Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1978. MÁRCIUS 31., PENTEK Kérdőívek a vásárlóknak Megtérült a befektetés Bőséges, színvonalas választék Néhány nap múlva megnyi­tásának első évfordulóját ünnepelheti a Kötöttárugyár Széchenyi utcai mintaboltja, amely a vállalat új márka- védjegyét, a SENIOR nevet viseli. Tizenkét hónap még egy üzlet életében sem szá­mít hosszú időnek, ám az ed­digi eredmények messze fe­lülmúlják a várakozásokat. — Nem is annyira a keres­kedelmi forgalomból szár­mazó bevételért, mint inkább a vásárlói igények felméré­sére hoztuk létre mintabol­tunkat — mondja Tóth Zol­tán, a Kötöttárugyár igazga­tója. Alkalmat teremtettünk ar­ra, hogy az iparművé­szeink által tervezett leg­újabb termékeinket be­mutathassuk és kérdőívek, valamint az el­adók személyes tapasztala­tai révén gyártmányfejlesz­tésünk igazodjon a piachoz. Itt mutatjuk be termékeinket a kereskedelmi szakemberek­nek is. Ügy gondoltuk, ha a min - tabolt megnyitása után akár csupán fél százalékkal emel­kedik vállalatunk exportja, a bevételtől függetlenül már megérte a befektetés. A kötöttárugyáriak az'on- ban kellemesen csalódtak. A megnyitás óta eltelt csak­nem 12 hónap alatt közel 7 millió forintnyi áru eladását könyvelhették el. A SENIOR márka híre messzi földre el­jutott. Tanúskodik erről az üzlet vendégkönyve, amely­ben a sok-sok dicséret között több külföldi vásárló is elis­merően szólt a bőséges és színvonalas választékról, va­lamint az udvarias, figyel­mes kiszolgálásról. A márkanevet a vállalat a Művészeti Tanács jóváha­gyásával véd jegyeztette. Az idén már termékei­ken is szerepel a SE­NIOR felirat, amely egy­ben garantálja is a jó mi­nőséget. A mintabolt ízlésesen be­rendezett helyiségében pró­bababákon mutatják be a ru­hákat. Akadnak, amelyek alatt ott az árcédula, mások­nál viszont ez a felirat sze­Kényelmesek lettünk Szemléletváltozást, mihamarabb Bodnár Ferenc középiskolai szakfelügyelő szerint a sport­élet kialakulásának alapfelté­tele az a felismerés, hogy a sport létünk egyik alapeleme. Többször hallottam már be­számolóját, hozzászólását egy- egy, testneveléssel foglalkozó értekezleten: szinte minden alkalommal a szemléletválto­zás fontosságát emelte ki. — Engedje meg, hogy egy sóidéval kezdjem — mondotta egutóbb Bodnár Ferenc. — 5gy -ízben a tanári szobában vitatkoztunk a testnevelés fon- osságáról, s az egyik kollégám t következő megjegyzést tette: iiába ugráltok éjjel-nappal, léldául egy bolha saját testé­hez képest mindig nagyobbat zökken nálatok. Bár ez szél- őséges, mégis jellemző véle. lény. Persze, mi nem a bolhát karjuk legyőzni. A testneve- isnek sokkal hasznosabb és emesebb feladata van: bizto- tani a felnövekvő nemzedék izettségét, erejét, egészségét. — Régebben az emberek a iilső hatások leküzdése köz­tit edződtek. A civilizáció vív- ányai, szerencsére, megköny- d tették életünket, ám ezzel iyütt edzettségünkből is ve­ttettünk. Ma már a gyerekek isszal járnak az iskolába, rm kell két-három kilómé­rt gyalogolniuk. A központi fűtés elterjedése miatt például nem ismerik a favágást. Per­sze, nem a korszerűség ellen tiltakozom, csak a tények egy részét próbálom érinteni, me­lyek miatt a szervezet rendsze­res foglalkoztatása lassanként elmaradt. Ebből adódik, hogy sokat betegeskedünk. Statisz­tikai adatok szerint, nálunk a dolgozók 12 százaléka hiány­zik évente munkahelyéről be­tegség miatt. Ha a testnevelés sajátos eszközeivel elérjük, hogy ez a szám akár csak egy százalékkal csökkenjen, már nem tevékenykedtünk hiába. Gondolja el, a kiesett terme­lőmunka visszaállításával mek­kora összegekét nyerhetünk! Amelyekből azután iskolákat, kórházakat, üdülőket, sportpá­lyákat építhetünk. — A javulást az Oktatási Minisztérium intézkedéseitől várom. 'Nagy jelentőségűnek tartom a testnevelési órák számának heti kettőről három­ra való emelését, a rendszeres óvodai testedzés bevezetését, a tömegsport helyzetének ren­dezését, az Edzett ifjúságért akció megindítását. Mindezek sokat segíthetnek, de csak ak- kbr, ha a sporttal kapcsolatos szemlélet is helyes irányba változik majd. Reméljük, mielőbb __ So lymosi László repel: gyártmányfejlesztési darab. A vásárló vagy kérdő­íven válaszol a vállalat né­hány kérdésére, vagy az el­adók udvarias érdeklődésére mondja el véleményét. Nagy a sikere az új, elasztikus kel­méből varrt fürdőruháknak, amelyek alapanyaga az 1977- es őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a Könnyűipari Mi­nisztérium gyártmányfejlesz­tési pályázatának második díját nyerte el. A kereske­delem ezekből az árukból az idén eddig közel félmillió da­rabot rendelt. — Már a tervezőasztalokon vannak jövő évi fürdőruha- mód ellj eink is — mondja Kiss Károlyné, a mintabolt veze­tője. — Rövid idő alatt népsze­rűvé váltak szabadidő- ruháink. amelyek készí­tésénél a könnyű, rugal­mas és testalakhoz iga­zodó alapanyagokat ré­szesítjük előnyben. Tavaly öt divatbemutatót is rendeztünk, amelyeken a szakembereken túl a nagykö­zönség szintén láthatta leg­újabb modelljeinket. A vendégkönyv bejegyzé­seire büszkék a Kötöttáru- gyár vezetői. Nem is alapta­lanul, hiszen egyre gyakorib­bak az ilyen bejegyzések: „Vissza-visszajáró vásárlók vagyunk. Mind az áruválasz­ték, mind a kiszolgálás osz­tályon felüli”. Furucz Zoltán Felhívás Pesí megye gazdaságaihoz Takariíiánytermesztési verseny Tegnap befejeződtek a takarmánygazdálkodási napok, az elméleti kutatással és a gyakorlati megvalósítással foglalko­zó szakemberek eszmecseréje a takarmánybetakarítás és -fel­használás korszerű módozatairól. Az előadás és á vitasorozat részeként ismertették azt a versenyfelhívást is, melyet a Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Pest megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség már korábban megküldött a me­zőgazdasági nagyüzemeknek, gazdaságoknak. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság és a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet felhívással fordult a megye termelő üzemeihez: indítsanak takarmánytermesztési versenyt, összhangban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésé­ről szóló korábbi kormányhatározattal, az V. ötéves terv ide­vonatkozó részfeladatainak teljesítése érdekében. A verseny célja, hogy a tej- és hústermelést olyan korsze­rű takarmánybázis révén nö­veljék, mely az eddigi takar­mányozási módoknál jövedel­mezőbb. A versenyben mind­azok a Pest megyei állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek részt ve­hetnek, melyek versengési szándékukat a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelő­ségnek április 15-ig, írásban be­jelentik. A takarmánytermesztési ver­senyben a jelentkezők három kategóriában vehetnek részt. Az első kategóriában azok a gazdaságok, melyek a siló­kukorica-termesztésben kí­vánnak élen járni, s hektá­ronként a ‘ legjobb minőségű, legtöbb keményítőértéket tar­talmazó takarmányt takarít­ják be. (Részletes szakmai tá­jékoztatót a Kovátsovits-mód- szer szerint, a MÉM érte­sítő 1977. ‘május 13., 16-os száma ad.) A második kategóriában a lucernatermesztésben hektá­ronként elért legtöbb nyers­fehérjét megtermelő nagy­üzemek. A harmadik kategóriában a gyepgazdálkodásban a hektá­ronként legmagasabb széna- értéket termelő gazdaságok. Mindhárom kategória egyen­ként 3—3 díjat kap: egyen­ként 25 ezer, 20 ezer, illetve 15 ezer forint értékben. A versenyt -minden évbeip április 4-e előtt értékelik, ter­mészetesen az azt megelőző naptári évre vonatkoztatva. A termelési eredményeket február 20-ig az Állattenyész­tési Felügyelőséghez kell be­küldeni. Itt a versenybizott­ság (a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelő­ség, az ÁGOK Pest—Nógrád megyei Főosztálya, a Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége) a bekül­dött adatokat értékeli, meg­állapítja a helyezési sorren­det és kiosztja a dijakat. Az értékeléshez szükséges, hogy a versenyző gazdaságok kö­zöljék: mennyi a silókukori­ca, illetve a lucerna összes vetésterülete földjeiken, s mennyi volt az összes ter­més. (A KSH-hoz küldött 2— 26/2. számú jelentés szerint.) A silókukorica értékelésé­nél alappontot jelent a beta­karított silókukorica mennyi­ségének átlagos minősítési pontszáma (a laboratóriumi vizsgálat adatai szerint), s ez a szám szorozva az egy hek­tárra jutó átlagtermés szá­zadrészével. Ugyanitt kiegé­szítőpontot jelent,' az előző két évi átlagtermés növekedé­se százalékos arányban, ahoi- is 250 mázsáig plusz-mínusz 2 pont, 250 mázsa felett plusz­mínusz 3 pont levonható, il­letve hozzáadható az ered­ményhez. Az átlagtermés megállapí­tásánál különbséget kell ten­ni az öntözött és a száraz­művelésű silókukorica kö­zött, ezért az öntözött terü­let termésének mennyiségét 0,7-tel szorozna lehet csak az átlagot kiszámítani. A lucernatermesztés érté­kelésénél alappontot jelent a megtermelt emészthető nyers­fehérje mennyisége mázsán­ként — szám szerint 15 pon­tot. Ahol forrólevegős szárí­tóüzemben állítják elő a lu­cernalisztet, ott az emészthető nyersfehérje értékét az üzem­ben betakarított széna ugyan­ilyen értékéhez kell hasonlí­tani. (Kiegészítőpontot jelent, ha az előző két év átlagter­méséhez viszonyítva, széna­értékben százalékosan növe­kedett a termelés; 50 mázsáig plusz-mínusz 2 pont, 50 má­zsán felül plusz-mínusz 3 pont kapható, illetve levon­ható. Az öntözött és száraz- művelésű lucerna közötti kü­lönbséget itt is a 0,7-es szorzó­val egyenlítik ki, mint fen­tebb, a silókukoricánál leír­tuk. \ Gyepgazdálkodás értékelé­séhez közölni kell a nyilván­tartott gyepterület mennyisé­gét, s a bizonylattal igazol­ható összes hozamot, a hasz­nosítási módtól függetlenül. Az alappont ebben a kategó­riában minden megtermelt mázsányl széna után 2 pont, ha legeltetik, úgy számosál­latonként és naponta 32 ki­logramm zöldfű-mennyiség- gel kell számolni, azaz 8 ki­logramm szénát számítani ál­latonként. Kiegészítöpont nyerhető: a hektáronkénti átlagtermés . növelését (a hi­vatalos statisztikai adatszol­gáltatás szerint számolva), százalékonként 25 mázsáig plusz-mínusz 2 pont, 25 má­zsa terméshozam felett plusz­mínusz 3 pont. Öntözött te­rületeken 0,6-del szorozni (a silókukorica és a lucernaszé­na 0,7-e helyett), majd átla­golni a termést. Az adatok hitelességét a termelőszövetkezeteknek a já­rási hivatalok mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint kereskedelmi osztályával, az állami gazdaságoknak pedig az ÁGOK Pest—Nógrád me­gyei főosztályával kell iga­zol tatniok. Anyakönyvi hírek Született: Szűcs Pál és Mol­nár Julianna: Rita, Csulyák István és Kucsa Margit: Ta­más, Képes Lajos és Rák Má­ria: Andrea, Konkoly János és Pászti Mária: Annamária, Sá­rai Béla és Jójárt Zsuzsanna: Béla, Erős István és Szirotta Éva: Gábor, Garaba József és Tári Ágnes: Ágnes, Rartolis György és Fazekas Éva: Éva, Czerovszki József és Králik Etelka: József, Svelán Sándor és Sági Irén: Gabriella, Cser- nák István és Rottenhoffer Mária: Brigitta, Herceg József és Petrik Erzsébet: Edina, Vin- cze András és Klein Judit: Adrienn nevű gyermeke Házasságot kötött: Lukács Oszkár Hegedűs Mariannával, Kovács Kálmán Németh Erzsé­bettel, Hegedűs Gábor Emmer Máriával, Góts Károly Varga Évával, Czakó Imre Fülöp Eleonórával, Galántai Sándor Gere Klárával. Vácott hunyt el: Árvái Lászlóné Barta Mária (Duna­keszi) Törőcsik Miklós (Vác, Ifjúság tér 3.), Fábián József (Vácrátót), Kmetty Rudolf né Hoffmann Jozefa (Nagymaros), Major Andrásné Lehecska Vik­tória (Göd), Kubik Frigyes (Má­rián osztra), Tikász Lajosné Kovács Juplianna (Göd), Cse­resznye János (Gödöllő), Holé- czy Erzsébet (Szob), Csuzi An­na (Vác, Vak Bottyán tér), Varga Dénesné Dénes Lídia (Dunakeszi). Szob Nemzedékek találkozója VÁCI APRÓHIRDETÉSEK begény üdülőöve­iében Dunára néző norámás telek el- 'ó. Érdeklődni: Ko- ~niczky Istvánná, c, Szabadság tér 4. emelet 4. Telefon: 921. négyszögöles telek •—Büki szigeten el- . Érdeklődés 19 óra i 10—256-os tele- számon. •em a levelét annak egyedülálló nőnek asság céljából 45 s korig, aki szeret- megpihenni a Du- kanyarban. Leszá­molt is lehet. Le­iket „Duna-ka- r” jeligére hirde- 2 Vác, Jókai u. 9. Zrínyi u. 53. IV Bölcsőde vizsgázott ánfűtőt felvesz \bbá szakképzett ■^képzetlen gon­gokét megh'itá- ,zt időre alkalmaz. Elcserélném Vác köz­pontjában levő taná­csi kétszobás össz­komfortos. kertes la­kásomat Földvári téri 2,5 szobásra vagy du­nakeszi lakótelepire (tanácsira). Telefon: 11—776. _________. Va skapu, garázsajtók, aknafödémek, olajtü­zeléshez 40 hektolite­res tartályok eladók. Bármilyen szerkezeti munkát vállalok. El­adó egy darab 220 V- os betonkeverő. Máté András lakatosmester, Vác-Deákvár, Deák Ferenc utca 14.______ Vá cott 2 1/2 szobás, 65 négyzetméteres OTP-s öröklakás eladó OTP- átvállalással. Levele­ket ,.1686” jeligére hirdetőbe Vác, Jókai utca 9. ____________ Or kán autóvédő-pony- va eladó. Érdeklődni lehet: 11—486-os tele­fonszámon. Angolmechanikás rö­vid zongorát vennék. Telefon (délután há- rom órától): 10—938. Vác-Zsobrák dűlőben 1000 négyszögöl ingat­lan, megosztva is, épí­tési anyaggal eladó. Felvilágosítás: Vác, Arany János utca 17. (Doboséknál), 17-től 20 óráig.______________ Ür es telek kiadó, ké­szen, hozott garázs lé­tesítésére. Eladó 560 négyzetméteres hét­végi telek, Máriaud- vari megállónál. Má- tyus Féterné, Dam­janich tér 2._____' Vá c belvárosában 155 négyszögöl építési te­lek. bekerítve eladó. Érdeklődés munkana­pokon: ll—230-as tele­fonszágion. ___________ El adó másfél szobás, komfortos szövetke­zeti lakás. Vác. Erdős B. u. 10. III. em. 15. Érdeklődés 16 óra után. Politikánk döntő láncszeme Köztulajdonban — harminc éve Ünnepi megemlékezés a nagyüzemek államosításáról A Tanácsköztársaság kikiáltásának 59. évfordulója alkal­mából munkásmozgalmi kiállítás nyílt a szobi Börzsöny-mú­zeumban. A megnyitót követően a nagyközségi közös tanács díszter­mében nemzedéki találkozót rendeztek, a párt veteránjai és a KISZ tagjai részvételével. Ünnepi beszédet mondott Spilenberg László, az MSZMP váci Járási Bizottságának tagja, majd emlékműsort adtak Szob nagyközség úttörői és KISZ-fiataljai. Gádorosi Ferenc, Szikora Pál és a többi veterán sok felejt­hetetlen emléket elevenített fel 1919 dicsőséges napjaiból. Az MSZMP Vác városi bi­zottsága szerdán délután ürmei pi megemlékezést rendezett a száz főnél nagyobb létszámot foglalkoztató üzemek államo­sításának 30. évfordulója tisz­teletére. A Madách Imre Művelődési Központban sokan ott voltak azok közül is, akik 1948 már­ciusában gazdasági vezetőként, pártfunkcionáriusként vagy szakszervezeti tisztségviselő­ként részt vettek a helyi nagy­üzemek államosításában. Visnyi István, a városi párt- bizottság osztályvezetője kö­szöntötte a megjelenteket, han. goztatva, hogy a 30 évvel ezelőtti emléke­zetes márciusi nap szocia­lista forradalmunk jelen­tős állomása volt. Dr. Lenyó László, a Forte­gyár igazgatója tartotta az ün­nepi megemlékezést. O is arról beszélt, hogy politikánk egyik döntő láncszeme volt a nagy­üzemek államosítása, az 594 nagyvállalat társadalmi tulaj­donba vétele. Szó szerint idéz­te a Minisztertanács ülésén harminc évvel ezelőtt elhang­zott bejelentést, amely után Vácott is a nagyobb vállalatok köztulajdonba kerültek. Ez volt a biztosítéka annak, hogy a Dunakanyar ipari városa is teljesíthette, sőt túlteljesítette a hároméves terv előirányza­tát. Az államosítás idején a Ha- merli Gyár kesztyűs üze­me működött Vác déli ha­tárában. Ma ott találjuk a Magyar Hajó- és Darugyár konténer exportjáról híres váci gyárát. A Váci Kötöttárugyárban 375 munkás dolgozott az államosí­tás napján. Ha a jelenlegi re­konstrukció befejeződik, 2 ezer 600 dolgozója lesz a város leg­nagyobb textilüzemének. Az akkori kislétszámú Horgany­hengermű RT helyén ma a Híradástechnikai Anyagok Gyárának 1342 dolgozója a 930 millió forint értékű éves terv teljesítéséért dolgozik. Hasonlóképpen fejlődött a régi Kodak a mai Forte­gyárrá. Államosítás utáni első igazgatója Darvas László szintén ott volt az ünnepi megemlékezésen. Beszéde végén dr. Lenyó László további munkasikereket kívánt a következő időszakra. Levetítették az Éjszakára haj­nal című dokumentumfilmet, majd a megjelentek még együttmaradtak, felidézve az államosítást követő időszak sok emlékét. Papp Rezső Köszönetnyilvánítás. Köszöne— temet fejezem . ki mindazoknak, akik a drága jó felejthetetlen férj és édesapa, dr. Pap Miklós körzeti orvos temetésén részt vettek, sír­jára koszorút és virágot helyeztek el, s ezzel mély gyászunkban és fájdalmunkban osztoztak. Külön köszönetemet fejezem ki az orvosi karnak, a CEMŰ vezetőségének és dolgozóinak, valamint a DCM ve­zetőségének és dolgozóinak. Dr. Pap Miklósné és kisleánya Angéla. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tünket fejezzük ki rokonainknak, ismerőseinknek, a PENOMAH Váci Gyáregység szállítási és értékesí­tési osztályának, kézilabda-csapa­tának, a Híradás Labdarúgó-szak­osztály tagjainak, az I. s2ámú Szociális Betegotthon dolgozóinak, valamint az öregek Napközi Ott­hona lakóinak, akik szeretett fér­jem, édesapánk, gyermekünk, testvérünk temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. Hugyecz család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom