Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-02 / 78. szám

Hetedik szint A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói a hete­dik szint alagúízsaluinak sze­relésen dolgoznak a Dózsa György úton épülő második tízemeletes lakóházon. Pozsonyi bűvészek Ismét Magyarországon szere­pel az európai hírű pozsonyi bűvészegyüttes. Vendégszerep, lése során ma, április 2-án es­te fél hétkor a galgamácsai művelődési házban mutatja be huszonöt érdekes produkció­ját. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1S78. ÁPRILIS 2., VASARNAP Az MGl megvizsgálta Jobb szervezés, kisebb veszteség A jó kombájn kevés A legjobb gép is csak ak­kor ér valamit, akkor nem ráfizetés az érte kiadott pénz, ha a benne rejlő adottságo­kat a körülményekhez képest a leliető legnagyobb mérték­ben kihasználjuk. Régi igaz­ság ez, de nem árt minél többször hangoztatni. Lénye­gét tekintve ez derül ki abból a szakmai vizsgálatból, ame­lyet nemrégiben összegeztek a Mezőgazdasági Gépkísérleti KÖSZÖNTÜNK VIT, KÖSZÖNTÜNK HAVANNA Megtartották a városi döntőt TIZENHÁROM CSAPAT VETÉLKEDETT Megtartották a Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna címmel meghirdetett országos vetélkedő városi döntőjét. Ti­zenhárom öttagú csapat gyűlt össze a Ganz Árammérőgyár nagytermében, hogy eldöntse, melyik kettő képviselje Gödöl­lőt a megyei versenyen. A házigazdákon kívül a Gö­döllői Gépgyárból, az Agrártu­dományi Egyetemről, a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet, bői, a Humán Oltóanyagterme­lő és Kutató Intézetből és a 202-es szakmunkásképző inté­zetből jöttek lányok és fiúk, természetesen valamennyien a győzelem reményében. Az egy­perces vidám bemutatkozás után, amelyik néhány csapat­nál nagyon is komolyra sike­redett, megkezdődött a szellemi képességeket, ügyességet pró­bára tevő versengés. Változatos témakörökből vá­logatták össze a kérdéseket, volt köztük Magyarország éle­tére, fejlődésére, távlataira vo­natkozó, a KGST tevékenysé­gével összefüggő, a nemzetközi helyzetet, a békéért, biztonsá­gért, társadalmi haladásért ví­vott harc eredményeit értéke­lő. VIT-ről, fiatalokról lévén szó, sokat foglalkoztak Kubá­val és fővárosával, a kubai for­radalommal, társadalomépítés­sel, az eddigi világifjúsági ta­lálkozók jelentőségével, törté­netével és helyszíneivel, a nem­zetközi ifjúsági és diákmozga­lommal, a DÍVSZ és az NDSZ megalakulásának körülményei­vel, történetével és a mai tevé­kenységével. Feldolgozták a vetélkedőre készülődő csapatok a hazai és a világ néhány je­lentős kulturális eseményét is. Szó esett sportról, testedzésről, turisztikáról. A Gödöllő ifjúságát képvise­lő tizenhárom csapat több órás küzdelméből végül is a gépgyár Vasicza Ferenc, Jánosi József, Palásti Katalin, Balázs József, Jósvai Rózsa, illetve az Agrár- tudományi Egyetem Pál Gábor, Schlett István, Pékár István, Váradi János összetételű együt­tese került ki győztesen, ők képviselik városunkat a me­gyei versenyen. Intézetben. Az intézet szak­emberei a gabonakombájnok kihasználását vették szem­ügyre. Újak és régiek Az elmúlt években üzembe állított arató-cséplő gépek tel­jesítőképességét jól ismerik a kutatók, hiszen nemcsak az újdonságnak számítókat, ha­nem az utóvizsgálatok során azoknak az üzemeltetését, mű­ködését is figyelemmel kísé­rik, amelyeket a gazdaságok már régebben használnak. Tudják, méréseik bizonyít­ják a gépek jó tulajdonságait, de azt is, melyiknél, hol szük­séges javítani a konstrukción. A vizsgálatok során azt is megállapították, hogy sokidő- és terményveszteséget okoz a kombájnok elégtelen ki­használása. Azt a legtöbb szakember tudja, hogy egy- egy gépnek mekkora az úgy­nevezett másodpercenkénti át­eresztőképessége, vagyis hány kilogramm szem és szalma jut át a kombájnon. Egész­séges törekvés, hogy minden­ki igyekszik a nagyobb telje­sítményű gépet megvenni, a lehető legteljesebb kihaszná­lásra már kevesebb gondot fordítanak. Éppen azért érdemes most foglalkozni ezekkel a kérdé­sekkel, mert a gabonakom­bájnok teljesítőképessége is növekszik, s a jövőben keve­sebb géppel kell és lehet el­végezni a munkát. Ehhez, per­sze, a jobo minőségű gépek munkáját, a munkaidő ki­használását a mainál maga­sabb szinten kell megszervez­ni. Az intézet munkatársai­nak véleménye szerint az ara­tó-cséplő gépek szemáteresztő teljesítménye a gyakorlatban körülbelül negyven száza­Jegyzet Utazzunk félkészükén ISMERŐSÖM IBUSZ-alkal- mazott. Tőle tudom, hogy az idén már a határidő előtt betelt jóformán valamennyi külföldi útjuk helye; egyre többen kerekednek fel, hogy világot lássanak. Biztos vagyok benne, hogy a járásból, a vá­rosból is sokan készülnek az idén hosszabb túrára: keletre, nyugatra. Azt sem tartom el­képzelhetetlennek, hogy akad, aki a tengeren túlra indul, ha beköszönt a nyár. Mert a nagy utazások ideje a nyár. Régóta figyelem: a nyár valamennyi évszak kö­zül leginkább nemzetközi. Nemcsak azért, mert idegen országok felségjelével közle­kedő autók lepik el útjain­kat, s mert a nemzetközi gyorsvonatok öntik a látoga­tókat. Még csak azért sem, mert közülünk is mind töb­ben váltanak repülőjegyet, hogy egy hétre, kettőre vagy egy hónapra elrepüljenek vi­lágot látni. A levegőben van valami, a természet adja, a tavasz neveli ezt az egymásra- figyelö, egymást kereső, egy­másra kiváncsi életérzést. DE VALÖ JAN figyelünk egymásra, valóban^ keressük egymást, s kíváncsiskodunk-e? Nem a kabarétréfákból is­mert, pálinkásüveggel és té­liszalámival felfegyve-kezett turista, szerencsére ma már fakuló karikatúráját akarom felidézni kételkedő kérdé­seimmel. Nem is az ügyeskedő, valutázó nep­pereket kívánom tollhegyre tűzni. Hiszen nem kell végle­tes példákat keresni ahhoz, hogy előadjam mondandó­mat. Minden üzleti szándék­tól mentes ismerőseirh esete is megteszi, akik nem igye­keztek dugival megoldani a szokásos költőpénzt, s akik nem osontak elterelő mosoly­gás közepette a vámmentes szabad utat mutató zöld lám­pa felé a Ferihegyen, bőrönd­jükben csempésző olm ikk al. Ök csak utaztak, fegyelmezett állampolgárok módjára. S Párizsban nem mulasztottak el semmit, ha ugyan két hét elegendő lehet valamihez is. Felmentek az Eiffel-toronyba, voltak a Louvre-ban, sétáltak a Szajna parton, s végigjár­ták a Champs-Élysésj-t. Csak éppen a televízióban is meg­szemlélhető műemlékeken, ne­vezetességeken kívül, nem hoztak semmit a — fejükben. No nem mintha az ember alkotta épületek, műtárgyak látványa nem közvetítené egy-egy nép törekvéseit. A szemlélő tudatában minden bizonnyal elraktározódnak az utcák, terek, szállodák benyo­másai, s az önkéntelen talál­kozások nyomán is kialakul egy többé-kevésbé kerek kép az idegen országokban élő emberekről. Mégis úgy tűnik: felkészületlenül szemlélődünk. PERSZE beszélgettem már jónéhány, tudatosabb világjá­róval is. Akik a természet s a múzeumok, templomok kí­nálta, kétségkívül gazdag, s tündöklő látnivalóin kívül alaposan elmélyedtek a kül­honi országok társadalmi éle­tében is. Nem arról van szó, hogy ellátogattak a közigaz­gatás központjaiba, hogy fel­keresték a politikai szerveze­teket, csak éppen embert men­tek nézni elsősorban. S látni is indultak, nemcsak nézni. Felkészülten. S vajon miből áll a felké­szülés? Igazán nehéz lenne receptet adni: nem is hiszem, hogy csak erre. külön recept létezik. Egyáltalán; azt sem hiszem, hogy meg lehetne kü­lönböztetni a hazában s a hazán kívül használatos ma­gatartásokat. Itt is, ott is egy­ről van szó: a világhoz való ilyen vagy olyan viszonyról. S HA MÉGIS felkészülésről esett szó, akkor a fentiek ér­telmében alighanem az a helyzet, hogy csak itthon, munkánkban, tanulásunkban, politizálásunkban sajátíthat­juk el a világ megismerésének módszereit. S ha a beveze­tőben a nyár nemzetközi szel­lemét kiemeltem a többi év­szakhoz képest, most vissza kell állítanom egyenlőségü­ket: lényegét tekintve vala­mennyi egyaránt nemzetközi. Gáti Zoltán lékkai marad el a maximáli­san .elvárható értéktől. Ezért szorgalmazzák a kutatók a vi­szonylag egyszerű szemvesz- teségjelző műszerek fejlesz­tését és gyártását. Több kom­bájntípusra ezeket már a gyárban fölszerelik. Kiegészítő művelet Ám a legjobb műszer sem sokat ér, ha a feladatokat meghatározó ember nem elég előrelátóan és gondosan szer­vezi meg a munkát. Hát még ami a végrehajtást illeti. Az évek óta tartó megfigyelések, időelemzések adatai kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a kombájnok munkaidejüknek megközelítőleg csak a felét töltik közvetlen aratással, vagyis a legfontosabb alap­művelettel. A munkaidő má­sik része nincs jól kihasznál­va. Sok az alapművelethez szükséges kiegészítő művelet- elemekre fordított idő. Ilye­nek például a fordulókra el­fecsérelt percek, órák, abban az esetben, ha a fogásokat nem célszerűen jelölik ki. Ti­pikusan szervezési hiba, ami­kor a szükségesnél keve­sebb járművet rendelnek egy-egy kombájncsoporthoz, s a szem elszállítása nem fo­lyamatos. Ilyenkor kényszerül a legfontosabb munkát vég­ző gép, a kombájn állásra. Több idő Természetesen az általá­nosítható helyzet, az átlagos adatok nem érvényesek vala­mennyi gazdaságra. A gépek kihasználását sok helyen már ma is különös gonddal szer­vezik meg, de a számok min­denesetre arra figyelmeztet­nek, javítanivaló is van jócs­kán. Máskülönben ezek a költségesnek mondott gépek valóban nehezen szolgálják meg az értük kifizetett pénzt. Ráadásul amíg az aratásra fordított idő arányát nem tudják növelni, a betakarítás nem két-három, hanem sok­kal több hétig eltarthat. Ez pedig egyértelmű a termés­veszteséggel, hiszen a túl­érett gabona levágása nagy szemveszteséggel jár. Erre is intenek a Mezőgazdasági Gép- kísérleti Intézet vizsgálatá­nak tapasztalatai. F.I. KIÁLLÍTÁS Gödöllő forradalmi hagyományai Felszabadulásunk évfordu­lójának napján, kedden nyit­ják meg ^zt a kiállítást, ame­lyet a Gödöllő forradalmi ha. gyományai címmel meghirde­tett gyűjtőakció eddig beérke­zett anyagából állítottak össze. A kiállítás április 5-től május 7-ig tekinthető meg, kedden, csütörtökön és pénteken 14-től 18 óráig, szerdán, szombaton és vasárnap 10-től Í4 óráig a helytörténeti gyűjtemény ter­mében, a moziiskolában. Jelvény, oklevél, zászló KISZ-esek kitüntetése A forradalmi ifjúsági na­pok alkalmából, kiemelkedő munkájukért számos KISZ- tagot és -szervezetet tüntet­tek ki a városban. Aranyko­szorús KISZ-jelvényt kapott Moravecz Pál, Gödöllői Gép­gyár, Juhász József, Ganz Műszer Művek Gödöllői Áram- mérőgyára, Szaniszló József, Agrártudományi Egyetem. A KISZ KB dicsérő okle­velében részesült Rózsavöl­gyi István, árammérőgyár, Homola Mária, Városgazdál­kodási Vállalat, Németh Mi­hály, Vegyesipari Szövetke­zet, Kelemen József, 202-es számú Szakmunkásképző In­tézet, Mészáros Illés, Agrártu­dományi Egyetem, Pintér Mi­hály, Gödöllői Gépgyár, Ho- lota Imréné, Gyógyáruérté­kesítő Vállalat. A KISZ KB Kiváló KISZ­szervezete zászlóját kapta a Humán Oltóanyagtermelő- és Kutató Intézet alapszervezete. A KISZ KB dicsérő okle­velét a 202-es számú Szak­munkásképző Intézet Török Ignác és Ságvári Endre, a Gö­döllői Gépgyár 4-es és 6-os számú, az árammérőgyár Ró­zsa Ferenc alapszervezete és a pedagógus KlSZ-alapszer- vezet. JÓ hírnévre törekszenek Bő választék finom ételekből GOND A SZELLŐZTETÉS A Park ételbár nevének hallatán a város lakóiban ve­gyes érzelmek támadnak. A tavaly augusztusban meg­nyílt vendéglátóipari létesít­mény, a beharangozókkal el­lentétben eleinte ugyanis in­kább visszásságaival, mint­sem csinos külsejéhez illő belbecsével hívta fel magára a figyelmet. Az ételbár kocs­majelleget öltött, a vezetők, a dolgozók magatartása sem váltott ki egyértelmű elisme­rést. Azóta a vezetésben, a személyzetben történt válto­zás nyomán, a vendéglő egy­re inkább megfelel a várako­zásnak. A park kellemes környeze­tében valóban csábítja a ven­dégeket az ételbár, s a he­lyiségbe lépve rend, tiszta­ság fogad bennünket. A déli órákban sokan étkeznek itt, az italpultnál a bárszékeken üdítőt, kávét szürcsölő ven­dégek ülnek. A falra erősí­tett táblákon ételek sokasá­ga kínálja magát. Barna Ist­vánt, az üzlet vezetőjét kér­deztük: hogyan igyekeznek jó hírt szerezni? — Ebédidőben szeszes italt csak az étkezőknek szolgá­lunk fel, a bárpultnál pedig nem lehet sört kapni. Sajnos továbbra is gondunk a szel­lőztetés hiánya. A tervezés­nél nem gondoltak erre. A ruhákba, a bőrbe ivódó tö­mény ételszag a kényesebb vendégeket elriasztja. Válla­latunk vezetése ígéretet tett arra, hogy ezt a sürgető prob­lémát minél előbb orvosolja. A kicsiny ablakokon át nem tudjuk szellőztetni az egész helyiséget, a vendégeket, a dolgozókat is zavarja a hu­zat. A téli hónapokban pedig egyáltalán nincs szellőzés. — Mekkora a forgalmuk? Alap az új művelődési házhoz — Az elmúlt hónapban be­vételünk 48 százaléka az étel, az üdítő és a kávé forgalmá­ból származott. A nyári idő­szakban is elegendő szesz­mentes üdítő italt igyekszünk adni, s tovább bővítjük az ízletes ételek kínálatát. Min­tegy huszonegyféle frissen sült készül a vendégek sze­szemé láttára. A flekkensütőn három perc alatt kész az étel. Konyhafőnökünk, Mlatinszki József ízeit megkedvelték törzsvendégeink. Egyre töb­ben jönnek hozzánk regge­lizni is. őket tejjel, kávéval, teával, gombás és velős tojás­sal, virslivel és sonkával kí­náljuk. — Mit mondhatunk az elő­fizetéses étkezésről? — A környező intézmények dolgozói s a lakótelep kis­mamái tartoznak törzsközön­ségünkhöz. A kettő, néha há­rom fogásból álló menü ára tizenegy forint. Az étel meny- nyisége az étlap szerinti ada­gokénál kevesebb ugyan, de azt tervezzük, hogy 13 fo­rintra emelve a tarifát, az adagok nagyságát és válasz­tékát is növeljük. Jelenleg naponta százhúszan-százhar- mincan fogyasztanak előfize­téses menüt, s ez többszörö­se a néhány hónappal ezelőt­tinek. — Az elszívó hiányán kí­vül akadnak-e gondok? — Felszerelésünk általában jó, de sok bajunk van az elektromos hálózattal. Pince hiányában a sörtankok fel- melegednek, szerencsére a vendégekhez már hűtve vi­hetjük az italt Örökös prob­léma a belsőségek beszerzé­se, pedig szeretnénk megtar­tani specialitásainkat, mint amilyen a csirkemájjal töl­tött sertésjava. Április 4-én nyit a kerthelyiség, s elkez­dődik a fagylalt idénye is. így fest tehát napjainkban az ételbár. A kezdeti elma­rasztaló vélemények után, re­méljük, a későbbiekben is a mostaniakhoz hasonló kedve­ző állapotokról számolha­tunk majd be. Mitru Mihály Elkészült Gödöllőn a művelődési központ alapja. Rövide­sen megkezdik a külső falak építését. Képünkön: a Középma­gyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói az alapot tisztítják meg a földtől. Barcza Zsolt felvételei Épül a kézilabdapálya Elkészült a burkolat Az egyetem sportlétesítmé­nyei, egy a nemzetközi köve­telményeknek is megfelelő, vi. lágítással ellátott kézilabda­pályával gyarapodnak. A na­pokban egy nagy teljesítmé­nyű Marini típusú aszfaltozó gép terítette a pálya legfelső burkolatát, majd a hengerező látott munkához, s hamarosan elkészült a tükörsima burkolat. Nincs már messze az az idő, amikor villanyfényes mérkő. zéseken szurkolhatunk kézilab- dásainknak. i I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom