Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-02 / 78. szám

«rfl» wart 1978. Április 2., vasárnap Lignitlelet Barnaszénkutatás Zsámbék térségében is Hatalmas mennyiségű ligni­tet fedeztek fel a földtani ku­tatók Észak-Magyaronszágon, Gyöngyös és Füzesabony Akö­zött. A felderítő vizsgálatok arra utalnak, hogy a nagy ki­terjedésű területen fekvő ér­tékes ásványvagyon külszíni fejtéssel gazdaságosan kiaknáz­ható és bőségesen elegendő bánmilyen, nagy teljesítményű hőerőmű ellátására. Nagy kiterjedésű, gazdag fe­kete kőszén vagyonnal számol­nak a szakemberek például Máza—Váralja—Mecsekná- ciasd környékén. Eddig érintetlen területen kezdik meg az idén a remény­beli bamaszénvagyon felderí­tő kutatását a Tatabánya köze. lében levő Héreg—Tarján, Baj­ra—Gyermely—Zsámbék tér­ségében, valamint Nógrádban. Sas ad Tsz Rajtra készen állnak a gépek A kukorica- és a lucerna termesz tés áll előtérben a kertészet után Üjabb termékeny földterü­lettel gazdagodott a Sasad Tsz, azzal, hogy ez év elején egyesült a tárnoki és diósdi termelőszövetkezetekkel. Az inkább csak belterjes kultúrá­val foglalkozó gazdaság így jelentős szántóterülettel nö­vekedett, amelyen elsősor­ban kukoricát, lucernát és egyéb takarmánynövényt ter­mesztenek majd, ahogyan azt eddig is tették a korábbi gaz­dák. Sikeres szemle Hogy ezek után mi lesz a profilja a Sasadnak? Terme­Soron kívüli munka — tervszerűen A mezőgazdasági üzemek — decemberi, viszonylag kis- mennyiségű műtrágya — ren­delésük, majd gazdálkodásuk alaposabb számbavétele után januárban felemelték igényei­ket. Ez rendkívüli felatokat je­lentett a nitrogénműveknek, mivel szabad kapacitását ad­digra már lekötötte export- rendelésekkel. A gyors szerve­zési intézkedések azonban a nagyobb program feltételeit is megteremtették, így a soron kívüli rendeléseknek is terv­szerűen tesznek eleget Az el­ső negyedévben több mint há­romszázezer tonna hármas műtrágyát, pétisót és karba- midot állítottak elő, vagyis jó­val többet, mint bármelyik ko­rábbi év hasonló időszakában. S a minőség javításában is re­kord eredmény született. Olyan talajtáplálékokat készítettek elő, amelyek hosszabb tárolás után sem tapadnak össze, a gördülékeny szemcsék megőr­zik jótulajdonságaikat. Ezt fő­ként a Zsiramin nevű kezelő­anyagnak köszönhetik, amely­nek gyártását ugyancsak meg­kezdték. Biztos beszerzési forrás Növekvő import a szocialista országokból A magyar ipar és külkeres­kedelem számára a szocialista közösség országai nemcsak szi­lárd felvevőpiacot, hanem biz­tos beszerezési forrást is jelen­tenek, s ennek a jelenlegi vi­lággazdasági helyzetben külö­nösen nagy a jelentősége. Tavaly kereken 137 milliárd forint értékű árut hoztunk be az európai szocialista országok­ból, 16 milliárd forinttal töb­bet, mint egy évvel korábban. E fejlődés azt is jelzi, hogy egyre több olyan terméket is be tudunk szerezni a szocialis­ta országokból, amit azelőtt tő­kés cégektől vásároltunk. E folyamatra hívja fel a figyel­met a Külkereskedelmi Minisz­térium is, amikor a vállalato­kat arra ösztönzi, hogy fokozottan tanulmányozzák » KGST-államok kínálatát Valamennyi szocialista or­szágban jó lehetőségek kínál­koznak az import fokozására. A Szovjetunióból az idén 7—3 százalékkal nő a behozatalunk, s fontos cél az is, hogy a töb­bi szocialista államból szárma, zó importunk is növekedjék. A megállapodások értelmében Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból és Romániából együttesen az idén 14 százalékkal több árut hozunk be, mint tavaly, mi­közben exportunk 11 százalék­kal nő. ily módon 20 százalékkal nö­velhetjük az idén szocialista gépimportunkat, mindenekelőtt azokét a berendezésekét, amelyeket szakosítási vagy kooperá­ciós egyezmények kereté­ben gyártanak. Az NDK tehergépkocsi szállí­tásai például feleslegessé teszik azonos teherbíró képességű jár­művek hazai gazdaságtalan gyártását, s jól kihasználhatók a híradástechnikában, a szá­mítástechnikában kialakult kooperációk is. A fogyasztási cikkek behozatalában 10 szá­zalékos növekedéssel lehet szá­molni. A Szovjetuniónak szinte va­lamennyi ágazata rendkívül fontos termékéket küld az idén is hazánkba, sőt több mint hétmillió tonna kőolaj, 4,4 mil­liárd kilowattóra villamosener­gia, gépiparunk anyagellátásá­hoz 650 000 tonna hengerelt áru, 15 000 tonna ráz, 11 000 tonna ólom és több más szí­nesfém érkezik a Szovjetunió­ból. Vaskohászatunk szinte tel­jes egészében szovjet vasérctét dolgoz fel. A Lada gépkocsik­hoz nálunk készülő 410 000 készlet részegység ellenében 38 500 személygépkocsi érkezik, amelynek 90 százaléka lesz La- da-típus, ezenkívül több mint 6000 tehergépkocsit és többszáz úgynevezett haszonjárművet is behozunk. szetesen megmarad első he. lyen a kertészkedés, a zöld. ség- és gyümölcstermesztés, de jelentősebb mértékben vesznek majd részt az élel­miszerellátásban. Ennek megfelelően kezdtek hozzá a tavaszi munkákhoz. Néhány nap és befejezik a fák metszé­sét, a permetezés is jól ha­lad, a fejtrágyázással pedig már készen vannak. A zöld­ségtermesztésben a paradi­csompalánta nevelésének első lépcsőiéként elvetették a mag­vakat. Végül, de nem utolsó sor­ban a téli javítási és felújí­tási munkák után, rajtba ké­szen állnak az erőgépek, ame­lyeknek szemléjét éppen a na­pokban tartották. A tárnoki traktorműhely udvarán mun­kára felkészített traktorok so­rakoznak. Feladatuk lesz mint­egy 4600 hektárt megművel­ni és segíteni az egyéb mun­káknál. A szövetkezet vezetői teljes biztonsággal néznek a csúcsidő elé, mert a birtokuk­ban lévő 45 traktor fedezet arra, hogy mindennel időben tudnak végezni. Vertikális gazdálkodás De vajon van-e elég ember ahhoz, hogy mindez valóra váljon? A Sasadban nem le­het különösebb panaszuk er­re sem. Ha több ember lenne, jobb lenne, mondják a veze­tők, de akik vannak, azokkal is teljesíteni tudják majd azt a szintet, amelyet kitűztek maguk elé. olyan belső rendszert kellett teremteniük, amely rugalma­san alkalmazkodik a hely­zethez. Erőpróba előtt Az egybekelés óta alig pár hónap telt eL Érthető, hogy kezdetben mindegyik fél némi tartózkodással szemlélte a másikat, de már kezd felol­dódni a hangulat, mert kör­vonalaiban látható, hogy nem fognak csalódni egymás­ban. Egyebek közt tán azért Is néznek bizakodással az esz­tendő elé a Sasad Tsz-ben, mert az elmúlt évek tapasz­talatai alapján tudják, hogy eredményeket csak összetartó, jól dolgozó kollektívával le­het elérni, összefogtak a ta­vaszi előkészületek utáni nagy, az igazi erőpróbára. Kalocsai Ildikó Megemlékezés a DKV-ban Bemutatkozott a Metyelica A felszabadulás utáni gyors gazdasági fejlődés tette lehe­tővé. hogy a hajdani kis fa­lu, Százhalombatta jelentős nek Tahitótfalu határában 10 hektáros törzstelepe van gorel- la, pochahondas, vesper és ri- vál fajtákból. Ezen a héten 50 hektáros területen Tahitótfalu. ban, Kisorosziban, Pócsmegye- ren és Szigetmonostoron meg­kezdték a szamócatelepítést. A palántákat a tagság igény sze­rint kapja a tsz-től, ők műve­lik a telepítést és szedik az Hogy honnét ez az opti- érett gyümölcsöt. A mostani mizmus? Kézenfekvő: most az Pa ántak övore fordulnak tér. .... .. . . more. A torzstelepen nincs ele­AífVPSU'iPc Iliim ?vf*m nk'AmaK , , , ­Szamócaielepítés A Kék Duna Szakszövetke­zetben 150 hektáron termelnek szamócát. Tavaly a 100 hektár termőterületről 145 vagonnal értékesítettek a Pest megyei Zöldértnél. A szakszövetkezet- szocialista várossá fejlődjön. Ennek a gondolatnak a je­gyében ünnepeltek tegnap dél­után a Dunai Kőolajipari Vál­lalat dolgozói. A felszabadu­lási megemlékezés után tar­totta első magyarországi fel­lépését a testvérimegyénkből, Omszkból érkezett népi együt­tes. A vendégeket Balázs Gé­egyesüiés után sem akarnak másképpen gazdálkodni, mint eddig. Miután a főváros ha­tárában tevékenykednek, ép­pen ezért egyfajta vertikális gazdálkodást alakítottak ki és termékeiket saját üzleteik­ben értékesítik. Ahhoz pedig, hogy az üzlet jól menjen, Utazó szakfőorvosok Anya- és csecsemővédelem a ráckevei járásban A gyermekekről, a legkisebb, a legérzékenyebb testűekről, a csecsemőkről beszélgetünk dr. Bacsa Antal járási főor­vossal, Ráckevén. — Minden dicsekvés nélkül, de igazi örömmel mondhatom — halljuk tőle, — hogy a cse­csemőhalálozás aránya tavaly olyan alacsony volt járásunk­ban, mint még soha. Jobb volt az országos, sőt a mindig ked­vező megyei átlagnál is. ösz- szesen 1913 élveszületett közül csupán két és fél százalék halt meg. Különösen kiemelkedő volt a múlt esztendő második féléve, amikor a csecsemőhalá­lozás még alacsonyabb, mind­össze 2,1 százalék volt. — Minek köszönhető ez a jó arány? — kérdezzük és a vá­lasz: Széles körű terhesgondozás — Elsősorban annak, hogy a jövendő kismamák csaknem kivétel nélkül rendszeresen részt vesznek a terhes tanács­adáson és megfogadják _amit a szakorvos, meg a védőnő mond nekik. De annak is, hogy öt, az egész járás területét bejáró szakfőorvos beállításával ki­szélesíthettük a terhesgondo­zást. Több a védőnő is. 1972- ben járásunkban 36 védőnő volt, múlt esztendőben már 41. Hat községben megszerveztük a gyermekkörzeti orvosi állást, ezzel korszerűbb lett a csecse­mők, de a nagyobb gyermekek egészségügyi ellátása is. Azok­ba a községekbe, ahol nincs gyermekkörzeti orvos, rendsze­res időközökben kimegy a gyermekszakorvos. — A védőnők túlterheltek munkával... — Kétségtelen. Nagyon sok idejük ment el azzal is, amíg körzetüket bejárták, hogy fel keressék a csecsemőket Ezért, hogy úgy mondjam, gépesítet­tük őket. Motorkerékpárt kap­tak, és így elértük, hogy mun­kaidejükből az úton töltött 20 százalékkal lett rövidebb. Va­gyis többet fordíthatnak a tényleges munkára, a csecse­mőkkel való foglalkozásra. Védőnők motoron — S vajon csökkent-e a ko. raszülések száma? — Valamelyest, de még min­dig magas. Tavaly az élveszü­letett csecsemők 10,1 százaléka jött idő előtt világra. Ennek a következménye az is, hogy viszonylag sok a retardált, a képezhetetlen gyermek. Rend­kívül nagy gondot okoz elhe­lyezésük az érintett családok­nak és nekünk is. Megjegyzem, hogy a Gödön nemrég megnyílt megyei egészségügyi gyermek- otthonban hatot sikerült elhe­lyezni. Gyermekotthoni elhe­lyezésre azonban még további 13 várakozik. Felújított tanácsadó-helyiségek Végül még azt is megemlíti a főorvos, hogy a ráckevei já­rásban sok községben korsze­rűsítették, bővítették az anya- és csecsemővédő tanácsadók helyiségeit. Ez is hozzájárul az eredményes munkához. Most még korai volna az idei cse­csemőhalálozás arányáról be­szélni, csak annyit jegyez meg: reméli, sőt az eddigiek alap­ján remélheti is, hogy az arány nem lesz magasabb a tavalyi­nál. Sz. E. gendő a pochahondas fajtából, ezért a szakszövetkezet a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz-től vett 700 ezer palántát. Ugyan­csak a tagság kérte, hogy a ri- vál fajtából is neveljenek több palántát a törzstelepen. Barcza Zsolt felvétele zárié, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára fo­gadta, a házigazdák nevében pedig Rátosi Ernő, a DKV igazgatója, a megyei pártbi­zottság tagja mondott köszön­tő szavakat. Az omszki Metyelica együt­tes nagy sikert aratott a szi­bériai tájat és népi kultúrát idéző műsorával. A közönség meleg szeretettel fogadta szí­vébe á csupa fiatalokból ál­ló műkedvelő csoportot. Jogosítványra várva Az MHSZ Szentendre váro­si és járási vezetősége mel­lett öt éve működik a gép­járművezető-képző kirendelt­ség. Az eltelt fél évtizedben tizenkét társadalmi és a hat főállású oktató irányításával 2000 szentendrei és szentend­rei járásbell lakos szerzett gépjárművezetői jogosítványt. Jelenleg Szentendrén negy­venkettőn vesznek részt a képzésben és százan várják, hogy besorolják őket a gép- járművezetői tanfolyamra. Reggelre kihűlnek a cipók Pékek és eladók a kenyérről Szántás, vetés, növényvé­delem szélben, esőben. Aratás, cséplés tűző napon, azután őrlés, majd dagasztás és sü­tés a forró kemencék mel­lett... így lesz a magból ke­nyér, az egyik legalapvetőbb emberi táplálék. Ügy tűnik, mégsem kap méltó megbe­csülést. Pest megyében egy- egy hét végén 4—5 vagon el­adatlan kenyeret gyűjtenek össze. Vajon a kereskedelem rendel a kelleténél többet, vagy a lakosság igényei in­gadoznak annyira, hogy nem lehet előre tervezni? Ezt vizs­gáltuk a budai járásban dr. Arató Andrásnéval, a Nyugat- Pest megyei Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat előadó­jával. Megváltozott igények — öt-tíz évvel ezelőtt a vá­sárlók pirosra sült, magasra kelt kenyeret kerestek. Most az első számú szempont, hogy meleg legyen — mond­ja —, s ez, sajnos a ml hibánk, a kereskedelemé és a sütő­iparé. Hiszen sehol a világon nem árusítanak a kemencé­ből épphogy kikerült, forró kenyeret Azelőtt nálunk sem volt szokásban, de az időköz­ben megnövekedett igénye­ket csak úgy tudja kielégíte­ni az ipar, ha folyamatosan szállít. A boltokban ma már elvárják a meleg kenyeret, sőt, sokszor el sem viszik a friss, de már hideg vekni­ket. — Hétfőn, kedden és szer­dán még tudunk meleg ke­nyeret adni, de hét végére már teljes kapacitással dol­goznak a pékek és éjjel is süt­nek, bizony, reggelre nek a cipók. kihűl­Szállítás és minőség — Mi viszont az utóbbinak örülünk. Ha a forró kenyeret begyömöszölik a kosarakba, ládákba, az összelapul, a gőz deformálja az egyébként ma­gasra kelt tésztát — mondja Boros László, a Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat 101- es, budaörsi üzemének egyik vezetője. A padló mozaiklap­jait vékony lisztfátyol fedi, amely meg-meglebben a sür­gő-forgó fehér sapkás, köté- nyes férfiak és nők léptei alatt. Oldalt hatalmas keve- rőkádakban készül a tészta, középütt a hosszú kemence egyik végénél egy pék rakja a formákból a kenyértész­tát a forróságba igyekvő sza­lagra. Majd hosszú kés villan, két-két metszés minden tész­tán, s az máris eltűnik az alagútkemencében. A túlol­dalon szedik ki a szebbnél- szebb, illatos kenyereket, s egy guruló állvány polcaira rakják. A legszélsők már itt, az állványon megsérülnek, mert a citopános kenyér hé­ja vékony, nem bír ki na­gyobb nyomást. Amelyik be­szakad, azt ki sem szállítják a boltokba. Ha csak megnyo­módik a kenyér, az üzletbe kerül, de lehet, hogy nem si­kerül eladni. A Budapest-környéki ke­nyerek általában jobbak, mint a fővárosiak, s ez alól még a Rákóczi sütöde kenyerei sem kivételek. A technológiai elő­írások szerint is több órát kell pihentetni, hűlni hagyni a kemencéből kivett kenye­ret, de sem hely, sem idő nincs a tárolásra. Budaörsön az 51-es számú élelmiszerüzlet vezetője Vas­tag Tibor, hétköznap 270—320 kilogramm kenyeret ad el, szombaton a kétszeresét, hús­vét előtt több mint háromszo­rosát rendelte. Naponta átla­gosan 10—20 kenyere marad meg, de megesik, hogy mind elfogy. Bár a kenyér szava­tossága 72 óra, előbb leírják. Legalábbis, ha másnap sem kel el, tovább nem is kínál­ják a vevőknek. Ily módon heti 70—80 kilogramm kenyér árát csökkentik kilónként 3,60-ról 2 forintra. (Ennyiért értékesítik a száraz kenyeret különböző célokra.) A 103-as boltban Vermes László mutat néhány kenye­ret: külsőre csúnyák, rán­cosak, laposak. Ezeket is for­rón hozták, s saját gőzük­ben megfőttek. Felvágva azonban kifogástalanok, a ve­vők mégsem viszik el szíve­sen. hisz nem tetszetős a kül­sejük. Favorit a Favorit? A Favorit fantázia nevű, műanyag fóliába csomagolt kenyeret Szentendrén lehet olykor — nem mindennap — kapni. Aki megkedvelte, hiá­ba keresi, nincs belőle folya­matosan a boltokban. Erről dr. Arató Andrásné a követ­kezőket mondja: — Fóliába csomagolni csak teljesen kihűlt kenyeret le­het. magyarul olyat, ami leg­alább 12 órát pihent sülés után. Mire a vevőhöz kerül, 24 órás lesz. Ha fölvágjuk, gyorsabban szárad a vágási felületnél, mint más kenyér, s a tartósí tótól kissé íztelen is. Ezért azután r— legalább­is azt tapasztaltuk — nem nagyon kedvelik a vásárlók. Cz. V. r I

Next

/
Oldalképek
Tartalom