Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

1978. Április 23., vasarnap 1 Az MSZMP Központi Bizottsága április If—20-5 ülésének határozata A párt továbbra is arra törekszik, hogy a jövedelmelosztási arányok jobban szolgálják építőmunkánkat, a termelés növekvő ered­ményeire támaszkodva rendszeresen emel­kedjék a lakosság életszínvonala, javuljanak az életkörülmények. O A tervidőszak első két évében 187 000 (ebből 66 050 állami) lakás, az ötéves tervben előirányzottnál összesen 20 000-rel több épült. Az új lakások 93—95 százaléka kettő- vagy több, ezen belül 35—38 százaléka három- vagy több szobás. Javult a lakások felszereltsége. Csökkent a komfort nélküli lakások száma. Az állami lakásépítés — a korábbi évekkel ellentétben — a tervezettnél nagyobb. A la­kásépítésben növekedett Budapest és a többi város részesedése. Budapesten nem sikerült a hosszú ideje fennálló viszonylagos lemaradást a tervezett mértékben behozni, ma is súlyos gondok vannak. A tanácsok által az elmúlt két évben kiutalt lakások mintegy hetven százalékába fizikai dolgozók költöztek be. A lakáselosztásban érvényesül a kongresszusnak az a határo­zata, hogy minden három- és többgyerme­kes családot néhány éven belül önálló lakás­hoz kell juttatni. Az ilyen családok két éven belüli lakáshoz juttatása a fővárosban és a nagyvárosokban lényegében megoldható, or­szágos méretben még nem. A lakáshoz jutott családoknak mintegy fele fiatal házas. A la­kosságot differenciált hitellel, illetőleg ked­vezménnyel ösztönözzük a lakásépítésben való anyagi részvételre. Számottevő eredményeink ellenére a lakás­kérdés változatlanul legnagyobb társadalom- politikai problémánk. A több új lakás elle­nére nem csökkent, sőt némileg emelkedett a lakásigénylők száma a családok szétköl­tözése, a nagyobb létszámú fiatal korosztály­hoz tartozók családalapítása, a faluból a vá­rosba áramlás és az igények emelkedése miatt. Nagy anyagi erőt köt le a lakásállo­mány karbantartása, a korszerűtlenné vált lakások szanálása és pótlása, valamint a rendkívül eszközigényes kommunális építke­zés. A tanácsi és szövetkezeti lakások kivételé­vel a lakásárak meghaladják az átlagkere­setű dolgozók, különösen a fiatalok anyagi lehetőségeit. Folytatódott a telekárak és az építési költségek növekedése. Ez egyéb hát­rányos társadalmi következmények mellett nem kívánatos módon megnehezíti a magán­lakás-építést. Ezért fokozottabb gondot kell fordítani,a telekárak* az építkezési, . költségek alakulására, a .magánerőből történő lakás­építés feltételeinek megjavítására. A lakáshoz jutás jelenlegi formáinak át­tekintésével, felülvizsgálatával újabb és jobb lehetőségeket kell keresni annak igaz­ságosabbá tételére. Továbbra is támogatni kell az olyan átmeneti megoldásokat, mint például az albérlői házak létesítése, és a nagy városokban szorgalmazni kell a nyug­díjasok házainak építését is. A párt tisztában van ' azzal, hogy a lakáskérdés kielégítő megoldása hosszabb időt igényel, és jelen­tősek a népgazdaságra háruló terhek, mégis úgy véli, hogy állami támogatással és az ál­lampolgárok saját eszközeinek mozgósításá­val a reális megoldások kialakíthatók. A Központi Bizottság még ebben az esztendő­ben napirendre tűzi a 15 évre szóló új lakás- program megtárgyalását. © Az életszínvonal emelésének egyre fontosabb eleme a szolgáltatások fejlesztése. A szolgáltatások az életkörülmények javulá­sával a fogyasztás egészénél gyorsabban nö­vekvő, égető társadalmi igénnyé váltak. A nők mind nagyobb hányada vállal kereső foglalkozást, ez, valamint a változó életmód (a televízió, a háztartási gépek elterjedése) újfajta igények sokaságát keltette. Bár a szolgáltató vállalatok teljesítménye növeke­dett, a kisiparosok száma gyarapodott, az igények emelkedésével nem sikerült lépést tartani. A határozottabb előrelépést közgazdasági okok és az életszínvonal követelményei is indokolják. A javító-szolgáltató ipar egy munkahelyre jutó beruházás-, anyag-, im­port-, energiaigénye a nagyarányú kommu­nális ágazatokon — az energia-, víz-, gázszol­gáltatáson kívül — viszonylag alacsony. A népgazdasági erőforrások arányosabb elosz­tásával, szükség szerint külön pénzügyi alapokkal és anyagi ösztönzéssel is támogat­ni kell a szolgáltatóhálózat fejlesztését. A lakosság ellátásának javítása érdekében fejleszteni kell az állami, a szövetkezet», a kisiparosi szolgáltatói tevékenységet. Támo­gatni kell a dolgozók munkaidő után vállalt, mellékfoglakozásként végzett szogáltatói te­vékenységét, valamint a nyugdíjasok bevo­nását a munkába. Az illetékes szervek for­dítsanak nagyobb figyelmet a fontos tár­sadalmi problémát jelentő szolgáltatásokra. Javítsák a szövetkezetek anyagi érdekeltsé­gét, a kisiparosok munka- és adózási feltéte­leit, dolgozzák ki a szolgáltatások fejleszté­sét segítő intézkedéseket és a távlati terve­ket. © Az ötéves terv széles körű szociálpoli­tikai program megvalósulását irányozta elő; e programnak a megvalósítását a párt és a kormány továbbra is fontos feladatának tekinti. Megkülönböztetett figyelmet fordí­tunk a gyermeknevelés támogatására, a többgyermekes családok helyzetére. A bér­ből és fizetésből élők családi pótléka — a húsáremelés ellentételezésétől eltekintve — nem változott. A termelőszövetkezeti tagok családi pótléka azonos lett az ipari dolgo­zókéval. Kiterjesztettük a gyermekgondozási segélyt a szakszövetkezeti tagokra. A gyer­mekintézmény-hálózat a tervezett mérték­ben bővül, egyes területeken a társadalmi munka eredményeként azt meg is haladja. A megnövekedett születésszám miatt azon­ban az ellátottsági színvonal kevésbé javul. Bővült a nagycsaládosok üdülési lehetősége. A Központi Bizottság a nyugdíjasok, ál­talában az időskorú lakosság helyzetét tár­sadalmunk fontos problémájának tekinti. A központi áremelések kompenzálásával és az automatikus ■ rtj^ügdTjemélés' bevezetésével csak részben lehetett megőrizni a nyugdí­jak reálértékét. Nehezíti a probléma meg­oldását, hogy a különböző időszakban nyug­díjba ment dolgozók nyugdíja között nagyok a különbségek. A helyzet teljes körű átte­kintése és az anyagi fedezet megteremtése alapján javaslatokat szükséges kidolgozni az egyenlőtlenségek mérséklésére, mivel fejlő­désünk újratermelődő és a lakosság jelentős részét érintő kérdésekről van szó. Nagy gon­dot kell fordítani a munkaképes nyugdíja­sok aktív termelő- és társadalmi tevékeny­ségére. A párt, kormányzatunk az idős ko­rúak problémáival átfogó módon foglalkozik, arra törekszik, hogy e nagy jelentőségű kér­désben is megfelelő megoldásokat érjen el. Több központi szociálpolitikai intézkedés a tervidőszak második felében realizálódhat. Az ötödik ötéves terv hátralevő éveiben gazdasági lehetőségeinkkel összhangban emelni kell az alacsony nyugdíjakat, a há­rom- és többgyermekes családok családi pót­lékát. A szocialista építés előrehaladásával jelen­tős szemléletváltozás következett be az ideo­lógiai munka és a művelődés társadalmi sze­repének megítélésében, nőtt az ideológiai és a kulturális terület fogékonysága a társadal­mi és a politikai kérdések iránt. A marxista —leninista eszmék a közgondolkodás meg­határozó tényezői. Értelmiségünk, a szocializ­mus ügye mellett áll. Az elmúlt három évben is előrehalad­tunk a tudományos kutatás fejlesztésében, a kutatási eredmények hasznosításában, javult a kutatómunka hatékonysága. Több intézke­dés történt az állami oktatás fejlesztése ér­dekében. A világnézeti nevelés színvonalá­nak emelése céljából új tantárgyakat vezet­tek be. Erősödött az oktatás és a közműve­lődés egysége, százezrek képezik, művelik önmagukat iskolán kívül. Fejlődtek a külön­böző művészeti ágak, az írók, az előadó- és alkotóművészek értékes művekkel gazdagí­tották életünket. Az agitáció, a propaganda, a tájékoztatás jobban összpontosítja figyel­mét a szocialista építőmunka fő kérdéseire. Mindezek eredményeképpen erősödött né­pünk szocialista világnézete, emelkedett mű­vel1 ségének színvonala. Társadalmunkban, s ezen belül közéle­tünkben — elsősorban a társadalmi fejlődés adott szakaszának objektív állapota, de az ideológiai munka hiányosságai, az elvi út­mutatások esetenkénti erőtlensége miatt is —• még megtalálhatók a burzsoá ideológia, a nacionalizmus, gyakrabban a kispolgári gon­dolkodásmód és erkölcs maradványai, sőt újraéledésének tünetei. A szocialista közgon­dolkodás fejlődése mutatkozik meg abban, lesztése, a társadalmi fejlődés, a nemzetiközi osztályharc új kérdéseinek kutatása és meg­válaszolása, a hazai és a nemzetközi tapasz­talatok elméleti általánosítása. Tudományos . elméletünk művelése és fejlesztése teszi lehe­tővé, hogy elkerüljük a dogmatizmus veszé­lyeit, a marxizmus modernizálásának ürü­gyén jelentkező revizionista tévutakat, s az elmélet lebecsüléséből fakadó voluntarista, nihilista nézeteket. A társadalomtudományi kutatásokkal fog­lalkozó kommunisták tekintsék legfontosabb pártmegbízatásuknak a szocialista társadalom és a mai világ fejlődésével kapcsolatos elmé­leti-ideológiai problémák folyamatos kutatá­sát. Az ideológiai és társadalomtudományi kutatómunka feladatainak jobb megoldása ér­dekében az eddiginél tudatosabban kell elő­segíteni a különböző társadalomtudományi ágak művelőinek, a pártintézményekben, az akadémiai intézetekben és az egyetemi tan­székeken dolgozó kutatóknak közös tevékeny­ségét. Messzemenően támaszkodni kell a kommunista és munkáspártok fejlődő ideoló­giai együttműködésére. Az ideológiai munka fejlődését sürgeti fo­kozottabb részvételünk a nemzetközi színté­ren egyre bonyolultabbá váló eszmei küzdel­mekben. Ez szorosan összefügg mind az ideológiai nevelőmunka hazai feladatainak megoldásával, mind a béke, a társadalmi ha­ladás, a szocializmus ügye iránt vállalt in­ternacionalista elkötelezettségünkkel. © A marxista—leninista elmélet művelé­sének, az új problémák tudományos elemzé­sének, az ideológiai kérdések tisztázásának nélkülözhetetlen feltétele az alkotó vita. A társadalomtudományi kutatást végző kom­munisták pártossága jusson kifejezésre mind az egyes problémák marxista megválaszolá­sára való törekvésben, mind az alkotó ideoló­giai viták vállalásában. A szövetségi politika elősegíti az ideológiai viták kibontakoztatását, javítja a viták fel­tételeit azáltal, hogy a tudományos vitához elengedhetetlenül szükséges alkotó, tárgyila­gos, személyeskedéstől mentes légkört teremt. A kommunistáknak, különösen az ideológiai területen dolgozóknak, aktívabb részt kell vállalniuk a vitákban, következetesebben kell képviselniük marxista—leninista világnéze­tünket. A politikai szövetség neim jelentheti a viták mellőzését, a vitákat viszont úgy kell folytatni, hogy a szocialista eszmék befolyá­sa és a politikai szövetség egyaránt erősöd­jék. ©. A Központi Bizottság 1976. október 26-i határozatának szellemében jelentősen ja­vítani kell a pártoktatásban, az egyetemeken és a főiskolákon a marxizmus—leninizmus oktatását, fokozni kell meggyőző erejét._ A színvonal emelésének elengedhetetlen feltéte­le, hogy az elméleti alapok meggyőző kifejté­se párosuljon a szaktárgyak maxista—leninis­ta szellemű oktatásával és a hallgatókat fog­lalkoztató aktuális kérdések megválaszolásá­val. A szocialista társadalom elsőrendű köteles­sége a felnövekvő nemzedék nevelése. Fontos feladat a következő időszakban a köznevelés távlati terveinek kidolgozása, a felsőoktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítése, a tan­széki kutatómunka feltételeinek megjavítása. Az oktatásban a minőségi fejlesztésre irá­nyuló erőfeszítésekkel együtt ki kell elégíteni a jelentős mennyiségi növekedés igényeit is. Az iskolai oktatás és nevelés az eddiginél eredményesebben biztosítsa, hogy a tanulók elsajátítsák a korszerű műveltség és tudomá­nyos világnézetünk alapjait, a közösségi élet, a szocialista erkölcs normáit, felkészüljenek munkára, állampolgári kötelességeik teljesí­tésére. Ehhez nélkülözhetetlen a pedagógusok, az ifjúsági szervezet és a szülők összehangolt tevékenysége, egész társadalmunk fokozottabb példamutatása és felelősségvállalása. Az ifjú­ság világnézeti nevelésében kiemelten fontos feladat a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom sok évtizedes, harcokban szerzett tapasztalatainak megismertetése. 0 Az ideológiai és a kulturális munka nö­vekvő jelentősége fokozott követelményeket támaszt az irányítással szemben is. Az irányí­tásban az elmúlt két évtized során alkalma­zott legfontosabb elvek és módszerek bevál­tak. Helyesnek bizonyult az alkotó műhelyek és a helyi irányító szervek önállóságának nö­velése, az alkotó munka és a kísérletezés sza­badságának biztosítása, a szocialista céljain­kat szolgáló alkotások támogatása, valamint az is, hogy teret engedtünk olyan humanista szellemű irodalmi és művészeti törekvések­nek, alkotásoknak is, amelyek ugyan más vi­lágnézeti alapon állnak, de a szocialista tár­sadalom és az egyetemes emberi kultúra szá­mára értéket jelentenek. A társadalom, s benne a tudomány, az irodalom és a művé­szetek fejlődése, az alkotók felelősségére és a bizalomra épülő irányítómunka lehetővé te­szi, hogy csak kivételes esetben kelljen ad­minisztratív eszközhöz nyúlni. Művelődéspolitikánk bevált elveinek követ­kezetes alkalmazása azt követeli, hogy az ideológiai és a művelődési munka növekvő társadalmi szerepének megfelelően fokozot­tabban érvényesüljön a párt- és állami szer­vek elvi-politikai irányítása. Művészetpoliti­kánk időszerű és tartós feladata a társadalmi és kulturális fejlődés új jelentségeinek feltá­rása, a pozitív tendenciák kibontakozásának elősegítése, a kedvezőtlen vonások folyamatos kiküszöbölése. Növekvő követelményeiket kell támasztani a kommunistákkal, mindenekelőtt a vezetőkkel szemben. Az alkotóműhelyek és a helyi szervek továbbra is kívánatos önálló­sága megfelelő felelősséggel párosuljon. A tudományos és a művészeti kritika kö­vetkezetesen érvényesítse és képviselje a marxista—leninista elveinket, a nem marxista nézetek határozottabb elvi bírálatban része­süljenek. A kommunisták minden szinten vállalják a felelősségből rájuk háruló részt a párt politikájának megvalósításáért az ideológia, az oatatás, a kultúra, a közműve­lődés területén. Ennek érdekében az elvi­orientáló munka megjavítására, a szocialista eszmeiségű alkotások következetesebb támo­gatására, a marxista erők fokozottabb össze­fogására van szükség. VI. A párt hogy társadalmunk túlnyomó többsége eluta­sítja a társadalomellenes magatartás külön­böző megnyilvánulásait, a protekcionizmust, a bürokráciát, élesen elítéli a pazarlást, a hatalommal való visszaélést. Kevésbé egy­séges a közhangulat a kispolgári szemlélet- mód és erkölcs, a befelőfordulás, a közösség­től való elzárkózás helytelenítésében. A szocializmus építésének előrehaladásá­val, a nemzetközi ideológiai harc fokozódásá­val szoros összefüggésben növekszik a tudati tényezők, a párt ideológiai tevékenységének szerepe. Az ideológiai és művelődési terület egészének közös feladata, hogy fokozottabb mértékben irányítsák a közfigyelmet a tár­sadalom fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre: növelje a mun­ka becsületét, erősítse a közösségi szemléletet, mélyítse a szocialista hazafiságot és az inter­nacionalizmust. O Az ideológiai és kulturális területen dolgozó kommunistáknak nagyobb felelősség­gel, színvonalasabban és kezdeményezőbben kell azon munkálkodniuk, hogy a társadalom- tudományi kutatások, a marxizmus—leniniz­mus oktatása, az iskolák és az egyetemek, a közművelődési hálózat, az irodalmi ^s a mű­vészeti alkotások, a sajtó, a rádió és a tele­vízió fokozott mértékben segítsék a szocialis­ta tudat, életmód, műveltség és közgondolko­dás térhódítását. A fejlődésünk jelenlegi szakaszával együtt­járó problémák megoldásának, a szocialista tudat gazdagításának és erősítésének nélkü­lözhetetlen feltétele a marxista—leninista el­mélet művelése, alkotó alkalmazása és fej­A Magyar Szocialista Munkáspárt, a párt szervezetei és tagjai a XI. kongresszus hatá­rozatainak szellemében és azok megvalósítá­sáért dolgoznak. A párt eszmei, politikai és szervezeti egysége szilárd, tömegkapcsolatai erősek. © A párt vezető szerepe a szocializmus építésének irányításában és szervezésében megfelelően érvényesül. A marxizmus—leni­nizmus tudományos elméletére támaszkodva és a társadalmi fejlődés valóságos helyzetéből kiindulva a párt határozza meg a szocializmus építésének soron levő és távlati feladatait, a munkásosztály és az egész dolgozó nép érde­keit képviselve szervezi és irányítja az építő­munkát, ellenőrzi a végrehajtást. Tevékenysé­gében épít az állami és a társadalmi szervek­re, támaszkodik a tömegszervezetekre, moz­galmakra — a Hazafias Népfrontra, a Kom­munista Ifjúsági Szövetségre, a szakszerve­zetre, a nőmozgalomra —, amelyek szocialista rendszerünkben rendeltetésüknek megfele­lően önállóan tevékenykednek. A párt irányító tevékenységének fontos ré­szeként a pártellenőrzés minden szinten javult, rendszeresebbé vált és kiterjedt a párt-, az ál­lami, a társadalmi, a gazdasági élet összes te­rületére. A párt vezető szerepének erősítése, irányí­tó munkájának további javítása fejlődésünk alapfeltétele, s ez megkívánja munkamód­szerének állandó javítását. A munkában nél­külözhetetlen elemző, értékelő tevékenység mellett nagyobb figyelmet keli fordítani az egységes ' cselekvésre, a végrehajtás megszer­vezésére és az ellenőrzésre. A választott testü­letek tagjai egyénileg is jobban vegyenek részt a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. © A kongresszusi határozatoknak megfe­lelően eredményesen hajtottuk végre a párt­tagsági könyvek cseréjét. A tagkönyvcsere so. rán törlés és kilépés útján 20 760-an kerülte* ki a pártból; eltérő politikai felfogásuk, a párt politikájával való egyet nem értésük miatt mindössze 34-en váltak ki. A párt a kongresszus óta eltelt időben is egészségesen fejlődött: 1975-től 1978-ig 83 ezer új tagot vettek fel, közülük 56 százalék fizi­kai dolgozó, 60 százalék harminc év alatti és 31 százalék a nő. Az újonnan felvett pártta­gok nagy többsége a tagfelvételt megelőzően tömegszervezetekben, szocialista brigádoké­ban, munkásőrségben végzett társadalmi mun­kát. Jelenleg eredeti foglalkozás szerint a párt­tagság csaknem háromnegyede munkás és paraszt. A tagkönyvcsere ugyanúgy, mint a minden­napi munka tapasztalatai is megerősítették, hogy a pártegység nem egyszer s mindenkor­ra adott, azt az időszerű feladatokhoz igazo­dóan újból és újból rpeg kell teremteni. Nem elég az elvekben, a feladatokban egyetérteni, a cselekvésben is egységesnek kell lenni. Az egység legfőbb tartalma és célja a XI. kong­resszus határozatainak végrehajtása, a fejlett szocialista társadalom építése. © A párt politikájának megvalósulásában döntő szerepe van a káderek helytállásának. A párt és az állam vezető testületéiben, vala­mint apparátusában, a gazdasági, a kulturális építőmunka területein különböző szinten dol­gozó párttag és párton kívüli káderek zöme megfelel a követelményeknek, szocialista el­vek, s normák szerint él és dolgozik, alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására. A vezető testületekben megnövekedett a fi­zikai dolgozók, a nők, a fiatalok aránya. Elő­rehaladás történt a káderek meggondolt cseré­jére vonatkozó kongresszusi állásfoglalás ér­vényesítésében is. A kádermunka feltételei jobbak lettek, de még nem kielégítő a káde­rekkel való foglalkozás, a munkások, köztük a fiatalok és a nők felkészítése politikai, gazda­sági, társadalmi vezető tisztségek betöltésére, hiányosságok vannak a káderek előléptetési módszerében. (Folytatás a 4. oldalon.) w V. ideológia és művelődés

Next

/
Oldalképek
Tartalom