Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

im Április 27., csütörtök ap Vetélkedő tisztjelöltek Az újságokból értesültünk fiiról, hogy országszerte — így Pest megyében is — nagy Sikerrel rendezték meg a Köszöntünk VIT, Köszöntünk Havanna! vetélkedősorozatot, így volt ez a magyar néphad­seregben is, ahol háromezer csapatban több mint tizenöt, ezer versenyző küzdött az el­sőségért. Szentendrén, a Kos­suth Lajos Katonai Főiskolán is élénk érdeklődés kísérte e versenyt. Szép eredményként könyvel­tük él, hogy csapatunk meg­nyerte a katonai főiskolák kö­zötti versenyt. Ezt követően a nóphaidseregi döntőn bizo­nyítottak: a szentendrei gár­da itt is kitűnően szerepelt, az első helyet megszerezve a leg­jobbnak bizonyult, s ezzel biz­tosították a továbbjutás jogát is. ★ Szentendrén a Kossuth La­jos Katonai Főiskola határőr tanszékének szervezésében a Szegeden tanuló elsőéves hall­gatók meglátogatták tanintéze­tünket. A vendégeket Deák Vilmos határőr alezredes fo­gadta, aki tájékoztatta az első­eveseket a főiskola es a tan­szék munkájáról. Ezt köve­tően Kovács László negyed­éves hallgató a főiskolás KlSZ-fiatalok munkájáról számolt be, külön kiemelve az ifjúsági klubok eredményes tevékenységét. A vendégek ezután megte­kintették a főiskola oktatóbá­zisait. A bemutató után közös kirándulás következett: a Ti­sza partjáról érkezett fiata­lok Szentendre nevezetessé­geivel ismerkedtek. Géczi Sándor Szentendre Májusra rendbe hozzák A szentendrei járás nagy­községében, Budakalászon csaknem tízezer ember él. S a jelek szerint még az idén megoldódik a település lakói­nak egyik legnagyobb gondja: kiépül a vízhálózat, lesz egész­séges ivóvíz. Ez a munka per­sze kétségkívül kellemetlen­séggel is jár a helybeliek számára: a csőhálózat fekteté­se miatt feltúrták az utcákat. A nagyközségi tanács veze­tőinek véleménye szerint ez másképpen nem megy: a vég­ső cél érdekében ennyi kelle­metlenséget mindenkinek el kell viselnie, még akkor is, ha a földkupacok most nem ke­vés bosszúságot okoznak az embereknek. Budaörsi mozaik Ä budaörsi Lénárt Józse­fet a budai járásbeli nagy­község lakói jó ismerősként köszöntik az utcán. A köztisz­teletben álló nyugdíjas isko­laigazgató, bár elmúlt 70 éves, hihetetlen frisseséggel tájékoztat bennünket rendsze­resen a budaörsi embereket “érintő örömökről és gondokról. Az elmúlt napokban olyan eseményről kaptunk hírt tudó­sítónktól, amely minden bi­zonnyal közel állt a szívéhez: az éppen most negyedszáza­dos napközi otthonról írt. Ezúttal szeretnénk beszámol­ni egy másik budaörsi ese­ményről is: Olescher Tamás, a helyi Jókai művelődési ház fiatal művészeti előadója öt­letes kezdeményezésiről szá­molt be NEGYEDSZÁZAD Budaörsön a Béke téri álta­lános iskola tornaterme meg­hitt, családias ünnepség szín­helye volt az elmúlt napok­ban: a helyi napközi otthon megalakulásának negyedszáza­dos jubileumáról emlékeztek aneg a jelenlevők. Az ünnepsé­gen megjelent Oberczán Jó­zsef, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának Is­kolai csoportvezetője és dr. Abrudbányai János, megyei napközis felügyelő. A szülők és a pedagógusok között ott volt Naszvadi János, a buda­örsi nagyközségi tanács elnö­ke is. Az ünnepség kezdetén Bo­dor Jánosné Igazgatóhelyettes méltatta az általános iskolák­nak ma már szerves részét ké­pező napközis csoportok pe­dagógiai és családvédelmi je­lentőségét. Kubányi Endréné fővárosi napközivezető arra az időszakra emlékezett vissza, amikor 1953 áprilisában Bu­daörsön megalakult az első napközis csoport, s beszélt a szervezés nehézségeiről, s a tanulók akkori életéről. Az Is­kola folyosóján kifüggesztett tablók, fényképek, a megsár­gult írások, valamint a gyer­mekrajzok kétségkívül a szer­vezők hivatásszeretetét dicsé­rik. Kubányi Endréné egyéb­ként 14 évig dolgozott Buda­örsön s méltó segítőtársa volt Boldizsár Lászlóné aki jelen­leg a budaörsi iskola élelme­zésvezetője. A napközis csoportok jelen­legi helyzetét és a jövő, tenni­valóit Bandúr Aladár Igazgató ismertette. Néhány jellemző adat. Az elmúlj negyedszázad alátt a napközis csoportok szá­ma tizenkilencre s az itteni tanulók száma hatszázhatvan- ra emelkedett. A nagyközségi tanács az utóbbi öt eszten­dőben — az évi költségvetést nem számítva — a napközi fejlesztésére, csaknem kétmil­lió forintot fordított. Jelen­tősnek bizonyult a budaörsi üzemek, intézmények támoga­tása is. A napközi otthonban dol­gozó aktív és nyugdíjas peda­gógusok munkaközössége évek óta az iskola egyik legjobb kollektívája: nagy részük van abban, hogy itt nincs bukás, s hogy ismeretlen az igazo­latlan mulasztás. S mindebben érdemeket szerzett még Mold- vay Tiborné nyugdíjas napkö­zi vezető, aki évekig irányítot­ta e közösséget. S igazságta­lanok lennénk, ha nem ten­nénk említést a jubileumon a konyhai dolgozók fegyelme­zettségéről, áldozatkészségéről. Az öreg diákok nevében- S. Tóth József, a Thália Szín­ház művésze meghatódva mon­dott köszönetét egykori peda­gógusainak: „Büszke vagyok arra, hogy ennek az iskolá­nak és napközi otthonnak a növendéke lehettem.” Lénárt József KISMAMÁK FIGYELMÉBE A budaörsi Jókai művelő­dési ház programját minden hónapban igyekszünk úgy összeállítani, hogy a fi italok és az idősebbek egyaránt hasz­nosan tölthessék el szaoad de- jüket. Az eredményesen mű­ködő szakkörök és tanfolya­mok mellett most szeretnék említést tenni egy közelmúlt­ban megnyílt új klubunkról, amelyben minden hónap utol­só csütörtökén délután négy­től hat óráig a kismamáknak gondoskodunk hasznos elfog­laltságról. Jól tudjuk, hogy a gyermekgondozási segélyüket töltő fiatalasszonyoknak szinte minden percük be van osztva, de bízunk abban, hogy az ér­dekeltek egy kis, családon be­lüli, átcsoportosítással — az édesapák segítségével — sza­kítanak időt arra, hogy fel­keressék a kismamák klubját A program sok érdekességet ígér: az egészségügyi előadá­sok mellett mód nyílik majd kötetlen fogl Okozásra Olescher Tamás S miért mondtuk el mind­ezt ? Azért, mert az elmúlt na­pokban az egyik János utcai lakó segítségünket kör«: mint elmondta, nemcsak ő, hanem rajta kívül még jónéhányan építkeznek. Anyagszállításnál a gépjárművek nem tudnak behajtani a telkekre. Ez pe­dig azzal jár, hogy ilyen kö­rülmények között nem tudják tartani az eredetileg kitűzött határidőt: „csúszik” majd a beköltözés. A budakalászi nagyközségi tanácson kapott felvilágosítás szerint a helyi ivóVízrtársulat megrendelésére a Dunakanyar Vízgazdálkodási Társulat a hálózat kivitelezője. Nemrégi­ben egyébként a tanács végre­hajtó bizottságának ülésén a Dunakanyar Vízgazdálkodási Társulat illetékesei beszámol­tak arról, miként haladnak a csőfektetéssel. A jelek szerint az idén november 7. az új vízhálózat üzembehelyezésének időpontja. Ami pedig a János utcaiak észrevételét illeti: a kivitelező aligha vonulhat el a helyszínről anélkül, hogy a feltúrt utcát rendbe ne hozza. Budakalászon jónéhány helyen már rendbehozták az utakat, ahol már végeztek a csőfek­tetéssel. A nagyközségi taná­cson megtudtuk: a János ut­cában. május közepéig szintén betemetik az árkokat. Mogyoródi gondok A gödöllői járásbeli Mogyo­ródon a Rózsa utcától az Arany János utcáig terjedő útszakasz véleményem szerint eléggé veszélyes: igen forgal­mas ez az útszakasz, hasznos lenne ezért, ha a járókelők ér­dekében egy védőrácsot sze­relnének fel a gyalogjáró mellett. A kérést az is indokolja, hogy nagyon sok iskolás gyé­réit és idős ember közlekedik itt naponta. Esős időben, ami­kor csúszós az út, különösen kellemetlen a helyzet: a gép­kocsik kerekeiről fílfröecsonő víz még a házak ablakait’ is éri. ★ Mogyoródról nagyon sokan utaznak HÉV-vel a főváros­ba. A helyi állomáson a le- és felszállás azonban — min­denekelőtt az idősebbek szá­mára — nehéz. Az ok: a HEV- szereivények lépcsője és a föld közti távolság nagy. Érdemes lenne olyan várószegélyt épí­teni, ami megkönnyíthetné a le- és felszállást. Kiss Sándomé Gödöllő Iskolamúzeum Dunakeszin, a 3. számú ál­talános iskola és gimnázium diákjainak nem okoz gondot a tanításon kívüli hasznos idő­töltés. S ez a megállapítás a kisebbekre éppen úgy vonat­kozik, mint a középiskolások­ra. Hogyan lehetséges mindez? Az úttörőknek a MÁV Du­nakeszi Járműjavítójának szo­cialista brigádjai közös erő­vel — jelentős társadalmi munkával — elkészítették a klubszobát, az Egy üzem — egy iskola mozgalom kereté­ben. A helyiség szép és von­zó, s kiválóan alkalmas arra, hogy a vörösnyakkendősök raj- és őrsfoglalkozásaikat kul­turált körülmények között tarthassák meg A termet egyébként az úttörők rendez­ték be. Ugyanitt van az ifik klubja, segítve a kisdiákok mindé .napi munkáját. Érdemes szólni arról is, hogy a KISZ-klub is nagy népsze­rűségnek örvend a középisko­lások körében. A fiatalok programja gazdag: politikai vitaest és filmvetítés egyaránt várja az érdeklődőket. S a látogatók mindig nagy érdeklődéssel tekintik meg az iskolai múzeumot, amely a szorgalmas kutatómunka ered­ményeként hétről hétre gaz­dagodik. Solymosi László Dunakeszi Hívják — jönnek-Napjainkban gyakorta be­szélünk a szolgáltatások hely­zetéről. Vitathatatlan: a fej­lődés ellenére van még ten­nivaló ezen a területen is. A Budakeszi nagyközség ta­nácsa végrehajtó bizottságá- naik ülésén is megtárgyalták a helyben dolgozó kisiparosok szolgáltató és javító tevékeny­ségét. A számadatok szerint csaknem száz főfoglalkozású kisiparos dolgozik Budakeszin, döntő többségük a lakossági szolgáltatásban. A budakeszi mesteremberek a maguk módján hozzájárul­nak a település fejlődéséhez. Segítséget nyújtottak például százötven kisgyermek elhelye­zésére alkalmas óvoda felépí­téséhez. így nem csoda, hogy tavaly például személyenként több mint két és fél ezer fo­rint értékű munkával támo­gatták a nagyközséget, s az idén minden jel szerint to­vább folytatódik a hagyomány: a kisiparosok segítséget nyúj­tanak a játszótér és KRESZ- park építéséhez. S egy másutt is "követendő példa: a kisiparos csoport fel­újította korábbi szerződését a Hazafias Népfront nagyköz­ségi bizottságával, amelynek értelmében a sürgős éjjeli munkát munkaszüneti napo­kon is vállalják — természe­tesen felár nélkül. A másik: a budakeszi kisiparosok a zsám- béki medence többi községé­be is — ahol hiányoznak az egyes szakmák szakemberei — hívásra a helyszínire érkez­nek. S még valami: nem okoz gondot számukra az időigé­nyes javítás sem. Padányi Lajos Budakeszi A fejlődés útján A ráckevei járás agrárszak­embereinek Erdei Ferenc klubja — megalakulása óta most megtartott 113. előadá­sán — Raffay Béla, a járási hivatal elnöke áttekintő ké­pet adott a járás fejlődésé­nek útjáról. Bár a ráckevei járás me­zőgazdasági jellegű, négy je­lentős iparvállalat' is műkö­dik a területen. A Csepel Au­tógyár, ahol mintegy hatezer ember dolgozik, a Pestvidéki Gépgyár, Dunaharasztin a MAHART és a 4. számú Sü­tőipari Vállalat. A hallgatók részletes tájékoztatást kaptak a községi tanácsok gazdál­kodásáról. A IV. ötéves terv során ezer hellyel bővítették az óvodákat, és 29 tanterem­mel az iskolákat. Növekedett a lakásépítés üteme is. A Pest megyei járások között 455 bölcsődei hellyel a ráckeveiek állnak az élen. Szigetszent-: miklóson a rendelőintézet mellett hamarosan felépül az új gyógyszertár is. Raffay Bé­la elmondta, hogy a lakosság nagyon sok társadalmi mun­kát vállal, ugyanakkor a szol­gáltatások terén van még ja­vítanivaló. A járás területén a terme­lőszövetkezetek 32 ezer 800 hektáron gazdálkodnak, ör­vendetes az állattenyésztés di­namikus fejlődése. A 13 sza­kosított telep közül nyolc szarvasmarha-, a többi ser­tés-, baromfi- és nyúltelep. A termelőszövetkezetek közül élen jár a dunavarsányi Pe­tőfi és a ráckevei Aranyka­lász tsz. Külön elismerés il­leti a szövetkezeteket isme­retterjesztő tevékenységükért, ök rendezték ugyanis a leg­több TIT-előadást a járás te­rületén. Asztalos Imre Szigetújfalu Szórakozás — nyugdíjasoknak .Mint annyi más községben, Erden is megszervezték az öregek számára a nyugdíjas klubot, ahol a legváltozato­sabb programokkal szórakoz­tatják az idős embereket. Vi­dám kirándulásokat, előadá­sokat, különböző rendezvénye­ket szerveznek. A munka legfőbb irányítója Vendel Ferenc, aki fáradhatatlanul szervezi a műsorokat. Néhány nappali ezelőtt pél­dául egy kitűnően sikerült vacsorát rendezett, ahol kelle­mes muzsikával szórakoztat­tak bennünket. Ezúton is sze­retnénk a sok kedves közös szórakozásért és törődésért köszöhetet mondani. Érdi nyugdíjasok Szerkesztői üzenetek Sí. L.-né, Tápióbicske: Egyött- érzünk önnel. Alapos tájékozódás után rövidesen levélben válaszo­lunk: addig is szives türelmét kér­jük. H, K., Vác: Az üvegvisszaválitás új rendje szerint a palackozó- üzemek és az üzletek, kiskereske­delmi egységek egyaránt érdekel­tek abban, hogy a vásárlókat meg­kíméljék a felesleges vándorúi­tól... H. 3., Tápiőgyörgye: Lapunk Jogtanácsosa rövidesen útba iga­zítja. Kérjük, kísérje figyelemmel a szerdánként megjelenő jogi ol­dalunkat. Tavaszi levelek nyomában Amibe mindenki belebotlik r&£*>%** Ha valamiféle statisztikát készítenénk az érkező le­velekről, első helyre min­den bizonnyal azok az írá­sok kerülnének, amelyek a közutak állapotával foglalkoz­nak. Ebbe a problémába ugyanis szinte a szó szoros értelmében is mindenki bele­botlik. Különösen ilyenkor tavasszal, amikor a téli fa­gyok által megrongált utak gödrei, repedései sok esetben késztetik nyaktörő mutatvá­nyokra a gyalogosokat és a járművel haladókat egyaránt. Mire számíthatnak? Levélíróink zöme természe­tesen türelmetlen és gyakran ír ingerült hangon községének, városának egy-egy szinte jár­hatatlan útjáról. Ha az ilyen panaszokkal a helyi vezetők­höz fordulunk, a válasz szin­te mindig ugyanaz: saját erő­ből általában csak a toldozá- sokra futja. Amikor pedig fel­vetjük azt, hogy nem lehet­ne-e a sok helyen a közismer­ten készséges társadalmi mun­ka erőit mozgósítani, akkor ki­derül, hogy ez a lehetőség is igen korlátozott. Ugyanis az útépítés, de még az útjavitás is nemcsak szakértelmet, ha­nem speciális gépi felszerelé­seket kíván meg, és igen szi­gorú műszaki és technológiai követelményei vannak. Sokkal jelentősebb és na­gyobb volumenű a Pest me­gyei Tanács ilyen tevékenysé­ge, mert a helységeket össze­kötő fontos utak építéséről és javításáról ott gondoskodnak. (Számos megyei és a megyét átszelő út építése, karbantar­tása azonban a KPM felada­ta, amire most nem térünk ki.) Az utóbbi hetekben út- ügyben érkezett számos levél­lel a Pest megyei Tanács épí­tési osztályán Valkai Györgyöt kerestük fel. Az egyes levelek panaszainak, gondjainak átte­kintése után azt a kérdést ve­tettük fel, hogy ezek a levél­íróink — és a feltehetőleg őket követők is — miié számíthat­nak az idén és a közeljövő­ben. Mindenekelőtt átfogó át­tekintést kaptunk a méretek­ről és arányokról. — Megyénk tanácsi kezelés­ben levő úthálózata összesen 11 ezer kilométer hosszú. Eb­ből 4120 kilométernyi út fek­szik belterületen, amiből mindössze 780 kilométernyi kiépített. Más szóval ez azt jelenti, hogy Pest megye út­hálózatának csupán 19 száza­léka kiépített, szemben az or­szágos 33,8 százalékkal. Útfelügyelői hálózat — Azt hiszem, már ez a né­hány adat is jelzi az előttünk álló — vagy ha úgy tetszik, tornyosuló feladatokat. Mind­ezt még az is súlyosbítja, hogy helységeink jelentős része agg­lomerációs problémákkal küzd. Azt is meg kell jegyez­nem, hogy az elmúlt évek­ben, évtizedekben az útháló­zat fejlesztésében „lépéshát­rányban” vagyunk. (Számos más sürgetőbb gondok szorí­tották a tanácsot. Például ivóvíz- és belvízproblémák, nem is szólva a lakásgondok­ról és a gyermekintézmények elodázhatatlan építéséről.) Azt is megtudtuk, hogy az V. ötéves terv időszakában a szilárd burkolatú úthálózat felújítására, korszerűsítésére 590 millió forint áll a megyei tanács rendelkezésére. A bel­területi földúthálózat kiépíté­sére pedig 73,7 millió forint fordítható. — A rendelkezésünkre álló anyagi erők mellett ki kell használnunk minden egyéb kínálkozó lehetőséget is. 1976- ban például létrehoztuk a megyei útfelügyelői hálózatot azzal a céllal, hogy Időben és megbízható jelzéseket kapjunk az utak állapotáról. Az útfel­ügyelői hálózatot körzetekre osztottuk; ezek nagyjából megegyeznek egy-egy járás te­rületével. Minden körzethez kijelöltünk egy költségvetési üzemet, amely az ott adódó munkákat elvégzi. Itt elsősor­ban a szilárd burkolatú utak kátyúzásáról és a földutak karbantartásáról van szó. Ezek a munkák most kezdőd­nek, amikor is nagy teljesít­ményű célgépekkel a fontos utakat legyalulják, behengere­lik, és egyben biztosítják a vízelvezetést. Így tudjuk a földutakat legalább egy fél évre járhatóvá tenni. A végle­ges megoldás azonban termé­szetesen a szilárd burkolai lesz majd. A javítások sorrendje — Fontos feladatunk a cél­szerű gazdálkodás az építési anyagokkal. Egyre inkább kö­vetendő gyakorlattá válik, hogy azokról az utakról, ame­lyeket aszfalttal borítanak be, az ott feleslegessé váló kocka­köveket más utak építésére használják fel. Valkai György elmondta azt is, hogy az útépítések és a javítások sorrendjét a telepü­lés jellege és az igénybevétel mértéke határozza meg, A számos levélre külön-kfl- lön nem tudunk tehát konkrét választ adni. A beszélgetés so­rán kialakult őszinte és reá­lis összkép tükrében azonban — úgy gondoljuk —, a helyi problémák is világosabban érzékelhetők és értékelhetők. Bóday Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom