Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-15 / 88. szám
Vetik a borsót háromszázötven hektáron A hét végén befejezik a zöldborsó vetését a nagykőrösi Mészáros János Termelőszövetkezetben. Eddig mintegy 350 hektáron került a földbe a vetőmag. Képünkön: a gépkezelők és a traktorosok ebédelnek. Az utolsó 21 hektár vetését kezdték meg a gépek. Barcza Zsolt felvételei nagykörös] JL A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1978. ÁPRILIS 15., SZOMBAT Ládagyártás — gondokkal Egész évben elegendő munkát Átalakuló szakma Mit készítenek a szűcsmesterek? Nagykőrösön sokan a régi szép szűcsmesterséget is a kihaló kisipari szakmák közé sorolják. Városunkban ugyanis a múlt években elhunyt mindkét körösi szűcsmester, Császár István és Fricska László. A műhelyeket mégsem zárták be. Császár Istvánnét, aki özvegyi jogon folytatja a munkát, Daimady Győző utcai műhelyében még a télen felkerestük, s láttuk, hogy szép szőrmés női télikabátot készített, és mint mondotta, egyéb szűcsmunkákat is vállal. Fricska Lászlónéval, aki szintén özvegyi jogon folytatja a munkát, a napokban beszélgettünk Tündér utcai műhelyében. — Csaknem két évtizede, 1959-ben költöztünk Kiskunfélegyházáról Nagykőrösre, s megszerettük a várost, a kő- ^rösiak megszerettek - - ■ bennünket — mondotta. — Télennyáron mindig akad munka. A vőnk, Kecskés Imre is megkedvelte a szakmát, és férjem halála után beállt tanulónak, s kellő gyakorlat után levizsgázik. — Mit készítenek legtöbbet? —- A közönség igényei nagyon megváltoztak. A régeb- ,ben keresett szőrmebekecs már nemigen kell senkinek. A mi vidékünkön subát és bundát sem csináltatnak. Szőrmesapka is kevés fogy. Nagyon divatba jöttek viszont a modern lakásokba a bőrdf- szítések. Kecske-, birka-, borjú- és egyéb bőrökből készülő díszek és ágyelők. Anyagot a körösiek és a vidékiek is sokat hoznak. Főleg tavasz és nyáridőben ezek kikészítése adja a legtöbb munkát. Ezért úgy látom, a szakma nem szűnik meg, csak átalakul. A fiatalok már nem szívesen tanulják', mert nehéz munka. A nagykőrösiek csak GEV- telepnek ismerik az 1975 óta jelenlegi helyén található üzemet. A valóságban a Gyümölcs-zöldség Göngyölegellátó és Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat nagykőrösi telepének hívják. Nem önálló üzem tehát a kis telep, mely például tavaly Pest megyében több mint négy és fél millió forint értékű göngyöleget, egyszerűbben szólva gyümölcsös ládát értékesített csak, hanem a kecskeméti GEV gyáregységének egyik részlege. Ennek ellenére gyártmányai nemcsak Pest és Bács-Kiskun megyében, hanem az egész országban keresettek. Sőt, külföldön is ismertek termékei. Tervelmaradás Éppen a külföldi igények alapján indították el azt a technikai fejlesztési folyamatot is, melynek még koránt- sincs vége, s eredményei - legalábbis a kívülálló szemével nézve — nem megnyugtatóak. A belföldi göngyölegek gyártását ma is kizárólag kézzel végzik. Az exportládák készítéséhez 1964-ben beállított gépek is felújításra várnak. Ezzel egyidejűleg sürgősen bővíteni kellene a szociális helyiségeket. A fűrészüzem porelszívó berendezésének megépítése sem várathat magára sokáig. E nehézségek ellenére a telep teljes termelési értéke évek óta meghaladja a 20 millió forintot, s az egy főre jutó termelési érték több mint 300 ezer forint. A GEV-telepen Varga Balázsné és Varga Andrásné hűtőládát készítenek. Egy láda összeállításához 9S szeg kell, s egy műszak alatt 70—80 ládát készítenek el az ügyes asszo- nyok. Varga Irén felvétele Hét végi jegyzet Életmódunk ÍZ' i ne vágyott volna már életében arra, hogy napjai másként teljenek, mint az addigiak, hogy életmódja vágyai szerint változzék. A feltételek, amelyek között az emberek élnek, nagyon különbözőek, s emiatt jönnek létre az életmód azon különbségei, amelyek más-más szükségleteket szülnek. S elsősorban eme új, vonzó lehetőségek keltik a vágyat a változtatásra életünk minden szférájában. Nem véletlen és még kevésbé indokolt hát a szakemberek érdeklődése a különböző életmódok vizsgálata iránt, amely során a társadalmi különbségek megismerésén kívül arra is választ keresnek, hogy az emberek minek a jegyében, mire szervezik életüket, minek az érdekében hasznosítják adottságaikat, milyen tevékenység fontos életükben, s a különböző értékeknek milyen fontosságot tulajdonítanak? Elsősorban persze azt kell sorra venni, melyek a lehetőségek, mert hiszen ez döntőn befolyásolja mindany- nyiunk magatartását, felfogását. Különösen fontos ennek felmérése ott, ahol a meglévő adottságok olykor szürkébbnek tűnnek a valósnál, s az sem ritka, hogy az ott élők a’ meglévő lehetőségek közül csak néhányról tudnak. S még kevesebbel képesek élni, elsősorban az aktivitás hiánya miatt. Bátran állítható: az embernek mindig van, s kell, hogy legyen választási lehetősége, ha képességei sokoldalú kifejlesztésére törekszik. Válogathat a közösségek között, abban, hogyan tölti el a munkán kívüli ideiét, s hosv milyen eszme jegyében kívánja igazolni tetteit. Azt jelenti ez. hogy az életmód, falun és városon, két feltételen alapul: a környezet lehetőségein, s a képességen, amelyet persze éppen a társadalmi feltételek fejlesztenek ki. Vagyis mindenki úgy él, ahogyan életformáját az adott lehetőségek rendszerében kialakítja, ahogyan alkalmazkodik azokhoz, illetve változtatja, módosítja e feltételeket. Ez utóbbi igen lényeges mozzanat, minthogy eleve olyan aktivitást feltételez, amely nem elégszik meg a meglévő adottságok kihasználásával, de felismerve a hiányosságokat, fogyatékosságokat, változtatni, jobbítani igyekszik környezetén. Hányszor hallani: nem érzem jól magam, nem tudok mihez kezdeni az időmmel, nincs lehetőség, amivel élhetnék... A valóság ezzel szemben az, hogy sok esetben a meglévő dolgok iránti fogékonyság hiányzik az emberekből, a másfajta valóságot úgy igyekszenek megragadni, elérni, hogy a meglévőt sem ismerik teljességében. Márpedig változtatni, jól, vagy kevésbé jól, csak azon lehet, amit ismerünk, csak akkor élhetünk másként, ha egyáltalán tudjuk, mihez képest kívánunk másként élni. És a legtöbb esetben éppen a valós helyzet felismerése hiányzik. s olyan dolgokról álmodozunk. amelyek tulajdon- kénpen adottak. Ha pedig mégsem, akkor is sok esetben csak a gondolatok szárnyalnak egv másfajta élet felé, ám ezeket csak ritkán követik a tettek, melyek révén elérhetnék a hőn óhajtott változást. t1 létmódunk nem más,-L< mint cselekvéseink rendszeres, s minthogy ezek szükségleteinket vannak hivatva kielégíteni, ebből az következik, hogy életmódunkat szükségleteink határozzák meg. Olyan, mint például kulturális szükségletünk, mely egyaránt vonatkozik napi anyagi feltételeinkre, a _ táplálkozásra, az egészségügyi kérdésekre, a ruházkodásra, otthonunk berendezésére, az emberi együttélésre, magatartásunkra, s természetesen arra, amely szóhasználatunkban leginkább a kultúra fogalmához kötődik: ismereteinkre, művészeti, tudományos, irodalmi jártasságunkra. Mindezek iránt emberekként eltérő az érdeklődés, következésképp más az életvitel, az életmód. Falun éppúgy, mint városon. Az persze igaz, hogy mindenkinek csak arra lehet igénye, amit ismer, vagy felismer. Amiről nem tud, vagy amivel semmilyen közvetlen kapcsolata sincs, annak nyilvánvalóan szükségét sem érzi. Nem kis feladat vár hát azokra, akiknek módjukban áll az emberi élet egészét teljesebt>é tévő dolgokra irányítani, felhívni a figyelmet. Mindenütt, ahol erre mód van. Otthon, munkahelyen, köz- művelődési intézményekben, társaságban, mindenütt, ahol emberek fordulnak meg. í'1 sak így valósítható meg, ^ hogy kiismerjük magunkat a világ dolgaiban, rendet tegyünk közöttük, s egyidejűleg megtaláljuk a magunk helyét is. Aligha tagadható, hogy sok alapvető és magasabb szintű ismeret hiánya akadályozza az embereket, az objektív lehetőségeken kívül abban, hogy értelmesen, tartalmasán, testiszellemi értelemben egészségesen éljenek. Elég utalni a gyermeknevelés kérdésére, a szexuális kultúrára, az emberi együttlét számos elemére. Az emberek élni akarnak, ma jobban, mint tegnap, holnap jobban, mint ma. De amíg ezekben nem tudunk kellően eligazodni, nos, addig, bizony. gyakrabban szeretnénk másként élni... Khim Antal A jó eredmények sem voltak elegendők ahhoz, hogy a telep legalább 90 százalékra teljesítse tavalyi tervét. Pedig a nagykőrösi 61 GEV- dolgozó munkáját országos érdeklődés kíséri. Az érdeklődéshez gyakran járul elismerő szó is, hiszen a telep dolgozói becsülettel helytálltak a tavalyelőtti nyírségi almásláda és a tavalyi országos göngyöleghiány idején. A kétműszakos üzemben vállalták a túlórákat és a vasáma- poki műszakokat. Nemcsak rajtuk múlott, hogy az országos gondokat nem tudták jobban enyhíteni, s terveiket — melyek sokkal inkább igazodtak az országos igényekhez, mint a helyi lehető- jségekhez — sem tudták teljesíteni. Társadalmi munka Az idei tervük, a 23 millió forint értékű göngyöleg gyártása is gondolkodóba ejtheti a telep munkáját elemzőket. Ma sincs összhangban a fűrészüzem és a szegező egység kapacitása, nem megoldott az energiaellátás, sok a kézi munka. Mindössze egyetlen szocialista brigád törekszik szervezetten a jobb eredményekre. A nehézségek megoldását sem önálló párt, sem önálló KISZ-szervezet nem segíti. Sokat lendítene a munkán a már korábban tervezett káderfejlesztés is. A tervek, melyek ezeknek a gondoknak a megoldását szolgálják, már elkészültek, ám nehéz megjósolni, hogy mikor válnak valósággá. A vállalati, központi segítség mellett szükség lehet a városi támogatásra is. Annál is inkább, mert a telep dolgozói nagykőrösiek- nek vallják magukat és a várost is segítik. Részt vettek például a csecsemőotthon berendezésének elkészítésében, a tanyai kollégium felújításában. Kölcsönös előnyök A telepen dolgozók többsége törzsgárdatag. De ez az elismerésre méltó eredmény sem oldja meg a gondokat, a munkaerőhiányt. "Jó lenne, ha a vállalattól, illetve a telep pel szerződésben lévő termelőszövetkezetek köcsönös előnyök alapján legalább télen enyhítenék a ládagyártók munkaerő gondjait. Az elképzelés nem kivihetetlen, hiszen a termelőszövetkezetek mindenképpen szeretnék megolda- dani az egész évben arányos foglalkoztatottságot. Ládára is szükségük ván, s a GEV-tele- piek pedig munkáskezekre várnak. Mit ígérhetnek? Elég legyen annyit megjegyezni, hogy az itt dolgozók elégedettek a jövedelmükkel, s jól érzik magukat ezen a telepen. Ma: KISZ városi küldöttgyűlés Ma délelőtt 9 órakor a váró. s} pártbizottság épületében rendezik meg a KISZ városi küldöttgyűlését 110 küldött, valamint a párt- és társszervek képviselőinek jelenlétében. A városi küldöttgyűlés a KISZ IX. kongresszusa óta eltelt idő. szak eredményeit vitatja meg és meghatározza a jövő feladatait. Jó kereseti lehetőség Gyümölcsöst telepítenek A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezetnek megalakulása óta egyik kiemelkedő üzemága a szőlő, és gyümölcstermesztés. Mostani gyümölcsös területe 203 hektár, melyből 37 hektár oitott- meggy az idén fordul termőre. Mint Lócskái Lajos elnök- helyettes elmondotta, a termelőszövetkezet vezetősége már korábban elhatározta a gyümölcsösök területének növelését. A nyársapáti határrészen már az idei őszön 40 hektár, zömében jól bevált fajta Stanley szilvát telepítenek. A terület kijelöléséhez és a talaj gondos előkészítéséhez rövidesen hozzáfognak. Jövőre a ludas! határrészen folytatják a gyümölcsös telepítését, ahol 60 hektár ol- tottmeggyest ültetnek, korszerű jó fajtákból. Piaci jelentés Pénteken közepes piac volt. A szemes termény-piacon a búza, árpa és a morzsolt kukorica literje 4, a csírás vetőburgonya szintén 4 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma 5—14, az étkezési burgonya 4,50—5, a kelés fehér káposzta 6—8, vöröshagyma 5—8, sárgarépa 5, gyökér 6—8, melegágyi uborka 50, retek csomója 4—5, zöldhagyma 2,50, zöldpaprika 3,50—5, új karalábé darabja 3,50 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párját 160—180, kacsát 160 —170, idei csirkét 60—90, a tyúktojást 1 forintért árulták. A halászati szövetkezet §iz élő halat 25—35, a liba- és csirkeaprólékot 24, az egész tyúkot 34 forintért árulta. Moziműsor Filmregény (Három nővér). (14 éven aluliaknak nem ajánlott). Magyar film. Négy és fél órás műsor! Előadás kezdete; 5 órakor. • SPORT —SPORT— SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Sikeres sportvetélkedő Az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom és a kubai VIT jegyében fca városi KISZ- és szakmaközi bizottság városi egyéni asztalitenisz-versenyt rendezett, népes létszámmal. A Sportotthonban a férfiak 3, a nők 2 játéknapon mérkőztek (alkalmanként 7 asztalon és 3 órán keresztül) a jól szervezett vetélkedőn. A 23 férfi a selejtezők és középdöntő után színvonalas körmérkőzéses döntőt vívott. A végeredmény: 1. Hargitai György (NEFAG) 7; 2. Pusztai Péter (Területi pedagógus) 5; 3. Dávid Ferenc (TRAKIS) 5; 4. Szabó Tibor (Arany J. isk. pedagógus) 4; 5. Zana Ernő (NEFAG) 4; 6. Láposi Ferenc (TRAKIS) 2; 7.. Zsíros Kálmán (21-es Volán), 8. Nagy Zoltán (Városi ifjúsági klub) 0 győzelemmel. A 12,női induló a selejtezők után szintén körmérkőzéssel döntötte el a végső sorrendet, amely a következő: 1. Burka Istvánná (Pest m. Szóig. Csőm.) 5; 2. Somogyi Zsuzsanna (Ifjú Gárda) 4; 3. N. Szűcs Ilona (ÁFÉSZ) 3; 4. Szentgyörgyi Gyöngyi (Petőfi isk. pedagógus) 2; 5. Tolnai Irén (ÁFÉSZ) 1; 6. Károlyi Katalin (Pest m. Szóig. Csőm.) 0 győzelemmel. Nemenként az 1—5. helyezettek jutottak az asztalitenisz VIT Kupa megyei döntőjére, SZOMBATI SPORTMŰSOR Birkózás Budapest: a BVSC országos junior és ifjúsági válogató ver. senye. Kézilabda Dunakeszi: D. VSE ifi—Nk. Kinizsi ifi NB-s férfi; Budaörs: B. Sasad Tsz SK—Nk. Ki. nizsi és Budaörs ifi—Nk. Gim. názium ifi megyei női bajnoki mérkőzés. Torna Toldi-sportcsarnok, 10 óra: a serdülő fiú I—II. osztályú egyesületi csapatbajnokság területi döntője. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Sportotthon, 9.30: Nk. Kinizsi —Békéscsabai Konzervgyár NB III-as, Galgamácsa: G. Tsz SK—Nk. Kinizsi II. megyei fér. fi csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás Budapest: a BVSC junior és ifjúsági válogató versenye., "Cegléd: országos úttörő szabadfogású verseny. Kézilabda Toldi-pálya, 9.30: Nk. Toldi DSK—Dunakeszi SE, 10.30: Nk. Toldi ifi—Dunakeszi ifi megyei női; Kinizsi-sporttelep, 10 óra: Nk. Kinizsi—Űjkígyósi Tsz SK NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Kosárlabda Debrecen: D. VSC—Nk. Pedagógus NB II-es női bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 10 óra: Nk. Kinizsi ifi—Dunakeszi VSE ifi országos; 12.30: Nk. Ki. nizsi II—Karatetétien SE járá. si; 14.30: Nk. Kinizsi serdülők —Vácszentlászlói Tsz SK serdülők, 16: Nk. íyinizsj—Vác- szentl ászló megyei baj nőid mérkőzés. Albertirsa: A. VSE ifi—Nk. Kinizsi ifi II. megyei bajnoki mérkőzés. Sakk NEFAG-ebédlő, 9.30: Nk. KIOSZ—Érdi KSE, megyei I. osztályú csapatbajnoki mérkőzés. Torna Toldi-sportcsarnok, 10: serdülő fiú I—II. osztályú egyesületi csapatbajnoki területi döntő. I-í
