Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-19 / 91. szám

1978. Április i9., szerda (W Heti jogi tanácsok • Mikor emelkedik Jogerőre a .egyelmi úton történt át­helyezés? Még mindig tapasztaljuk, hogy sok helyen figyelmen kí­vül hagyják a Munka Törvény, könyvének azt az előírását, hogy a dolgozó és a vállalat kö­zötti munkaszerződést, egyes, meghatározott esetektől elte­kintve (például a bérrendszer megváltozása) csak közös meg­egyezéssel lehet módosítani. Ide sorolható az az eset is, amikor az egyik munkahelyről a másik munkahelyre vagy más munkaikörbe történik a dolgozó áthelyezése. Sok eset­ben úgy akarják kikerülni a törvényes rendelkezést, hogy átirányításnak nevezik azt, ami tulajdonképpen áthelyezés. Azt, hogy mi a különbség az átirá­nyítás és az áthelyezés között, már néhány ügy kapcsán meg­írtuk. Arról is szóltunk, ha a dolgozót változó munkahelyre vették fel, akkor nem kifogá­solhatja, hogy hozzájárulása nélkül egyik munkahelyről a másikra tették át. Természete­sen az előhb említett áthelye­zési formáktól lényegesen más jellegű a fegyelmi úton való áthelyezés. Ehhez fegyelmi el­járás lefolytatása kell, és kell, hogy legyen fegyelmi vétség, amelyben a dolgozót elmarasz. talták. A kiszabott fegyelmi büntetésnek arányban állónak kell lenni az elkövetett fegyel­mi vétség súlyával, és még fi­gyelembe kell venni a helyi körülményeket is. Egyik olvasónk azzal keresett fel bennünket, hogy munkahe­lyén alaptalan, koholt vádak miatt megingott irányában a bizalom, és ideiglenes jelleggel áttették egy másik munkahely­re. Ebben nem határozták meg az időtartamot, egyébként fi­zetése, munkaköre változatlan. Közben fegyelmi eljárást in­dítottak ellene és az igazgató döntése szerint maradnia kell véglegesen azon a munkahe­lyen, ahová átirányították. A határozat ellen panasszal élt, panaszát azonban a vállalati munkaügyi döntőbizottság el­utasította. Ezt követően olyan értesítést kapott, hogy 3 napon belül a határozatot végrehajtja a vállalat, és az utóbbi munka­helyét most már véglegesnek tekintik. Olvasónk ezt sérelmezi, és azt kérdezi, hogy a munkaügyi döntőbizottság határozata alap­ján jogerős-e a fegyelmi áthe­lyezés, vagy nem. A munkaügyi döntőbizott­ságnak a határozata rendel­kező részében fel kell hívnia a felek (a dolgozó és a vállalat) figyelmét, hogy ez ellen a dön­tése ellen a jogosultak 30 na­pon belül keresettel fordulhat­nak a munkaügyi bírósághoz. Amikor olvasónk felkereste a vállalat illetékes vezetőit, a fe­gyelmi jogkör gyakorlóját, azt a felvilágosítást kapta, hogy a munkaügyi döntőbizottság ha­tározatával a vállalati eljárás lezárult, a döntés jogerős lett, és bár a bírósághoz fordulhat keresettel, de ez nem befolyá­solja a döntésük jogerejét. A vállalati felvilágosítás csak nagyon kis részben állja meg a helyét. Annyiban talán, hogy a vállalat elhatározása végleges ebben a kérdésben, Tészjikről lezártnak tekintik az ügyét, de nem így áll ez a dol­gozói oldalról, a dolgozó vé­delme szempontjából. Ha a dolgozó nem nyújt be keresetlevelet 30 napon belül a munkaügyi bírósághoz, akkor valóban jogerős és végrehajt­ható a vállalati munkaügyi döntőbizottság határozata, a vállalati intézkedés. Ha azon­ban a dolgozó mégis keresettel támadja meg az említett in­tézkedést, akkor nem lehet be­szélni a határozat jogerejéről, meg kell várni a munkaügyi bí­róság döntését. Ha a munka­ügyi bíróság nem látja bizo­nyítottnak a fegyelmi vétség el­követését, vagy aránytalannak tartja a kiszabott fegyelmi bün­tetést, azt megváltoztathatja. Tehát a vállalatnak a 30 na­pot mindenképpen be kell vár­nia, és ha keresetlevelet nyúj­tott be a dolgozó, akkor még továbbra sem hajthatja végre a fegyelmi büntetést. Tapasz­MOZIMŰSOR április 2o-tol április 26-ig CEGLÉD, Szabadság 20—23; délutáni előadáson• Csendes-Óceán kalózai 20—23: Előkelő alvilág** 24—26; délutáni előadáson: Kincses sziget 24—26: Pillangó I—II.*** CEGLÉD, Mese 20—23: Michaela a hóviharban 24—26: A léggömb CEGLÉD, Művész 20—23: Egy csepp méz** 24—26: Utolsó nyár* GÖDÖLLŐ 20—21: Kálvária 22—23: Aranyvadászok 24—26: Ilyenek voltunk 26: Éjszakai vonat* SZENTENDRE 20—21: Aranyvadászok 22—23: Magas szőke férfi visszatér 24—25: Városok és évek I—II. 26: Parázsló évek krónikája I—n. VÁC, Kultúr 20—21; délutáni előadáson: Ludas Matyi 20—21: Filmregény* 22—23: Kincses sziget 24—26: Aranyvadászok ABONY, Szabadság 20—21: A csavargólány* 22—23: Városok és évek I—II. 24—26: Különben dühbe jövünk ABONY, Mese 22—25: A kis teve és a csacsi ABONY, Művész 22—25: Idealista* BUDAÖRS 20—23: K.O. 24—26: Vadember* DABAS, Kossuth 20—21: Cirkusz a cirkuszban 22—23: Mágnás Miska 24—25: Egy eladott élet* DUNAHARASZTI 20—23: Meghívás egy gyilkos vacsorára* 24—25: Sivatagban őserdőben I—II. DUNAKESZI, Vörös Csillag 20—21: Kincses sziget 22—23; délutáni előadáson: Ludas Matyi 22—23: Filmregény* 24—25: A csavar~ólány* 26: Parázsló évek krónikája I—II* DUNAKESZI, Rákóczi 20—21: A mi csendes emberünk 22— 23: Bankrablás 24— 25: A szabadság katonái I—IL ÉRD 18—20: Különben dühbe Jövünk 23— 24: Egö pajták* 25— 27: Menyasszony a zsákban FŐT 20—21: Gulliver utazásai 22—23: Fény az akasztófán 24— 25: Filmregény* GYAL 20—21: Akasztani való bolond nő* 22—23: Egy eladott élet* 24—25: Cirkusz a cirkuszban KISTARCSA 20—21: Csak egy asszony •. .• 22—23: Tisztes honpolgárok** 23; első előadáson: Dundiorr és társai 24—25: Apám néhány boldog éve NAGYKATA 20—23; délutáni előadáson: Bosszúállók újabb kalandjai 20—23: A kék katona*** 24—26: Cirkusz a cirkuszban PILISVOROSVAR 20—21: Bizalmi állásban* 22—23: Fekete rák ollójába»' 24—25: Lila ákác POMAZ 20—21: Tisztes honpolgárok** 22—23: Keresztapa másik arca* 24—25: A fekete kalóz RÁCKEVE 20—*1: Keresztapa másik arca 22—23: Csak egy asszony* 24—25: Meghívás egy gyilkos vacsorára* SZIGETSZENTMIKLÖS 20—23: A fekete kalóz 24—25: Gyémánt Lady * 14 éven aluliaknak nem ajánlott! •• Csak 16 éven felülieknek! •*• Csak 18 éven felülieknek! talataink szerint több vállalat, nál előfordult, hogy mivel a maguk részéről véglegesnek, lezártnak tekintették az ügyet, nem törődve azzal, ml lesz a munkaügyi bíróság döntése, a dolgozó helyére egy másik dolgozót vettek fel, és amikor a munkaügyi bíróság hatályta­lanította a vállalati intézkeaést, a legnagyobb probléma előtt álltak, mert vissza kellett he. lyezni a dolgozót eredeti mun­kahelyére. • Hogyan lebet megszün­tetni a rokkantsági nyugdíjas dolgozó munkaviszonyát? Ügy lehet megszüntetni, mint bármely más dolgozo munkaviszonyát. Ha tehát ez­zel ellentétesen történik, akkor az törvénysértő. Sajnos ellen té- tes gyakorlat sok helyen mu­tatkozik. Az egységes es helyes döntés éruetíéoen aooól kell ki­indulni — mondja a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiu­mának állásfoglalása — hogy a rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett dolgozó esetében nem áll fenn az Mt. V. 26. §-ának b. pontja szerinti védettség, hely­zete ugyanis jelentősen külön­bözik az említett rendelkezés szerint felmondási védelem alatt álló, beteg dolgozókétól. Ez azt jelenti, hogy amíg a be­teg dolgozónak táppénzes állo­mányi ideje alatt és azt köve­tően 15 napon belül felmonda­ni munkaviszonyát nem lehet, ugyanekkor a táppénzre nem jogosult, de még mindig beteg dolgozó, — ha rokkant nyugál­lományba helyezik, és emiatt felmondja a vállalat a munka- viszonyát — nem hivatkozhat a felmondási védettségre. En­nek indoka lényegében az, hogy éppen azért helyezték rokkant­sági nyugdíjba, mert munka­végzésre nem képes, a munkát nem is vette fel a vállalatnál, táppénzre pedig már nem jo­gosult (eltelt az egy, illetve két év), tehát valamiképpen ren­dezni kell a dolgozó helyzetét. Eszerint a vállalat felmondhat­ja a rokkant dolgozó munka- viszonyát, de megteheti azt is, hogy részére fizetés nélküli sza­badságot ad. Ugyanakkor a dolgozó nem köteles a munka- viszonyát megszüntetni. Ha pe­dig a vállalat a nála üzemi bal. eset vagy foglalkozási beteg­ség miatt megrokkant dolgozó munkaviszonyát a rokkantsági nyugdíj megállapítására tekin­tettel megszüntette, munkaké­pessé válása után a vállalat az Mt. 19. §-ának (1) bekezdése alapján köteles öt újból alkal­mazni. Megemlítjük még azt is, hogy a megrokkant dolgozó munkaviszonyának felmondása esetén, csökkent munkaképes­ségének megfelelő munkát vállalhat, és emellett — a nyugdíjjogszabályok szerint — rokkantsági teljes vagy rész. nyugdíjat kap. A beteg (kere­sőképtelen) dolgozó esetében ez a lehetőség nem áll fenn, mert a betegség (keresőképte­lenség) ideje alatti munkavál­lalás tilos. Dr. M. J... A Legfelsőbb Bíróság döntései Használt autók adásvételéről A forgalmi érték megállapítása Használt autók vásárlásá­nál gyakori, hogy a vevő ké­sőbb azt hiszi: többet fizetett, mint amennyit kellett volna, és ezért pert indít. Az utóbbi időben több ilyen ügyben hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy tisztviselő hatvanezer forintért használt autót vett. A kocsi többször javításra szorult, ezért az eladót írás­ban fölszólította: a vételár­ból húszezer forintot, a kifi­zetett javítások ellenértéke­ként pedig hatezer forintot térítsen vissza. Felhívása azon­ban eredménytelen maradt, mire pert indított ellene. Ke­resetében előadta: nem tud­ta, hogy az autó az eladás előtt karambolozott. továb­bá műszaki és forgalmi érté­ke a vételkor csupán negy­venkétezer forint volt. Mind­ezek miatt a vételárnak hu­szonhatezer forinttal törté­nő leszállítását kérte. Az elsőfokú bíróság által kihallgatott szakértő az autó vételkori műszaki értékét ötvenkétezer, forgalmi érté­két negyvenhétezer forint­ban állapította meg. A bí­róság ítéletében kimondta: a kocsinak az adás-vételi szer­ződés megkötésekor rejtett hibája volt. Az eladó ezért 19 ezer forintot köteles visz- szafizetni. Fellebbezésre a másodfokú bíróság a kere­setet elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy a vevő igé­nyét — a hibák felfedezé­sétől számított nyolc nap alatt — nem érvényesítette, hanem csak három hónap­pal később, tehát elkésett. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a másodfokú íté­letét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hoza­talára utasította. , A döntés indokolása sze­rint az eljárt bíróságok csu­pán azt vizsgálták, hogy a ve­vőnek a hibás teljesítésre alapozott igénye mennyiben helytálló. Figyelmen kívül hagyták azonban, hogy a szer­ződést feltűnő értékarányta­lanság címén is megtámadott­nak kell tekinteni. Ezért a bíróságok kötelesek lettek volna őt ennek lehetőségé­től tájékoztatni. Ez á mu­lasztás eljárási szabálysér­tés. A bíróságok tehát nem vizsgálták, hogy a szolgálta­tás és ellenszolgáltatás kö­zött — a szerződés idején — feltűnő értékaránytalanság mutatkozott-e. Annak a kér­désnek elbírálásánál, hogy ez megállapítható-e, nem a gépkocsi műszaki, hanem for­galmi értékéből kell kiindul­ni. Ez utóbbira vonatkozó részben azonban a szakvéle­mény nem megalapozott. A forgalmi érték ugyanis eltér­het a műszaki értéktől, an­nál alacsonyabb vagy maga­sabb összegű is lehet. Ezt el­sősorban a hasonló autók tényleges értékesítésekor el­érhető vételárak figyelembe­vételével lehet megállapíta­ni. — A gépkocsi forgalmi ér­Tíz nap rendeletéiből A vetőmagvak és egyéb sza­porítóanyagok, valamint a te­nyészállatok felvásárlási árá­ról szóló 28/1975. (XII. 28.) MÉM—AH. számú rendelet módosításáról a 2/1978. (III. 31.) MÉM—ÁH. rendelet rendelke­zik. (Magyar Közlöny 20. szá­ma.) Az üvegpalackok betétdíjá­ról, forgalmáról ugyanitt je­lent meg a 2/1978. (III. 31.) ÁH.-rendelkezés^ A belkereskedelemről 1978. évi I. törvényt a Magyar Köz­löny április 6-án kiadott 22. száma tartalmazza. Az egyes kifizetések után járó kivételes nyugellátásról szóló 38/1971. (XI.. 28.) Korm sz. rendelet kiegészítéséről a 22/1978. (IV. 7.) MT. rendelet rendelkezik. Az üzemi víz- és csatorna­használati díjak megállapítá­sára vonatkozó szabályok mó­dosításáról az 1/1978. (IV. 7.) OVH—AH. sz. rendelkezés in­tézkedik ugyanitt. A tájvédelmi körzetek léte­sítéséről, bővítéséről az Orszá­gos Környezet- és Természet­védelmi Hivatal elnökének határozatait az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 16. számá­ból ismerhetik meg. Pest me­gyét közelebbről az 1/1978. OKTH. számú határozat érinti, amely a Pilisi Tájvé­delmi Körzet létesítésével kapcsolatos. A szolgálati lakás szolgálati jellegének megszüntetése ese­tén, a lakásban lakó bérlő jogviszonyának alakulásáról az 1/1978. ÉVM—PM. számú közlemény a Pénzügyi Köz­löny 8. számában jelent meg. tékének tisztázása érdeké­ben a szakértőt fel kell hív­ni véleménye kiegészítésére és a szükséges felvilágosítá­sok megadására — hangzik tovább a határozat. — Ameny­nyiben pedig ez nem vezet­ne eredményre, úgy más szakértő közbenjöttével, il­letve az összehasonlító for­galmi adatok beszerzésével kell tisztázni, vajon a kocsi­nak mi volt a valóságos for­galmi értéke. Kisebb kocsik iránt nagyobb a kereslet hozatala­Három évvel ezelőtt egy műszerész, vidéki tulajdonos­tól, autót vásárolt. Az üzem­bentartói minőségét azonban a forgalmi engedélybe nem jegyezték be. Később a ko­csit 17 ezer forintért egyasz- szonynak eladta. Tekintettel arra, hogy a forgalmi enge­délyben még ekkor is a ko­rábbi vidéki tulajdonos neve szerepelt, az adás-vételi szer­ződésben is eladóként őt tüntették fel, míg a szerelő csak mint az illető megbí­zottja járt eL Az asszony a vételárat kifizette. Az autó azonban többször javításra szorult, s ennek tízezer fo­rintot kitevő költségének visszafizetéséért, majd a szer­ződés érvénytelenségének megállapításáért, a műsze­rész ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy a kocsi ér­téke jelentősein alatta ma­radt a vételárnak. A városi bíróság által ki­hallgatott szakértő szerint ez a különbség ötezer forintot tesz ki, ezért a bíróság a mű­szerészt ennek az összegnek visszatérítésére kötelezte. Fel­lebbezésre a másodfokú bíró­ság a keresetet elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy nem fogadta el a szakértői véle­ményt. Rámutatott arra is, hogy kisebb autók iránt — tekintve, hogy üzembentar- tásuk kevesebb költséggel jár — nagyobb a kereslet, tehát a vételár a forgalmi érték­kel arányban áll. Törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság ezt az ítéletet hatá­lyon kívül helyérte és a má­sodfokú bíróságot új eljárás­ra és új határozat ra kötelezte. A döntés indokolása sze­rint a szakértői vélemény megállapította: a tízéves, többször szakszerűtlenül ja­vított, felújításra szoruló motorral, sebességváltóval, futóművekkel rendelkező gép­kocsi forgalmi értéke az el­adásikor a 12 ezer forintot sem érte el, illetve a piaci viszonyokat figyelembe vé­ve, ez az érték csak maxi­mumként jelölhető meg. Ál­láspontjának igazolása céljá­ból arra is hivatkozott, hogy a gépkocsi „kifutott” típusú, általános felújításra szorul, és ez minden — egyébként is nehezen beszerezhető — al­katrészére vonatkozik. — Nem meggyőző a má­sodfokú bíróságnak az az ok­fejtése, amely a szakvéle­mény félretételét azzal indo­kolja, hogy a szakértő egy szaklapban megjelent táblá­zat alapján számította ki a forgalmi értéket. Arra pedig, hogy a kisebb kocsik iránti keresletet a szakértő a véle­ményadásnál. figyelmen kí­vül hagyta volna, nincs adat. Amennyiben a másodfokú bí­róságnak a szakértő vélemé­nyével kapcsolatban aggálya merült fel, vagy azt hiá­nyosnak tartotta, módjában állott volna őt a szükséges további felvilágosítások meg. adására felhívni, esetleg más szakértőt véleményadásra felkérni — hangzik továbbá határozat. — A jogerős íté­let tehát megalapozatlan, ezért hatályon kívül kellett helyez­ni. A vállalatok figyelmébe Ál szervezés vagy átszervezés? Négyszáznál több munkaügyi per Járta meg tavaly a Legfelsőbb Bíróságot. Jónéhány bonyolult ügyben született elvi iránymutatást tartalmazó határozat, állásfoglalás. E fontos eseti döntéseket jól Is­merik az ország munkaügyi Ítélkező tanácsai. A legfóbb bírói fórum azonban úgy látta helyesnek, hogy az érintett vállalatok, intézmé­nyek, termelőszövetkezetek ezreihez is eljuttatja ezeket. Milyen főbb tapasztalatokat ajánlanak a munkahelyek figyelmébe? — erről tájékoztatta dr. Nagy Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kol­légiumának vezetője Gyri Margitot az MTI munkatársát. — A munkaügyi ítélkezés­ben a jog helyes alkalmazá­sával kívánjuk előmozdítani a munkaügyi demokrácia fej­lődését. Sajnos, tavaly is elő­fordult, hogy jelentéktelen okból, ám formailag kifogás­talan érveléssel annak mond­tak fel, illetve azt vonták fe­gyelmi felelősségre, aki a vál­lalati vezetők működését bí­rálta, vagy ellenük különfé­le visszaélések miatt bejelen­tést tett. A bíróság természe­tesen megvédte a dolgozók ér­dekeit. Határozatban kellett ki­mondanunk például azt, hogy a vállalat, felmondással, csak a valóságnak megfelelő ala­pos ok miatt szüntetheti meg a munkaviszonyt. A viták el­döntése előtt art is megnyug­tatóan tisztázni kell, hogy belső átszervezés vajon nem álszervezés-e? Mivel arra is volt példa, hogy a szervezés korszerűsítését csupán alibi­nek használták a bírálat jo­gával élő nem kívánatos em­ber eltávolítására. Szerencsé­re csökkenőben vannak a dol­gozók véleményének elfoj­tása körüli perek. Félreértés ne essék: felléoünk a hatal­mával visszaélő vezetők el­len. de támogatjuk azokat, akik viszont azért „népsze­rűtlenek”. mert szigorú fe­gyelmet követelek, s hak“l\ iszákos, naolonó beosztott iái­kat alkalmasakkal vá,Hák fel. — Jól tudiuk: a pontos lel­kiismeretes munka — még sok helven hiánveikv a mun- knf enyelem lazasingi t-on?er- **<ÍU a kamív h»'au mun- kqnélkülispnof A fpl zet’enségek iránti liberá’is, elnéző magatartás rombolta a vállalaton, intézményen be­lüli légkört, munkaerköl­csöt. Ezért Is érthetetlen szá­munkra, hogy a munkahelyi vezetők miért nem élnek kö­vetkezetesebben a jogi fe­gyelmező eszközök lehetősé­geivel. A munkafegyelem szi­lárdításáért bíróságaink egyet tehetnek: gondoskodnak ar­ról, hogy aránytalanul sú­lyos, vagy enyhe büntetést ne szabjanak ki. — Törvényeink arra köte­lezik a munkáltatót, hogy tervszerűen javítsa a mun­kakörülményeket, s tegyen meg mindent a dolgozók egészségét és biztonságát fe­nyegető veszélyek elhárítá­sáért. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsai igyekeznek elejét venni minden olyan mesterkedésnek, amellyel egyik-másik helyen a megsé­rült dolgozóra akarják áthá­rítani a felelősséget a bal­esetért. Tavaly is megtör­tént, hogy néhány vállalat —- indokolatlanul — elzárkózott a kártérítés elől. Hosszadal­mas viták végére tett pon­tot a munkaügyi kollégium, amikor egyértelműen a mun­káltató felelősségét jelölte meg. — Sok a baj a védőeszközök használatának értelmezésé­vel is. A bíróságoknak hasz­nos útmutatással szolgál egyik eseti döntésünk. amelyben kimondtuk: nem vétkes az a balesetet szenvedett dolgo­zó. aki a kötelező, de alkal­matlan. hordhatatlan védő­eszközt nem használta. Ter­mészetesen kármegosztásnak sincs helye, tehát a vállalat te’ies felelősséggel tartozik — hangsúlyozta befejezésül dr. Nagy Zoltán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom