Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
Kukoricafermeszfés a járásban A népgazdaság érdekei szerint A váci járás területén az utóbbi két esztendő alatt csaknem negyedével csökkent a kukorica vetésterülete. A szövetkezetek kevesebbet termesztettek silókukoricából is, bár ezt nagyrészt ellensúlyozták a megnövekedő hozamok. A kukorica hovatovább közügy lett. Ennek az az oka, hogy országosan is megcsappant a kukoricatermő területek nagysága, s már-már ott tartunk, hogy importra szorulunk. Pedig hazai szükségleteink jó részét magunk is megtermelhetnénk. Miért csökkent a tengeri vetésterülete? Az indokok különbözőek. Letkésen például a vadak okozta nagy kárt említik, s így csupán kísérletként vetettek az idén ebből a terményből, körülbelül _ 36 Jiektárnyit. Bernece- barátiban pedig egyenesen lemondtak a kukoricáról a magas önköltség miatt: tavaly csaknem 70 hektáron vetettek, s mindössze 22 mázsát takarítottak be hektáronként. Így nem is csoda, ha egy-egy mázsányi tengeriért 500 forintot adott ki a téesz. Két évvel ezelőtt mindössze 18 mázsás termés került a magtárakba hektáronként a perőcsényi gazdaságban. Ehhez képest előrelépésnek számit a tavalyi 38 mázsás átlagtermés, ám ennek ellenére mégis a kukoricatermő terület csökkentése mellett foglalt állást a gazdaság vezetősége. Az idén körülbelül 97 hektárral kisebb szántón vetik el a magvakat, s közel 40 mázsás átlagra számítanak. Mint a növénytermesztési ágazatvezetőtől megtudtuk, az így felszabadult területeken elő- veteményként borsót és mustárt termesztenek, betakarításuk után őszi búza kerül a földekbe. Az idei tervek elkészítésekor a tavalyi 328 helyett 201 hektáron akartak tengerit vetni a sződt termelőszövetkezetben. Később azonban 285 hektárra növelték ezt a területet. Bár az 1977-es 28,2 mázsás hozamokkal szemben az idén 35 mázsával számolnak, nyilvánvaló a visz- szalépés. A téesz vezetői a csökkenést azzal indokolták, hogy a talaj képtelen a nagyobb hozamokra, és elsősorban a kevés, jobban termő táblát választották ki a kukorica részére. Akadnak persze más példák is. A gödi gazdaságban az idén 10 százalékkal, 380 hektárra növelték a tengeri vetésterületét. A hozamokban is szeretnének előbbre lépni: a tavalyi 31 helyett most 35 mázsát akarnak betakarítani hektáronként. Szép eredményeket értek el tavaly Szobon: a 93 hektáron átlagosan 52,4 mázsa tengeri termett. Csáki János elnök szerint ezt elsősorban a jó talajmunkáknak, az időjárásnak és az öntözött 30 hektárnyi föld átlagon felüli, közel 70 mázsányi hozamának köszönhetik. Az idén 118 hektáron vetnek kukoricát, s növelik az öntözött tábla nagyságát is, 90 hektárra. A szobi téeszben szintén növekedett az önköltség, két esztendő alatt a kétszeresére. Bár a kosdiak nem tagjai a kukoricatermesztési rendszernek, mégis jó kapcsolatokat alakítottak ki az Alagi Állami Tangazdasággal, amely segítséget nyújt a termelőszövetkezetnek a betakarításhoz és a szárításhoz. Kosdon tavaly a 450 hektáron 52 mázsás átlagtermést törtek le. Az idén már 55o hektáron kerül kukoricamag a földekbe. A jelentős területnövekedés oka, hogy a téesz szakemberei felismerték: a cukorrépa termesztése az alacsony — mindössze 150—200 mázsás — hozamok miatt nem kifizetődő, s az így felszabadult területeken gazdaságosan vethető viszont a tengeri. Az önköltség sem túlságosan magas, mindössze 238 forint hektáronként. Püspökhatvanban tavaly, s az idén sem szerepelt a vetéstervben kukorica. Mégis 1977- ben több, mint 40 hektárnyi silónak vetett termést takarítottak be szemes terményként, hektáronként 53 mázsányit szállítva a magtárakba. Kovács Antal elnök elmondta: bár az idén sem terveztek tengerivetést, a nyári szálasok területé" nek csökkentése révén csaknem 60 hektáron szándékoznak kukoricát termeszteni. Az elnök szerint azért nem számíthatnak nagyobb területekre, mert nagy a vadkárveszély. A járás termelőszövetkezeteiben tehát változatos a kép. Valóban el kell ismernünk, hogy a kukoricatermesztés éppen nem tartozik a leginkább nyereséges vállalkozások közé, de fontos figyelembe venni: a területnövelés népgazdasági érdek. A legtöbb gazdaságban elsősorban a saját szükségletek fedezésére vetnek tengerit, s kevés felesleg jut csak eladásra. Majd mindenütt a szarvas- marhákkal etetik fel a kukoricát, így hát érdemes felhívni a szövetkezeteik figyelmét egy fontos tényre: hazánkban évente átlagosan csaknem 10 millió tonnányi kukoricaszárat és közel 6 millió tonnányi szalmát teremnek a földek. A szár, a levél és a szalma biológiai értéke csaknem 30 százaléka a szemes terménynek, s pénzbeli értéke országosan meghaladja a 10 milliárd forintot. A minisztérium felmérése szerint ebből csupán 15 százaléknyit hasznosítanak takarmányként és ipari nyersanyagként, a többit, körülbelül 9 milliárd forint értékűt pedig beszántják vagy elégetik. A járásban már történtek próbálkozások a melléktermékek hasznosítására. A püspökhatvani termelőszövetkezetben például a tavaszi árpa szalmáját takarmányként hasznosítják. A kukorica betakarítása után pedig először a hízó állatokat hajtják a tarlóra, s csak utána szántanak. Bár nem tagjai a nádudvari KITE-nek, a közeljövőben szeretnék megkapni onnan a kukoricaszár takarmányként való felhasználásának technológiáját. Addig is a tengeri szárát beszecskázva és répaszeletekkel keverve adagolják a szarvasmarháknak. Hogy miért említettük mindezt? Mert a járásban szinte valamennyi gazdaság foglalkozik tehenészettel, bikahizlalással, ezért az utóbbi években jelentősen emelkedett, tavaly pedig kismértékben csökkent a pillangósok vetésterülete. Talán éppen a kukorica rovására. Ha a termelőszövetkezetek megfelelően hasznosítanák a melléktermékeket, kevesebb terület kellene takarmánytermesztésre, s így növelhető lenne a kukoricatermő földek nagysága. Furucz Zoltán VÁC I MAPLÚ A PEST MÉ<jtEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1978. ÁPRILIS 1., SZOMBAT Kiállítás, székházavatás Ötvenéves a vízművek Vác a hazai lapokban A Köznevelés című hetilapban megjelent Ágh Bíró Béla váci iskolaigazgató cikke a Géza király téri Egészségügyi Szakközépiskola és a mentőállomás eredményes kapcsolatáról. A Magyar Hírlap közölte, hogy a váci Lehotka Gábor hangversenyével megkezdődött Pannonhalmán az idei orgona- koncert-sorozat. Ugyanott az idén 10 nagy hangversenyt rendeznek. A Ganz-MAVAG Dolgozók Lapja beszámolt arról, hogy az üzem természetbarátai első tavaszi központi túrájukat Vácra és annak környékére vezették. A kirándulás kitűnően sikerült. A Népszava hírül adta, hogy szakorvosi rendelő szerkezetszerelési munkáit kezdték meg Vácott, a Szőnyi Tibor Kórház szomszédságában, s az átadást 1980 júniusára tervezik. A Pajtás képes riportot közölt arról, hogy a váci Bátho- ri utcai általános iskola vöröskeresztes csoportja, 17 vendégcsapat részvételével sikeres vetélkedőt rendezett. A Szövetkezet című hetilap arról írt, hogy Vácott és a jáPiaci jelentés A burgonyát 5—7, a tarkababot 28—26, a fehéret 24 forintért kínálták Vácott, a pénteki piacon. A zöldséget kilóra 8,50—10, a sárgarépát 6—8, a zellergyökeret 10 forintért mérték. A cékla kilóját 6—7, a karalábét 5 forintra mondták. Emelkednek a káposztaárak : a kelkáposztát 10—12, a fejeset 7 forintért adták. A savanyított káposzta ára 1Ö forint volt. A vöröshagymáért 10, a fokhagymáért 28, az apróbb dug- hagymáért 20, a nagyobbért 10 forintot kértek. Primőrökből a saláta ára 5.80—7. a reteké 3,50—5 forint között változott. Űj karalábét a ZÖL- DÉRT-boltban 7 forintért kínáltak darabonként. Akiskereskedőnél a sóska és spenót 32 forintos kilónkénti áron kelt el. Ugyanitt a sampinyon gomba kilója 80 forintrásban sikeres a szövetkezeti könyvterjesztés; a bizományi hálózaton keresztül 2,5 millió forint értékű könyv talált gazdára. P. R. A váci Buki-szigeti vízműtelep főépületében márványtábla hívja fel a figyelmet arra, hogy 1928-ban ott avatták fel a város első ilyen létesítményét. Fél évszázaddal ezelőtt kevés kisvárosban volt a város egészét átfogó vízhálózat. A Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat igazgatósága úgy határozott, hogy az 50. évfordulón ünnepségsorozatot rendez. Ennek célja: megörökíteni a vállalat 50 éves vezetési, szakmai és műszaki történetét, bemutatni a vállalat vízellátásának és vízgazdálkodásának a fejlődését és a fél évszázad méltatásán keresztül körvonalazni a vállalat és az ágazat előtt álló feladatokat, további célkitűzéseket. A jubileumi ünnepség szervezőbizottságának fővédnöke dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese. Elnöke: Szőke Ferenc gazdasági igazgatóhelyettes, titkára Szüts Lajos személyzeti osztályvezető. Tagjai: a Herman Ottó háromszoros aranykoszorús szocialista brigád, Kiszel János nyugalmazott igazgató, Andor Gyula nyugalmazott főmérnök és Prohászka József üzemigazgató. A napokban ülést tartott a szervezőbizottság és elfogadta a jubileumi ünnepség-sorozat főbb programját. A terv szerint jubileumi évkönyvben kiadják a vállalat történetét. Szabadtéri kiállítást rendeznek a vízgépészeti eszközök és szerszámok fejlődéséről. Vácott, a sportstadionban rendezik a regionális vízművek képviselőinek sporttalálkozóját, a városi stadionban. Víz, levegő, környezet címmel bélyegkiállítást rendeznek a városi művelődési központban. Nálunk tartják a vállalati Hidrológiai Társaság munkaüléseit, melyeken szakmai és vezetési szempontból feldolgozzák a vállalat történetét. A vállalat III. ifjúsági parlamentjének munkaülését is az évforduló jegyében rendezik. Végül december nyolcadikén, Vác felszabadulásának 34. évfordulóján avatják fel a vállalat új székházát. Az évforduló kapcsán méltatják a váci Szentháromság téri népfürdő építésének a történetét, mert ez volt a városban a felszabadulás utáni első, a város lakosságának minden rétegét átfogó és megmozgató közmunka. Megemlékeznek a 30 évvel ezelőtt elhunyt Andor Károlyról, a Váci, Vízművek első igazgatójáról is. Papp Rezső Április 4. köszöntése Díszfény., nagygyűlés, kórustalálkozó A hét végére ünnepi díszbe öltözött a Dunakanyar ipari városa. A főútvonalon nemzetiszínű és vörös színű zászlókat lenget a tavaszi szél. Ünnepi feliratok köszöntik a gyárkapukon, iskolahomlokzatokon felszabadulásunk 33. évfordulóját. Hétfőn és kedden este nagy erejű reflektorok díszfénye világítja meg a város neves középületeit, műemlékeit. Mint már közöltük, Vácott, a Madách Imre Művelődési Központ nagytermében április másodikén 10 ózakor rendezik Pest megye központi felszabadulási ünnepségét, melyen Balogh László, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. A beszédet követő kultúrműsorban közreműköPályaszéli jegyzet Sportszerűtlen ellenfél ba került. Űjhagymát 2,50—3 forintért lehetett venni. A jonatán almát 7—12/ a húsvéti rozmaringot 5—10 forintért árulták. Láttunk szilvalekvárt, 30 forintot kértek kilójáért. A dióbél továbbra is 120 forintba kerül. Megjelentek a palánták is: árvácskát 3, százszorszépet 5—6, törökszegfűt 4—6, évelő szarkalábot 4—5 forintért adtak. A virágzó hagymás növények közül a sárga nárciszt 10, a szimpla fehér jácintot 12 forintért árulták. A rózsatöveket 8—15. a különböző díszbokortöveket 10—18 forintra tartották. Táját is hoztak — mérettől függően 30— 50 forintért' kelt el. A termelőszövetkezeti árudában az élő csirke kilóját 32 forintért mérték. Az előnevelt csirkéket nagyságtól függően 12—20, a kiskacsákat 18—25 forintért kínálták. A tojás ára T,50 volt. Nem sikerült a két pont megszerzése vasárnap a Híradásnak a BKV Előre ellen. Bizonyára még sokáig beszédtéma lesz a mérkőzés, pedig ezt a találkozót jobb lenne minél előbb elfelejteni. A vezetőknek és a játékosoknak azonban elemezni kell a látottakat s a tanulságok levonása után azokat hasznosítani a jövőben. A vasárnapi mérkőzést végignézte Simák István is, aki 18 éven át játékvezetőként szerepelt a pá_ lyákon a járási bajnokságtól az NB I-ig. — Hogyan értékeli a mérkőzést? — Győzelmet és jobb játékot vártam. A váci csapat mentségére szolgál, hogy az ellenfél „foggal-körömmel” küzdött, s helyenkénti sportszerűtlen játékuk miatt a Híradás nem azt játszotta, amit valójában tud. A csatárok előtt így is számtalan hely. zet adódott, de nem tudták értékesíteni, s ahelyett, hogy kihasználták volna azt a lélektani előnyt, hogy létszám- fölénybe kerültek, felvették az odadobott kesztyűt, belementek az „adok-kapokba". Véleményem szerint ez volt a mérkőzés fordulópontja, annak ellenére, hogy volt még egy félidő hátra. — Kik tetszettek a hazai csapatból? — Elsősorban Szunyogh, aki lelkesedésével, magabiztosságával emelkedett társai fölé. Varga — bér vasárnap sokat szabálytalankodott — biztos pontja a védelemnek. Tóth jobban játszott, mint az elmúlt találkozókon, s ha az a bizonyos kapufa bemegy ... Balogh Csabát — bár vasárnap nagyon fogták — az NB XI. egyik legveszélyesebb csatárának tartom. — A bajnokság végére me. lyik helyre várja a Híradást? — Ha az első 12 között lesznek, az már siker lenne. Mivel ismerem az erőviszonyokat, ezért nagyon nagyra értékelem jelenlegi helyezésüket. Ügy érzem a vezetőség jövőre magasabbra emelheti a mércét, és akkor a rendkívül sportszerető váci közönség még több sikeres mérkőzésnek lehet szemtanúja. — Milyennek látta a játék, vezető tevékenységét? — Nehéz volt a feladata, de azt hiszem ha nem vár 38 percet az első kiállítással, akkor sportszerűbb légkörben zajlott volna a mérkőzés. Hiba lenne azonban az ő nyakába varrni a pontvesztést! A helyzeteket be kell rúgni. Régi igazság; a focit gólra játsszák. S végezetül álljon itt a két edző véleménye: Borbély András: lelkes játékunknak, a taktikai utasítások betartásának köszönhetjük a sikert. Jeszenszki István: Küzdelmes mérkőzésen nem sikerült itthon tartani a két pontot. ★ Gere Géza hátvéd, 1952. ben született Vácon. Az általános iskolában Buchnitz tanár úr segítette első próbálkozásait a sportpályán. Érettségi után Bednarik Károly hívta focizni a Híradásba: 1971-ben leigazolták. Kezdetben balösszekötőként, később viszont balszélsőként játszott. Nem sokáig focizott a második csapatban, hamarosan bekerült a legjobbak közé. Tagja volt a bajnokságot nyert gárdának. Az utóbbi időben sorozatos sérülések hátráltatták felkészülését. Tavasszal még nem játszott, de továbbra is biztos tagja az első csapat játékoskeretének. Mindenki keménynek, határozottnak, de sportszerűnek ismeri. Sportpályafutása alatt még nem volt kiállítva, és ez hátvéd létére dicséretes teljesítmény. Hobbija a horgászás, s ha akad valami a horogra, anyósa készíti el az ízletes ételt. Példaképe Mészöly. Gere Géza addig szeretne játszani, amíg segíteni tudja a csapatot. Ismerve akaraterejét, lelkesedését. biztosak vagyunk, hogy még sokáig hasznos tagja lesz a Váci Híradásnak. Simák Attila úik az omszki testvérmegyéből vendégszereplésre érkező Metyelica népi együttes. Április 4—7 között kórustalálkozót rendeznek Vácott a felszabadulás évfordulójának a tiszteletére. Kedden délelőtt fél 11-kor a Március 15. téren lesz az ünnepélyes megnyitó térzenével, köszöntővel és közös énekléssel. A program szerint a váci fiúkórus és a KISZ-kórus, valamint miskolci, Békés megyei és a csehszlovákiai Nova Paka-i kórusok adnak hangversenyt. A talákozót a kórusok visegrádi közös hajókirándulása zárja. Üzemeink is megemlékeznek a felszabadulás 33. évfordulójából. A Váci Kötöttárugyárban a szombati ünnepségen Peregi József termelési főmérnök, az üzemi pártbizottság tagja mond beszédet. A DCM is azon a napon tartja az üzemi gyűlést a deákvári Ságvári Endre Klubhelyiségben, ahol Bóth János, a cementmű KISZ-bi- zottságának a titkára mond beszédet. P. R. Asztalitenisz Asztalitenisz-versenyt rendeznek április 3-án, hétfőn. 9 órakor a Mezőgazdasági Szakközépiskolában, Vác, Dunakeszi és a váci járás fiataljai részére. A résztvevők férfi- és női számokban mérhetik össze tudásukat. Nevezni a helyszínen, kezdés előtt negyedórával lehet. A helyezetteket oklevéllel jutalmazzák. Az első öt részt vehet az április 24-én fél tízkor Cegléden sorra kerülő megyei VIT-kupa döntőjén. HÍREK - HÍREK - HÍREK BORBÁS TIBOR TÄRLATA ZEBEGÉNYBEN Zebegényben, a klubkönyvtárban megnyílt Borbás Tibor szobrászművész kiállítása. Neve Babits, Krúdy, Kosztolányi szoborportréival, éremterveivel, s a többi kitűnő alkotással vált ismeretessé, A mini galéria megtekinthető kedden, csütörtökön és szombaton 10-től 18 óráig. ÉPÜL AZ ŰJ RUTINPÁLYA Vácott, a Diadal téren új vendéglátóipari egység számára épület készül, ezért a gépkocsioktatói rutinpályát at kellett helyezni. Az új rutinpálya a Gombáspatak déli partján épül az Autóközlekedési Tanintézet és az MHSZ gondozásában. i
