Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-14 / 87. szám

/ 1979., ÁPRILIS 14., PÉNTEK Végső búcsú Inokai Jánostól Családtagok, barártok, or­szággyűlési képviselők és tisztségviselők kísérték utol­só útjára pénteken Inokai Já­nost, az országgyűlés alelnö- két, a Kohó- és Gépipari Ter­vező Vállalat nyugdíjas igaz­gatóját, a Hazafias Népfront X. kerületi Bizottságának el­nökét. A Farkasréti temető­ben a gyászlepellel bevont és koszorúkkal övezett ravatal­nál törvényhozásunk, párt­ós állami életünk képviselői álltak díszőrséget. A magyar országgyűlés el­nöke, tisztikara és a képvi­selőtársak nevében Vida Mik­lós, a budapesti képviselő- csoport vezetője vett végső búcsút Inokai Jánostól, Be­szédében a közéleti, a szocia­lista Magyarország építő mun­káját számos poszton felelős­séggel vállaló ember, a meg- győződéses kommunista, a nemzeti egységért sokat fára­dozó állampolgár gazdag élet­útját, munkásságát méltatta. A búcsúzó szólt Inokai Já­nosnak, a közéleti embernek fegyelemmel és felelősségér­zettel párosuló szenvedélyes­ségéről. A munkásról, aki ezen erények segí tségével vált magas tisztséget betöltő, egy egés^ iparág munkáját meg­határozó vállalati vezetővé A család, az I. kerületi párt- és népfrontbizottság, a Kohó- és Gépipari Minisz­térium és a KGTV dolgozói­nak nevében Hartmann Ru­dolf, a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat igazgatója búcsúzott az elhunyttól. A szertartás, a koporsó él- hantolását követően, az In- temacionálé hangjaival feje­ződött be. Gabcikovo—Nagymaros Benépesül az építési terület Mint ismeretes, az elmúlt év végén a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányai megállapodtak a gab- cikovó—nagymarosi erőmű­és vízlépcsőrendszer megépí­téséről, a költségeket a két ország közösen viseli, s ugyan­úgy részesednek a termelt vil­lamos energiából. Az építési munkák a ma­gyar oldalon január első nap­jaiban kezdődtek meg Duna- kiliti térségében. Elsőnek egy 100 hektárnyi területen lát­tak munkához, ahol kiirtot­ták az ártéri erdőket. Elké­szült a Duna töltésétől a fő­meder széléig vezető 2400 mé­ter hosszú Ideiglenes út. En­nék megépítésére 140 ezer köbméter kavicsot szállítot­tak a helyszínre. Az utat ke­resztező három Duna-ágat is Iparszerű tmk-módszerek Fejlesztik a mezőgazdasági gépjavítást Ellentmondás van a mező- gazdaság jelenlegi gépesítési és az üzemi gépjavító háttér műszaki színvona között; el­jött az ideje annak, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek gépműhelyeiben iparszerű tmk-módszere- ket alkalmazzanak •— állapítota meg a MÉM át­fogó felmérése, amely egyút­tal arra is választ keresett: hogyan lehet viszonylag kis költséggel, gépjavító-paloták építése nélkül fokozni az üze­mi karbantartás és javítás ha­tékonyságát. , A mezőgazdasági gépek, fel. szerelések többet tudnak, mint amit a gyakorlatban kihoznak belőlük — ez részben a ja­vítás és a karbantartás hiá­nyosságaival magyarázható. Több szereidébe __Jjg . . sem ' fémek az új kombájnok, traktorok és a felújításhoz használt eszközök is hiányo­sak, korszerűtlenek. A tartozékokkal együtt mint­egy kétmillió forintba kerülő nagytraktorok javításához szükséges 50—100 ezer forint értékű felszerelés megvásár­lását sok üzemben felesleges kiadásnak tartják. Bár két­ségkívül van előrelépés — je­lenleg is mintegy 150 gazda­ságban korszerűsítik, illetve újjáépítik a műhelyeket, és több termelési rendszer épít ki központi gépmű­helyeket — mégis szükség volt arra, hogy a MÉM egységes ter­vezetet adjon a nagyüzemi gazdaságoknak a műszaki te­vékenység fejlesztésére. Nem adtak típusterveket, hiszen nem az egységes műszaki meg­oldás a cél, hanem a már meglevő adottságok figyelem- bevételével a legjobb és leg­olcsóbb, lehetőség szerint építés nélküli beruházások elő­segítése. Általában a már meglevő műhelyek korszerűsí­tését, új gépekkel, diagnosz­tikai eszközökkel, műszerekkel való felszerelését ajánlják az üzemeknek, azzal, hogy szük­ség szerint könnyűszerkezetes építményeket is emelhetnek, ha_ a javítás feltételei azt megkövetelik;' * Pontosan meg­határozták a 3—5 ezer hektá­ron gazdálkodó mezőgazdasá­gi nagyüzem szerv tzműhelyé- nek felszerelését és tartozékait is. Egyéb intézkedések Is segí­tik a gépek jobb kihasználá­sát. Megbatározott típusú nagygépek garanciális jo­gát elveszti az a nagyüzem, amelyik a gé­pen nem megfelelően képzett szakembert foglalkoztat. (Ezt megelőzően természetesen or­szágszerte gépész-traktoros to­vábbképző, képesítő tanfolya- mokat rendeztek.) Kevés azonban a felsőfokú végzett­séggel rendelkező gépészeti vezető, főleg a termelőszövet­kezetekben kellene több mér­nök és üzemmérnök; jó jel viszont, hogy az idén Gödöl­lőn végző mezőgazdasági gé­pészmérnök-hallgatók 70 szá­zaléka a mezőgazdasági nagy­üzemekben akar elhelyezked­ni. elzárták. Jelenleg már a vég­leges útpályán dolgoznak. Ez 6—8 méter magasságú gátra épül, 240 ezer köbméter ka­vics és más anyag felhaszná­lásával: 15—20 tehergépko­csi hordja folyamatosan az anyagot. Nagy teljesítményű markológépekkel az út helyé­ről kiemelik a letarolt erdő fáinak gyökereit, ezután föld­gyalukkal letolják a 20—30 centiméter vastag, laza hu­muszos talajt. A terület egyre inkább be­népesedik. Elkészült egy iro­daház, amelybe rövidesen a beruházó vállalat kihelyezett csoportjai költözködnek. Ugyanilyen épül majd a ki­vitelezési munkákat irányí­tók számára is. Ezit követi egy munkásszálló. konyha, étterem, majd egy kisebb lakótelep építése. Az építkezés fő vasúti ki­rakodó állomása Mosonma­gyaróvár lesz, innét gépko­csikkal szállítják majd a hely­színre az anyagokat, felsze­reléseket. Ezért a Mosonma­gyaróvárról Dunakilitibe ve­zető kanyargós mellékútvo­nalat átépítik. A ghanai külügyminiszter látogatásai Roger Joseph Felli ezredes; a Ghanai Köztársaság hazánk­ban tartózkodó külügyminisz­tere — Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes társasá­gában — csütörtökön Székes- fehérvárra látogatott Felkereste a Könnyűfémműt, a "délutáni órákban a Vörös­marty Termelőszövetkezetbe látogatott A Pest megyei népfrontbizottság rendezésében Fórum a tanyákról A tanyák sorsáról, a tanya­si életmód legégetőbb kérdé­seiről rendezett fórumot teg­nap, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága. A négy jellegzetesen tanyás járás: a ceglédi, a dabasi, a monori és a nagykátai járás népfront- elnökei, -titkárai és -aktivis­tái vettek részt az esemé­nyen. A fórumon ott volt Ko­vács Antalné, a megyei nép­frontbizottság titkára. vala­mint Horváth László, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának gazdaságpolitikai munkatársa. A megyénkben első ízben megrendezett 1 fó­rum résztvevőinek kérdései­re a Pest megyei Tanács ke­reskedelmi, építésügyi, mező- gazdasági és tervosztályának képviselői, illetve a ceglédi városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője vála­szolt. Ahol tartósan fennmaradnak A lengyel népfrontküMöttség Becs-Kiskun megyében A Lengyel Nemzeti Egység­front Magyarországon tartóz­kodó küldöttsége csütörtökön Bács-Kiskun megyében Ismer­kedett a Hazafias Népfront terijleti munkájával. A dele­gációt Bács-Kiskun megye és Kecskemét város népfront­bizottságainak vezetői fogad­ták a megyeszékhelyen. A lengyel vendégek megtekintet­ték Kecskemét új közművelő­dési intézményeit, majd a kö­zeli Tiszakécske nagyközség­ben a termelőszövetkezetek eredményeivel, terveivel is­merkedtek. A fórumon elhangzottak ugyanazt igazolták, amit az országos tapasztalatok is bi­zonyítottak, hogy a tanyák sorsának legalapvetőbb kér­dése: a települési jelleg és a fennmaradás meghatározása. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium kategorizálásának megfelelően 14 tartósan fenn­maradó tanyakörzetet jelölt ki. Ezekre a területekre kell elsősorban koncentrálni a kül­területi fejlesztési kereteket: a villany-, az ivóvíz-, az egészségügyi, a közművelő­dési és az úthálózat megfele­lő szintű kiépítésére. E kör­zetek közé tartozik többek között Cegléd, Abony, Cse- mó, Albertirsa, Dabas, Öcsa, Tápiószőlős és Újszilvás. De nem sorolták a tartósan fenn­maradó tanyai körzetek közé például Nagykőrös környé­két, pedig megközelítően ezer- ötszáz tanyát találhatunk en­nek a városnak a határában. A nagykőrösi példa is azt igazolja, amit a tanyakérdé­sekkel foglalkozó különböző szintű tanácskozásokon már többször megállapítottak: in­dokolt lenne felülvizsgálni a tanyavilágra vonatkozó fej­lesztési és építésügyi előírá­sokat, amelyek szerint csak azokat a körzeteket lehet tar­Pilisi dinnye Iláromszázkilencven melegágyba került dinnyepalánta ezekben a napokban a pilisi Aranykalász Tsz-ben. A növé­nyeket már május elején kiültetik a szabadba. Dózsán Péter felvétele tósam fennmaradó települé­seknek tekinteni, ahol egy négyzetkilométerre legalább 40 tanya jut, illetve ahol a tanyák távolsága egymástól nem haladja meg a 70—80 (!) métert A tanyák funkciója és népgazdasági jelentősége, azaz a mindennapi élet gyak­ran ütközik a már említett szabályokkal. A nagykőrösi példánál maradva: a való­ságos helyzet szükségessé te­szi, hogy a város körüli ta­nyákon, mintegy kilenc kilo­méteres villanyhálózatot épít­senek ki. Joggal tették fel a kérdést, a fórum résztvevői: a rendelkezések értelmében nem tűnik-e indokolatlannak ez a beruházás, hiszen ez a körzet nem tartozik a tartó­san fennmaradó települések közé? Többen Is foglalkoztak az elnéptelenedett, s teljesen esi­hagyatott tanyai iskolákkal. Ezek az épületek még évtize­deken keresztül szolgálhat­nák a környék lakosságát, mint művelődési intézmé­nyek. Esetleg a közeli terme­lőszövetkezetek hasznosíthat­nák — s egyben megóvhat­nák a pusztulástól — az el­hagyott- iskolákat. örvende­tes, hogy sokan szóvá tették a tanyák közművelődési ellá­tatlanságát. örvendetes, hi­szen ez az igények növekedé­sét jelzi. Kifogásolták, hogy a művelődési autók viszony­lag ritkán jutnak el még a nagyobb tanyakörzetekbe is. Jelentős szerepet játszhat­nának ezeken a területeken az időszaki filmvetítések, de a filmek túlnyomó része tíz évnél is öregebb, ráadásul kép. és hangminőségük miatt szinte alkalmatlanok a vetí­tésre. Észrevételek, javaslatokkal A fórum vezetői csaknem- kivétel nélkül szóvátették a tanyai életet nehezítő vala­mennyi problémát. Mégsem tűnt valamiféle panasznap­nak az esemény, mert az ész­revételekhez többnyire meg­oldási javaslatok is kapcso­lódtak. Ilyen volt például az a nagykátai javaslat, hogy az idős emberek egészségügyi el­látásán a házi szociális gon­dozás kiterjesztésével lehet­ne segíteni, s ebben jelentős szerepet vállalhatnának a népfront aktivistái. Figyel­met érdemel az az észrevétel is, hogy már most fokozottan kellene biztosítani a feltéte­leket a Pest megyében várha­tóan növekvő számú tanyai lakosság megfelelő szintű komplex ellátásához. Miközben a tanyai lakos­ság jelentős hányada beköl­tözik. a települések belterü­letére, jelentkezik egy folya­matos tanyákra áramlás is. S ez a folyamat elsősorban az agglomerációban figyelhető meg így egyre fokozottabban, jelentőségüknek megfelelően kell foglalkozni Pest megyé­ben is a tanyák helyzetével. Ehhez kitűnő kezdeménye­zés volt a megyei népfront­bizottság fóruma. Kriszt György Építők jubileuma Gazdag ünnepi program Gazdag politikai, kulturá­lis és sportprogrammal ké­szül az Építők Szakszerveze­te a szövetséggé alakulás 75. évfordulójára — tájékoztatta a sajtó képviselőit csütörtö­kön a Metró Klubban Gyön­gyösi István, az Építő-. Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A jubileumi programsoro­zat június 8-án a budavári palotában, a Munkásmozgal­mi Múzeummal közösen ren­dezendő kiállítással kezdő­dik, amelyet a szakszervezet történetét és tevékenységét jellemző dokumentumokból állítanak össze. Másnap, jú­nius 9-én, a szakszervezet központi vezetősége ünnepi ülésen emlékezik meg az év­fordulóról. Ez alkalommal ke­rül sor a szakszervezet legré­gibb tagjainak és a mozga­lomban évtizedeken át tevé­kenykedő veteránoknak a ki­tüntetésére. Ezt követően, jú­nius 11-én rendezik meg a hűvösvölgyi Nagyréten a ha­gyományos építők napját, amelyet nagyszabású kultu­rális és sportműsorok, baráti találkozók színesítenek. Har­minc nagyvállalatnál munkás­gyűléseken idézik fel a szak- szervezet történetét, s e har­cokban formálódott történe­lemről még ebben az évben — 20 ezer példányban — könyvet is kiadnak. A sokszínű kulturális prog­ram keretében pályázatot hir­detnek az ifjúsági, valamint a szocialista brigádklubok­nak, színjátszó csoportoknak, fotószakköröknek. Az Alkotó Ifjúság pályázatra beküldött munkákból októberben kiállí­tást rendeznek a Metró Klub­ban. Több sportágban nemzet­közi, országos és megyei baj­nokságot rendeznek. így má­jus 26—28 között bonyolítják le a Bokányi Dezső nemzet­közi kerékpáros emlékver­senyt a Budapest, SzekSzárd, Pécs, Szekszárd. Budapest út­vonalon. Augusztus 11—13. között rendezik meg az épí­tők országos természetjáró- találkozóját Egerben. A gaz­dag programot november 25 —26-án az építők országos te­kebajnoksága zárja. i i, cukorka fzetméteren I cipekednek — Itt nem lehet I gépesíteni a rakodást, nincs elegendő hely hozzá. — Vigyázunk, hogy ne emelkedjen a hőmérő higany­szála 9 Celsius-fok fölé, hiszen I a csokoládé gyorsan olvadni kezdene. — Gyakran szellőz­tetünk, ez viszont megváltoz­tatja a levegő páratartalmát. A változást a barométer ellenőrzi, ha kell fellocsoljuk a padlót. — A csokoládéfélék, különö­sen a töltött áruk hamar kiszá­radnak, ha nincs a levegőben elegendő nedvesség — veszi át a szót Erdélyi Károly. — Mint látja — egy naplót vesz elő ab­ban lapozgat — mindennap felírjuk, hogy a reggeli órák­ban mennyit mutat a baromé­ter. Ma például 39 százalék a levegő páratartalma. Ez nagy­jából megfelel a követelmé­nyeknek. A Pest-Komárom-Nógrád megyei FŰSZERT ceglédi ki- rendeltsége még nagyon el­avult, korszerűtlen körülmé­nyek között dolgozik. Nemso­kára azonban megkezdődik az építkezés. Ha elkészül az új raktár a vasútállomás mellett jobb körülmények között, gé­pek segítségével dolgozhatnak az édességraktár munkásai is. Cz. V. CsokoSádc mindeu négi Ha behunynám a szemem, s beleszimatolnék a levegőbe azt is hihetném, hogy a mesebeli mézeskalácsház előtt állok. Olyan átható csokoládé és cu­korka illat lengi körül a FŰ­SZERT ceglédi kirendeltségé­nek édességraktárát. Egyéb­ként semmiben sem különbö­zik ez a hely más raktáraktól. Ugyanúgy dobozokkal megra- kottak a polcok, az illaton kí­vül semmi sem árulkodik ar­ról, hogy a papír mögött gyer­mekeknek, felnőtteknek való csemege lapul. Egyik-másik dobozon hatal­mas T betű virít, tilosat jelez, ezekben friss áru van, nem sza. bad kiadni. Miért? Erdélyi Károly, raktáros a következőket mondja: • — A díszdobozok, csokoládé- figurák, táblás csokoládék leg­feljebb 3Ó napot, a cukorkafé­lék 40-et töltének itt a nagyke­reskedelmi raktárban. Hogy a boltok mindig friss árut kapja­nak nem szabad eltéveszteni a beérkezési sorrendet. Váradi István és Détári Má­tyás raktárosók fürgén rak­ják a most érkezett árut az éppen kiürített polcokra. Na­gyon kevés a hely, maximáli­san kihasználnak minden négy­zetcentimétert. Hajladoznak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom