Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

* Évszázadok változásai Á múlt emlékei házainkon Nagykőrös a Duna—Tisza kö­zének egyik legjelentősebb me­zővárosa volt az elmúlt szá­zadokban. Oklevélben először 1266-ban említik, két szomszé­dos falu, Alap és Tölgy társa­ságában. Kívülük még hét ap­ró település feküdt a környé­ken, ám a XIII. és a XIV. szá­zad során ezek elpusztultak, lakosaik Kőrös lélekszámút gyarapították. Erre az időszak­ra tehető a mezővárosi fejlő­dés kezdete. A döntő változás a XVI. szá­zadban következett be, a török hódoltság idején. A szultáni birtokhoz tartozva Nagykőrös kiváltságot élvezett, nem ke­rült közvetlen megszállás alá. Ennek fejében viszont hatal­mas összegeket kellett fizet­nie a töröknek: fát, szénát, sa­létromot szállítania. Meglazult kapcsolata a városnak a ma­gyar földesurakkal is, áta­lányban fizette az egyes földes­úri birtokok után járó árenda összegét. Viszonylagos függet­lensége a magyar és a török hatalomtól szükségszerűen elő­idézte a mezőváros önkor­mányzatának kialakulását. Eladták a birtokaikat A mezőváros módos vezető rétege, a magisztrátus, ügye­sen, okosan irányította a körö­siek sorsát. Több család szer­zett nemességet a XVII. szá­zad végén. Különösen nagy hasznukat látta a város akkor, amikor több körösi nemes név­legesen átvéve Pótharasztot, lehetővé tették a városnak a további birtoklást. Mert egyéb­ként, mint nemtelen, aíaz jobbágy jogú hely, nemesi bír. tokot nem vásárolhatott, és birtokolhatott. Az erős belső szervezettségű mezőváros mó­dot talált tehát függetlenségé-, nek megőrzésére. Eredmé­nyesen harcolt a külső földes­urak ellen, kik birtokaikat akarták visszaszerezni, s ez­zel a szabad mezőváros közös­ségét jobbágysorba süllyeszte­ni. A Keglevich, Forgách, Sztá- rayi, Bay, Sipos családok föl- jlesurai végül is birtokukat végérvényesen eladták a vá­rosnak. Jellegzetes városkép A XVIII. század második fe­lében Mária Terézia úrbér­rendezése után megváltozott a városi nemesség politikája is Kőrössel szemben. Számos ne­mesi család költözött be ide, akik közül néhányan házas­ság révén földbirtokhoz is ju­tottak. Az ő törekvésük is ha­sonló volt a többi földesúr­hoz: a jobbágytelkeket ki akar­ták hasíttatni és földesúri jo­gukat érvényesíteni a város fe­lett. Az 180O_as években nagy per is lett ebből, terveik még­sem sikerültek. Ez voit a me­zőváros utolsó nagyobb erő­próbája, s győztesen került ki belőle. Ám, mivel a vármegye a körösi nemesek pártján állt, a város szükségszerűen szem­bekerült a vármegyével is, sík­ra szállt a nemesi előjogok, kiváltságok, az úgynevezett „incapacitas”, azaz a nem ne- nemesek birtokvásárlását tiltó törvény eltörléséért, jóval meg­előzve az 1848-as eseményeket. Amiatt, hogy Kőrös mező­város már a XVI. századtól nagy önállósággal rendelke­zett, sajátosan alakult tele­pülésrendszere is. Árokkal vé­dett, belső területén álltak a lakóházak, száraz malmok. Az árkon túl kaptak helyet az akiok, az istállók, a színek. A határ közeli-távolabbi részein pedig a mezeikertek sorakoz­tak. Néhány kivételével még a XVIII. században is sövény­ből font, sárral tapasztott falú házakat emeltek, tetőzetüket gerendázat tartotta, melyet náddal fedtek be. A legrégibb épület ekkor is a református templom volt, mely a XII.— XIII, századi építése nyomán román, későbbi átalakításai ré­vén pedig a gót stílus jegyeit őrizte, s őrzi napjainkig. A XVIII. században nagyarányú építkezés indult meg a város­ban. Akkor építették a város­házát, amely később ugyan leégett, de hamarosan újjá­építették, s több alakiiá,'. után nyerte el mai formáját, ötvöz­ve a barokk és a klasszicista stílusjegyeket. A római katoli­kusok tény'' a az 1/tki-as években ép. c: . stílusban A vagyonos v i rí nemesség s követőjük,, a módos mezővá­rosi polgárság sorra építette fel e század végén és a XIX. század elején a kúriákat, la­kóházakat. Ekkor alakult ki Nagykőrös városképének jel­legzetes, klasszicista karakte­re. Divatos stílus A városi nemesség egy ré­sze a belső területeken építet­te fel házát, többségük azon­ban kiszorult innen, s az egy­kori városárkon túl jellegze­tes kúrianegyedet alakított ki, a Kecskeméti út nyugati olda­lán felszámolt temető helyén. Itt találjuk ma is a Baretvások kúriáit, a Kalocsa, a Daoasi, a Halász, az Inárcsi-Farkas, és a Tanárky családok épületeit. Az 1820-as években egy tűzvész során leégett a keleti város­rész, melyet követően a gaz­dag családok a kor uralkodó, divatos, stílusában, klasszicis­ta ^stílusban építettek új háza­kat. Sok építészeti emléket hagytak városunkban a XIX. századi irányzatok, a romanti­ka, a szecesszió, s az eklektika is. A város gerincét adó, mai Rákóczi Ferenc és Arany Já­nos utcák táján sorakoznak ezek az épületek. Törődjünk műemlékeinkkel Egy csaknem másfél évtize­des, törvényrendelet, mely a műemlékvédelemről szól, arra kötelezi a településeket, hogy hazánk történelmi múltját reprezentáló pótolhatatlan műemléképületeket, műemleK jellegű, városképi jelentőségű építészeti emlékeket, valamint műemléki jelentőségű terüle­teket védelemben részesítsél:. Ennek Nagykőrös szinte teljes egészében eleget tesz. A város abban a szerencsés helyzetben van, hogy bővelkedik műemlé­kekben, ami talán jobban szembetűnik egy távolaobi vi­dékről idelátogató idegennek, minthogy a szomszédos Ceg­léd, Szolnok sem szűkölködik hasonlókban. Fontos törekvés mindenesetre, hogy még job­ban törődjünk műemlékeink­kel, s a védelmet azokra is kiterjesszük, amelyek egyelő­re nem szerepelnek a jegyzé­ken. Annál is inkább, mert azok nemcsak egy kor stílusát őrzik, de egész városszerkeze­tet reprezentálnak. Ritkaság számba megy, egy ilyen, viszonylag egységes össz- képű alföldi város, mint Nagy­kőrös. Meg kell hát védeni, jellegét, különösen most, a modern építészet térhódítása idején, amikor műemlékvédel­mi igényeket :s szem előtt tartva elkerülhető egy kom­mersz városkép kialakulása, s a város régi, jellegzetes arcu­lata még jobban szembetűnő lehet. Dr. Novak László, az Arany János Múzeum igazgatója. Fajtakísérletek és tapasztalatcserék Zöldség-gyümölcs termelés­sel, átvétellel és szállítással kapcsolatos tanácskozást tar­tottak a napokban a Nagykő­rösi Konzervgyárban. A meg­beszélés időszerűségét az ad - ta, hogy április 17-én napi 80 mázsa sóska feldolgozásával a konzervgyár megkezdte az idei zöldségfelvásárlást és tartósí­tást. Miből csökken az igény? Görbe Ferenc igazgató a ta­valyi tapasztalatok alapján kérte a szerződött gazdaságo­kat, hogy segítsék a gyár munkáját az egyenletes sze­déssel és szállítással, mert a zöldborsó és a paradicsom feldolgozása csak éjjel-nappali folyamatos szállítással és fel­dolgozással oldható meg. Friss Antal szállítási osz­tályvezető a szerződött mező- gazdasági üzemek további jó együttműködését kérte a ra­kodás, a teljes raksúlykihasz­nálás érdekében, hogy a gép­kocsiforduló gyorsításával a nyersáru időben érkezzen a gyárba. A szállítási utasítás pontos kitöltése — mondotta — elősegíti az idejében törté­nő beszállítást, különösen, ha a termelőgazdaságok egy helyre gyűjtik az árut. Sántha Imre, a Sasad Tsz kertészmérnöke javasolta, hogy a Mariska fajta őszibarackot korábbi érési állapotban dol­gozza fel a konzervgyár. A ja­vaslatot a szakemberek elfo­gadták és az idén közösen vé­geznek kísérletet a korábbi feldolgozás bevezetésére. A tanácskozás megállapítot­ta, hogy a konzervgyárban is évről évre kevesebb a munka­erő. Ezért a gyár elsősorban azokkal a gazdaságokkal köt gyökérzöldségfélékre és hagy­mára szerződést, akik a táro­lást és tisztítást is vállalják. A gyár az elkövetkező évek­ben elsősorban a zöldborsó, uborka, paradicsom, paprika, paradicsompaprika fedolgozá- sát kívánja növelni, évente át­lagosan 5 százalékkal, míg a többi zöldségféléből általában csak a szintentartás lehetsé­ges, sőt paszternákból és sár­garépából a feldolgozási igény előreláthatóan csökken, mert a feldolgozott áru nem eléggé keresett. A konzervgyár az idén is folytatja a zöldborsó, zöldbab, paradicsom és vörös­hagyma fajtakísérleteit és ezeket a termelőgazdaságok szakembereinek nyári tapasz­talatcsere alkalmával bemu­tatja. Húsz vagonnal több... A szakemberek elmondot­ták, hogy évek óta nincs ele­gendő szamóca, málna, ribizli, köszméte, cseresznye, meggy, kajszi. Elsősorban ezek telepí­tése kívánatos, továbbá a szil­va és az őszibarack telepítése, mert almából és körtéből egyes években értékesítési gondok vannak. Ezek telepíté­se tehát átmenetileg nem olyan sürgető, mint az előbb felsorolt hiányzó gyümölcsfaj­táké. Az előadók és hozzászólók általában elismeréssel szóltak a termelőgazdaságok és a kon­zervgyár 1977. évi együttmű­ködéséről és az 1978. évi zöld­ség-gyümölcs termelés és fel­vásárlás előkészületeiről. Kút i Gábor és a túrái ÁFÉSZ képviselője az elmúlt évben szállított 100 vagon he­lyett 120 vagon uborka szállí­tását helyezte kilátásba a Nagykőrösi Konzervgyár ré­szére. Dr. Konrád Zoltán Állandó kiállítás nyílik Hónapokig tartó átépítés és rendezés után április 28- án, pénteken délután 2 óra­kor nyílik meg az Arany Já­nos Múzeumban a Hej, Nagy­kőrös híres város című ál­landó kiállítás, melyen Ko­vács Sándor MÉM. minisz­terhelyettes, Nagykőrös or­szággyűlési képviselője mond megnyitót, dr. Keresztúry De­zső akadémikus pedig em­lékbeszédet. Moziműsor Lúdas Matyi. Színes magyar rajzfilm. Kísérőműsor: Macs­ka. Előadások kezdete: 5 és 7 óra. *^|pi NAGYKŐRÖS] JL “ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1978 ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK Új szőlőket telepítenek Tavasz a borkombinátban Mint Ismeretes, a Pest me­gyei Pincegazdaság nyársapáti szőlő- és borkombinátja nem­csak a széles környék szőlő- és bortermését vásárolja fel, de maga is termeszt szőlőt. A múlt őszön is 105 mázsa ter­mett errefelé hektáronként. Területüket az idei tavaszon 36 hektár új borszőlő-telepí­téssel növelték, s jövőre újabb 20 hektárnyit ültetnek. A nyársapáti szőlő- és borkom­binát a múlt héten Budafokon megtartott megyei borverse­nyen hárslevelű borával aranyérmet nyert. Sárik Ferenc igazgató mond­ta jelenlegi munkájukról: — A múlt őszön kiemelke­dően jó volt a szüret, és 75 ezer mázsa szőlőt vásároltunk Ismét ad vizet a kút Nyitásra készülnek a strandfürdőben A nagykőrösiek tavaly szeptember óta érdeklődéssel figyelik a strandot vízzel el­látó mélyfúrású kút körüli munkálatokat. A strandsze­zon közeledtével ez az érdek­lődés tovább fokozódott s mind többen érdeklődnek a strand vezetőinél arról, hogy lesz-e elegendő víz az idén. — A kút tavaly ősszel na­gyon kiapadt — emlékezik az eseményekre Urbán Lász­ló, a Városgazdálkodási Vál­lalat igazgatója. A meglepő jelenséget nem tudtuk meg­magyarázni. Mindenesetre az ilyenkor szokásos módszerhez folyamodtunk, s megkezdtük a kút kompresszorozását, tisz­títását. Á hónapokon keresz­tül tartó munkában igen nagy segítséget nyújtott a Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemmérnöksége. Fá­radozásunk nem volt hiába­való, hiszen ma már komp­resszorozás nélkül is percen­ként 80 liter vizet ad az egy­kori kutató fúrásból kialakí­tott kút. — Elegendő-e ez a víz- mennyiség? — Ez mintegy fele a kút eredeti hozamának, ám a strand megnyitásához ennyi is elegendő. Ha nehézségek mutatkoznának, s erre szá­mítani kell, kompresszorozás­sal növeljük a hozamot. Egyébként a munkálatók még nem fejeződtek be. A szakértők véleményére tá­maszkodva kicseréljük a kút termelőcsövét, s arra számí­tunk, hogy ezzel a felújítási munkával elérjük a percen­kénti 120 literes hozamot. Bármilyen módszert alkalma­zunk is, május elsején meg­nyithatjuk a strandot, s a szezonban megfelelő mennyi­ségű vizet szolgáltatunk. Ter­mészetesen jobb volna, ha új kutat is fúrnánk, de sajnos erre nincs a városnak pénze. — Nyugodtan néz-e a sze­zon elé a strand vezetője? — Most már lényegesen kedvezőbb a helyzet, mint az ősszel volt — mondja Bodó Tudományos tanácskozás Konzervipari higiéniai napok Immár tizedik alkalommal rendezik meg a konzervipari higiéniai napokat a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Intézetben. Itt kerül sor azok­ra az előadásokra május 9— 10-én, melyeket a találkozót szervező egyesületek, vállala­tok rendeznek, a többi között a Konzervip»ari Vállalatok Trösztje, a Magyar Élelmezés - ipari Tudományos Egyesület, Magyar Agrártudományi Egye­sület és a Nagykőrösi Konzerv­gyár. A tudományos tanácsko­zás vend'égeit dr. Bognár Gyu­la, a Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet igazga­tója és dr. Tóth Zsiga István, a MÉTE ügyvezető titkára üd­vözli május 9-én, kedden délelőtt 10 órakor, majd dr. Mihalusz Ferenc, a Konzerv­ipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója mond megnyi­tót. Ezt követően tudományos előadásokra kerül sor egyebek között az élelmiszerek higiéniai és minőségi ellenőrzésének komplex feladatairól, konzerv­iparunk szerepéről a táplálko­zásban, s a konzervipari mel­léktermékek hasznosításának lehetőségeiről. Másnap, szer­dán tovább folytatódik a ta­nácskozás. Ekkor egyebek kö­zött az élelmiszeripari üze­mekben használatos tisztító és fertőtlenítő szerek hatásának vizsgálatáról, valamint a gyár­tási higiéniát érintő intézke­désekről beszélnek a tudomá­nyos tanácskozás résztvevői. Gábor. Számításba véve a megnyugtató körülményeket, a jövő héten megkezdjük a bérletek árusítását. — A strand fenntartási költségeinek növekedése miatt változtattak-e a bérletek árán? — Nem. A felnőtt bérlet az idén is 150 forint lesz, a diák- és a nyugdíjas bérlet pedig 60 forint. — Hány bérletesre számíta­nak? — Tavaly 1154-en használ­ták ki ezt a kedvezményes lehetőséget. Tekintettel arra, hogy ismét van vize a strand­nak, reméljük, az idén sem lesz kevesebb bérletesünk. — Milyen fejlesztést ter­veztek az idén? — Gyermekhonjojkpzót, má- szókákat, mérleghintákat he­lyeztünk el a játszótéren. A tavalyinál több asztalt talál­nak majd az asztaliteniszezés hívei is. F. P. fel, korszerű feldolgozása, gon­dos kezelése nagy munkát ad dolgozóinknak. Most már fogy a bor, hozzáfogunk a pince és a hordók ^karbantartásához, az idei szüret előkészületeihez. — Milyenek az idei termés- kilátások? — A szőlők a legtöbb helyen elég rosszul fakadnak. A múlt évi szeptemberi fagy miatt nem ért be kellően sok szőlő- vessző, főleg az érzékenyebb fajtákon. így a múlt évihez hasonló jó szüretre nemigen számíthatunk, bár a szőlő, ha kellően dolgozzák, bőven fi­zet ... — HoZnak-e még a termelők borokat eladásra? — Elég sokat, főleg fehéret. Nagyon kellene a vörösbor, de azt nemigen hoznak. — Kötnek-e az idén terme­lési szerződéseket? — Igen. Nagyobb tételekre már több hosszú lejáratú szer­ződést kötöttünk. — Hogyan működik a kom­binát keretében alakult bor- termelési társulás? — Jól dolgozunk együtt a nagykőrösi Arany János és Mészáros János, a ceglédi Kos­suth, a nyársapáti Haladás, a kocséri Új Élet, a csemői No­vember 7. és a törteit Dózsa termelőszövetkezetekkel. — Hogyan tevékenykedik a telep szocialista brigádja? — Gazdasági és társadalmi munkájuk elismeréseként is­mét elnyerték az aranykoszo­rús kitüntető címet. Segítettek a nyársapáti ÁFÉSZ gázcseré- telep áttelepítésében, és részt vesznek az ottani községi szolgálati lakások, valamint a készülő melegkonyhás nyárs­apáti étterem alapozásában. K. L. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT----- --- ...... ■ 1 Ké zilabda-sikerek Az úttörő kézilabdások a | tavaszi nyitó fordulóban az : ifjúsági-sporttelepen, a diák­lányok a gimnáziumi pályán, többi csapatunk idegenben mérkőzött a hétközi tétmér­kőzéseken. A férfi MNK-ban: Nk. Ki­nizsi—Váci Híradás 23—23 (11 —9). Nk.: Kismaréi — Varsá­nyi (5), Farsang (2), Pod- horszki (3), Fülep (4), Berta­lan (5), Vikartóczki (2); cse­re: Szabó — M. Szűcs (2). A körösiek jobbak voltak, s bár már öt góllal is vezettek, a múlt évi NB Il-es csapattal könnyedén és visszafogottan játszottak, taktikai okokból. A nézőtéren voltak a másik váci csapat (a kinizsisek NB I-es ellenfele) játékosai és vezetői is. Megyei női bajnoki: Nk. Kinizsi—Erdőkertesi KSK 16 —7 (9—1). Nk.: Hajnal —Vass M. (2), Dömök (6), Dudás (2), Ámics (3). Patyi (1), Csiszár (1) ; csere: Mázás (1). A nagy játékkedvű és az I. félidő­ben jó csapatjátékot nyújtó körösiek meglepték ellenfe­lüket. Szünet után az erdő- kertesiek feljöttek a magas­lati pályán. Nk. Gimnázium ifi—Erdő­kertes ifi 10—5 (4—0), az ak­tívabb körösiek győzelme. Góldobók: Deli (5), Asztalos (2) , Gudella, Maszel és Sza­bados (1—1). Megyei női bajnoki: Nk. Toldi DSK—Gödi TK 11—7 (7—4). Nk.: Ácsbog—Csuk (6), Somogyi (1). Németh, Ulics- ka (1), Szabó (1). Rekeczki (2); csere: Adám. Jó szín­vonalú mérkőzésen megér­demelten győztek a körösiek idegenben is, jó képességű el­lenfelükkel szemben. Nk. Toldi ifi—Gödi ifi 10—7 (6—4); jó játékkal született a győzelem; gd.: Rekeczki (7) és Ráfli (3). Diák férfi bajnoki. Nk. Gimnázium—Kiskunlacházi Szakmunkásképző 24—19 (14 —10), kemény ellenfelet győz­tek le a gimnazisták, legjobb dobók: Csinos (10) és Kosite- leczki (5). A Nk. Gimnázium —Ceglédi Szakmunkásképző 2 pontját a pontveszteség nél­kül csoportjukban első he­lyen végzett körösiek kapták, mert ellenfelük nem érke­zett meg. Diák női bajnoki. Ceglédi Gimnázium—Nk. Gimnázium 7—i (i—x), a jó lövővel ren­delkező vendégek nyertek, gd.: Asztalos (1). A Halásztelki DSK—Nk. Gimnázium mér­kőzésre a körösi lányok nem utaztak el, de így is csoport­elsők lettek. Úttörő bajnoki. Fiúk: Nk. Kossuth Isk.—Üllői Isk. 15—7 (4—2); közepes játék, a he­lyiek a II. félidőben jobbak voltak; ld.: Medgyesi (6) és Varga (5). Lányok: Üllő—Nk. Petőfi 11—0 (7—0), az ellen­fél jobb volt. MAI SPORTMŰSOR Atlétika Kinizsi-sporttelep, 15 óra: a Pedagógus SE városi úttö­rő ugró- és dobóversenye. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Nk. Kinizsi—Váci Híradás, férfi MNK-visszavágó mér­kőzés. Vác: V. Forte II—Nk. Toldi DSK II. és Forte ifi— Nk. Toldi ifi, megyei női bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep. 14 óra: Nk. 224-es Szakmunkáskép­ző—Piliscsabai Szakmunkás- kénző, diák bajnoki mérkő­zés. v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom