Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-26 / 97. szám

1978. Április 26., szerda Heti jogi 6 A vállalati »érlakás bérifi­jének és családtagjainak egy­máshoz való viszonyáról. Egyik olvasónk még 18 év­vel ezelőtt költözött apósa ak­kor még MÁV-szolgálati laká­sába. A fiatalok beköltözésük előtt szintén MÁV-lakásban laktak, de annak bérlője meg­halt, a családtagok pedig áz előbb említett após lakásába .üköltöztek. A MÁV ezért hoz­zájárult, hogy az após szom­szédságában levő, szintén MÁV-bérleményből egy szobát a fiatalok részére átalakítsa­nak, illetve hozzácsatoljanak a lakáshoz. Így lett a másfél szobás lakásból kétszobás szol­gálati lakás, amely a későb­biekben vállalati bérlakássá alakult át. Két évtizeden át jó viszonyban voltak a fiatalok és a szülők, csupán két éve rom­lott meg a viszony közöttük, amikor az após nyugdíjba ment. Annyira megromlott kettőjük viszonya, hogy az após a lakás kiürítését kérte a bíróságtól. Az ügy jelenleg folyamatban van. Abban a kérdésben, hogy a fiatalok összeférhetetlenek-e, nem fog­lalunk állást, mert ez a bíró­ság hatáskörébe tartozik. Mi olvasónknak csak arra a kér­désére válaszolunk, hogy mi­lyen minőségben lakik ő a la­kásban, ismerve az előzménye­ket. Olvasónk szavaiból az álla­pítható meg, hogy a vállalati lakás bérlője a nyugdíjas após. A fiatalok családtagként lak­nak ott, függetlenül attól, hogy rájuk való tekintettel csatoltak hozzájuk még egy szobát. A vállalati bérlakásban ők nem lettek bérlőtársak, e jogvi­szony létesítésére írásban kel­lett volna a feleknek megálla­podniuk. Társbérlet sem jött létre a szülők és a gyermekek között. Kétségtelen, hogy jogi szempontból hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek, v de a szülők sem gyakorolhatják jo­gaikat rosszhiszeműen. Megfe­lelő lakás biztosításával vagy egyéb kártalanítással kell majd nekik megváltani azt a szobát, amelyet a fiatalok be­költözése miatt kaptak meg a szülők, feltéve természetesen, ha a bíróság arra az állás­pontra helyezkedne, hogy a viszony megromlásában kizá­rólag vagy nagyobb részben a fiatalok a hibásak, s az ő magatartásuk teszi lehetetlen­né a további együttlakást. Mondva csinált okok alapján természetesen a szülők nem érik el céljukat, mint ahogy hírlik, más .valakit akarnak a fiatalok szabájában elhelyezni. Megnyugtatjuk olvasónkat, hogy a rossz viszony kialaku­lásának okait a bíróság körül­tekintően fogja felderíteni. Az is elképzelhető, hogy az após keresetét elutasítja majd. Másik olvasónk elköltözött a vállalati bérlakásából, mivel munkaviszonyát kikötés elle­nére a meghatározott idő előtt megszüntette. Házastár­sát visszahagyta a lakásban, és egyben, beadta a válókere­setet is. Az esetnek az a színezete, mintha a szolgálati lakás bér­lője így akarna felesége részé­re lakást biztosítani. Ismeretes, hogy a vállalati bérlakás határozott időre vagy valamelyik feltétel teljesíté­séig is juttatható, ha a szerv a bérlőt a fennálló munkavi­szony, illetve a termelési együttműködés keretében tel­jesített munka időtartamára kívánja kijelölni. A vállalati bérlakás felett rendelkező jo­gosult állami szerv a bérlő ki­jelölése során kikötheti, hogy ha a bérlő a vele fennálló munkaviszonyt meghatározott idő, legfeljebb 10 év eltelte .előtt megszünteti, az elhelye­zésre nem, vagy csak szükség- lakásra tarthat igényt. O Milyen elhelyezésre tart­hat tehát igényt a bérlő há­zastársa, ha a bérlő a munka- viszonyát a kikötött határidő előtt megszünteti, és a lakás­ból elköltözik? Olvasónk kérdésének meg­válaszolásánál abból kell kiin­MOZIMŰSOR Április 27-tol május 3-ig CEGLÉD, Szabadság 27—30: Hollywood, Hollywood 1— 3: Ilyenek voltunk CEGLÉD, Mese 27—30: Nyughatatlan gombocska 1— 3: Az elefánt és a strucc CEGLÉD, Művész 27— 3: A komédiás** GÖDÖLLŐ 27—28: Kedves Michele* 29—30: A stadion őrültjei 1— 3: A választ csak a szél ismeri* SZENTENDRE 27—30: A választ csak a szél ismeri* 1— 2: Robin Hood nyila VÁC, Kultúr 27—30: A Csendes-óceán kalózai 27—30; esti előadáson: Látogatók** 1— 3: A vadember* ABONY, Szabadság 27—28: Ilyenek voltunk 29—30: Cigánytábor az égbe megy 1— 3: Egy eladott élet* ABONY, Mese 29— 2: Ruszalka meséje ABONY, Művész 29— 2: Csatatér (Mohács 1976) BUDAÖRS 27—30: A néma dosszié 1— 3: Cirkusz a cirkuszban DABAS, Kossuth 27—28: Zsarutörténet** 29—30: Isztambuli akció 1— 2: A szerelem rabja DUNAHARASZTI 27—28: A stadion őrültjei 29—30: Játéktér 1— 2: Kincses sziget DUNAKESZI. Vörös Csillag 27—30: A vadember* 1— 3: A Csendes-óceán kalózai DUNAKESZI, Rákóczi 27—29: Piedone Hong-Kongban 30: Anno Domini 1573** 1— 2: A szabadság katonái III—IV ÉRD 25—27: Menyasszony a zsákban 30— 1: Akasztanivaló bolond nő* 2— 4: Játéktér FŐT 27—28: Egy kaland utóélete** 27; óvodás műsor, külön előadás: Kis sün és a bocs 29—30: Cirkusz a cirkuszban 1— 2: Megrögzött GYAL 27—28: Fény a redőny mögött 29—30: Milyen szép a meggyilkolt halála 1— 2: A korona elrablása avagy újra a bosszúállók KISTARCSA 27—28: Cirkusz a cirkuszban 29—30: Éjfélkor indul útjára a gyönyör** 29; első előadáson: Három mogyoró Hamupipőkének 1— 2: A tizenötévesek NAGYKATA 27—30; első előadáson: Olaszok hihetelen kalandjai 27—30: Túl a félelmen*** 1— 3: Zsebpénz PILISVORÖSVÁR 27—28: Csak egy asszony* 29—30: Az elnök fia 1— 2: De hová tűnt, a 7. század? POMAZ 27—28: Robin Hood nyila 29—30: Cirkusz a cirkuszban 1— 2: A stadion őrültjei RÁCKEVE 27—28: Meghívás egy gyilkos vacsorára* 29—30: Kiricses sziget 1— 2: Egy kaland utóélete** SZIGET5ZENTMIKLÓS 27—28: Kincses sziget 29— 2: Meghívás egy gyilkos vacsorára* * 14 éven aluliaknak nem ajánlott! *• Csak 16 éven felülieknek! •*• Csak 18 éven felülieknek! dúlni, hogy a bérlőnek a la­kásban lakó házastársa — a szolgálati lakásban lakó házas­társ kivételével — akkor is bérlőtárs, ha a lakásbérleti szerződés megkötésében nem vett részt. A bérlőtársak jo­gai és kötelezettségei egyen- lőek, a lakással együttesen rendelkezhetnek. A vállalati bérlakás felett rendelkezni jogosult szervnek a lakás juttatásával kapcsola­tos kikötései ezért a kijelölt bérlő házastársára is kihatnak. Ha a kijelölt bérlő munkavi­szonyát a meghatározott idő eltelte előtt megszüntette, és ha emiatt másik lakásra nin­csen jogosultsága, vagy csak szükséglakásra tarthat igényt, a lakásban visszamaradt há­zastársa is rosszhiszemű jog­cím nélküli személynek minő­sül. Olvasónk tehát így nem jut­tathatja lakáshoz volt felesé­gét, mert őt jogosult kitenni a lakásból a vállalat. 6 Az üzemi balesetnél az el­maradt jövedelmet is meg kell téríteni? Több olvasónk fordult hoz­zánk azzal, hogy nagyjából megfelelő gyakorlatot folytat­nak a munkáltatók, amikor üzemi baleset esetén a fizetés és táppénz közötti különböze­iét megtérítik a balesetet szen­vedett dolgozóknak, de ezzel be is fejeződött a megsérült dolgozó kártalanítása. Ahol ez így van, ott helyte­len gyakorlatot folytat a mun­káltató. A dolgozónak nem­csak a fizetés és táppénz kö­zötti különbözeiét kell meg­kapnia, hanem elmaradt jöve­delemként azt a kárt is meg kell téríteni; "ami-nluttkakép- télensége, illetőleg munkaké­pesség-csökkenése miatt éri. Nem kell viszont megtéríteni azoknak a szolgáltatásoknak az értékét, amelyek rendelte­tésük szerint, csak a munká­ban járnak. (Például a védő­étel, -ital, munkaruha, védő­ruha értékét.) Dr. M. J. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI Ha a vevő rossz árat kap Egy orvos az egyik vidéki általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet üzletében tizenhétezer-ötszáz forintért motorkerékpárt vásárolt. A gép a kötelező jótállás ideje alatt többször elromlott. A vevő, garanciális javításra, kétszer az egyik mechanikai vállalatnak, háromszor pedig egy ipari szövetkezetnek ad­ta át. E javítások során a Kö­telező jótállás ideje kétszer is meghosszabbodott. A motor­kerékpár azonban hatodszor is hibás lett, mire az orvos visszavitte a mechanikai ví>-- lalat főmérnökének es annak megállapítását kérte, hogy a javítás alkatrészcserét igé­nyel-e, illetve mi a hibája. A vállalat a gépet ismét kijaví­totta, de tulajdonosa nem volt hajlandó, átvennni és csere­utalványt kért, amelynek alap­ján az eladótól másik motor- kerékpárt kaphat, A mechani­kai vállalat azonban az utalvány kiadását meg­tagadta. Ilyen előzmények után az orvos a motorkerékpár kicse­rélését, illetve a vételár visz- szafizetése, valamint a hibás teljesítéssel okozott kárának megtérítéséért, mind az eladó szövetkezet, mind a mechani­kai vállalat ellen pert indí­tott. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után, tör­vényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a megyei bíróság ítéle­tét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára utasította. — Az egyes tartós fogyasz­tási cikkek jótállásának leg­kisebb kötelező mértékéről szóló rendelet szerint, ha a terméket már ötször kijaví­tották, újabb hiba esetén, a vásárló kívánságára azt azo­nos típusú új cikkre kell cse­rélni — hangzik a határozat indokolása. Amennyiben er­re lehetőség "nincs -—a vásár­ló választása szerint — a ter­mék átadása fejében a vétel­árat vissza kell fizetni, vagy a vételár-különbözet elszámo­lása mellett más típusú árut kell részére kiadni. — A szóbanforgó motorke­rékpár a kötelező jótállás meghosszabított ideje alatt hatodszor igényelt javítást; Tíz nap rendeletéiből a csere feltétele tehát fenn­állt. Nincs olyan kötelező szabály, hogy a vásárló a cse­re iránti igényét a hatodik hiba jelentkezésekor — jog­vesztés terhe alatt — nyomban köteles bejelenteni. A cseréhez való jogát egyébként is csak akkor érvényesítheti, ha c ibb meggyőződik arról, hogy a kötelező jótállás kereté­ben kijavítható hibáról van-e saó, vagy sem. A peradatok alap­ján megállapítható, hogy ami­kor az orvos a motorkerékpárt a vállalat főmérnökének át­adta, csak az iránt érdeklődött, hogy a javítás igényel-e al­katrészcserét és egyáltalán a gépnek milyen hibája van. — A mechanikai vállalat főmérnöke a bíróság elou tör­tént ismételt meghallgatása­kor azt vallotta, hogy az or­vos, amikor a hatodik meg­hibásodáskor bevitte a gépet, csak annyit kért, állapítsák meg, mi a motorkerékpár hi­bája. Ekkor még maga sem tudta, hogy a gép javítás alá esik-e. A vevőt csere iránti igénye esetleges érvényesíthe­tőségére nem figyelmeztették. A mechanikai vállalat tehát anélkül kezdett hozzá a ja­vításhoz, hogy a hiba eredetét és jellegét előzetesen a vevő­vel közölte volna. A válasz­tási jog gyakorlásának lehető­ségét annak ellenére sem biz­tosították részére, hogy a jár­mű már hatodszor szorult ja­vításra, de hogy ez milyen jel­legű, azt az orvossal nem kö­zölték. Márpedig, amíg a ve­vő a hiba jellegéről nem szer­zett bizonyosságot, vagyis nem tudta, hogy a javítás a jótál­lás körébe tartozik-e, nem is volt abban a hely­zetben, hogy csereigénye felől már a bevitelkor nyilatkozzék. Viszont; amint megtudta, hogy a hiba garanciális jellegű volt, a kerékpár kicserélésére irá­nyuló igényét azonnal érvé­nyesítette. Tehát jogérvénye­sítési késedelem terhére nem állapítható meg. Ezért az eladó szövetkezet­tel szemben jogszerűen érvé­nyest íheti igényét. — Az orvos azért kérte a mechanikai vállalatot kártérí­tésre kötelezni, mert a csere­utalvány kiadását megtagad­ta tőle. Az új eljárás során ezt meg kell vizsgálni és efelől a megyei bíróságnak érdem­ben állást kell foglalnia. Az eladó szövetkezet és a mecha­nikai vállalat arra is hivatko­zott, hogy az orvos a motor- kerékpárt valószínűi eg ren­deltetésellenesen használta. A gépen olyan hiányosságok mutatkoznak, amelyek sze­rintük arra utalnak, hogy a gép karambolozott. Ezenkívül futásteljesítménye a tízezer ki­lométert már elérte. — A rendelkezésre álló per- adatok ezt a védekezést nem támasztják alá — szögezte le a' Legfelsőbb Bíróság. Az igaz­ságügyi szakértő megállapítása szerint a motorkerékpáron; csupán esztétikai jellegű hiá­nyosságok mutatkoztak, ame­lyek a motor rendeltetésszerű használatát nem befolyásolják. A mechanikai vállalat, amikor a gépet javításra megkapta, nem vett fel olyan jegyző­könyvet, hogy a járműnek réndeletés- ellenes használatra utaló hibá­ja volna. Ezért az orvos ta­gadásával szemben,, a vállalat­nak kell bizonyítania, de, épp így a szövetkezetnek is, hogy a motorkerékpáron ész­lelhető elváltozások azelőtt keletkeztek, mielőtt a vállalat a gépet — a hiba eredetének megállapítása céljából — át­vette. Végül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra; a megyei bí­róság nem vizsgálta, van-e le­hetőség csérére, illetve ennék ■hiányában az orvos — a jótál­lás keretén belül — r-'lyen igényt érvényesít. Az új eljá­rásban ezt tisztázni kell. Ellenőrzés a szövetkezetekben A szocialista munkaverseny­ről kiadott 1038/1977. (X. 4.) Mt—SZOT—KISZ Kb. sz. együttes határozatot a Műve­lődésügyi Közlöny 7. számá­ban találják meg az érdekel­tek. Az alkoholizmus elleni küz­delem fokozása érdekében teendő intézkedésekről ugyan­itt jelent meg a 2024/1977. (IX. 10.) Mt. h. sz. határozat. A Művelődésügyi Közlöny a SZOT elnökségének határoza­tát közli a szocialista munka- versennyel kapcsolatos szak- szervezeti feladatokról. A kukoricatermesztésben részt vevő mezőgazdasági dol­gozók anyagi ösztönzéséről ki­adott 1/1978. MÉM—MŰM. rendelkezést az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 18. számá­ból ismerhetik meg. Az állami gazdaságok terü­letén lévő elavult lakások fel­számolásának feltételeiről ugyanebben a Tanácsok Köz­lönyében jelent meg a 6/1973. PM—MÉM ÉVM rendelkezés. A mezőgazdasági nagyüze­mekben előállított ipari ter­mékek és a vállait szolgálta­tások ár- (díj-) képzésének szabályozásáról szóló 11/1974. MÉM—ÁH számú rendelet módosításáról a Tanácsok Közlönye 19. számában jelent meg a 3/1978. (IV. 15.) MÉM— ÁH rendelkezés. » • •KB"­XI., Tétényi út 63. XVI., Rákosi út 112. XIX., Vörös Hadsereg út 103-105. 9 A MINISZTERTANÁCS sza­bályozta az állami és a szövet­kezeti ellenőrzés időszerű fel­adatait, szervezeti kérdéseit és legfontosabb eljárási szabá­lyait. A kormányrendelétek végrehajtása, a mezőgazdasági szövetkezetekben is megkezdő­dött. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a napokban tűzte napirendjére a szövetke­zeti belső ellenőrzés témáját és állást foglalt a legfontosabb gyakorlati kérdésekben. Az ellenőrző tevékenység színvonalának javításához jó alapot biztosítanak az ellenőr­ző bizottságok, a belső ellen­őrök, a vezetői ellenőrzés és a tsz szövetségi ellenőrzési iro­dák működésének eddigi ered­ményei. Az elmúlt éveik fej­lődése nyomán lényegében már kialakult és megszilárdult a szövetkezetek hivatásos és társadalmi belső ellenőrző rendszere. Nem új ellenőrző apparátusokat keli felállítani, hanem a meglévőkre építve, azokat a szükséges szakembe­rekkel kiegészítve a munkastí­luson, a módszereken, a mun­kamegosztáson szükséges vál­toztatni. A HIVATÁSOS belső ellen­őrök foglalkoztatása mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek számára is kötelezővé vált. Hosszú ideig, a mainál jóval kisebb üzemi méretek mellett szinte minden ellenőrzési fel­adatot az ellenőrző bizottságok láttak el. Ma már a gazdasá­gok méreteit, szerteágazó gaz­dasági tevékenységüket figye­lembe véve, kizárólag a társa­dalmi erőkre építve nem old­ható meg az operatív belső el­lenőrzés. Több mint 500 terme­lőszövetkezet saját elhatározá­sából ezért is alakított ki bel­ső ellenőri munkakört. A to­vábbi mintegy 900—1000 gaz­daságban egy éven belül al­kalmaznak majd hivatásos bel­ső ellenőrt. Az ellenőrzés tartalmi köve­telményeit illetően ugyancsak összetett és igényesebb felada­tok megoldása vár a szövetke­zeti belső ellenőrzés valameny- nyi részvevőjére, a vezetői el- • lenőrzést gyakorló többezer szövetkezeti vezetőre, az ön- kormányzati szervekre. Kívá­natos az ellenőrző munka se­gítő, megelőző jellegének erő­sítése. Jó lenne fokozatosan el­érni, hogy megszűnjön az el­lenőrzés helyenként még ta­pasztalható kicsinyes, kizáró­lag hibakereső és megtorló jel­lege. Az ellenőr és az. ellenőr­zött kapcsolatát jellemezze in­kább az együttműködés, mint a szembenállás. Az ellenőrök­nek helyénvaló a jó tapaszta­latokat is feltárni, elterjeszte­ni. MUNKAPROGRAMJAIBAN az ellenőrző szerveknek nagyobb figyelmet érdemes fordítani a gazdálkodás lénye­gi kérdéseire, a gazdaságosság, a technológiai fegyelem érvé­nyesülésére, a gazdálkodás kül­ső és belső feltételeinek össze­függéseire. Csak így érhető el, hogy az ellenőrzés érdemi se­gítséget nyújtson a vezetéshez, a döntések megalapozásához, az üzem- és munkaszervezés fejlesztéséhez. Az új ellenőrzési jogszabá­lyok fontos irányítói jogkört és szakmai segítségnyújtási fel­adatkört biztosítanak a szövet­kezetek területi és országos érdekképviseleti szervei szá­mára. Munkájuk homlokteré­ben a szövetkezeti belső ellen­őrzés összehangolt működésé­nek előmozdítása, az üzemi feladatok helyes megoldásá­nak rendszeres segítése áll. R. H. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom