Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxii. évfolyam. 92. szám ÁRA #0 FILLÉR 1978- Április 20., csütörtök Kapaszkodva E gy ügyben nincs kétfé­le igazság, ámde egy­azon ügy sokféle né­zőpontból ítélhető meg. S nem ritka eset, hogy a né­zőpontok mindegyike tar­talmaz lényeges elemeket, azaz, a közhelynek enged­ve, a valóság soha nem egysíkú, egyszerű. Fölhagy­va az elvont töprengéssel, s a megfogható példa te­repén botladozva a gondo­latokkal: Üröm és Pilisbo- rosjenő társközségek, előb­bi az ún. székhely település, a másik a társ. Csupán em­lékeztetünk rá: a közigaz­gatás ésszerűsítése és egy­szerűsítése, a településfej­lesztés koncentráltsága tör­vényszerűen magával hozza a településformák változá­sát, ahogy a nagyközségi státus, úgy a közös taná­csú község is ma már elfo­gadott — hozzátesszük: be­vált — szerepkör, közigaz­gatási egység. Ez az egyik lépés, s leírjuk, mert így igaz, a könnyebb lépés. A másik, a jóval nehezebb ennek az új felállásnak a megértetése, elfogadtatása a lakossággal, s nem úgy ál­talában a lakossággal, ha­nem azokkal, akik abban a községben élnek, amely a „társ” jelzőt kapja. Nem ment és megy ez könnyen az említett két te­lepülésen sem, s mert Üröm óvodát épített, Pilis- borosjenő is egyszeriben nélkülözhetetlennek ítélte ezt a gyermekintézményt. Azért pedig, nehogy szó ér­hesse házuk elejét, s bárki is azt mondhassa, követel­nek, nagyarányú társadal­mi összefogást szerveztek a borosjenőiek az óvoda tető alá hozása érdekében, s mi tagadás, szép munka, gyors munka, példás áldozatkész­ség eredményeként a száz gyermekre méretezett nap­közbeni otthon el is ké­szült. Le a kalappal — mondhatnánk, illetve, mondjuk bátran, mert hi­szen mindig is tisztelettel adóztunk a lakosság össze­fogásának, áldozathozatalá­nak. Gond annyi akad e dologgal csupán, hogy va­jon távlatokban szükség van-e a két településen a két gyermekintézményre, s azok megoszló fenntartási stb. költségeire, azokra a kiadásokra tehát, amelye­ket a közös tanácsnak a költségvetéséből állnia kell. V oltak, akik a terv első, elnagyolt körvonala­zásakor úgy véleked­tek, sokkal célszerűbb, hasznosabb lenne egy autó- buszjárat megszervezése — ami már több település kö­zött létezik —, kimondot­tan az óvodás gyermekek számára, el- és hazaszállí­tásukra. Mások azt hangoz­tatták, ha Ürömnek joga az óvodaépítés, milyen alapon vonhatná meg ezt bárki a társközség lakossá­gától, különösen akkor, ha példás szervező munkával szinte a teljes lakosság megmozdul a cél érdeké­ben? Hosszúra nyúlna a különböző nézetek felsoro­lása, .ezért a két legjellem­zőbbet említettük csak az előbb. S tény, az élet mintha a tamáskodókat igazolta volna, a buszjárat mellett voksolva, hiszen amíg Ürömön azonnal megtelt, sőt, „túltelt” az óvoda — az eredetileg ki­alakított helyeknél több a ténylegesen odajáró gyer­mekek száma —, addig Pi­lisborosjenőn csak fél ház­zal kezdődött az apróságok gondozása, több volt a hely, mint a jelentkező. Óvakodjunk mindenfajta hamari következtetéstől, fő­ként attól, hogy fölösleges­nek véljük a borosjenőiek óvodaépítését. A község az agglomerációs övezet egyik települése, az élveszületé- sek száma a legutóbbi esz­tendőkben 45—55 között volt, s ahogy több a fiatal — odatelepült — házas, úgy emelkedik a gyermek- áldás ■ aránya. Az óvoda tényleges szükségletet elé­gít ki, még akkor is, ha esetleg más megoldás pil­lanatnyilag több előnyt ígért volna, s akkor is, ha esetleg évek elteltével — a lakosság korösszetétele változásának következmé­nyeként — apad a gyere­kek csoportja. K ompromisszum ered­ménye ez az óvoda, annak belátása, hogy a közös tanácsú községek­ben más településekhez ké­pest érzékenyebb a lakos­ság minden igenre és nem­re. Lehet, hogy az építés gondolata egyszerű után­zásból fogamzott, ám mert a közös tanácsú települése­ken valamennyi település- rész lakói erőteljesen ka­paszkodnak kötelességeik és jogaik szövevényes hálójába, politikai hiba lett volna a spontán kezdemé­nyezésre nemet mondani, fölösnek ítélni a célt, szá­raz tényekkel előhozakodni. Látni kellett — s az érin­tettek szerencsére látták is — azokat az erkölcsi, ér­zelmi indítékokat, amik ka­paszkodásra késztették a borosjenőieket, kapaszko­dásra abbéli igényükhöz, hogy helyben legyen óvo­dájuk. Ha a tervre tagadó a válasz, az erkölcsi befo­lyásolás hatásos eszközétől fosztotta volna meg magát a községvezetés, s nem ke­vésbé a járás, mint a fel­ügyelet megtestesítője, ha­talmi szóval pedig nem le­het azt megváltoztatni, amihez hosszú, türelmes munka kell, egy szemléle­tet, megszokást, beidegzett- séget. Megtörténhet, évek elteltével elegendőnek bi­zonyul majd a két telepü­lésen egy óvoda is, s akkor e tény tanúságtétel lesz az ésszerű, együttes fejlesz­tés, a pénzalapok célratö­rőbb felhasználása mellett. Az érintett tanácsi veze­tők egyike azt a kifejezést használta, hogy engedtünk a lakossági nyomásnak. így igaz, de jól tették, hogy így cselekedtek. Ahogy a lakosság kapaszkodik meg­változott közigazgatási helyzetében is változatlan jogaihoz, úgy kell az ál­lamhatalom és államigaz­gatás helyi testületéinek, szerveinek kapaszkodniuk minden apró szálba, ami a holnapba vezethet, ami erősítheti a lakosság új szemléletének, gondolko­dásmódjának bonyolult szö­vedékét. A demokratizmus és a ráció, az érzelmek és a száraz tények nem szem­benálló fogalmak, nem egymás rovására érvénye­síthetők! Összhangjuk, egyezőségük megteremthe­tő, s e megteremtés a szo­cialista demokrácia fő fel­tételeinek egyike, ha nem legf ontosabbi ka! Mészáros Ottó Milliós Üzletek, százezer látogató Sikerrel zártak a szakkiállítások Több mint 100 ezer mező- gazdasági és építőipari szak­ember kereste fel egy hét alatt a budapesti nemzetközi vásár- központban a szerdán zárult Agromasexpo és a Construma nemzetközi szakkiállításokat. Üzletkötésekre is sor került, de a partnerek többsége ex­port- vagy importszerződése­ket készített elő, a mezőgép­gyártó vállalatok pedig a kooperációs gyártás bővítésé­nek lehetőségeiről kezdtek tárgyalásokat a külföldi cé­gekkel. Az Agromasexpón a Komp­lex Külkereskedelmi Vállalat másfél millió rubeles szerző­dést írt alá lengyel partneré­vel sertéstelepek szállítására, egy román külkereskedelmi vállalattal pedig 1,3 millió ru­bel értékű megállapodást kö­tött csirkenevelő ketrecek ex­portjára. A kiállításra még Algériából is érkeztek vendé­gek, akik négy, egyenként 17 ezer tonnás silótelepet rendel­tek 12 millió dollárért a kecs­keméti Mezőgép Vállalattól. Sok szerződést előkészítettek a vállalat üzletkötői, például egy egyiptomi céggel rövide­sen aláírják a baromfifarmok és 6000 tonnás hűtőházak ex­portjára vonatkozó megállapo­dást. A Construmán az érdekelt magyar külkereskedelmi vál­lalatok főleg az importlehető­ségekről tárgyaltak, hiszen ha­zánkban nincs számottevő épí- tőiparigép-gyártás, az építőipar gépesítésére viszont az ötéves terv végéig jelentős importke­ret áll rendelkezésre. A Nikex üzletkötői egyebek közt oszt­rák és svéd cégekkel tárgyal­tak 200 hidraulikus kis rako­dódaru ez évi importjáról. Várhatóan a közeljövőben szerződést is aláírnak. A ki­állítás utolsó napján szerző­dést kötöttek egy nyugatnémet vállalattal aszfaltútépítő gé­pek importjára, amelyeket az autópálya-építéseknél kíván­nak majd alkalmazni, s tár­gyalásokat kezdtek 25 japán gyártmányú építőipari daru megvételéről is. Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága április 19-én, szerdán összeült. Az ülésen — a Politikai Bizottság javas­latára — a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról szóló előterjesztést vitatja meg a Központi Bizottság. » A Központi Bizottság ma, csütörtökön folytatja munkáját. A tavalyi gazdálkodás Pest megyei élenjárói Kiváló vállalatok, szövetkezetek és társulások A tavaly legsikeresebben gazdálkodó, kimagasló tel­jesítményt elért vállalatoknak és szövetkezeteknek a fel­ügyeletet gyakorló miniszterek — egyetértésben az ága­zati szakszervezetekkel, a Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsával, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével, illetve a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával — eredményeik elismeréséül az idén is a kiváló címet adományozták. Számos vállalatot miniszteri elismerő oklevéllel tüntettek ki. A kiváló címmel kitüntetettek között 31 a Pest me­gyei, illetve megyei székhelyű, avagy a részben megyei hatókörű vállalat, ugyancsak rászolgált e kitüntetésre 3 fogyasztási, 7 ipari, 8 mezőgazdasági szövetkezet és 8 termelőszövetkezeti közös vállalat. KIVÄLÖ VÁLLALATOK: a Budapestvidéki Postaigaz­gatóság; a Ceglédi Állami Tan­gazdaság; a Dabasi Nyomda; a Dunai Hőerőmű; a Duna- menti Regionális Vízmű; az Egyesült Izzó; az ELZETT; az Építéstudományi Intézet; a Fi­nomkerámiaipari Művek; a Fűrész-, Lemez- és Hor­dóipari Vállalat; a GEL- KA; a Gödöllői Gépgyár; a Kisállattenyésztési Kutató Intézet; a Magyar Hajó- és Darugyár; a Május 1. Ruha­gyár; a MAHART; a MÉM. Repülőgépes Szolgálat; az Or­szágos Érc- és Ásványbányák Vállalat; a Pest megyei Fém­ipari Vállalat; a Pest megyei Műanyagipari Vállalat; a Pest —Komárom megyei TÜZÉP; a Pest—Komárom—Nógrád megyei AGROKÉR; a Pest— Komárom—Nógrád megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vál­lalat; a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat; a Pest me­gyei Tőzegkitermelő Vállalat; a Pest megyei Vegyi- és Di­vatcikkipari Vállalat; a Szer­számgépipari Művek; a Vác és Környéke Élelmiszeripari Kis­kereskedelmi Vállalat; a Váci Tanács kommunális üzeme; a Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat és a Volán 20-as Vállalat. kiváló fogyasztási SZÖVETKEZETEK: a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ; a Kiskunlacháza és Vidéke Takarékszövetkezet és a Nagy­kőrös és Vidéke ÁFÉSZ. Felújítják az autópályákat KIVÁLÓ IPARI SZÖVETKEZETEK: a Dunakanyar Vegyesipari Szövetkezet; a Budai Járási Építőipari Szövetkezet; a Bu­daörsi Vegyesipari Szövetke­zet; a Ferromechanika Ipari Szövetkezet; a Pomázi Iró- szerszövetkezet; a Taksonyi Háziipari Szövetkezet és a Texelektro. kiváló MEZÖGAZDASAGI SZÖVETKEZETEK: az abonyi Új Világ Tsz, a budapesti Szabadság Tsz; a dánszentmiklósi Micsurin Tsz; a fóti Béke Tsz; az Óbuda Tsz; az ócsai Vörös Október Tsz; a ráckevei Aranykalász Tsz; és a vácszentlászlói Zöld­mező Tsz. KIVÁLÓ TÁRSULÁSOK: az ÉGSZÖV; az Építőipari Közös Vállalkozás; a Gyü­mölcsfeldolgozó Közös Vállal­kozás; a Hungarodrog; a ME- ZÉPSZER; a Mezőgazdasági Ügyvitelszervező Intézet; a Termelőszövetkezeti Áruérté­kesítő Szervező Intézet és a Tej- és Húshasznú Szarvasmar­hatartó Gazdaságok Közös Vállalata. MINISZTERI ELISMERŐ OKLEVÉL: a Ganz Műszerművek; a Pest megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség; a Pest megyei Be­ruházó Vállalat; a Pest me­gyei Kéményseprő Vállalat; a Galgavidéke ÁFÉSZ; a Dél- Pest megyei Szolgáltatóipari Szövetkezet; a Rákosmezeje és a hernádi Március 15. Tsz. SZÖVOSZ DICSÉRŐ OKLEVÉL: a Vác-Deákvári Ifjúsági Munkáslakásépítési és Fenn­tartó Szövetkezet. Aki teheti, öntözzön! & " S R » a* Győrtől iájáig negyvenezer hektáron Ügy tapasztalják a Duna- menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalatnál, hogy a tavaszi esők nem min­dig használnak a talaj vízház­tartásának. Ilyenkor ugyanis a Duna menti termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok gyakorta elfelejtkeznek az ön­tözésről. Ügy gondolják talán, hogy éppen elég az a csapa­dék is, ami természetes mó­don kerül a földekre. A méré­sek pedig idén is ellent mon­danak ennek. Kevés volt a csapadék ősszel és télen, a ta­laj nem tudott elegendő vizet tárolni. Annyit semmi esetre sem, hogy azok, akik tehetik, ne öntözzenek. Győrtől Bajáig a vállalat 40 ezer hektár terület ön­tözéséhez biztosít vizet, az idén körülbelül 55 millió köbméternyit. A terület fele szántó, húsz százaléka zöldség és gyümölcs, negyede rét és legelő, négy százaléka szőlő. Azt hinnénk, az érdekelt gazdaság kapva kap a lehe­tőség után. Az adatok azon­ban mást bizonyítanak. Mint arról a vállalatnál tájékoz­tattak, a rendelkezésre álló vízkészletnek mindössze a 25 —30 százalékát veszik igénybe megrendelőik. Ebben termé­szetesen elsősorban az játszik közre, hogy az öntözéshez szükséges gépek, berendezések ve­zetékének megvásárlása egyáltalán nem olcsó mu­latság. Ennek ellenére érdemes, hi­szen rövid idő alatt teteme­sen növeli a termőföldek ho­zamait. Föltétlenül gyorsab­ban kellene terjednie az ön­tözésnek, hiszen az öntözött terület a vállalat működési te­rületén mindössze 10 száza­lékkal növekedett 1976 óta. A vállalat alaposan felké­szült az idei öntözési idényre. A télen felújították, kijaví­tották a nyomásközpontok be­rendezéseit, a vizet továbbító zsilipeket, csatornákat, veze­tékeket. A berendezések üzemké­pes állapotban várják a nyári csúcsszezont, de többségük már most sem áll munka nélkül. Nyáron azonban, amikor az igények valószínűleg ugrásszerűen nö­vekednek, két, akár három mű­szakban biztosítják az öntöző­vizet a mezőgazdaságnak. Cs. A. Megkezdődött az M7-es és az Ml-es autópálya útsza­kaszának felújítása. Mintegy 120 millió forintos költséggel az Aszfaltútépítő és a Betonútépítő Vállalat munkásai megkezd­ték a régi, 14 évvel ezelőtt elkészült, megkopott útburkolat felszedését különböző speciális gépekkel. Két hónap alatt kell az itt dolgozóknak felújítaniuk az útburkolatot. Képünkön: az Ml-es törökbálinti bevezető szakaszánál dolgozik a pneu­matikus útburkolatbontó gép. Koppány György felvétele Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője fogadta a Libanoni Nemzeti Mozgalom Központi Politikai Tanácsá­nak küldöttségét, am'ely Farid Gebranenek, a Libanoni Hala­dó Szocialista Párt alelnöké- nek vezetésével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására, tartózkodott ha­zánkban. A delegáció tegnap utazott el Magyarországról. Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője tegnap fogadta az európai szocialista országokban tevékenykedő szovjet baráti társaságok lapjainak főszer­kesztőit, akik két napig ta­nácskoztak Budapesten. Érté­kelték a lapok tavalyi munká­ját és az elkövetkezendő idő­szak legfontosabb politikai feladatait. Herbert Hunger professzor, az Osztrák Tudományos Aka­démia elnöke, az MTA tiszte­letbeli tagja tegnap az Akadé­mia meghívására Budapestre érkezett. Dr. Kurt Merkel, az NDK külügyminisztériumának fő­osztályvezetője tegnap kultu­rális küldöttség élén Buda­pestre érkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom