Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-22 / 94. szám

A 108. ÉVFORDULÓ VÁC I WAPLÖ XXII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1978. ÁPRILIS 22., SZOMBAT A városból lett nagyközség (I) Nagymaros jelene, jövője „A m. kir. minisztérium 8884/1933. M. E. I. szám alatt az 1929/XVI. t. c. 10. §-a, illet­ve 25 §-a alapján a „Nagyma­ros üdülőhely’’ megnevezést engedélyezte és az üdülőhely határait a következőképpen ál. lapította meg...” A negyven­öt esztendővel ezelőtt fogal­mazott dokumentum hivatalos formát adott annak a fejlődés­nek, amely a Dunakanyar egyik legszebb és éppen ezért leg­kedveltebb településén már megindult a gazdasági válság idején is. Fontos jövedelem Nagymaros 1945-ig a fővá­rosiak sűrűn látogatott kirán­duló- és pihenőhelyévé vált. A községbeliek nyaranta a mel­léképületekben, padlásokon hú­zódtak meg, lakásaikat pedig bérbe adták. Ez fontos jövede­lemki egészí test jelentett, jó esetben tisztességes megélhe­tést is biztosított. A második világháború előtt néhány pan­zió és alig egy-két üdülő szol­gálta a messziről ide vetődött turisták kényelmét. A harmin­cas években épült például a törökmezői turistaház is, az Encián természetjárók pedig I Hegyestetőn kilátót emeltek. Divat volt Nagymaroson tölte­ni a hét végét: a lipótvárosi előkelőségek ide "vonultak cse­lédestől, szakácsostól, hogy sa­ját házaikban pihenjék ki a hét­közi semmittevés fáradalmait. A felszabadulás után sokáig egyhelyben topogott ,J5lagymcLr ros üdülőhely” fejlődése. Árpo­litikai sorsfongatók megke­verték az embereket: a német nemzetiség egy részét kitelepí­tették, s helyükre idegeneket költöztettek. Egy ideig az ősla­kosok és a betelepítettek kö­zött jelentős nézetkülönbségek voltak, később azonban termé­szetes folyamatként kevered­tek az emberek. Ma már leg­feljebb csak a családnevek jel­zik, ki sváb, ki magyar, ki 6zlovák... Főleg budapestiek Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek • elején ismét fellendült a turizmus és egyre több üdülő épült. Ekkor ké­szült el például a Műszaki Egyetem, a MAFILM üdülője és átadták a nemzetközi cam- pinget is. Néhány telek szin­tén gazdára talált: főleg a bu­dapestiek vásároltak — ekkor még elég olcsón — földeket, később pedig a nagyközségi ta­nács is parcellázott. Az 1019/1965. V. 1. számú kormányrendelet tizenhárom évvel ezelőtt ismét foglalko­zott a Dunakanyar idegenfor­galmi fejlesztésével. A doku­mentumban többek között szó esik a Budapest—Szob vasút­vonal villamosításáról, amely . azóta már befejeződött. A ren- 1 deleiben szerepel egy kitétel, amely szerint átépítik a 12-es főút nagymarosi átkelési sza­kaszát. Ez a döntés azonban az­óta is papíron maradt. Várha­tóan a vízlépcső megépítése ezt a nyitott kérdést is meg­oldja. Az • „üdülőterület” megje­lölés a nagyközségi tanácsra komoly gondokat ró. „Ez in­kább csak kötelességeket je­lent, jogaink és lehetőségeink igen szűkreszabattak” — ösz- szegezi tapasztalatait .. Nie­dermüller Ferenc, a tanács vb- titkára. Az ötezres lélékszám a nyári hétvégeken megduplázó­dik, s ez a váci járás helyen­ként amúgy is égető ellátási gondjait még sokszorozza. A nagymarosi üzletek nagy része elavult, zsúfolt, s a bővítésre nincs mód. A tanács erejéhez mérten igyekszik javítani a helyzeten. Az elmúlt ötéves tervben építettek egy 220 négyzetméteres alapterületű ÁBC-áruházat a vasútállomás­sal szemben, ebben a tervcik­lusban pedig a község végén, a Váci úton adtak át egy élel­miszerboltot. Mindenki rendelője Az egészségügyi ellátás alap­vetően megoldott, de a vízlép­cső építésére idesereglett em­bertömeg újabb gondok elé állítja a nagyközség vezetőit. A mostani két körzeti orvosi rendelő egyike magánházban van, s ez a tény határt szab a fejlesztési lehetőségeknek. Di­csérendő előrelátásra vall, hogy a községbeliek merész lépésre határozták el magu­a | Postánkból Csinosítsuk városunkat! Az idősebb váciak még em­lékeznek a vasútállomásnak a két háború közötti — elha­nyagolt környékére, az úgyne­vezett Kohn kerítésre. Az állo­más épületéből kilépőkre, — hogy finoman fejezzem ki ma­gam — az első benyomások nem voltak kedvezőek. Nap­jainkban már akármilyen jár­művel érkezzenek is a látoga­tók városunkba, szép kép fo­gadja őket akár a MÁV-, akár a hajó-, vagy a révál'lomáson, nemkülönben az autóbusz-pá­lyaudvaron. Most másutt van § baj! Városunk olyan műemlékkel dicsekedhet, amelyhez hasonló sehol az országban nincsen. Kőből épült diadalkapu cs.ak nálunk található. Meg is kere­si mindenki, aki Vácra látogat a Kőkaput. A Köztársaság út kipusztult bukszus szegélyét most pótol­ják. A gázcsövek lefektetése után ismét szép lesz ez az út, de a. börtönnel szembeni sza­kasz sem maradhat meg jelen­legi állapotában. Hetenként több százan állnak meg a bör­tön falán elhelyezett emléktáb­lánál, az évek óta romos, gaz­zal felvert telek előtt. Amíg ott az építkezés nem kezdődik el, legalább kerítéssel kellene eltakarni ezt az elhanyagolt te­rületet. Egy kicsit adjunk magunk­ra, ha sokba is kerül, vagy szervezzünk ide is társadalmi munkát, ha a költségek erőn­ket meghaladnák. Legalább ott csinosítsuk kissé jobban — egyébként gyönyörű barokk vá­rosunkat, ahol sokan megfor­dulnak az év folyamán. Galambos Ferenc tanár kát: mór elkezdték egy új egészségügyi komplexum építé­sét a főtér szomszédságában, amelyben helyet kapnak a körzeti orvosi rendelők, a fo­gászat, a csecsemőgondozás, a gyermekorvosi rendelő és a gyógyszertár. Az 1 ezer 207 négyzetméter alapterületű épü­letből közéj 700 négyzetméter­nyit foglalnak el a gyógyí­tást szolgáló helyiségek, a töb­biben pedig szolgálati lakáso­kat alakítanak ki. A befejezé­si határidő 1979. szeptembere, de a tanács vezetői remélik, hogy a nagymarosiak szorgal­mának eredményeként a jövő év augusztus 20-ra átadhatják. Az összefogás már így is meg­mutatkozik: ,a 8,3 millió fo­rintnyi kivitelezési -költségből - félmilliót a helybéliek adtak' össze, s emellett a lakosság és az üzemek 16 ezer órányi tár­sadalmi munkát ajánlottak fel. 1 Furucz Zoltán (Folytatjuk) HÍREK - HÍREK - HÍREK r „ Eüzeir.ünnepség A Volán 20. számú Vállalat váci üzemegységé, a tavalyi jó munka és az eredményes gaz­dasági mutatók alapján él­üzem címet nyert. Az ez­zel kapcsolatos ünnepséget áp­rilis 27-én. 14 órakor rendezi a Lenin úti művelődési köz­pontban. Névadó, házasság Névadó, házasságkötés, pol­gári temetés lesz a téma a Tár­sadalmi és Családi Esemé­nyeket Szervező Váci Bizott­ság tanácskozásán, amelyet április 24-én, hétfőn 14 órakor tartanak a tanácsházán. Diavetítés A Dunakanyar Fotóklub ba­ráti köre gondozásában hét­főn, április 24-én 18 órakor, Sógorom, a tengerész címmel tart színes, diavetítéssel kí­sért útiélmény-beszámolót dr. Pásztor Gábor klubtag, a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont 8-as termében. Járási lövészverseny Az MHSZ fennállásának 30. évfordulója jegyében április 23-án vasárnap a váci járási­városi lövészklubok —a hat- fordulós Honvédelmi Kupa lövészversenyeinek befejezté­vel területi döntőt tartanak Márianosztrán. A versenyre a KISZ VIT- kupáján is részt vett lövészcsa­patok, valamint 47 lövész, és honvédelmi klub, nevezett, kö­zel hatszáz versenyzővel. A verseny színhelyén az érdek­lődők megtekinthetik az MHSZ életét bemutató kiállítást. Végső búcsú Kocsis Imrétől Kocsis Imre nyugalmazott honvéd alezredes, a váci váro­si munkásőrség alapító tag­ja, a Munka Érdemrend bronz fokozata és a Haza Szolgálatá­ért Érdemérem tulajdonosa, 69 éves korában elhúnyt. Áp­rilis 25-én, kedden, 13 órakor, katonai tiszteletadással helye­zik végső nyugalomra a vác- alsóvárosd temetőben. Propagandisták napja A Magyar Szocialista Mun­káspárt váci járási bizottsága Lenin születésének 108. év- jordulója alkalmából a nagy­marosi művelődési házban áp­rilis 24-én 14 órakor rendezi a propagandisták napját. Tóth Albert, az MSZMP váci járási bizottságának első titkára Po­litikai munka a váci járásban a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásáért címmel tart előadást. Korreferátumok: 1. A gaz­dasági építőmunka segítése a propagandamunka eszközeivel. (Baiiz Zoltán, a gödi termelő­szövetkezet pártvezetőségének titkára.) — 2. Politikai munka a tömegkapcsolatok erősíté­séért. (Csele József né, a verő­cemarosi pártbizottság agitá- ciós és propagandafelelőse.) — 3. A kezdeményezés és az al­kotómunka hatása a politikai munka eredményességére. (Dr. Rissanek Klára, a váci járási hivatal elnökhelyettese.) — 4. Propagandamunkánk fejlődése az MSZMP XI. kongresszusa óta. (Mike Károly, a2 MSZMP váci járási bizottságának munkatársa.) Az ünnepi program tüntetések átadásával dik be. a ki­fejező­Vác a hazai lapokban A Hétfői Hírek beszámolt arról, hogy Komócsin Zoltán- emlékünnepályt rendeztek Vácott, a róla elnevezett kö­zépiskolai kollégiumban. A Fonómunkás című lap Kri­tikusan és önkritikusan cím­mel tudósítást közölt a váci Finompamutfonó Gyár KISZ- alapszervezeteiben tartott ve­zetőségválasztó taggyűlések­ről. A Népszabadság közölte Gu­lyás Pál riportsorozatát a Jászság iparáról, s ebben szí­nes beszámolót olvashattunk a Váci Kötöttárugyár jászapáti üzeméről. A Kirakat e havi száma is­mertette a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat fejlődését: a közel­múltban üzleteik alapterülete 4300 négyzetméterrel növeke­dett. A Népszava helyt adott Hat­vani Mihály váci lakos pana­szos levelének, amelyben a szocialista együttélés szabá­lyainak megsértéséről ír, s javasolja a Házirend felülvizs­gálását. A Szolnok megyei Hírlap tudósítása szerint szolnoki ál­talános iskolás gyerekek öröm­mel készülnek arra, hogy nyá­ron a vác-pokolszigeti úttörő­táborban töltik a szünidőt. P. R. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonyát 5 forintért árul­ták. Csökkent a bab ára is, a tarkababot kilónként 25—35, a fehéret 25 forintért kínál­ták. A fejes káposztát 7 és 8, a savanyút 10—12 forintért mérték. Emelkedett a zöldség és sárgarépa ára: mindkettőt 10 forintért árulták. A zel­lergyökér 12 forintért kelt el. A vöröshagymát 10—12, a fokhagymát 38—40 forintért árulták. A sóska ára 18, a spenóté 20 forintod, mérséklő­dött. Csomóra mindkettőt 3 forintért adták. A fejes saláta darabját 3—4,50, a hónapos retek csomóját 2,50—5, a zöld­hagymát 2—3 forintért kínál­ták. Az új karalábé darabja 5,50—6 forintba került. A kis­Pályaszéli jegyzet Sikerült bizonyítani A Komlótól hazai pályán el­szenvedett vereség, de főleg a második félidőben mutatott széteső játék, nem volt a leg­jobb ajánló levél a Híradás­nak a soron következő baj­noki mérkőzésére, Nagykani­zsára. A kedvezőtlen előjele­ket szaporította, hogy vasár­nap reggelre 20 centiméteres hó borította a pályát. A váci játékosok emlékeze­tében élénken élt az egri és a debreceni mérkőzés, ahol hasonló minőségű játéktéren vereséget szenvedtek. Most Szádóczki sérülése miatt nem utazhatott a csapattal, Répási eltiltása viszont lejárt. — Hogyan sikerült győzni? — kérdeztük László Attilát, a csapat technikai vezetőjét. — Úgy készültünk az olajo­sok ellen, hogy kiköszörüljük azt a bizonyos csorbát. Je- szenszki István vezető edző kérte a fiúkat, hogy alkalmaz­kodjanak az irreális talajhoz. Az első negyedórában mind­két csapat elsősorban a pályát „kóstolgatta”. Ezt követően a nagyon lelkesen, s jól játszó együttesünk átvette a játék irányítását, s végig kézben tartva azt, kivívta a nagyon fontos győzelmet. — Vajon miért játszik ide­genben jobban a csapat, mint itthon? — Hazai mérkőzésen csak győzelmet fogad el a közönség s ezt tudják, érzik a játéko­sok is. S bizony, ha a gólok elmaradnak, mint a Komló ellen, az bénítólag hat a já­tékosokra. Jó lenne, ha a kö­zönség ilyenkor még jobban buzdítaná a fiúkat, hiszen akik pályára lépnek, győzni akarnak. Segítsék hát őket! Jeszenszki István vezető edző a kérdésre a következőt válaszolta: — Az előbbi igazság mellett van egy szakmai oldala is a dolognak. Az otthon játszó együttes — érthetően — győ­zelemre tör, tehát támad. Ez­által fellazul a védelem, s a csapat így könnyebben sebez­hető. A mi gárdánk a rutinos játékosok vezérletével ezt sok esetben ki tudja használni. S a játékosoknak a sikeres ak­ciók a további percekre önbi­zalmat adhatnak, s ez a já­tékban is megmutatkozik. Per­sze ez fordítva is igaz, itthon nekünk kell támadni. S ha nem sikerül gólt elérni — mint a Komló ellen —, akkor bizony hiába volt 45 perc­nyi jó játék —* ez kevés. Mindenesetre bízom a va­sárnapi jó folytatásban. ★ László középpályás Budapesten szüle­Répási 1954-ben, tett. Tizenkét éves korában már focizott, tornázott. 1965- ban, egy toborzás után a Va­sas labdarúgó szakosztályába került. Nem egyedül sportolt a családban, nővére válogatott kerettag volt az evezősöknél. Laci 18 éves korában új egye­sületet választott, leigazolt az Auras-hoz. A katonaság alatt Szentendrén a Kossuth KFSE- ben játszott. Kiváló fizikuma, harcossága miatt a középpá­lyára került. Tavaly februárban, leszere­lése után visszament Cinkotá- ra, majd nyáron a váci csapat hívására a Híradáshoz igazolt, ahol hamar befogadták, s rö­videsen a kezdő tizenegy biz­tos tagjává vált. Azok közé tartozik, akik va­lamennyi meccsen nagy lelte, sedéssel és jól játszottak. Síj. nos, Fűzfőn elvesztette a fe. jét, kiállították, s két mér­kőzésre szóló eltiltást kapott. „Répa" — a társak így hív­ják — pályafutásának eddigi legnagyobb élménye az a ko­reai út volt, melyen mint a katonaválogatott tagja vett részt. Szerencsésnek tartja, hogy nem sérülékeny típus. Harminc-harminckét éves ko­ráig szeretne focizni, s ha a játéka a továbbiakban is meg­felel a követelményeknek, itt, Vácon akarja befejezni sport, pályafutását. Jelenleg üzletve­zetői tanfolyamra iár: az olt tanultakat kívánja hasznosíta­ni, ha majd szögre akasztja a futballcipőt. „Répa” jelenleg megbecsült tagja a váci csapatnak, s ahogy bemutatkozott itt a Du. na-parti városban, minden re­mény megvan arra, hogy in­nen megy majd „nyugdíjba a sampinyon spárga kilóját kereskedőnél gombát és a 80 forintért láttuk. Az alma ára 10—14 forint között változott. Láttunk aszalt szilvát, 30 forintot kértek ki­lójáért. Ugyancsak 30 fo­rintra tartották a szilvalek­várt is. A Zöldért-boltok mák­vásárt rendeznek, kilóját 64 forintra engedték le. A dió­bél ára változatlanul 120 fo­rint volt. Sok volt a virág: a fehér nárciszt 1.50-ért, a sárgát 2 forintért; árulták. A tulipán továbbra is drága, 2—4 fo­rintot kértek száljáért. A já­cint csomóját 4—5 forintra tartották. A termelőszövetkezeti áru­dában az élő csirke kilója 33, a tyúké 27 forintos áron kelt el. Az előnevelt csirkét 12—18, az ugyancsak előne­velt kacsát 24—32 forintra mondták a magáneladók. A tojás 1,10—1,30-ba került. Felszabadu'ási sakkverseny Befejeződött a Felszabadu­lási sakk-csapatverseny, me­lyet az Egyesült Izzóban 8 csa­pat részvételével március 13., és április 17. között bonyolí­tottak le. A versenyt a Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola di­ákcsapata (Kármán, Szíjártó, Szőke, Janek) nyerte a Váci Hajó és a Híradás előtt, Vasárnapi labdarúgóműsor A járási labdarúgó-bajnok­ság következő fordulóját va­sárnap délután 4 órai kezdet­tel játsszák a csapatok. I, osztály: Fóti SE—Verőce­maros (v.: BLASZ-jv.), Kost —Galgavölgye (v.: Kiss, Hu­szár, Kolozs), Nagymáros— Esze Tamás (v.: Kutai, Vígh, Fehér, délelőtt 10 órakor), Du­nakeszi—Szob (v.: Varjú, Tóth, Kovács), Márianosztra—Vác- hartyán (v.: Fehér, Vígh, Ku­tai), Vácduka—Szoltolya (v.: BLASZ-jv.), Sződligét—Fóti MÁV (v.: Heincz, Petrovics, Hering). 11. osztály: Északi csoport: Kóspallag— Kemence (v.: Ferencz), Letkes —Szokolya II. (v. Strell), Ve­rőcemaros II.—Ipolydamásd (v.: Farkas, Fodor), Zebegény —Perőcsény (v.: Pusztai, Ká­belek). Déli csoport: Őrbottyán II.— Örbottyán I., Pen—Rád, Sződ —Fóti SE II., Püspökszilágy— Kisnémedi. A mérkőzéseket is. I BLASZ-játékvezetők vezetik. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom