Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

ABONYI KRÓNIKA ■■■■TMWMMWMMMilliii1 H I i'lillM I — Eredményesebb gazdálkodásra ösztönöz a cselekvési program A XI. pártkongresszus ha­tározatának megfelelően a gazdasági építőmunika ma már mindenütt a párt tevékenysé­gének középpontjában áll. Ezt szolgálják a pártszervezetek évi cselekvési programjai is. Az abonyi nagyközségi párt. bizottság 1977. évi cselekvési programjában első helyen az V. ötéves terv időarányos végrehajtása továbbá a koráb­bi lemaradás pótlása állt. A program végrehajtásáról készült értékelés szerint a te­lepülés termelőüzemei tavaly a tervhez viszonyítva 100,7 szá­zalékra, a korábbi esztendőhöz mérten 114 százalékra teljesí­tették tervüket. A mezőgazdasági és ipari üzemek együttes termelési értéke meghaladta a 610 millió forintot. itiemelkedően jó eredményt érteik el a mezőgazdasági üze­mek, a népgazdaság által meg­határozott 7—8 százalékos ter­melésnövekedést mindhárom szövetkezet túlteljesítette. Az eredményes gazdálkodást elő­segítette a helyesen megválasz­tott szakosodás, a kedvező anyagi és technikai bázis, a jó munkaszervezés. Egyes ga­bona- és zöldségfélékből egé­szen magas termésátlagot ér­tek el. Hasonló termelésnöve­kedést mutatták fel az ipari üzemek is, sok helyen javult a dolgozók munkakörülménye, több új szociális létesítmény épült fel. Bővült a kereske­delmi hálózat, javult a lakos­ság áruellátása. A terveknek megfelelően sikerült megvalósítani a köz- ségpolitikai feladatokat. Több lett a tanterem, felújították a Lumumba úti óvodát és a ze­neiskolát, elkészült a piaci csarnok vázszerkezete, parker­dőt telepítettek, korszerűsítet­ték a közvilágítást és a salgó- bányai ifjúsági tábort. A népgazdasági terv ebben az esztendőben az ipari ter­melés 5,5—6, a mezőgazdasá­gi termelés 2—3 és az egy la­kosra jutó reáljövedelem 3— 3.2 százalékos növekedését ha­tározza meg. A pártbizottság ennek figyelembevételével ál­lította össze 1978. évi cselekvé­si programját és határozta meg a feladatokat. A gazdasági ha­tékonyság fokozásával, a mi­nőség javításával kell biztosí­tani az éves tervek teljesítését, illetve túlteljesítését. Tovább­ra is törekedjenek az ésszerű anyag-, energia- és munka­erő-takarékosságra, tökélete­sítsék az üzem- és munkaszer. vezést, gondoljanak a határ­idők betartására és gyorsítsák meg a beruházásokat. Módot és lehetőséget kell adni arra, hogy a munkahelyeken a dol­gozók megismerjek az éves tervfeladatokat, célszerű, ha a teendőket lebontják, hogy min­denki ismerje a maga felada­tát. A mezőgazdasági üzemekben tovább kell növelni a hozamo­kat. Kenyérgabonából hektá­ronként 43,5, kukoricából 61 mázsa átlagtermést irá­nyoz elő a program. Nem csökkenhet a kukorica ve­tésterülete. A zöldségprogram végrehajtása változatlanul az Üj Világ Tsz feladata. Cél, hogy a múlt évhez hasonló ho- -pmokat érjenek el. Cukorré­pából a Ságvári Endre Tsz-nek sztáronként 400, a József Atti. a Tsz-nek napraforgóból hek- áronként 20 mázsa átlagter­mést határoztak meg. Az állattenyésztésben a kö­rös gazdaságoknak állatállo­mányuk feltöltésére kell tö­rekedniük, a tejtermelés célja ' tlagosan 3900 liter tehenen. :énti évi hozam elérése. A 140 férőhelyes, szakosított te­henészeti telep építése a ter- 'ezésnek megfelelően halad­jon. A település legnagyobb ipari üzeme a Mechanikai Művek gyáregysége. A cselekvési program szerint ebben az év- aen meg kell szüntetni a tava­lyi profilváltozással kap­csolatos gondokat, és leg­alább százézer telefonké­szüléket kell gyártani. A többi üzem feladata az éves tervteljesítés mellett, hogy biztosítsák a szükséges létszá­mot, és szigorítsák meg a mun­kafegyelmet. Mivel a nagy­község ipari üzemeinek ter­mékeiből sokat exportálnak, még jobban ügyelni kell jó minőségre. A cselekvési program irányt mutat és feladatokat határoz meg a jobb áruellátás és a színvonalasabb szolgáltatás ér­dekében, majd községpolitikai célokat rögzít. Az új gyermek­intézmény felépítését, a volt tüdőgondozó egészségházzá alakítását szabja meg, a Köz­társaság úton újabb 50 sze­mélyes óvoda létesítését írja elő. Felújítják a Beloiannisz és a Lenin úti ilslkolát, korsze­rűsítik a kisegítő iskolát és a piaci standot. Sportudvar épül a Somogyi Imre általános is­kolában. A cselekvési program telje­sítését a végrehajtó bizottság és a pártbizottság menet köz­ben is figyelemmel kíséri. Gy. F. Holnap: véradó nap Térítésmentes véradónap lesz április 28-án, pénteken Abony- ban, a nagyközségi művelő­dési házban, reggel 8 órától délután 16 óráig. A szervezést hetekkel ezelőtt megkezedték a vöröskeresztes aktívák, segít­ségükre voltak a már többszö­rös véradók és a munkahelyi vezetők is. Sportpályát építenek A VIT j< a Mechanik A Mechanikai Müvek abonyi gyáregységében a hét végén a dolgozók többsége szabad szombatos lett voma. Ennek ellenére a gepek ugyanúgy za­katoltak az üzemcsarnokok­ban, mint a hét más napjain, és a színes telefonkészülekek is egymás után gördültek le a futószalagról. A gyáregység­ben VIT-múszakot tartottak. A dolgozók többsége fiatal volt. — A KISZ Központi Bizott­sága felhívására szervezték a műszakot a fiatalok, hogy a munka ellenértékét a VIT- alapra befizessék — tájékozta­tott Mucsi József, a gyáregy­ség KISZ-bizottságának titká­ra. — Nálunk egy kicsit eltér a célkitűzés, mert mi ebből a pénzből bitumenes sportpályát építünk. A VIT-alap gyarapí­tására meghatározott összeget már tavaly ősszel befizettük, egy kommunista műszak nyo­mán. ★ A műszak egyik részvevője volt Bugány Irén. a Petőfi Sándor KISZ-alapszervezet szervező titkára. — Húsz tagja van az alap­szervezetnek, és többségük itt volt. A hiányzók igazoltan maradtak távol. Nem volt ne­héz a szervezés, szívesen vál­lalkozott a munkára minden ki. • A Petőfi alapszervezetben CEEL ED/ Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HiprfTii A CEGLÉDI JÁOÁS ÉS cfeTTfeosTfe SZ é R E XXII. ÉVFOLYAM. 98. SZÁM 1978 ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK Szervezett fásítás, parkosítás Fellépnek a szabálysértők ellen A tudomány és technika fejlődésével gyors ütemben javulnak az emberek élet- és munkakörülményei. Az új gépek, vegyszerek, csomagoló­anyagok és az urbanizáció azonban nemegyszer káros hatást gyakorolt a termé­szetre. A civilizációs ártal­makról és az azok elleni vé­dekezésről tárgyalt a minap a Hazafias Népfront városi bizottságának környezetvé­delmi csoportja. A munkabi­zottság széles körű lehetősé­geit biztosítja, hogy aktivis­tái sokféle területen dolgoz­nak. Van köztük erdész, ker­tész, tsz-tag, ipari munkás, parképítő, hivatalnok és út­törővezető. A hozzászólások egyike a talaj védelméről szólt. A korszerű nagyüzemi gazdál­kodást segítő erős vegyszerek, ha nem tartják be szigorúan a kezelési utasításokat, bajo­kat okozhatnak. Ügy döntöt­tek, hogy a további feladatok megjelölése érdekében felmé­rik Cegléd határának helyze­tét. Megvizsgálják, hogy mi* lyen mértékűek az ártal­mak a mezőgazdasági művelésű földeknél, • pusz­tulnak-e a hasznos ma­gyében, ti Műveknél jól összekovácsolódott a kol­lektíva. Elnyerték a KISZ KB dicsérő oklevelét. Elsősorban a gazdasági munkában jeles­kednek. Kondenzátorokat gyártanak, illetőleg azokat te­kercselik. Az utóbbi időben védnökséget vállaltak a gyár­tás felett. A gyáregység Lékai KISZ- alapszervezetének férfi tagjai nehéz fizikai munkát végez­tek ezen a napon. Az egyik raktárépület betonaljzatának felújításával foglalkoztak. ★ A gyáregység KlSZ-bizottsá- ga külön programot állított össze a közelgő, nagy ifjúsági seregszemle alkalmából. Szá­zan néztek meg együtt egy kubai filmet, azt megelőzően a VIT-tel kapcsolatos plakát­pályázatot hirdettek a nagy­községben működő ifjúsági szervezetek körében. A legjob­ban sikerült pályaművekből kiállítást rendeztek. A járási VIT-vetélkedőn csapatuk ne­gyedik lett, a téli politikai képzés keretében feldolgozták az eddigi világifjúsági találko­zók eseményeit. Ott lesznek a június 4-i járási ifjúsági talál­kozón, beneveztek a VIT je­gyében folyó sportversenyek­re és szeretnének majd vendé­gül látni egy olyan fiatalt, aki eljutott Kubába. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A képen: a műszak egyik tekercselőgép mellett. részvevője, Gyigor Ilona, a darak és mennyire káro­sodik a vadállomány. Az egészséges emberi kör­nyezetből nem hiányozhatnak az esztétikailag is szép lát­ványt nyújtó, levegőt tisztító fasorok, erdőcsoportok, par­kok, a lakótelepi és utcai fák, cserjék, bokrok. Elhangzott, hogy a csemeték kiültetését általában vállalják az embe­rek, gondozásukról azonban gyakran megfeledkeznek. Több helyen okoznak kárt a postai és villanyvezetékek vé­delme érdekében végzett szakszerűtlen fanyeséssel is. A természetvédelmi törvény szigorú büntetést helyez ki­látásba a fanyűvők ellen. Mégis gyakran előfordul, hogy az utcán levő lombos fát vagy az emeletes házak építé­sénél némi körültekintéssel meghagyható növényeket, nemegyszer ötven-hatvan éves szép fákat felelőtlenül és lelketlenül kivágják. Ahol az út- vagy házépítkezések­nél meghagyják a fákat, ott sem tesznek a törzsük köré védő, óvó kalodát. A bizottság, ahol ilyen hiá­nyokat észlel, írásban kéri majd az illetékeseket, hogy vegyék figyelembe a termé­szetvédelem alapvető szabá­lyait. A területi népfrontbizott­ságok, pártalapszerveze* tek és tanácstagi csopor­tok évről évre mozgósít­ják a lakosságot a fásí­tásra, parkosításra. Minden esztendőben sok száz facsemetét osztanak ki ingye­nesen. Folyamatosan készülő fakataszter szerint fásítják városunkat, idén a külső ré­szeken, a benzinkút, az ipar­telep környékén, a távolabbi tervek szerint a város hatá­rában erdősávok, ligetek, fa­csoportok létesítését tervezik. A régi Pesti út városhoz kö­zeli részének fásításához még ebben az esztendőben hozzá­fog a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet. A hozzászólásokból kitűnt, hogy városunk polgárai nem tartják be a tanács köztisz­taságról szóló rendeletét. Gyakran szemetesek a jár­dák, utcák, terek. Jó példa­ként említették, hogy a tiszta, rendes utcák sorába tartozik a többi között a Mátyás ki­rály, a Bede utca, az Újváros nagy része és főként a város külső kerületeiben levő ut­cák. Elhatározták, hogy há­rom területre osztják fel a várost, ahol önkéntes környe­zetvédelmi járőrök róják majd az utcákat. A szeme­tet, salakot közterületre ön­tők, átereszbe, árokba építési törmeléket, hulladékot szórók, szennyvizet kiöntők és a fa­pusztítók feljelentésével igye­keznek jobb belátásra bírni a természetvédelmi törvényt és a városi tanács köztiszta­sági rendeletét figyelmen kí­vül hagyókat. Tisztasági akciókat szer­veznek, amelybe az úttö* rőket, KISZ-szervezeteket is bevonják, a kiültetett facsemeték rend­szeres gondozására — az ut­cák lakói mellett — felkérik a környezetvédelmi úttörő­őrsöket. Mindez társadalmi munka nélkül nem valósulhat meg. A környezet védelmében, va­lamennyiünk érdekében, min­denkinek részt kell vállalnia. Csak összefogással őrizhetjük meg a jó termőföldet, az egészséges levegőt, a tiszta vi­zet, a virágokkal, fákkal bő­velkedő, gazdag állatvilágé erdőket, réteket és a lakóhe­lyet. Kőhalmi Dezső Díj, pulikért Aranykoszorús mestertenyésztő Aranykoszorús mesterte- nyésztö kitüntetést és díjat kapott Győré Gyula ceglédi pulitenyésztő, a MEOE szerve­ző titkára. Több mint három évtizede foglalkozik pulikkal, először fekete, majd fehér te­nyészettel. Számos elismerés igazolja munkája értékét Nemzetközi bemutatókon sze­repelnek sikerrel pulijai. So­kat segít abban is, hogy a MEOE ceglédi szervezete jól dolgozhasson. Mint szakem­ber, tanácsokat ad, feladatot vállal az egyesületi, társadal­mi munkákból. Farsangbúcsúztató Jelmezbál Nyársapáton A nyársapáti általános is­kola úttörői a minap megtar­tották hagyományos farsang­búcsúztató összejövetelüket A szépen feldíszített művelő­dési házban megrendezett vi­gasságon jól érezték magukat a gyerekek és a szülök. A diá­kok és a pedagógusok közö­sen készültek a rendezvény­re, így nem csoda, hogy a jel­mezek szellemesek voltak, jól sikerültek. A negyven jelme­zes parádéjából a kisdobosok közül a rózsakirálynő, a Ci- mea Viki és a kis székely lány aratott sikert. Az úttö­rők ötletei közül a madárijesz­tő, a boszorkány és a rab­szolga vitte el a pálmát. A részvevők mindannyian okle­velet kaptak. Táncverseny, játék, tombola tette változa­tossá a délutánt. MINŐSÍTŐ és bajnokság Birkózók a szőnyegen GYURIKA A KARJÁT TÖRTE Dunaújvárosban országos „B” kategóriájú, minősítő versenyt rendeztek, kötöttfo­gásban. Az indulók száma ke­vesebb volt a vártnál, de azért nem maradtak el a színvonalas, jó mérkőzések. 57 kg-ban a CVSE két birkó­zója végzett az élen: az első helyezett Kecskeméti István, a második Sipos Győző lett. A Pest megyei SZMT Szi- getszentmiklóson rendezte meg a megyei egyéni, serdü­lő bajnokságot. A ceglédiek teljesítménye elmaradt a vá­rakozástól, négy helyezést sze­rezve, az összetett pontver­senyben csak harmadikok lettek. A dobogóra is esélyes Gyurika Róbert, sajnos, a karját törte. Eredmények: 42 kg-ban: 1. Tarkó Imre, 45 kg-ban: 1. Gombár Dezső, 57 kg-ban: 3. Tokaji Sándor, 62 kg-ban: 2. Schaffanberger Zsolt. EBET TARTÓKNAK, AZ ADÓRÓL Be kell jelenteni, ha háromhónapos Sok ceglédi házra, portára vigyáz négylábú házőrző. Gazdáik legtöbbje mindig eleget tesz kötelezettségének, ami a kutyák tartásával jár: elviszi az ebet védőoltásra, és Úttörő tudósítók jelentik Bronzérem, a szélerőműért Egerben, a legjobbak között Az úttörő technikusok ver­senyének országos fordulóját a napokban Egerben rendez­ték meg. Mivel a megyei ver­senyen a ceglédi Táncsics Mi­hály Általános Iskola három­tagú csapata győzött, ők kép­viselhették Pest megyét Eger­ben, ahol négy fővárosi és húsz vidéki csapat mérte ösz- sze tudását. Sok-sok élménnyel és szép eredménnyel tért haza a csa­pat, három pajtásunk: Hajdú Gábor, Kónya Mihály és Pé­ter Imre. Alig győzték sorra mesélni, mi mindenben volt részük. Elmondták, hogy Eger­ben igen gazdag program vár­ta a csapatokat. Rendeztek számukra sportvetélkedőt, vá­rosismereti vetélkedőt, vetí­tettek filmet is. A környéken kirándulásokat tettek, sokáig emlékezetes lesz számukra a gyöngyösvisontai Gagarin Hő­erőműnél tett látogatás. No, és maga a verseny! Két részből állt: elméleti kérdé­sekből és gyakorlati feladat­ból. Az elméleti kérdésekre a vendéglátó egriek adták a leg­jobb válaszokat. A gyakorlati nagy ügyességet kívánt szintén a versenyzőktől, ugyanis egy szélerőművet kellett minden csapatnak készítenie. Ebben a ceglédi és a veszprémi pajtá­sok voltak a legjobbak, és holt­versenyben nyerték a gyakor­lati fordulót. Az összetett ver­seny aranyérmesei a veszpré­miek lettek, a ceglédi úttörők a bronzérmet hozhatták ma­gukkal, vagyis harmadikok lettek. Abban, hogy ily sikerrel állták meg a helyüket, Gál István tanár segítsége, irányí­tása segített. Versenyzőink si­kere bizonyára másoknak is jó példaként szolgál, és mind több iskolásnak kerekedik kedve szabad idejében — ha nem is versenyszerűen — ilyen hasznos foglalatossághoz. Baksa Attila és Szél Sándor, az Arany János raj tudósítói befizeti az ebadót, amelyet tavaly óta a hatóságok együt­tesen kezelt adóként kezel­nek. Mivel erre kevesen fi­gyeltek oda, a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya — válaszul számos kérdésre — a következő tájé­koztatást adta. Az ebadókivetés, amely er­re az évre szól — figyelembe véve az időközben tett beje­lentéseket, helyesbítéseket — érvényes a következő évekre is. Üj határozat csak a szük­séges bejelentéseket köve­tően készülhet. Azoknak, akik ebet tartanak a háznál, jó, ha tudják: ha a jószág pöt­tömként került a házhoz és elérte a háromhónapos kort, akkor kötelesek azt bejelente­ni az adóhatóságnál, 15 na­pon belül. Szintén bejelen­tést kell tenni, ha más állat­tartótól került át a tulajdo­nukba, ha elpusztult, vagy el­veszett, vagy, ha a tartás céljában változás következeit be. A szükséges nyomtat­ványt a városi tanács 35-ös szobájában lehet beszerezni. Szintén itt kell bejelenteni azokat az ebeket is, amelyek a nyilvántartásban eddig még nem szerepelnek, védőoltást nem kaptak, háromhónapos korukat elérték. A határidő itt is a háromhónapos kortól számított 15 nap. A kötelezettség teljesítése ez esetben is egy sor kelle­metlenségtől menti az ebtar­tókat, de a nemtörődömség­nek ára van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom