Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-15 / 88. szám
4 1978. Április is., szombat ’xMl (IP " A ' Uj politikai könyvek Kísért a fasizmus „Ka a terroristák egész népeket félelemmel és rettegéssel töltenek el, eljön Hitler és Mussolini órája. Talán gyorsabban, mint az ember várná. A »baloldali« álforradalmárok terrorja kiváltja az államilag szervezett terrort. A »rombolás vágyát« felváltja a diktatúra halotti nyugalma” ... Ezeket a sorokat egy liberális svájci hetilap cikkéből idéztük, amely a terroristák, a régi és az újnácik tevékenységét vizsgálja. Figyelmeztető jelekben nincs hiány; a terrorizmus újabb eseménye egy hónappal ezelőtt Aldo Moro elrablása volt, amelyet azóta újabb merényletek követtek. Mindez félelmesen időszerűvé teszi a Kossuth Könyvkiadó legutóbbi kiadványait. Terrorizmus az NSZK-ban Nemes János könyvében részletesen leírja a Német Ipar Szövetségi Egyesülése elnökének, Hanns-Martin Schle- yernek elrablását, a Lufthansa 82 utast szállító repülőgépének eltérítését, és az ezt követő eseményeket, a GSG—9 kommandó akcióját, valamint a stuttgart-stammheimi börtönben a büntetését töltő négy terrorista öngyilkosságának körülményeit. Ezzel párhuzamosan vázolja az NSZK közéletének, társadalmi és politikai légkörének alakulását Elemzi, hogy Baeder—Mein- hofék miként jutottak el lépésről lépésre, az értelem és az emberség korlátáit fokonként széttörve, az esztelenséget fokozatosan kiterjesztve az álbaloldali frázisoktól a jéghideg nihilizmusig. Az 1968-as sikertelen diák és lázadómozgalmak után Ulrike Meinhof mondta ki azokat a szavakat, amelyek aztán mindenfajta fegyveres terrorakció igazolásául szolgáltak: „Ügy gondoljuk, hogy most, ebben a helyzetben helyes, ha elszakítjuk magunkat a baloldali értelmiség eddig általunk elismert tekintélyétől ... Azt mondjuk természetesen, hogy a zsaruk disznók... S természetesen szabad rájuk lőni.” A munkásosztályhoz soha semmi közük nem volt, nem tartották forradalmi osztálynak, s úgy vélték, hogy néhány tucat lázadó-harcos, aki vég nélküli viták helyett valóban cselekszik, alapjában megváltoztathatja a politikai színteret, a társadalmat. Receptjük enyhén szólva hátborzongató: merész akciókkal rá kell kényszeríteni az államot — hangoztatták —, hogy a legszélsőségesebb eszközökhöz nyúljon, alakuljon át akár fasiszta rendőrállammá. A tömegekből szerintük csak így váltható ki a forra- dalmiság, amely azután elsöpri a fasizmussal együtt a monopolkapitalista berendezkedést is. A nürnbergi huszonkettő mással, társaik rovására próbálták menteni saját bőrüket. Azok az emberek, akik élethalál urai voltak, s szemrebbenés nélkül milliókat küldtek a halálba, a börtönben rettegéssel telve várták az ítéletet. Mindezekről a szerző tárgyilagosan, tényszerűen számol be. A sokszor megírt témáról újat is tud nyújtani az olvasónak. Könyvét egy kötelesség- tudó katona mindvégig izgalmas, helyenként nagy forrás- értékű munkájának mondhatjuk. Az Abwehr ügynöke V. Vlagyimiron és L. Szusz- lov könyve magyarul most jelent meg második kiadásban. A szerzők valódi eseményeket dolgoznak fel, hősük Karas- csenko szovjet katona, aki a Nagy Honvédő Háború kezdetén német fogságba esik, megjárja a nagy rigai koncentrációs tábort, majd a hitleri Németország kémközpontja, az Abwehr beszervezi és kiképzi hírszerzőnek. Amikor a németek első ízben átdobták a fronton, jelentkezett a szovjet elhárításnál szolgálatra. Az illetékes szovjet vezetők hittek őszinteségében, előléptették értékes információiért és újabb feladattal bízták meg, visszaküldték a németekhez, hogy közöttük végezze veszélyes feladatát. Az akció sikerült, a fasiszták örültek, hogy visszatért legügyesebb ügynökük, megkapta tőlük a „Bronzérem kardokkal” kitüntetést. Karascsenko híven szolgálta hazáját, a Szovjetuniót. Sok veszélyes kémet, diverzánst tett ártalmatlanná azok közül, akiket a fasiszta hírszerzés felhasznált a Szovjetunió ellen. A szerzők a tényékhez szigorúan ragaszkodva írták meg a ma is élő Karascsenko bátor tetteit A láthatatlan front egyszerű katonája volt ő, egyike a Nagy Honvédő Háború milliónyi hősének. Az életéről szóló könyv izgalmasságban, fordulatosságban méltán vészijei a versenyt a fantáziaszülte kémregényekkel. Gáli Sándor Hétezer szóban Műszaki Lexikon (kiegészítés) A—Z Regényes dokumentum-----------_ Z ; itliJTm Valójában kiegészítésként jelent meg az Akadémiai Kiadónál a Műszaki Lexikon legújabb kötete, mivel az eddigi három kötet már átfogó ismereteket nyújtott. Mégis nemcsak szükséges volt ez a kötet is (amely közel három évre követte az előzőket), hanem szinte önálló kézikönyvnek is tekinthetjük, a modern technika lexikonjaként. Mindenekelőtt azért, mert nemcsak kiegészíti az alapkötetek cikkeit, hanem újonnan is fölvett tárgyköröket. Különösen kiemelkedik ezek közül a haditechnika, amely e kötetet külön önálló részként zárja le. Ugyancsak új önálló tárgykör emellett az ábrázoló geometria, az izotóptechnika, a környezetvédelem, a mérnökgeológia, a meteorológia, a műszaki pszichológia, a rendszer- szemléletű szervezéstechnika. Hétezer címszót és több mint ezer ábrát ' talál az olvasó e vaskos munkában, amelynek ezúttal is Polinszky Károly a főszerkesztője a tekintélyes szerkesztő bizottság és a neves tudósokból, szakértőkből álló népes szerzőgárda élén. Mondhatni: naprakész munka ez, vagyis napjainkig tükrözi a műszaki fejlődést, mint aho. gyan az előző három alapkötet az 1960-as évek végéig kísérhette nyomon. Az utóbbi években több műszaki tudományágban ugrásszerűen bekövetkezett haladás adatait, tényeit megfelelően tárolja most ez a széles kitenkimtésű lexikonkötet. Az ismeretanyagot egyébként ezúttal sem csak szűk szakmai körnek szánják, hanem a középiskolai szintnek megfelelő matematikai és 18- 1 zikai tudással is meg lehet érteni a közölt tudnivalók túlnyomó részét. Ugyanakkor jó tájékoztató a felsőfokú műsza. ki képzettségű szakembereknek a saját szakterületüktől távolabb eső kérdésekben. Szuronyvítan A Kossuth Könyvkiadó Népszerű történelem sorozatában jelent meg Vladimir Konvi- szár dokumentumregénye, A prágai konferencia, amely regényes formában dolgozza fél az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt VI. összorosz. országi konferenciájának eseményeit. Az 1912 januárjában Prágában, a legszigorúbb illegalitásban megtartott tanácskozáson határozatilag kizárták forradalmi pártjukból a megalkuvókat, s a? opportunistákhoz húzó békítgetőkétl Ez a könyv igazi újdonság a politika, a munkásmozgalom kérdései iránt érdeklődőknek. Az első pillantásra némi fejtörést okoz a furcsa köteteim. Az utána következő alcím azonban már jobban útbaigazít, miszerint azt jelenti, hogy a puskának vífegyvei gyanánti használata gyalog és lovas ellen. Mai nyelvezettel szólva leginkább szu- ronyvívás-tan lenne a neve. Katonai szakkönyvecskét tartunk tehát a kezünkben. Ám ritka történelmi ér- dekességűt, mert a mű Gál Sándornak, az 1848-as szabadságharc honvédtábornokának a munkája. Ö ismerte ugyanis föl, hogy a szuro- nyos puska miként alkalmazható vívófegyverként, s miként válhat a forradalmi harci formák fontos eszközévé. „A szuronyvívások mindig csatadöntők, s annak részére biztosítják a győzelmet, ki azokat nagyobb határozottsággal tudja kivívni” — írta könyvében. A mondanivalót 26 művészi és igen szemléltető ábra teszi még praktikusabbá, bemutatva a különböző fegyverfogásokat, testhelyzeteket. Az eredeti rajzokat láthatjuk a mostani kiadásban, éppúgy, ahogyan maga az egész kötet is hasonmásként jelent meg. Az eltérés csupán annyi — s ez külön öröm a könyvgyűjtőknek —, miniatűrként adta ki a Zrínyi Katonai Kiadó. Egyben tisztelgésül az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc 130. évfordulójának. Az ízléses könyvecske összeállítása Ács Tibort dicséri, aki érdekesen eligazító utószót is illesztett hozzá. Így együttesen tehát történelmi és hadtörténeti különlegessé- - get egyaránt kezünkben tarthatunk e könyvritkasággal. Múltról és jelenről Géppisztoly a kézben A népszerű történelem sorozatban jelent meg Burton C. Andrus ezredes könyvének harmadik változatlan kiadása. A szerzőnek jutott az a nagyon nehéz és kényes feladat, hogy tizenyolc hónapon át, egészen a per befejezéséig őrizze a legfőbb náci vezetőket, megakadályozza szökésüket, öngyilkossági kísérleteiket. Andrus ezredes 1945. május elején vette át a luxemburgi Mondorf egyik szállodájában berendezett titkos vizsgálati központ parancsnokságát. Már ott találta dr. Artur Seyss Inquartot, aki kiárusította Ausztriát és később a hollandok gyűlöletes hóhéra lett. Rövidesen ide szállították Görin- get, Ribbentropot és a többieket, Hitler közvetlen munkatársait. Európa leggonoszabb polgárainak őrzője az őrszemélyzet alacsony számának, gyenge összetételének és a feltételek hiányának ellenére is sikerrel teljesítette feladatát, húszán elnyerték végső büntetésüket. A volt börtönparancsnok megőrzött minden dokumentumot, amely a foglyokra vonatkozott. Ezek közül sokat felhasznált könyvében, hogy a kulisszák mögött történteket bemutathassa. A kötet legérdekesebb része a náci háborús bűnösök börtönbeli magatartásának, hamis pózainak, hazugságaiknak a leírása. Igazi természetüket ott sem tudták megtagadni, gyűlölködtek egyA történelmi események krónikája legtöbbször izgalmas, érdekfeszítő olvasmányt ígér, s különösen regénybe illenek a második világháborút követő korszak nagy változásokat érlelő, tragédiákkal, szélsőséges indulatokkal terhes évei Közép-Európa országaiban. Ezt a lehetőséget ragadja meg Václav Janecek és Rudolf Kalcik csehszlovák szerzőpár a Géppisztoly a kézben című regényében, mely a Zrínyi Kiadó gondozásában jelent meg. A történet kezdetén 1945-öt írunk Csehszlovákiában. A fasiszták kapituláltak, az ország felszabadult a megszállás alól. A politikai helyzet azonban rendkívül bonyolult. Éles harc folyik a hatalomért, az antifasiszta ellenállás vezető ereje, s a dolgozó tömegek változást követelő akaratát képviselő kommunisták és a polgári rend visszaállításának hívei között. Ilyen körülmények között különösen jelentős az SNB — Sbor ná- rodni bezpecnosti (Nemzetbiz. tonsági testület), — melynek megszervezésében és irányításában tevékeny részt vállaltak a kommunisták. A fegyveres SNB osztagok feladata volt a közrend, és a határok őrizetének biztosítása. „Ruhájuk meglehetősen tarka-barka volt, szinte mindegyikük másfélét viselt. Voltak itt csendőri és rendőri egyenruhák, Rommel német katonáitól örökölt ancúgok — a menetfelszerelésük is sokféle — csak a karszalagok és a géppisztolyok voltak egyformák” — olvashatjuk a regényben, mely egy határőrszakasz életét, helytállását követi nyomon 1945 őszétől 1949 tavaszáig. A szereplők fiatal munkások, akik önként, elkötelezetten vállalták a nehéz hivatást. Szolgálati helyük egy bajor határmenti község Nap mint nap ezer veszéllyel néznek szembe: itt maradt németekkel és szimpatizánsokkal, menekülő ukrán nacionalistákkal, kalandot kereső bűnözőkkel, mindenre elszánt ügynökökkel. Négy év mozgalmas eseményeinek füzére a regény, melyből képet alkothatunk a változó társadalomról is. Az infrasugártól a kémholdig A Haditechnika — ti italoknak — a Zrínyi Katonai Kiadó méltán népszerű ismeretterjesztő sorozata a napokban újabb három kötettel gazdagodott. Kováts Zoltán: A harcban éjszaka is látni kell című füzetében a görögtűztől az infravörös műszerekig követi nyomon a harceszközök fejlődését. Így megismerhetjük a fényszórók különböző fajtáit — csupán a történelmi hűség kedvéért, hiszen már eljárt felettük az idő. A világító lövedékek kialakulásáról és válfajairól is szól — ezek még a korszerű hadseregben is jó szolgálatot tesznek. Az igazi mindentudó berendezések azonban az infravörös és az elektronikus fényerősítővel ellátott műszerek. Felfedezésükről, működésük elvéről, sokoldalú felhasználásukról és fejlesztési távlatairól számos érdekességet olvashatunk a kötetben. A Katyusákkál kezdődött — lehet már mottója Szentesi György: Tüzérségi rakéták címmel megjelent füzetének, mely a legkorszerűbb fegyverek történetébe nyújt bepillantást. A működési elvek szemléltetéséből kiindulva mutatja be, miért éli korunkban e régi fegyver a reneszánszát. Szót ejt a rakéták osztályozásáról, a különböző hajtóanyagokról, az irányítás megoldásairól, sőt felvillantja korszerűsítésük útjait is. Az amerikai űrhaditechnikai fejlesztés arányait jellemzi, hogy az USA 1960 és 70 között 569 katonai rendeltetésű műholdat állított pályára — írja, az űrkutatás és a hadi- technika kapcsolatáról szóló kötetében Nagy István György, A füzet címe: Háború a kozmoszban. A világűr felhasználásával esetleges háborús célokra, az előbbi adat ismeretében reálisan számolni kell — hangsúlyozza a szerző — így a hadászatnak egy új ága alakult ki. A terjedelmes témakört érzékeltetve a kötetben épp úgy szó esik az űrrepülőgépekről, mint a navigációs műholdakról, mint a szputnyikokra épülő riasztórendszerekről, a felderítést szolgáló űreszközökről. Külön fejezetben foglalkozik a rakétaelhárítás és a kozmikus védelem perspektíváival, mely feltételezi o műholdak párharcát az űrben — mely korábban csak a fantasztikus regényekben szerepelt. A világűr békés felhasználásáról 1967. január 27-én Moszkvában, Washingtonban és Londonban egyidejűleg írtak alá egyezményt. Ebben többi között a következők szerepelnek: „A szerződő államok kötelezettséget vállalnak, hogy nem juttatnak földközi pályára nukleáris vagy egyéb tömegpusztító fegyvereket hordozó tárgyakat, nem helyeznek el az égitesten ilyen fegyvereket és a világűrben sem létesítenek ilyen fegyverekkel felszerelt állomásokat. A Holdon és más égitesteken tilos katonai bázisokat, berendezéseket és erődítéseket létesíteni, fegyverekkel kísérletezni és katonai gyakorlatokat tartani.” Mindez rámutat, hogy a füzetben ismertetett- technikai eszközök kidolgozása és alkalmazása az idézett világűr egyezmény tiltó rendelkezéseibe ütközik. Viszont ilyen eszközök továbbra is előállíthatok és bár atom robbanótöltet nélkül — kipróbálhatók a kozmikus térségben. így, mint már említettük, egy esetleges világháborúban a különféle kozmikus eszközök fel- használása katonai célokra — mint lehetőség nem kizárt. S bár a kötetben általában különféle amerikai eszközöket és elképzeléseket ismertet a szerző, nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió sem maradt tétlen — s ugyanúgy, mint szárazföldön, vízen és a levegőben — a kozmikus térségben is a béke biztos támasza. A békeszerető emberiség bízik benne, hogy a szocialista országok törekvéseinek eredményeként a hadászati fegyverzet csökkentésére vonatkozó megállapodások között egyszerre egy olyan nemzetközi szerződés aláírása is napirendre kerül, mely az említett kozmikus támadóeszközök fejlesztését, előállítását és felhalmozását megtiltja, vagy korlátozza. A sorozat hagyományaihoz híven valamennyi kötetet közérthető, színes ábrák sokasága egészíti ki. M. J. 1 l
