Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

Az SZVSZ kongresszusára Az első küldöttek Megérkeztek az első részt­vevők a IX. szakszervezeti világkongresszusra, amelyet április 16-tól 23-ig tartanak Prágában, a Fucik-park kong­resszusi palotájában. Csütör­tökön megkezdi működését a kongresszus sajtóközpontja is, ahol a közeli napokban már nagyszámú bel- és külföldi új­ságíró dolgozik majd. A párgai világkongresszuson várhatóan több mint 200 kül­döttség vesz részt a világ minden tájáról. HcszeiérScczett Nemes Dezső Nemes Dezsőnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottsága tagjának ve­zetésével kedden hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely részt vett a Sri Lanka-i Kom­munista Párt X. és az Indiai Kommunista Párt XI. kong­resszusán. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, a KB külügyi osztályának veze­tője fogadta. Hazánkba érkezett a ghanai külügyminiszter Kedden hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezett Roger Joseph Felli ezredes, a Ghanai Köztársaság külügyminisztere. Púja Frigyes külügyminiszter, délután szállásán, a Duna In­Kukoricagondjaink AZ MSZMP Központi Bizott­ságának március 15-i határoza­ta a mezőgazdaság egészét állí­totta reflektorfénybe. Mérleget vont az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és kisterme­lők egy-másfél évtizedes tevé­kenységéről. Megállapításai a dolog lényegét tekintve elisme- rőek. A mezőgazdaság dolgozói eredménnyel vettek számos akadályt, jelentős fejlesztést valósítottak meg és nem lebe- csülhetöen járultak hozzá ah­hoz, hogy népünk életszínvo­nala egyenletesen emelkedett. A közérdeklődés jelenleg a kukoricára összpontosul. A ku­korica ebben a pillanatban a gondok forrása, a gazdaságok elképzelései ezen a területen nem egyeznek a népgazdasági szándékokkal és követelmé­nyekkel, a kukorica vetésterü­lete csökkent, termésmennyisé­ge nem elégíti ki az országos igényeket. A gazdaságok — mint már annyiszor — most is közgazda­sági, gazdaságossági megfonto. lásokat követnek. Nem az or­szág igényeiről feledkeztek meg, csupán arra a tényre fi­gyeltek fel, hogy a kukorica- termesztés haszna csökken, esetenként el is tűnik. Sokáig mindenki újjongott azon, hogy a korábbi harminc mázsa körü­li hektáronkénti hozamok emelkednek, egy rekordeszten. dobén már az ötven mázsát is elérték. Meg azon, hogy az egy mázsa kukorica előállítá­sához korábban szükséges 8— 10 órai élőmunkaigény mosta­náig percekre zsugorodott. A főkönyvelők azonban azt is né­zik, hogy a munkatermelékeny­ség növekedését előmozdító gé­pek milliókba, a szükséges anyagok és vegyszerek ezer fo_ rintokba kerülnek. Ezt a fel- vásárlási ár nem mindig bírja el. A TENGERI nemcsak egyi­ke a legfontosabb, hanem megengedhető kerekítéssel nyugodtan állíthatjuk, hogy a legfontosabb növényünk. A legnagyobb területen, a legna­gyobb mennyiségben termeljük és a legsokoldalúbban haszno­sítjuk. Alapja az állattenyész­tésnek, lassanként előtérbe ke. rül közvetlen fogyasztása, sőt jelentős tényezője az export­nak is. A Központi Bizottság hatá­rozatában is szerepel — kap­janak nagyobb szerepet az árak ...el kell érni, hogy az árak ... jobban ösznötözzenek a termelési célok elérésére ... A kukoricánál azonban veszé­lyes lenne ezt a kívánatos elvet mechanikusan alkalmazni. Mert ha a kukorica felvásárlá­si árát emelik, ennek seregnyi a következménye. A drága ku­korica felborítaná az állatte­nyésztés közgazdasági egyen­súlyát. módosítaná jövedelme­zőségét, megemelné a hús ön­költségét. A kormány egyelőre azt a megoldást választotta, hogy prémiummal jutalmazza azo­kat, akik az eddiginél több ku­koricát termelnek. (Ez a mód­szer frontáttörést hozott a tej­termelésben, a kukoricapré­mium azonban jóval szeré­nyebb. Ez azonban csak tűzol­tómódszer, az igazi megoldást nem itt kell keresni. Felada­tunk: helyére tenni a kukori­cát. Miért, hát nincs ott? ebben az Ágazatban ugyanis mezőnyök alakultak ki. A legjobb földeken gazdál­kodó legkiválóbb gazdaságok minden különösebb hírverés nélkül megalakították a száz mázsások klubját. Arra töre­kedtek, hogy hektáronként el­érjék a száz mázsás hozamot. Ennek érdekében minden pénzt megfizettek a legjobb gépe­kért, a leginkább ígéretes vető­magvakért, a hatásos vegysze­rekért. így állhatott elő az a helyzet, hogy a legjobbaknál ráfizetéses lett a kilencven má­zsás hozam, míg másutt kifize. tődő volt a hetven mázsa. Az őket követő mezőny fel akart zárkózni a legjobbakhoz, ho. lőtt termelési adottságai csak közepesek voltak. Ebben a cso­portban még kevésbé fizetőd- tek ki a nagy befektetések, no­ha a hozamok — például me­gyei szinten — igen mutatósra sikerültek. Ebben a két kategóriában az áremelés alig-alig érne el ha­tást. Huszadik századi gazdasá­gokról van ugyanis szó, ame­lyek a termést bőrzsákban ad­ják el, vagyis feletetik, ök a kukoricát a valóságos önköltsé­gen számítják be a hústerme­lésbe, érdekük tehát az önkölt­ség csökkentése. Annak tudná­nak igazán örülni, ha a magas hozamokhoz szükséges gépek, anyagok és vegyszerek mindig kaphatók, és valamivel olcsób­bak lennének. VAN AZONBAN a gazdasá­goknak egy további csoportja. Azok a gazdaságok, amelyek jó földön gazdálkodnak, de nem törekednek különösebben ma­gas hozamok elérésére. Szeré­nyebbre méretezik befekteté­seiket, és megelégszenek a teg­nap még szép eredmények is­métlésével is. Itt van a nagy lehetőség! Mert ha ezek az igen jelentős területet képvise­lő gazdaságok komolyan veszik a feladatot, és megteszik mind­azt; ami lehetséges, akkor dön. tésük eredménye megemeli a kukorica terméshozamának or­szágos átlagát is. A félreértések elkerülésére: nem azt kívánjuk, hogy legyen a kukorica egyszeriben politi­kai növény, növeljék a vetés- területét a lekopott dombolda­lakon vagy a homokos terüle­teken is. Hanem azt, hogy mindazokon a területeken, ahol az adottságok megfelelőek, ad­ják meg ennek a növénynek mindazt, amit a tudomány és a gyakorlat szükségesnek ír elő. A SZÄRNYALÖ gondolato­kat persze realitásra inti a na­pi szükséglet. Abban ugyanis nem bízhatunk, hogy az elő­zőekben felvázolt fordulat most, néhány hét alatt bekö­vetkezik. Ezért tehát azzal kell befejezni sorainkat, hogy a fordulat bekövetkeztétől füg­getlenül a gazdaságok vezetői nézzenek körül a határban és ahol kipusztult vetést, vagy az üzemtervből nélkülözhető üres területet találnak, azt vessék be kukoricával. Földeák! Béla tercontinental szállóban fel­kereste ghanai kollégáját. A magyar külügyminiszter este a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában va­csorát adott Roger Joseph Felli tiszteletére. Részt vett a va­csorán dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter, továbbá a politikai, a gazdasági és a kul­turális élet több vezető sze­mélyisége, valamint AIz Ar­thur Crabbe, a Ghanai Köz­társaság Budapesten is akk­reditált nagykövete. Új bisztrók, boltok a Dunakanyarban A Dunakanyarban, a hal és a jobb parton egyaránt bővül a vendéglátó-hálózat. A gép­kocsival érkezők Sződligeten a 2-es számú főút mellett a kö­zelmúltban megnyílt új biszt­róban étkezhetnek. A vácrátóti arborétum látogatóinak kultu­rált ellátását a február óta nyitva tartó korszerű étterem szolgálja. A szobi ÁFÉSZ Börzsönyligeten élelmiszer­boltot és bisztrót nyitott, amely­hez autóparkoló is kapcsolódik. Horányban 200 négyzetméter alapterületű élelmiszerbolt áll majd a vásárlók rendelkezésé­re. Szentendrén a Teátrum Ét­terem egyes helyiségeinek fel­használásával napi 2500 adagos gasztofol üzemet alakítanak ki, amely 45 ezer adag étel mély­hűtött tárolására alkalmas. Innen látják el áruval a ha­gyományos főzésre nem alkal­mas melegkonyhás üzleteket. Leányfalun, a meleg vizű stran­don májusiban bisztró nyílik, ahol egyebek között grillétele- ket, lángost, tejtermékeket és péksüteményt lehet majd kap­ni. A Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat május 15. és au­gusztus 30. között vasárnap és ünnepeken mozgóárusítást szer­vez a Szentendre—visegrádi út­vonalon, olyan helyeken, afíol nincs állandó üzletük. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A7. MSZMP.PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA-— 1-—la --'--a-.--. • *•> ,' i • ■ü-.íö- yv * /Á1.- ‘ ' XXII. ÉVFOLYAM, 85. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR 1978. ÁPRILIS 12., SZERDA Jól vizsgázott a DKV Vízen az alapbenzin Elég egyetlen pillantást vet­ni az iroda nagyméretű fali­táblájára rajzszögezett grafi­konokra. Azonnal leolvasható, melyik üzem milyen terméke­ket gyárt, s hogy állnak a terv­teljesítéssel. A zöld színnel jelzett szá­mok az áprilisi eredményekről árulkodnak. Mi azonban előbb arra kérünk választ Katona Jánostól, a százhalombattai kőolaj feldolgozó termelési főosztályvezetőjétől, hogy jó ütemben kezdték-e az évet, az első negyed biztos alapot teremtett-e éves tervük telje­sítéséhez? Nem titkolja Katona Jártos: számukra is mindig az év első és utolsó három hónapja az igazi próba­tétel. Ezúttal is. Főként a sok üzem­zavar és a nem várt géphibák okoztak termeléskiesést. He­lyesebben: egyes termékből emiatt a tervezettnél keveseb­bet sikerült előállítaniuk. — Nem kedvezett vállal­tunknak a hosszan tartó, s a megszokottnál hidegebb tél sem — magyarázza. — Jelen­tősen megnőtt ugyanis a fű­tőolaj iránti kereslet, tartalék készleteink minimálisra csök­kentek. Amit egyik nap ter­meltünk, azt másnap már szállítottuk is ki. Csak ily módon tudtuk elkerülni, hogy ellátási gondokat okozzunk a kereskedelemnek, illetve a lakosságnak. Ha nehézségek árán ás, maradéktalanul ki­elégítettük mind a tüzelő- és fűtőolaj, mind pedig a motor- hajtóanyagok iránti többlet- igényt. Kétmillió 100 ezer tonna kőolajat dolgoztak fel már­cius végéig, az Időarányosan előírtnál 40 ezer tonnával többet Idén is útnak indították tőkés partne­reiknek a kért mennyiségec parafinból és kenőolajból. Vi­szont aromás termékekből — a fent említett okok miatt — kevesebb készült a számított­nál. — Most, áprilisban már ked­vezően alakul a termelésünk. A második negyedévben orsó­Dísznövények cserépben A csepeli Duna Kertészeti Tsz egyik fő profilja a csere­pes dísznövények termesztése. Három üvegházban összesen tizenhatezer négyzetméteren, harmincnégy féle dísznövényt — muskátlit, jácintot, fikuszt, dracénát és pálmaféléket — szaporítanak, gyökereztetnek, nevelnek. Az idén mintegy há­romszázezer cserepes dísznö­vényt szállítanak a hazai, va­lamint a jugoszláv és az oszt­rák megrendelőknek. olajpárlatból és gázolajból is megkezdtük a nagyobb ütemű exportálást, elsősorban Auszt­riának — mondja Katona Já­nos. — Űj terméket is előál­lítunk: 50 ezer tonna alapben­zint rendelt tőlünk egy tőkés cég. Ebből ötezer tonnát víz­re is bocsátottunk, minthogy vízi úton jut ki az ország­ból. Külön szót érdemel az olaj­kombinát maleinsavanhidrid (MSA) terméke. Tavaly ugyan­is rengeteg gondot okozott a gyártása. Számos intézkedést foganatosítottak a termelés fo­kozására. A fáradozás eredmé­nyeként idén már nem okozott fejtörést az üzem a vállalat vezetőinek. Értékesítési nehéz­ségek miatt igen nagy mennyi­ségű anyag tárolására kény­szerültek. Szerencsére azonban e napokban megkezdhették az MSA-termék kiszállítását is. Ennek nagyrésze szintén hatá­rainkon túlra kerül. Nem kell tehát lassítani az üzem gyártási tempóját, teljes kapacitással dolgozhatnak. D. Gy. Aielsöpenyvások Lapplander-változatok a Csepel Autógyárból A Csepel Autógyár bővíti a magyar—svéd kooperációban készülő Volvo-lapplander kis ‘terepjáró gépkocsik típusvá­lasztékát. A két alaptípushoz — nyitott és zárt felépítményű jármű — elkészítették az első ponyvás kocsit, s hamarosan megjelenik a trópusi kivite­lű is. A szemre is tetszetős gépi jár­műből az idén már mintegy ezer darabot gyártanak. Kényelmét és minőségét tekintve közel áll a személygépkocsihoz, ebből adódóan igen magasak a gyár­tással szemben támasztott kö­vetelmények. A négyhengeres, 82 lóerős benzinmotorral haj­tott kis terepjáró a gépjármű- vezetővel együtt nyolc sze­mélyt szállíthat, vagy két sze­mélyt és 700—800 kg terhet Legnagyobb sebessége 120 ki­lométer óránként, a járművek­ből a Volvo cég tíz év alatt legalább tízezer darabot kíván értékesíteni tőkés piacokon. Tervezik, hogy ebből a jár­műből mezőgazdasági munka­gép jellegű változatot hoznak létre, de már most is különbö­ző szerelvényekkel — csőrlő­vel, hidro-szivattyúval — tud­ják szállítani a két alaptípust Szerelik a DCM-ben Újabb portaiamtól« Vácott Sok gondot, bosszúságot — s nem kevés kárt okoz a vá­ciaknak, hogy a cement- és mészművek portalanító be­rendezései nem felelnek meg a követelményeknek. A be­rendezések kicserélését már néhány évvel ezelőtt meg­kezdték, s a többlépcsős munka első szakaszával, 1976 dere­kán végeztek. Több száz mil­liós beruházás, gondos előké­szítés után, most újabb fontos szakaszához érkezett. Felvo­nultak azok a szakemberek, akik a munka második ütemé­ben, a rosszul működő beren­dezések helyébe újat építenek. A munka, az egyik nyersma­lom, két agyagszárító, két sa­lakszárító portalanító beren­dezésének lebontásával kezdő­dött. A napokban már a sze­relők is megkezdték a munkát, a korszerű, új berendezések beállításán. A munkálatok most folyamatban levő — csaknem nyolcvanmillió forin­tos — második szakaszában még további négy nyersma­iam, a teljes nyerslisztszállí- tás valamint a nyerslisztsilök portalanító berendezéseinek kicserélésére kerül sor. Az új berendezések, amelye­ket a Szellőző Művek környe­zetvédelmi fővállalkozó irodá­ja egy NSZK-cégged kooperá­cióban szerel, biztosítják, hogy a munka teljes befejezése után, a cement- és mészmű­vek porkibocsátása nem ha­ladja meg a környezetvé­delmi törvényben elfoga­dott legalacsonyabb érté­ket. Az első egység szerelését néhány héten belül befejezik, a második ütemmel 1979 első negyedévéhen végeznek. Az egyes berendezéseket azon­ban elkészültük után nyom­ban folyamatosan üzemibe he. lyeziiK. A portalanító berendezések kicserélésének harmadik üte­mét most készítik elő a szak­emberek. K. Z. Borbándi János Somogybán Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese — Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökének társaságá­ban — kedden Somogy megyé­be látogatott. Kaposvárott tá­jékoztatták Somogy helyzeté­ről, majd délután a megye ve­zetőinek társaságában Nagy­atádra utazott, ahol a város vezetőivel találkozott, majd megtekintette a konzervgyá­rat. Q2 ZÉ s 33 Szabó István elnök vezetésé­vel kedden hazaérkezett Prá­gából az Országos Szövetke­zeti Tanács küldöttsége, amely részt vett a Csehszlovák Szö­vetkezetek Központi Tanácsa VIII. kongresszusán, valamint a, szocialista országok szövet­kezeti elnökeinek tanácskozá­sán. Krum Vaszilev, a bolgár kulturális bizottság mellett működő sajtóbizottság elnöke Várkonyi Péter államtitkár­nak, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala elnökének meghívására kedden hazánk­ba érkezett. Demeter Sándor, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese vezette kulturá­lis delegáció, amely Bagdad­ban folytatott tárgyalásokat a két ország kulturális kapcso­latainak továbbfejlesztéséről, hazaérkezett Irakból. Magyar részről Demeter Sándor nyitot­ta meg a Magyarország bemu­tatkozik című kiállítást, amely 400 tabló és 40 műtárgy segít­ségével a honfoglalástól nap­jainkig mutatja be hazánk fejlődését. i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom