Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-23 / 95. szám
pest MEGYEI VniC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJ XXII. évfolyam, 95. szám ÄHA 1 FORINT 1978- Április 23., vasarnap Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. április 19—20-i ülésének HATÁROZATA a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól A Központi Bizottság több mint féléves előkészítő munka után, a párt-, az állami és a társadalmi szervek tapasztalatait és javaslatait figyelembe véve, átfogóan értékelte a kongresszusi határozatok végrehajtásának helyzetét és megállapította: A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975 márciusában megtartott XI. kongresszusa helytállóan elemezte az akkori hazai és nemzetközi viszonyokat, helyesen jelölte ki a szocializmus építésének soron levő és távlati feladatait. Bár a világgazdasági helyzetnek számunkra kedvezőtlen változásai, a nemzetközi ideológiai harc éleződése miatt a szocialista építőmunka belső és külső feltételei az előre láthatónál nehezebbekké váltak, a kongresszus határozatainak, a párt program- nyilatkozatának elvi és politikai útmutatásai kiállották a gyakorlat próbáját, azokat az élet teljes mértékben igazolta. A Központi Bizottság, az állami, a gazdasági és a kulturális élet irányító szervei, a tömegszervezetek és mozgalmak vezető testületéi idejében megfelelő határozatokat hoztak a kongresszus elvi útmutatásainak gyakorlati megvalósítása céljából. Népünk jól fogadta, tettekkel támogatja és eredményes munkájával megoldja a kongresszus által kitűzött feladatokat. Mindennek köszönhetően a XI. kongresszus határozatainak Végrehajtása sikeresen folyik az élet minden fő területén, a belpolitikában, a gazdasági építőmunkában, az ideológiai, tudományos és kulturális területen, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. A kongresszus határozataiban, az ötödik ötéves népgazdasági tervben előírt feladatok időarányos részének megfelelő megoldásával eredményesen, töretlenül folytatódik hazánkban a fejlett szocialista társadalom építése, az ország gazdasága erősödik, az életszínvonal emelkedik, s növekszik a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. — A XI. kongresszus határozatai, az azokat kiegészítő központi bizottsági határozatok, állami döntések jelentik változatlanul a további munka alapját. Társadalmunk politikailag egységes, a munkásosztályban, a parasztságban, az értelmiségben, egész népünkben él és növekszik a szocialista céljaink elérésére irányuló tettrekészség. Minden szükséges feltétel adott tehát, illetve folyamatosan megteremthető ahhoz, hogy a XI. kongresszus határozatait időarányosan, jó eredménnyel megvalósítsuk. A Központi Bizottság a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását ellenőrizve arra a következtetésre jutott, hogy most a legfőbb feladat a párt eddigi irányvonalát követve a végrehajtás további javítása minden területen és minden szinten; az eddiginél is nagyobb súlyt kell helyezni a végrehajtás megszervezésére és az ehhez szükséges személyi feltételek megteremtésére. A XI. kongresszus határozata és programnyilatkozata átfogja építőmunkánk egészét, ezért a jelen határozat célja, hogy azokra a legfontosabb feladatokra hívja fel a figyelmet, amelyeknek megoldásával most leginkább elősegíthetjük a kongresszus határozatainak következetes megvalósítását, s újabb lendületet adhatunk a szocializmus építésének. I. Nemzetközi helyzet, külpolitikánk A XI. kongresszus elemzően vizsgálta a világpolitika fő tényezőit és irányzatait, amelyek azóta is meghatározzák a nemzetközi helyzet alakulását. Az elmúlt három évben a szocializmus pozíciói világméretekben tovább erősödtek, a kapitalizmus általános válsága mélyült, jelentős sikereket ért el a nemzeti felszabadító mozgalmak harca, szélesedett a békeszerető erők küzdelme az enyhülés irányzatának további térhódításáért. A nemzetközi erőviszonyok kedvező alakulásának eredményeként került sor Helsinkiben a történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezletre, amely fordulatot jelzett földrészünkön és a nemzetközi helyzet általános alakulására is kedvezően hatott. A helsinki értekezlet jótékonyan befolyásolta a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, a kétoldalú kapcsolatokat. Az európai biztonsági értekezleten részt vett 35 állam képviselőinek belgrádi találkozója — az elhúzódó viták ellenére — hasznos volt, és kielégítő eredménnyel zárult. A különböző reakciós erők, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellenségei ismét aktivizálódtak, igyekeznek megakadályozni a pozitív folyamatokat, az enyhülés térhódítását. A „szovjet fenyegetés”-ről szóló régi hazugságok felújításával, a fegyverkezési verseny fokozásának veszedelmes útjára akarják szorítani az emberiséget. Erősítették propagandájukat a szocialista országok ellen, az emberi jogok védelmének ürügyén megpróbálnak beavatkozni belügyeikbe. A nemzetközi küzdőtéren objektíve a reakciónak, az enyhülés szélsőséges ellenfeleinrek kezére játszik az a körülmény is, hogy a szocialista országok, a haladás erői a békéért, a nemzetközi biztonságáért tett erőfeszítéseik során szüntelen beleütköznek a kínai vezetők nagyhatalmi külpolitikájába. O Kormányzatunk, a Magyar Népköz- társaság külpolitikája a pártkongresszus irányvonalát, az országgyűlés állásfoglalásait követi, a közös érdekű kérdésekben a szocialista országok egyeztetett külpolitikai álláspontjának megfelelően lép fel, aktívan és eredményesen szolgálja országunk, népünk érdekeit, a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke általános ügyét. Külpolitikai tevékenységünk alapvető feladata szövetségünk, barátságunk, együttműködésünk erősítése a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Ez a politika megfelel népeink közös eszméinek, érdekeinek és céljainak, egyben országunk szuverenitásának, népünk nemzeti függetlenségének is erős támasza, békés, szocialista építőmunkánk folytatásának legfőbb biztosítéka. A kapcsolatok továbbfejlesztésére az elmúlt időszakban is meghatározó befolyást gyakoroltak párt- és kormányküldöttségeink találkozói, országaink, pártjaink képviselőinek rendszeres megbeszélései, tapasztalatcseréi. Aktívan részt, veszünk a szocialista országok többoldalú együttműködésének kibontakoztatásában minden területen. © Támogatjuk a gyarmati uralom alól felszabadult népek harcát a társadalmi haladásért és a teljes nemzeti függetlenség biztosításáért. A barátság szellemétől áthatott, több magas szintű találkozóra került sor a fejlődő országok vezetőivel; ezek jól szolgálták a kapcsolatok szélesítését. Kibontakozó sokoldalú politikai, gazdasági, kulturális együttműködésünk révén hozzájárulunk, hogy az új nemzeti államok megszabaduljanak az imperialista gyarmatosítás súlyos örökségétől, s az új gyarmatosító törekvésekkel szemben megszilárdítsák politikai függetlenségüket, gazdasági önállóságukat. A világ haladó közvéleményével együtt szolidárisak vagyunk azzal a küzdelemmel, amelyet Dél-Afrika és a világ más térségeinek népei vívnak a még meglévő KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának 1978. április 19—20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. április 19— 20-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. A Központi Bizottság meghallgatta Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében a Politikai Bizottság jelentését a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról. Ezután szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. A Központi Bizottság az előterjesztéseket széleskörűen megvitatta és egyhangúlag hozta meg határozatait. Ügy döntött, hogy a határozatok szövegét teljes terjedelemben közzéteszi. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeinek megfelelően egyes vezető tisztségekben káder- átcsoportosítást hajt végre: Pártszervcknél: a) Szűrös Mátyás elvtársat, a Magyar Népköztársaság berlini nagy öve tét beválasztotta a Központi Bizottság tagjainak sorába. b) Biszku Béla elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett felmentette KB titkári funkciójából és tudomásul vette nyugállományba helyezését ; — Havasi Ferenc elvtársat, a Központi Bizottság tagját, megválasztotta a KB titkárának; — Korom Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tagját, megválasztotta a KB titkárának. c) Párái Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett felmentette a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetése alól és tudomásul vette nyugállományba helyezését; — Hoós János elvtársat, a KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetőjét, kinevezte az osztály vezetőjének. d) Javasolta, hogy Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a budapesti pártbizottság — más fontos megbízatása miatt — érdemeinek elismerése mellett mentse fel első titkári tisztéből, és pártbizottsagi tagságából; — javasolta, hogy Méhes Lajos elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a budapesti pártbizottság kooptálja tagjai sorába és válassza meg a pártbizottság első titkárának. Állami szerveknél: a) Javasolta, hogy Cse- terici Lajos elvtársat, a Központi Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett mentsék fel a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkári beosztásából és tudomásul vette nyugállományba helyezését; — Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, az Elnöki Tanács tagját javasolta megválasztani a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkárává. b> Havasi Ferenc elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztségéből; — Marjai József elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta kinevezni miniszterelnök-helyettesnek. c) Korom Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta felmenteni igazságügy-miniszteri tisztségéből ; — Markója Imre elvtársat, igazságügyi minisztériumi államtitkárt javasolta kinevezni igazságügyminiszternek; — Soltész István elvtársat, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatóját javasolta kinevezni kohó- és gépipari miniszternek. A Központi Bizottság a munkaköri változásoknak megfelelően módosította a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és munkaközösségek összetételét. Erre vonatkozó határozatát a Pártélet című folyóirat közli. gyarmati elnyomás és a szégyenletes faji megkülönböztetés ellen. © A párt XI. kongresszusán megerősített elvi álláspontunknak megfelelően következetesen munkálkodunk a békés egymás mellett élés politikájának kiterjesztésén, a tőkésországokkal fennálló kétoldalú, egyenjogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok szélesítésén. A Magyar Népköatáraság a kongresszus óta 18 állammal létesített diplomáciai kapcsolatot, és jelenleg 122 állammal áll dipomáciai viszonyban, s képviselve van minden jelentős nemzetközi szervezetben. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet követően hazánk kormánya 19 tőkésországnak tett konkrét együttműködési javaslatot a záróokmány szellemében. A békés egymás mellett élés elvei alapján fejlődtek kölcsönösen előnyös kapcsolataink Finnországgal, Ausztriával, a Német Szövetségi Köztársasággal, Olaszországgal és több más európai tőkésországgal, amihez további lehetőséget tártak fel a Központi Bizottság első titkárának, az Elnöki Tanács elnökének, a Miniszter- tanács elnökének, a külügyminiszternek és országunk más képviselőinek hivatalos tárgyalásai. Haladás történt a Magyar Népköz- társaság és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolataiban is. © A Magyar Népköztársaság legfőbb külpolitikai célja a béke védelme és megszilárdítása. Állhatatosan harcol azért, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének irányvonala folytatódjék. Támogatja azokat a nagy jelentőségű, széles körű szovjet javaslatokat, a Varsói Szerződés szervezetének kezdeményezéseit, amelyek a fegyverkezési verseny megfékezését célozzák. Helyesli a nemzetközi helyzet enyhülésére meghatározó módon kiható szovjet—amerikai kapcsolatok további javítását, a stratégiai fegyverek korlátozását célzó SALT II. tárgyalások folytatását, s kívánja azok eredményes befejezését. Határozottan fellép a neutronfegyverek gyártásának és nyugat-európai elhelyezésének terve ellen. A nemzetközi feszültség enyhítését, a háborús veszély csökkentését szolgálja a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése gazdasági, tudományos, kulturális és politikai téren. Ezért is törekszünk mind a fejlett kapitalista, mind a fejlődő országokkal együttműködésünk szélesítésére minden lehetséges területen. II. Ä belpolitikai helyzet A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd, fejlődése kiegyensúlyozott. A kongresszusi határozatok végrehajtásának eredményeként tovább erősödtek társadalmi rendszerünk szocialista vonásai. A párt, a munkásosztály vezető szerepe érvényesül, a dolgozó nép hatalma, a proletárdiktatúra rendszere szilárd. A társadalmi fejlődés fő folyamataiban megvalósulnak a tudományos szocializmus elvei. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok; rendszerünk gazdasági alapja a termelőeszközök állami és szövetkezeti tulajdona. A társadalom osztályviszonyait a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség egymáshoz való közeledése, alapvető érdekeinek azonossága és az alkotó együttműködés jellemzi. Az országban szilárd az állam- és köz- biztonság, törvényes rend van. A tudományos szocializmus eszméi széles körben terjednek és mind inkább áthatják a közgondolkodást. A szocialista világnézet és erkölcs fejlődését érzékelhetően bizonyítják az építőmunka eredményei, a dolgozó nép nehéz helyzetekben is megnyilvánuló helytállása, politikai érettsége. © Pártunk szövetségi politikája megfelelően érvényesül: a munkás-paraszt szövetség rendszerünk biztos politikai alapja. A Hazafias Népfront keretében a munkásosztály vezetésével megvalósuló szocialista nemzeti egység kifejezi a társadalom minden osztályának és rétegének, munkásoknak és parasztoknak, értelmiségieknek, alkalmazottaknak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, a különböző világnézetű embereknek, párttagoknak és pártonkívülieknek, hívőknek és ateistáknak, a hazánkban élő és teljes egyenjogúságot élvező nemzetiségieknek alkotó összefogását a közös szocialista célok érdekében. A XI. kongresszuson kitűzött alapvető cé-; lókkal a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szövetkezetek kongresszusain, az írók és a művészek alkotó szövetségeinek közgyűlésein kifejezett politikai egyetértés megnyilvánul a szocializmus építését szolgáló tettekben is. A társadalmi és tömegszervezetek betöltik alapvető hivatásukat; eredményesen segítik a szocializmus építését, és az egész társadalom érdekeivel összhangban egyre hatékonyabban képviselik tagjaik érdekeit. társadalom kiegyensúlyozott helyzete tükröződik az állam és az egyházak rendezett viszonyában is. Ez azon felismerésen alapul, hogy a szocialista társadalom építésében világnézetétől függetlenül egyaránt érdekelt minden dolgozó ember. Az állam az alkotmánynak megfelelően biztosítja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak autonómiáját, működését, a szabad vallásgyakorlást. Ugyanakkor, mint mindenkitől, az egyházaktól, a hívőktől is megkívánja az alkotmány, a törvények tiszteletben tartását, az állampolgári kötelességek teljesítését. A párt épít arra, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk összefogása mind erősebb lesz. és hatalmas lendítőerőként előbbre viszi a szocializmus építését hazánkban. (Folytatás a 2. oldalon.) >
