Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

.ABONYI KRÓNIKA A SÁGVÁRI ENDRE TSZ-BEN Vetik a kukoricát GYOMOT IRT A NÖVÉNYVÉDŐ REPÜLŐ A tavasz eddig nem sok jó­val segítette a mezőgazdasági munkákat, — mint a Ságvári Endre Tsz-ben mondják: hiányzik a jó, nevelő idő. A gyakori, erős szél miatt a nö­vényvédő repülőgép tétlenség­re kényszerül, nem tud min­dennap felszállni, hogy leszór­ja a kalászosokra a gyomirtót. A hidegben a növények nem fejlődnek kellően. A gazdaság pedig mindent megtett azért, hogy megteremtse a jó termés feltételeit. Karbantartott gé­peik munkára készek, sikerült beszerezni a műtrágyát, nö­vényvédő szert, ha kicsit ne­hezebben is, mint a korábbi években. A tavasziaknak jó magágyat készítettek. Molnár Zoltán főmezőgaz­dász elmondta, hogy a tervezett 400 hektár cu­korrépát már elvetették, egy része ki is kelt. 25 hektáron üde zöld a lucer­na. A tsz ebben az évben 1400 hektáron termeszt kukoricát, még vagy 300 hektárnyi hátra van, április végére befejezik a vetését is. A , kukoricások” két műszakban dolgoznak, haj­nali négy órától éjjel fél ti- zeritegyig. Ezzel a módszerrel 15—20 százalékos termelékeny­ségnövekedést értek el. A Ságvári Endre Termelő­szövetkezet fontos terméke a búza. Ősszel ezt 1600 hektáron vetették el. Kalászosuk rosz- szul telelt, ezért 127 hektár területet ki kel­lett szántani, de a főid hasznosításáról gondos­kodnak, a búza helyére kukoricát vet­nek és a kár így remélhetőleg megtérül. Gy. F. TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS Nyolc érát a nagyközségért Több mint 10 millió forint értékű társadalmi munkát vé­geztek tavaly az abonyiak, így segítették abban, hogy a köz­ségpolitikai tervek megvaló­suljanak. Az idei társadalmi munkaprogram is készen áll már, A szocialista brigádok is­mét segítenek, s csatlakoznak hozzájuk a kisiparosok, diá­kok, — mindenki, aki szív­ügyének tekinti Abony fejlő­dését. Hamarosan megkezdődik a 100 személyes óvoda, 40 sze­mélyes bölcsőde és a 600 gyer­mek élelmezéséről gondosko­dó konyha épülettömbjének építése. A szocialista brigádok­tól, munkahelyi közösségektől kommunista műszakok mun­kájának értékét várják a ki­vitelezés anyagi részéhez. Há­rom ilyen műszakról van szó. Azok a közösségek, amelyek ily célra külön műszakot nem tudnak szervezni, közvetlen anyagi támogatásukat adhat­ják, hasonló értékben, a gyer­mekintézmény javára. Ez — mint kiszámították — szemé­lyenként és naponként ölven forintot jelent. A társadalmi munka programját a nagy­község vezető szervei dolgoz­ták ki. A zeneiskola pedagógusai úsv döntöttek^ hogy május 1-ig befizetik a három napra jutó összeget. A szolnoki 7. Volán Vállalat Abonyból bejáró dol­gozói meghirdették a Nyolc órát a nagyközségért elneve­zésű akciót, amellyel szintén az építkezést akarják segíteni. Kérték: felhívásukhoz csatla­kozzon mindenki, akkor is, ha nem helyben dolgozik. A KiSZ- bi^ottság a vicéken tanuló diá­kok csatlakozását kéri. Az építés mellett a lakosság­tól tovaoora is várják, hogy az eddigihez hasonló lelkese­déssel vegyen részt a parkosí­tásban, fásításban, az utcák rendjének, tisztaságának meg­valósításában. Gondozzák az árkokat, segítsenek a járdaépí­tésben, vegyenek részt a má­jusban és októberben sorra kerülő lomtalanítási akcióban. NYUGDÍJAS AGRÁRSZAK­EMBEREK ötventagú csoport­ja látogat ma egész napos határszemlére, üzemlátogatás­ra az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetbe. A prog­ramot a TIT . szervezte. A nyugdíjasok tájékoztatást kap­nak arról, hogy napjainkban hogyan folyik a nagyüzemi termelés, milyen az élet a kö­zös gazdaságban. JÓT, S JÓL! Fürge kezű varrónők segítik az óvodát Hait évvel ezelőtt nyílt meg az Egyesült Ruházati Szövet­kezet 2. számú, abonyi tele­pe. Az első jelentkezők kö­zött sokan voltak, akik még életükben nem ültek varró­gép mellett. Heteken át az aiapisimereteket tanulták, s becsületükre váljék, hogy igen hamar kikerült a leg­többjük keze alól az első, jól sikerült kész ruhadarab. Az első időben még régi, el­avult gépekkel, s gépekhez alkalmazkodó munkamódszer­rel dolgoztak, de hamarosan megérkeztek a fürgébb, jobb Textima-varrógépek. Gőzva­saló váltotta fal a nehéz, ké­zi vasalót és a vizes ruhát. A fejlődés következő állomása a szalagremdszerű termelés beindítása volt. Mint Seré­nyi Kálmánné üzemvezető elmondta, ezzel bővült a ter­mékek száma, fajtája és a minőségre se<m volt panasz. Hazai és külföldi boltokban ismertek az itt készült hol­mik, de nemcsak ismerik, hanem keresik, szeretik is ezeket. Most épo NDK- és ro­mán exportra dolgoznak, elő­re szabott anyagból varrják a bőrkabátokat. Két szocialista brigád dol­gozik az abonyi részlegben. Munkájukat dicsérik, de emel­lett arra is oda kell figyelni, amit o településért tesznek. Társadalmi munkában vál­lalták varmivalót az óvoda számára, szerveztek kommu­nista műszakot, amelynek bé­rét szintén az óvodai helyek gyarapítására fizették be a nagyközségi tanács számlá­jára. Az itt készült termé­kekből — van is, mivel di­csekedni — a Barátság szo­cialista brigád a Jót, s jól! mozgalom keretében bemu­tatót tartott. Kilenc modellt láthattak az érdeklődők, köz­tük azokat is, amelyek ex­portként szereznek elismerést a hazai ruhaiparnak, azabo- nyi, fürge kezű asszonyok­nak. Á nEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDL.J ÁQÁS ÉS CE^£d"varOS RfeSZfcRg XXII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1978. ÁPRILIS ?0., CSÜTÖRTÖK Sokféle segítség Legyen még jobb az ellátás >4 közös támogatja a háztájit Még mindig a drága piacok közé tartozik a ceglédi, ám a felhozatal javult, több és vá­lasztékosabb az áru. A városi tanács termelés-, és ellátásfel­ügyeleti osztályának, piac­statisztikája szerint főként a háztáji, és kisegítő gazdaságok termékei szolgálják a lakos­ság ellátását. A termelőszö­vetkezetek csupán 12,7 száza­lékos részesedéssel szerepel­tek tavaly a piaci forgalom­ban, s ez a korábbi évekhez viszonyítva visszaesést jelent. Ez az oka részben annak is, hogy nem érvényesülhet ár­szabályzó szerepük. . A városi tanács végrehajtó bizottsága, amely legutóbbi ülésén a termelőszövetkezetek­nek a város/ ellátásában való közreműködését 1 vizsgálta, megállapította, hogy / a közös gazdaságok leg­inkább közvetve segíthet­nek az ellátásban. A ren­deletben előírt módon, a háztáji és kisegítő gazda­ságokat támogatva, a ter­melést lendíthetik fel. A nagyüzemek nem vállal­kozhatnak sokféle növény kis területen való termesztésére. Ez az idejét múlt termelési módszer nemcsak veszteséges, de elegendő munkaerő sem állna rendelkezésre a sok bí- belődést igénylő zöldségfélék előállításához. Így a nagyüze­mek — a város és a járás ha­tárában is — sikerrel hono­sítják meg a bevált iparszerű termelési módokat. A zöldség­félék közül is azokkal foglal­koznak, amelyeket n^gy táb­lákon, jól gépesítve termel­hetnek. A ceglédi termelőszövetke­zetekben 1076-ban alakult meg a háztáji ágazat, függet­len szakemberek irányításá­val. A Lenin és a Magyar- Szovjet Barátság tsz-ben erő­teljesen, a Kossuth Tsz-ben szerényebb keretek közt indult meg ez a tevékenység. A szö­vetkezetekkel tavaly 3 ezer 208 kistermelő állt szerződé­ses kapcsolatban. A közös gaz­daságoktól 1 ezer 821 tonna szemes takarmányt, 1 ezer 40 tonna szénafélét és 5 ezer 921 tonna tápot vásároltak. Vető­magból 827 mázsát, gyümölcs­fát és szőlővesszőt 6 ezer da­rabot vettek igénybe, műtrá­gyát 323 tonnát szereztek be a tsz-ektől. Ilyen előzmények után 1977-ben 48 millió forint értékű árut vásároltak fel a közös gazdaságok a háztájiból. Harmincezer hektoliter tejet, 166 szarvasmarhát, 10 ezer 774 sertést, 1 ezer ’31 juhot, 20 mázsa baromfit* 91 mázsa vá- gónyulat sorol fel a többi közt az erről készült lista. A közös földterületekből 578 hektár vasárnapig latnato Memzstkdzä gyejn&krajz-Stiáüítás ÚJ technika a fonálragasztás A hét elején mintegy há­romszáz látogató, főként kis­iskolás kereste fel a pártbi­zottság székházénak előcsar­nokában megrendezett gyer- mekrajz-kiáltítást. A nagy ér­deklődés bizonyítja, hogy hasznos elgondolásként hozta létre az április 23-ig nyitva tartó tárlatot a járási és a városi úttörőelnökség. Mint elmondták, lakóhelyükön és a környező helységekben a kisdobosok és az úttörők szí­vesen rajzolnak, festenek. Többen szereztek már hír­nevet hazai és külföldi gyer- m ekra j zpályázatokon. A hazánkban, majd Euró­pa nagyvárosaiban láthatq vándorkiállítás 157 képe 17 ország gyermekeinek alko­tása. A kiválasztott művek közt láthatók a zánkai úttö­rővárosban meghirdetett Szü­lőföldem című nemzetközi rajzpályázatra beküldött mű­| vek legjobbjai és a Debre­cenben tartott ötödik nem- I zetközi gyermekrajz-kiállítás és -pályázat legsikeresebb képei. Az alkotások külön értéke, hogy sajátos, egyéni szem­szögből mutatják be a gyer­mekek környezetét. Láthat­juk a jugoszláv tengerpart ezernyi színét, a május 1-i felvonulókat Lengyelország­ban, a tunéziai piac - 'tarka forgatagát. A képeken talál­kozunk szovjetunióbeli gyár­ral, iskolával, csodálatos, száz. színű virágokból összeállí­tott csendélettel és felismer­hetünk egy magyarországi lakodalmas menetet. A bol­gár fiú temperát használt képéhez, Ahmed Abd el Ha- mid_ pedig színes filctollakkal örökítette meg a hazájában, Egyiptomban végignézett sportversenyt. Vannak fest­mények, grafikák. krétaraj­zok és akvarellsk is. A mon­gol diákok linómetszetein va­lósággal megelevenednek a pusztáik, a lóversenyek, s a jurták világa. Igen érdekes a Jugoszláviából küldött szí­nes fonálragasztással készí­tett kéo, amely a magyar gy erm rkraí zkul túrában ed­dig még alig iámért, új tech­nikát mutat be, tetszetős ki­vitelben. A kiállítás színe? forma­világával tartalmas, mon­danivalóban gazdag képei­vel kettős célt szolgál. A sok­féle ország népeit, szokásait, tájait bemutatva internacio­nalizmusra neveli a látoga­tókat. mintegy felkészítés­ként a Világifjúsági Találko­zó eseményeire. Az értékes tá~lat kedvcsinálóul is szol­gál a gyermekeknek. hogy otthon maguktól fogjanak hozzá a látottakhoz hasonló kének rajzolásához. festésé­hez, vagy éppen textilből, fo­nálból való összeállításához. K. rétet és legelőt használhattak a kisgazdaságok. A továbbiakban fontos a zökkenőmentes tejbegyűjtés megoldása. Az Allatforgaimi Vállalatnak az átvevőhelyet kell rendbe tennie, amely esős ! időben megközelíthetetlen. A szövetkezetek segíthetik a kis­termelőket olcsó és jó minősé­gű palánták előállításával, szélesíthetik a fólia alatti ter­mesztést. Ebben az ÁFÉSZ- nek is van lehetősége. A Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz sokat tesz a háztáji gazdálkodás népszerűsítéséért. Pillanatnyilag úgy tűnik: több a felajánlott segítség, mint amennyit igénybe vesznek a termelők. Ebben a gazdaság­ban 40 millió forint az üzem­ág éves forgalma, s már át­lépte nemcsak a város, de a járás közigazgatási területét is e tevékenységet folytató há­lózatuk. A Lenin Termelőszö­vetkezet boltjait is beszámít­va, a két közös gazdaság Ceg­léden 7. zöldség-, gyümölcs, 3 hús-, 2 tej-, 7 termény- és ta­karmány-, 2 mezőgazdasági szakboltot üzemeltet. A Lenin Tsz üzleteinek kereskedelmi forgalma két év alatt 10 millió forinttal nőtt. Ez a gazdaság elsősorban a hús- és a tejtermeléshez tud hathatós segítséget nyújtani a gazdáknak. A városi tanács végrehajtó bizottsága fontosnak tartja, hogy — a tsz-ek állami fel­ügyeletét ellátó járási hivatal­lal karöltve — a jövőben rendszeres. időközönként hívja össze a városi termelés-, ellá­tásfelügyeleti osztály a ceglédi termelőszövetkezetek és élel­miszer-értékesítéssel foglalko­zó vállalatok vezetőit a fel­adatok összehangolása érde­kében. Közös törekvésekkel tovább javulhat a lakosság élelmiszerellátása, ha erre az érintettek nagyobb gondot for­dítanak. T. T. A HORDŐGYÁRBj Kihelyezett ügyfélfogadás Az állampolgárok tájékoz­tatása és ügyes-bajos dolgaik elintézésének meggyorsítása érdekében sokféle intézkedést tett a városi tanács. E célt szolgálja az információs iroda. a különböző tájékoztató nyom­tatványok és a tanács'ági hír­adó. Azzal is az ügyintézést egyszerűsítik, hogy évente több alkalommal ellátogatnak a munkahelyekre a tames osz­tályainak szakelőadói. így a dolgozók ebédidőben, illet­ve műszakváltáskor intézhetik államigazgatási ügyeiket. Fel­világosítást kaphatnak, többek között városfejlesztési, adó, lakásügyi és szabálysértési kérdésekben. Helyben beveze­tik személyazonossági igazol­ványukba a lakcím, házszám­változást. Megrendelhetnek névadót, esküvőt, és jegyző­könyvezik panaszaikat, köz­érdekű bejelentéseiket. Leg­közelebb április. 20-án, csütör­tökön délután 13 órakor tart kihelyezett ügyfélfogadást a városi tanács a Fűrész-, Le­mez- és Hordóipari Vállalat­nál. Mérgezett tojások Tervszerűen, előrelátóan gaz­dálkodik vadállományával a ceglédi Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság. Áprilisban a hasznos vadak védelme érde­kében — országos akció kere­tében — piros kereszttel meg­jelölt, mérgezett tojásokat he­lyeznek ki. Bíznak benne, hogy az elmúlt évhez ha­sonlóan — sok káros ragado­zót sikerül majd így elpusztí­tani. TÖRTÉL Fal alatt bomba Törteién a község közepén, a Dózsa György utca és a Kos­suth Lajos utca sarkán állt egy ódon épület, amelyben a tej begyűjtő és a község leg­forgalmasabb élelmiszerüzlete volt. A tejbegyűjtő az egész­ségügyi követelményeknek nem felelt meg, ezért már két éve új helyre költözött. Ápri­lis elején az üzlet árukészletét is átszáiították a Kossuth La­jos utcai boltba, ahol kétmű- szakos nyitva tartással szol­gálják ki a vevőket. Az épü­letet lebontották, hogy helyet adjanak a 600 négyzetméter alapterületű, kétsziiites kis- áruháznak. Bontás közben meglepetés érte a munkáso- • kát: az egyik raktár sarkában a válaszfal mellől, a talajból egy 60 kilós bombát fordított ki a csákány. Még szerencse, hogy a második világháborús bomba nem okozott balesetet. Az esetről azonnal értesítették a tűzszerészeket. P. J. A felszabadulási váltóversenyen Cssk a Táncsics iskola duplázott Versenyek a VIT és a FIN jegyében A járási sportfelügyelőség ebben az évben is megrendez­te a felszabadulási váltó-futó­bajnokságot. A nyolctagú csa­patok 1600 méter távot tettek meg. Az általános iskolás fiúk­nál és lányoknál egyaránt a Táncsics iskola bizonyult a legjobbnak, a középiskolás fiúknál a Kossuth Gimnázium, a lányoknál az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola, az üzemeknél a MEZŐGÉP nyerte el a serleget. A VIT és a forradalmi ifjú­sági napok rendezvénysoroza­tában a városi KISZ-bizottság újabb két sportágban tartott versenyt. A már dolgozó KISZ-fiatalok kispályás labda­rúgó-bajnokságán különösen nagy volt a küzdelem és az érdeklődés, összesen huszon­négy együttes állt rajthoz. Az első a MEZŐGÉP, a második az Autóbolt, harmadik az üregfiúk csapata lett. öt női csapat is összemérte erejéh itt a KÖZGÉP bizonyult a legjobbnak, a második Cipő­ipar előtt. Kézilabdában a közgazdasá­gi szakközépiskola lánycsapa­tai egymás között döntötték el az első két hely sorsát. 1. Köz- gazdasági L, 2. Közgazdasági II.. 3. Cipőipar, 4. Vízkutató. Tollaslabda: a járás képvi­selői valamennyi versenyszá­mot megnyerték a megyei fel­nőtt egyéni bajnokságon, a karatetétleniek három, a (Já­nosiak két első helyezést sze­reztek. A Dunakeszin megren­dezett viadalon dr. Pipicz Sándornak és uakos Máriának dupláznia is sikerült, míg a férfi egyes a KTSE házi dön­tőjét hozta. Eredmények: férfi egyéni­ben: 1. Fehér János, 2. dr. Pi­picz Sándor, 3. Csáki Sándor (mindhárman KTSE) és Guba István (Dánszentmiklósi SK). Férfi párosban: 1. dr. Pipicz Sándor—dr. Pipicz Imre (KTSE), 2 Kanizslai—Guba (DSK), 3. Fehérvári—Csáki (KTSE). Női egyéniben: 1. Ba­kos Mária (DSK), 3. Molnár Márta (KTSE), női párosban: 1. Bakos Mária—Guba Klára (DSK), 2. Bathó—Molnár E. (KTSE), vegyes párosban: 1. dr. Pipicz Sándor—Bathó Má­ria (KTSE), 2. Guba—Kovács, 3. Kanizslai—Bakos (mind­kettő DSK). U. L. 1 i 1 Késik Katalin és munkatársnői keze nyomán lesz szép kabát a kiszabott bőrb ől. Gyuráki Ferenc felvétele >1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom