legyen . az akár száz kilométerre is Albertirsától — a műszerek pillanatok alatt megkeresik, s lezárják a ve­szélyes szakaszt. Ma még veszélytelenül le­het gyalogolni az áramme­zők között, de néhány hónap múlva már nem ajánlatos. Több mint 3400-szor lesz na­gyobb a feszültség és az elekt­romos térerő, mint a háztartá­si gépek, televíziók csatla­kozóiban. Magabiztosan lépünk le tehát a betonútról. Belénk kapaszkodik az éles tavaszi szél, félcipőnk peremig me­rül a sárba, s mindezek te­tejébe jobbra is, balra is, kun­cognak a szerelők. Az egyik­nek mégis megesik rajtunk a szíve, elébünk jön, megmu­tatja, merre mehetünk száraz lábbal. Madártávlatból — Ha igazán látni akarják, milyen hatalmas ez az épít­kezés, fölülről nézzék meg — mutat egy darura. Egyelőre egy szakállas fiatalember ül az emelőszerkezet kosarában. így húsz méter magasan szerel. Amíg leér, hogy átadja a he­lyét, kis munkavédelmi okta­tás kezdődik. — Nem berezelni, nem le- génykedni a kosárban. Fúj a szél, egy kicsit kileng a gép. Felbúg a motor, emelke­dünk. Alattunk parányira zsu­gorodott emberek, szemma­gasságban a vastraverzek. Az acél, a beton is lehet to- rokszorítóan szép. Kattog a fényképezőgép, a pillanat cso­dáját igyekszik megörökíte­ni. Végeztünk, mennénk már lefelé. Huszonöt méter magas­ban csak a madárnak bizton­ságos, ijesztően himbálódzik a vaskosár. A nagy ijedtség után, csinos fiatalasszony vi­gasztal: oda se neki, vele se történt másként Tóth Istvánnénak hívják, lányneve Kirejeva Vera Iva­novna. Férjével, aki a Szov­jetunióban volt ösztöndíjas, Százhalombattán laknak. Így naponta nagy utat kell meg­tennie Albertirsára. A kilenc szovjet szerelésvezető tolmá­csa, s persze, több is annál, hiszen villamosmérnök. — Ugyan miért cserélte fel az OVIT budapesti irodáját a csontig hatoló széllel, a csiz­maszárig érő albertirsai sár­ral? ,n„,„..iíif.," — Körülnéztek a magas­ban? Ugye, csodálatos! Ben­nünk, szovjet és magyar sze­relőkben, technikusokban, mér­nökökben egy kicsit mindig ez az érzés motoszkál. Hamar vége a diskurzusnak, Kirejevát elszólítják. Néhány perc múlva egy földre terített rajz fölött magyarul és oro­szul vitatkozik a szerelőkkel. 33 millió lámpa Októberre elkészül az áram útja, s a pályaudvar, az al bertirsai állomás is tudja fo gadni a 3,3 milliárd kilowatt villamos energiát. Ennek kö­rülbelül egyharmada marad nálunk, a többi a baráti orszá­gokba megy tovább. Néhány hétig ellenőrzik, bejáratják a berendezéseket. Az új évben már annyi áram fut keresztül a vezetékeken, hogy egyszerre 33 millió 100 wattos égőt üze­meltethetnének vele. Ha ezt mind felszerelnénk Pest me­gyében a szántókon, a legelő­kön, az erdőkben és a hegyek­ben, örökre elűzhetnénk az éj. szakát. Nem egészen 54 négy­szögölenként jutna egy vil­lanykörte. Ennyi energia érkezik majd hazánkriak, s a másik három szocialista országnak ezen a még neve nincs villamos táv­vezetéken. Csulák András Szocialista jogrendszerünk írta: dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter 1 Népi államunk táreia^mi és gazdasági sikereihez joggal sorolhatjuk az új jogrend megteremtésének és megszi­lárdításának művét is. Az új törvények és más jog­szabályok léterhozása, más szóval a jogalkotási tevé­kenység az eltelt több mint há­rom évtizedben állandó folya­mat volt. Célja és szerepe a társadalmi, gazdasági viszo­nyok és az állampolgárok élet­viszonyainak szervezésére, oltalmazására, a társadalom előtt álló feladatok sikeres végrehajtásának segítésére és biztosítására irányult. A demokratikus magyar ál­lamiság kezdetét az ideig­lenes nemzetgyűlés 1944. de­cember 21-i megalakulásától számíthatjuk. Ez a nemzet- gyűlés a magyar állami szuve­renitás képviselője és megtes­tesítője, minden jog forrása volt. Az új társadalom építésé­hez új államgépezetre és jog­rendszerre volt szükség. Az első jogi rendelkezések között szerepelt a fegyverszünet meg­kötése a Szovjetunióval, had­üzenet a fasiszta Németor­szágnak, a közrend és a köz- biztonság megteremtése, a földreform végrehajtása és a törvényes felelősségre vonása mindazoknak, akik felelősek voltak azért, hogy országunkat nemzeti katasztrófába taszítot­ták. A régi társadalom jogrend­szeréből azonnal hatályon kí­vül kellett helyezni a népel­lenes, antidemokratikus tör­vényeket, a megmaradó jogi rendelkezések esetében pedig biztosítani kellett azok de­mokratikus alkalmazását. Mindez a felszabadulás utá­ni esztendők éles osztályhar­cai, az új és a régi összeütkö­zése közepette ment végbe. Gondoljunk csak a földreform következetes végrehajtásának szabotálóira, a háborús és nép­ellenes bűnösök mentésének kísérleteire, a stabilizáció el­lenségeinek, a közellátás vám­szedőinek nyílt vagy burkolt támogatóira, a bankok, egyes nagyvállalatok állami tulaj­donba vételét megakadályozni igyekvőkre, a köztársasági ál­lamforma bevezetését, a nők egyenjogúságának törvénybe iktatását vagy az iskolák álla­mosítását foggal-körömmel akadályozók fellépéseire. Tör­ténelmünk e szakaszában a jogalkotással és a jogalkalma­zással összefüggésben alá kell húznunk, hogy abban a dolgo­zó néptömegek aktív, cselekvő fellépése rendkívül nagy sze­repet játszott. Az akkori par­lamenti csatáknak a nép javá­ra történt eldöntése, egy-egy újabb törvény megszületése el­képzelhetetlen lett volna a tömegek mozgósítása és hatá­rozott fellépése nélkül. 'Ugyan­ez áll az államapparátus reak­ciósainak eltávolítására is, akik sokszor magas beosztá­I Helyükre kerülnek a vezérlőterein műszerei Bozsán Péter íelvételei sokban szabotálták a törvé- 1 nyék demokratikus szellemű alkalmazását, végrehajtását vagy új törvények megalkotá­sát. I A. magyar történe­| Az ujkon lembe 1948_49. úgy vonult be, mint a fordulat éve. Ekkor végérvényesen el­dőlt, hogy hazánk a szocialis­ta társadalom építésének út­jára lép. Ezt a történelmi je­lentőségű tényt a jogalkotás folyamata is jól érzékelteti. Különösen jelentős — és nem egyszerűen jogi aktus volt — alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság Alkotmányá­nak elfogadása és 1949. au­gusztus 20-án történt életbe­léptetése. Ez a jogi dokumen­tum már történelmi jelentősé­gű eredményeket tudott rög­zíteni. Az akkori társadalmi viszonyokat hűségesen fejezik ki első írott alkotmányunk következő szavai: „Évtizedes harcokban megedzödött mun­kásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forrada­lom tapasztalataival gazdagod­va a Szovjetunióra támasz­kodva, népünk megkezdte a szocializmus alapjainak le­rakását ..Ezzel új szakasz kezdődött országunk, né­pünk életében. Magától érte­tődik, hogy e szakasz követel­ményei megjelentek a jogalko­tásban, kifejezésre jutottak a jogrendszer további építésé­ben is. Alkotmányunk elveivel és konkrét rendelkezéseivel összhangban készült el első ta­nácstörvényünk, amelynek alapján gyökeresen átalakítot­tuk államigazgatásunkat Biz a törvény tette lehetővé, hogy dolgozó népünk közvetlenül és döntő módon vehessen részt az államhatalom gyakorlásá­ban. Ezekben az években tör­tént meg igazságszolgáltatá­sunk alapvető és átfogó átala­kítása, a valóban népi, a dol­gozók hatalmát kifejezésre jut­tató igazságszolgáltatás meg­teremtése. A törvényhozás megkülönböztetett figyelmet fordított a családra, a házas­ság intézményére, általában a dolgozó ember életviszonyai­nak szocialista fejlesztésére. Ide sorolhatjuk a társadalom- biztosításról, a kórházi ápolás­ról, az orvosi és gyógyászati ellátásról, az üdülésről, a gyermekvédelemről megjelent jogszabályokat is. Ebben az időszakban jogi eszközökkel is biztosítottuk a szocialista gazdasági rend megteremtésének feltételeit A jogalkotás és jogalkalmazás megkülönböztetett figyelmet fordított az életünk anyagi alapjait jelentő társadalmi tulajdon védelmére, gyara­pítására. Jogszabályaink elő­segítették a mezőgazdaság szocialista átalakításának tör­ténelmi művét is. Az új bün­tető és polgári törvénykönyv megfelelő módon tükrözte a fejlettebb társadalmi viszonyo­kat. A Munka Törvénykönyve pedig a munkaviszonyok újtí­pusú szabályozását, jelentette. Az említett jogszabályok min­degyike kifejezte azt az alkot­mányos elvet, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. alapjai­nak le­rakását követően annak teljes felépítése került történelmi feladataink középpontjába. Ez kifejezésre jutott a jogalkotás­ban is. A törvényeknek és más jogszabályoknak most már az új igények és követelmények színvonalán kellett tartalmaz- niok a szocialista társadalmat vezető marxista—leninista párt politikájából adódó tennivaló­kat. Ezért módosítottunk az elmúlt évtizedben számos tör­vényt, vagy alkottunk olyano­kat, amelyeknek létrehozására csak akkoriban értek meg a I társadalmi feltételek. Jelen- 1 I A szocializmus tős hangsúlyt kapott a jogal­kotás tervszerűségének és de­mokratizmusának fejlesztése Irányelvül szolgáltak a jogal­kotás számára is a X. és XI. pártkongresszusoknak az az előírása, hogy erősödjék a köz­ponti irányítás, fokozódjék a kormányzati szervek hatékony­sága, ugyanakkor növekedjék a helyi szervek önállósága, a szocialista demokrácia, az ál­lampolgárok aktivitása, az ál­lamélet minden területén. En­nek megfelelően került sor alkotmányunk átfogó módosí­tására 1972-ben. Módosított alaptörvényünk rögzíti a nép­hatalom eddigi vívmányait, főleg pedig azt, hogy a szocia­lizmus alapjait megerősítettük, hazánk a szocializmus építésé­nek fejlettebb, magasabb sza­kaszába lépett és az új társa­dalom teljes felépítésének út­ján van. | Új törvény született a ta­------------------ nácsokról, amelyben kifejezésre jut az a társadalmi igény, hogy erősöd­jék munkájuk népképviseleti és önkormányzati jellege, az államigazgatásban betöltött ki­emelkedő szerepük. Egységes törvényt alkottunk a szövetke­zetekről, kifejezésre juttatva ezzel is fontos társadalmi-gaz­dasági jelentőségüket, szocia­lista jellegüket. Az igazságszolgáltatás mun­kájának korszerűsítését szol­gáló új törvényben megvalósí­tottuk az igazságszolgáltatás egységét, a bírák választásá­nak alkotmányos előírását Az egészségügyi, a környe­zetvédelmi, az ifjúsági és * közművelődési törvény a ma­guk területén a fejlett szocia­lista társadalom aktív építői­nek javát, jogaik — kötelezett­ségeik egységes felfogását feje­zik ki. Űj honvédelmi törvényünk elősegíti hazánk védelmi ké­pességének növelését olyaa módon is, hogy a haza, a szo­cialista vívmányaink oltal­mazásában előírásokat tar­talmaz szövetségi rendszerünk erősítésére, a haza fegyveres szolgálatát teljesítő fiai mel­lett pedig fontos kötelezettsé­geket állapít meg minden ál­lami, gazdasági szervezetünk­re A közrend és közbiztonság, a szocialista jogrend és tör­vényesség magasabb szinten történő védelmezését szolgál­ja új büntető eljárási törvé­nyünk és a most előkészítés alatt álló Büntető Törvény- könyvünk. Gazdasági életünk fejlesz­tését olyan jogalkotások segí­tik, mint a népgazdasági ter­vezés rendjéről, az állami vál­lalatokról, a külkereskedelem­ről, a belkereskedelemről szóló törvények, az állampol­gárok és gazdálkodó szerveze­tek kapcsolatait magasabb szinten szabályozó módosított Polgári Törvénykönyv, a kor- szérűsített szövetkezeti tör­vény és törvényerejű rendele­tek, a gazdasági társulások létrehozását és eredményes működését segítő, valamint az ellenőrzés átfogó rendszerét kialakító jogi rendelkezések. Az eltelt több mint három évtized jogalkotásának nem lehet teljes felsorolását adni, csak azokat, amelyek kiemel­kedő jelentőségű jogi aktusai voltak eddigi fejlődésünknek. Jogalkotásunkra az volt és ma is az a jellemző, hogy az jól betölti szolgálati, segítő, szer­vező és védelmező szerepét. Lépést tudott és tud tartani a fejlődő, változó szocialista éle­tünkkel, a társadalmi igények­kel és követelményekkeL nak, hogy minél jobban kife­jezésre juttassa a társadalmun­kat vezető Magyar Szocialista Munkáspárt politikájából mindazt, amit jogszabályokba lehet és kell foglalni. Az ilyen módon megfogalmazott garan­ciák, jogok és kötelezettségek elősegítik történelmi felada­tunk, a fejlett szocialista tár­sadalom mielőbbi felépítését. A i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom