Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-19 / 91. szám
JEGYZET Ablaktörő kavics Az utóbbi hetekben többször is csörömpölt a gödöllői Dózsa György úton lévő 152-es húsbolt kirakatának ahlaka. Magam is tanúja voltam 12-én és 14-én egy ilyen esetnek. A szemközti építkezésre anyagot szállító gépkocsik az úttestet elborító kavicsra lépve (autósoktól hallott szakkifejezés) valósággal kilövik azokat. A hatalmas üvegtáblákon gyereköklömnyi lyukakat ütöttek az arra repülő kövek. Az egyik napon a pénztáros, a másikon a bolt előtti kocsiban hagyott kisgyerek mellett szállt el milliméterekre a kavics. Most már szokatlan látvány fogadja a vásárlókat, az üzletvezető egyszerűen lehúzta a redőnyt, hogy elejét vegye az ablaktöréseknek. Az üzletben dolgozókat és vásárlókat így nem fenyegeti veszély, de mi lesz az utcán közlekedőkkel, őket mi védi meg a lövedékektől? A baj az anyag jobb tárolásával és óvatos közlekedéssel megelőzhető. Cs. J. | A PEST IVIEC 5YEI hírl ftP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1978. ÁPRILIS 19., SZERDA Már a Tanácsköztársaság idején... Egyenesítik a Rákos-patak medrét Jól haladnak a munkával Moziműsor Csütörtökön és pénteken: KÁLVÁRIA. A világhírű szovjet rendezőnő, Larisza Sepityko legújabb filmje. Szombaton és vasárnap; ARANYVADÁSZOK. Vidám, Színes, olasz kalandfilm. Kísérőműsor: Lakások és otthonok II. Sok panasz és kifogás hangzott el az elmúlt évtizedekben a Gödöllőn eredő és a várost átszelő Rákos-patakkal kapcsolatban. E lassú folyású, csapadékos időben erősen megduzzadó patak rendezésére már a Tanácsköztársaság idején a községi direktórium is határozatot hozott. A 30-as években végeztek bizonyos tisztítási munkálatokat, de a teljes és megnyugtató rendezés elmaradt. A szennyeződés és eliszapodás veszélye különösen megnőtt, mióta sok csatornát vezettek a patakba illegálisan. Ennek következtében száraz időben a környék levegője elviselhetetlenül bűzlik. Látványnak sem szép a szülőotthon szomszédságában VÁROSUNKRÓL VAN SZÓ Rendezzünk nagytakarítást OLVASÓI LEVELET hozott címünkre a minap a posta. Először az olvasóink fóruma rovatunkra gondoltunk, hiszen levelezőink küldeményeit, sokunkat érintő javaslataikat, panaszaikat általában e feleimmel tesszük közzé.- Szarvadi János levele azonban nagyobb gondolatkört ölelt, s teljes közreadása talán másokat is hozzászólásra csábít. Városunkról van szó. Szarvadi János ugyan jobbára utcáink, tereink tisztaságáról írt, de ebben az egy témában tallózva is érződik az az egészséges patriotizmus, amely Gödöllő polgárainak többségét jellemzi. A köztisztaságon kívül is akad számtalan közérdekű téma, amelyben megszüntethető hibákról, megvalósítható javaslatokról, ötletekről tudósíthatnak bennünket olvasóink. Tehát: városunkról van szó. ★ ELMÚLT MAR egy éve, hogy Magyarországra települtem, s Gödöllőn lakom. Benyomásaim nagyszerűek, a város tetszik s hamar megszerettem. Ismerőseimmel vitázva arról győzködöm őket, hogy a hibákon és visszásságokon kívül jócskán akad minek örülnünk e fejlődő településen. Egy ellenérvük előtt azonban fejet kell hajtanom. Azt mondják; külföldről hazaérkezve szembetűnően piszkos a város. Ez azt hiszem mindannyiunk elevenébe vág. S vajon egyszerű vagy bonyolult jelenséggel állunk szemben? A város valóban szemetes. A buszmegállókban gyakran bokáig járunk a cigarettacsutkákban, mindenféle eldobált papírzsebkendőket, fecniket, hulladékot láthatunk, s ezek gyakorta nemcsak szépérzékünket birizgálják, a szemét csúnya, egészségtelen is. S még nem is beszéltünk a szándékos rongálok- ről, a vandálokról, akik nemcsak szemeteléssel csúfítják, károsítják városunkat. Merthogy a szemetelés kárt okoz, aligha lehet kétséges. Káros, mert természetesnek láttatja ezt az állapotot s így azokat Bem feszélyezi, akik egyébként megkeresnél: a szemétkosarakat. Káros, mert a köz- tisztaság megteremtése sokkal többe kerül, s ezt együtt fizetjük meg. Lustaságunk, nemtörődömségünk ára ez, s nem is kevés. DIVATOS DOLOG r városgazdálkodási vállalatot szidni; miért nem csinálnak rendet? De aki látja, hogy gépek és emberek rendszeresen végigjárják az utcákat és tereket s alighogy távoztak, hamarosan újra szemét gyűlik a falak mellett s a virágágyásokban, talán elgondolkodik; együtt kellene tenni valamit. Hiszen kevés olyan .családi otthon akadhat a városban, amelyik koszos, rendetlen, szemetes. Vajon miért kezeljük másként közös otthonunkat? Miért, hogy a vendéglők, büfék környéke szeméttelepre hasonlít? Van egy javaslatom. Nem újkeletű dolog Gödöllőn az összefogás. Számtalan példát említhetnék, amikor a lakók együtt fogtak hozzá valamilyen közös feladathoz, s jól dolgoztak. Nem véletlenül szervezték meg a szocialista lakóközösségi mozgalmat sem. Ami egy tisztasági versenynek, vagy valami hasonlónak, megfelelő keretet adhatna. Társadalmi munkaakciókról is szép számmal szólnak tudósítások, szocialista brigádok, szülői munkaközösségek, KlSZ-alapszerveze- tek tagjai ajánlják fel szombatjaikat a köznek. Vajon ki húzódozna attól, ha mondjuk évente 2—2 órát a város tisztaságáért dolgoznánk? RENDEZZEN ki-ki, ősszel és tavasszal, esetleg ünnepeink előtt egy-két nappal, nagytakarítást, ahogy azt otthon is csinálni szoktuk. A lakótelepeken, az utcákban, az intézmények környékén, amikor már nem s amikor még nem borítja hó vagy latyak a járdákat, ágyásokat, hamar végezhetnénk. S aztán nem is lenne más dolgunk, mint vigyázni a rendre. Ehhez persze elegendő szemétkosár és tároló kellene, amit idejében ildomos üríteni. Nem ártana az sem, ha a notórius szemetelőkre, persze elsősorban a közterületekre gondolok, hiszen jobbára csak ők ellenőrizhetők hatóságilag, szigorúbb büntetéseket rónának. Egymásra pedig, mi, lakók vigyázhatnánk. Hiszen nem elég, ha új házak, utak, közművek épülnek. Tudatunknak, közösségi érzelmeinknek is épülnie kell. Ne veszekedjünk, ne civakodjunk, elég ha a magáról megfeledkezett szemeteiét szerényen figyelmeztetjük; elnézést, de mintha elvesztett volna valamit. EGYÜTT viszont talán így találhatjuk meg a tisztaságot. Szarvadi János Stromfeld A. sétány 9. folydogáló szennyes víz. Ma a korábbinál is sürgetőbb a patak medrének rendezése, hiszen modern tízemeletes lakóházak épültek mellé, amelyekben sok százan élnek. Hidak Mindezt alaposan megfontolva, a megyei tanács segítségét is kérve, tűzték napirendre a Rákos-patak ügyét a város vezetői. Ennek nyomán elkészítették a rendezési, szabályozási és hídépítési terveket, valamint a költségvetést. Az anyagi lehetőségeket figyelembe véve határozták meg a munkák ütemét. Csaba Antal üzemmérnökkel, a városi tanács mélyépítési főelőadójával a rendezéssel kapcsolatos közérdekű kérdésekről beszélgettünk. — A Rákos-patak szabályozása több oknál fogva is sürgetővé vált — magyarázta Csaba Antal. — A városra hulló csapadék jó részét is ez vezeti a Dunába, a nagyfokú szennyeződés és eliszaposodás különösen melegebb napokon okoz gondot. A 20—25 éve épült hidjai sem felelnek meg a mai forgalomnak és a megnövekedett terhelésnek. Csak két példát: a Lumniczer Sándor utcában egyirányúsítani kellett a forgalmat, az Ady Endre sétányon kitérő vált szükségessé, hogy az építkezések idejére ne kelljen a forgalmat elterelni. Betonlap — Az első ütemben négy új hidat építünk. A munkálatok már javában folynak. A 3-as úttól kezdve dél felé, Isaszeg irányába haladva az első tóig kell ebben az esztendőben végezni a szabályozással. A munka nagyságára jellemző, hogy 22 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A parkon keresztül folyó szakaszon betonlapokkal burkolják a medret. Az idén 8 és fél millió forintot költenek erre a célra. Jövőre, amikor a Szőlő utcáig jutnak el a patak rendezésével, újabb milliókat fizetnek ki. De még akkor sem beszélhetünk arról, hogy a munka befejeződött, hiszen a forrás- vidék innen még messze van, ráadásul a Lumniczer utcától két mederben folyik tovább a patak, két forrás táplálja. A munkák kivitelezője a Galgamenti Vízügyi Társulat, amelynek eddigi munkájával elégedettek vagyunk, szerencsénkre nagyon jó kollektívát sikerült megbízni a szabályozással. Veszély A mederrendezés a kacskaringók megszüntetését is jelenti, az egyenesítéssel meggyorsítják a víz folyását, ami igen lényeges. Szólni kell arról is, hogy a Rákos-patak szabályozása során bizonyos magánkézben levő földterületeket is igénybe vesznek. A tulajdonosok megértése elősegítheti Gödöllő évtizedes gondjának megoldását Sokan élnek még, akik jól emlékeznek a patak áradásaira, amikor például a Kazinczy és Szőlő utcában éjjel kellett kiköltöztetni családokat. A patak medrének rendezésével mindenfajta veszélynek elejét veszik. Csiba József Erősödő versenymozgalom Tovább erősödött a gödöllői Városgazdálkodási Vállalatnál a munkaverseny-mozgalom. Tavaly a versenyben * részt vevő dolgozók aránya a megelőző év 37 százalékáról 46,5 százalékra emelkedett. A versengő brigádok száma tizennyolc. Ezek közül az 1976. évi tizeneggyel szemben tizenhatan nyerték el a szocialista címet. Jócskán emelkedett a kiváló munkáért kifizetett jutalom összege. A múlt évben 68 ezer forintot fizettek ki ilyen címen, 1976-ban csak 42 ezret. Anyakönyvi hírek Született: Gódor István és Sebestyén Margit: István, Bajkai Sándor és Hatnál Ilona: Zsuzsanna, Gróf Gábor Mihály és Varga Margit: Gergely és Anikó, Gábor Áron és Tusán Éva Dorottya: Richárd Áron, Győri László és Baksa Mária: László, Podmaniczki József és Lázár Mária: József, Gódor József és Tóth Mária: Balázs, Tóth Mihály és Krima Mária: Mariann, Tóth Dezső és Imre- fi Piroska: Eszter, Vitális Sándor József és Mike Róza: Tamás, Kuti János és Juhász Mária Anna Mária nevű gyermeke. Névadót tartott: Laszkó István és Szécsi Ildikó: Ildikó Dorottya, Simon Róbert és Nagy Marianna: Péter, Papp Gyula és Nagy Rozália: Péter, Varga András és Nagy Julianna: Beáta, Szabó Zoltán és Botlik Margit: Andrea Ágnes, Lados Mihály és Pozsár Éva: Mihály, Lencsés Csaba és Tóth Ágnes: Balázs, Lencsés György és Polusin Katalin: Gergő nevű gyermekének. Elhunyt: Balogh Ferencné, Jurka Mária Franciska, Gödöllő, Észak utca 4, Mészáros Éva, Gödöllő, Szabadság út 19. Miklós Ilona Katona Ilona, Gödöllő, Fürdő utca 13., Pásztor Andrásné Király Erzsébet, Gödöllő, Dalmady Győző utca 1. Falugyűlések Közös ügy, közös megoldás Elismerés a társadalmi munkásoknak Az elmúlt hetekben a járás valamennyi községében megtartották a falugyűléseket. A tanácsok vezetői ismét hasznos tapasztalatokra tettek szert, megismerték a lakosság véleményét és igényeit, tudomásul vették az elismerő szavakat és gondosan följegyezték a jogos panaszokat. A legtöbb tanácskozáson részt vett a járás valamelyik felelős veze- -i4je, így közvetlenül tudomást szerezhettek az égető gondokról és a sürgősen megoldandó feladatokról. A falugyűléseken elhangzott beszámolók általában önkritikusak voltak. Talán egy kicsit kevesebb szó hangzott el az eredményekről és több a teendőkről. A tanácselnökök őszintén elmondták, mire telik, mire nem, mely feladatokat tekintik elsődlegesnek, melyek sürgősek, amelyek miatt háttérbe szorítanak más, egyébként jogos igényeket. A lakosság megértette, hogy az út- és járdaépítést megelőzi a tantermek építése, a közvilágításnál jelenleg fontosabb a gyermekintézmények fejlesztése, némely kommunális beruházás megelőzi a lakásépítést, stb. Minden bizonnyal a nyílt tájékoztatás is hozzájárult ahhoz, hogy az idén lezajlott falugyűléseken többnyire közügyekről, sokakat érintő kérdésekről mondtak véleményt a hozzászólók is. így Pécelen is, ahol majdnem kétszázan voltak a gyűlésen. Megértették, hogy nem lehet a község minden utcáját szilárd burkolattal ellátni, még akkor sem, ha csapadékos időkben néhány utca járhatatlan, mert előbbre való a tanterem építése és a bölcsőde bővítése. Kétségtelenül igaz, hogy a közvilágítást is javítani kellene, de mégis fontosabb a központi orvosi rendelő felépítése, még akkor is, ha ezzel némely egészségügyi dolgozók nem értenek egyet. Többen mondták el, s még többen értettek ezzel egyet, hogy továbbra is társadalmi összefogásra van szükség, az utcák és járdák építéséhez, amelynek eddig is szép példáit láttuk Pécelen. Nagyobb gondot kell fordítani a már meglévő portalanított utcák karbantartására, ezt sem lehet teljes egészében a tanácsra hárítani. A környezetvédelem, az utcák tisztántartása, a szemét eltakarítása minden lakosnak személyes érdeke. Pécelen változatlanul gond a szociális követelményeknek nem megfelelő települések felszámolása, amelyre a nagyközségi tanács megtette az intézkedéseket. A falugyűlésen többen elismeréssel szóltak a tanács és a tanácstagok munkájáról és mindazokról, akik társadalmi munkával is segítették a község fejlesztését.. Az önkéntes munka értéke 810 ezer forint volt 1977-ben. A. L Elsősegélynyújtó-verseny Győztek a gimnazisták Az iskolában folyó vöröskeresztes munka fontos része az elsősegélynyújtásnál nélkülözhetetlen tudnivalók megismertetése. A tanultakról versenyeken, vetélkedőkön adnak számot a diákok. így a napokban rendezte meg a Vöröskereszt városi-nrezetősége a városi-járási középfokú oktatási intézményekben tanuló diákok elsősegélynyújtó versenyét. A vetélkedőnek a 202. Ipari Szakmunkásképző Intézet adott otthont. A kellemes környezetben öt csapat versengett az első helyért, ami egyben a megyei döntőben való részvételt is jelenti. Nem volt könnyű dolga az egészségügyi szakemberekből álló zsűrinek, mert a csapatok tagjai alapos felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Végül is az aszódi gimnázium csapata szerezte meg az első helyet, a városiak versenyében a gödöllői Török Ignác Gimnázium csapata bizonyult a legjobbnak. Az április 29-én Vácott rendezendő megyei elősegélynyújtó versenyen ők képviselik majd Gödöllő város és járás középiskolásait. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Kézilabda, sakk, torna Aszódi diákok sikere A Budapesten lezajlott országos középiskolás sakkbajnokságon Pest megyét az aszódi gimnázium leánycsapata képviselte. Első komolyabb versenyükön fél ponttal lemaradva, a 18 résztvevő csapat között a 6—11. helyen végeztek. A csapat tagjai: Matej- csők Erzsébet, Szűcs Éva, Schnell Éva, Kiss Margit, Babinszki Katalin. ★ A gimnázium fiú kézilabdacsapata megnyerte a megyei bajnokságot és bejutott az Negyven asszony gondozza Hetven hektár paradicsom Csömörön A Szilasmenti Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet csömöri kerületében a palántanevelő telepen negyven asszony, négy brigádba tömörülve, végzi a zöldségtermesztés nélkülözhetetlen műveletét, a hajtatást. Az idén hetven hektáron termelnek paradicsomot, s a negyven asz- szony neveli az ehhez szükséges palántát. Pontosabban azt is vállalták, hogy a palántákat elültetik, egész évben gondozzák, és be is takarítják a termést. Már előkészítették vetésre a nyolcvan holland melegágyat. A telepen saját szükségleteiken kívül a cinkotai kerület tízhektárnyi paradicsomföldjére is megtermelik a palántát, sőt, az előző évhez hasonlóan, körülbelül negyven hektárra mintegy egymillió- kettőszázezer palántát nevelnek fel a püspökhatvani Gal- gavölgye téesznek. A két szövetkezet által kötött szerződés lényege az, hogy a palántákért cserébe a galgavölgyiek a beérett paradicsomot a csömöri léüzembe szállítják. Csömörről hatvan hektár, a Gal- gavölgye tsz-ből a 100 hektár területről betakarított paradicsom magját tőkés exportra szállítják. országos területi döntőbe, ahol legközelebb a salgótarjániakkal játszanak a 12-be való bejutásért. ★ Jól szerepelnek a gimnázium tornászlányai. Pest megyét képviselve a makói területi versenyen hét résztvevő csapat közül a negyedik helyen végeztek. Egyéniben Csorba Ilona bejutott az országos döntőbe. A szegedi versenyen kicsit lámpalázasan versenyzett és 14. lett. Döntőbe jutása azonban szép siker. Labdarúgás Vácszentlászlón a gyöngyösiek Ma, április 19-én, szerdán délután 3 órakor az NB III-as Gyöngyösi Spartacus labdarúgócsapatát látja vendégül a vácszentlászói sportkör. A két sportkör közötti jó kapcsolat jele ez a barátságos mérkőzés is, amelyet az újabb bajnoki fordulóra való felkészülés jegyében vív a két csapat — Májusban bemutató. A gödöllői városi tanács családi és társadalmi ünnepeket rendező irodája pályázatot hirdetett névadó ünnepségeken előadható műsorok szerkesztésére és összeállítására. A pályázó úttörők műsoraiból májusban verseny- szerű bemutatót tartanak.
