Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

1978. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK %Müao Elektródok a rovarsejtekben Űj műszer készítésével ki­szélesítették a kutatási lehe­tőségeket a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Biológiai Ku­tató Intézetében, ahol többek között a - sejtekben lejátszódó folyamatokat elemzik. Mint tudományos eszközt, évek óta alkalmazzák a mikroelektró dókat, amelyeknek segítségé­vel a sejthártyán és a sejt belsejében a feszültségkülönb­ségeket mérik. Ennek változá­sa ugyanis megmutatja, hogy a különböző hatásokra az in­gerlékeny sejt hogyan reagál, nyugalomban marad-e vagy aktivizálódik. Ez a módszer arra is alkal­mas, hogy a különböző vegyi anyagok hatását elemezzék. A vizsgálatokhoz szükséges üveg­elektródokat a Biolóeíaí Ku­tató Intézetben állítják elő. Új áruházak, felújított üzletek Gondolnak a turistákra is Űj ABC-áruházak építésé­vé!!, régebbi üzletiek felújítá­sával, korszerűsítésével javít­ják a budai járás sok telepü­lésének kereskedelmi ellátott­ságát. A Nyugatpesitmegyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat beruházásában és üze­meltetésében a nyári hónapokban nyílik meg a 350 négyzetméteres alapterületű törökbálinti ABC élelmiszer-áruház. Megszületéséit, a községi ta­nács ingyenes telekjuttatással és mintegy egymillió forintos költséghozzájárüássaii segítet­te. Űj ABC áruházat kap Zsámbék is, a MÁVAUT vég­állomás szomszédságában. A 660 négyzetméter alapterüle­tű áruháziait a budai járási ÁFÉSZ házilagosan építi. Ugyancsak az ÁFÉSZ létesít 300 négyzetméter alapterületű ABC-t Pilisborosjenőn, a köz­ség központjában. A sóskútiak régi kívánságát elégíti ki, az ugyancsak ÁFÉSZ kezelésében nyíló új, 15U négyzetméter a/lapterülétű élelmiszerüzlet. A járási ÁFÉSZ ez idei felújítási program­jában 41 üzlet korszerűsí* tése is szerepel. Ennek keretében — egyebek között — megújul az érdi ABC áruház, Biatorbágyon 9 üzletet tataroznak, s több he­Szezon előtt a Ráckevei-Duna-ág mentén Üdülők és helybenlakók érdeke Visszavonhatatlanul közele­dik a tavasz és az üdülési évad kezdete. Nem korai tehát ezzel kapcsolatban két ese­ményről tudósítani. Fejlesztés közös munkával A Ráckevei-Duna mentén legtöbb község üdülőterületé­nek idényszerű lakói, a villa- és hétvégiház-tulajdonosok közös érdekeik védelmére s a terület fejlesztésére üdülőhelyi bizottságot alakítottak. Emitt , többet, amott kevesebbet, de mindenütt tesznek valamit ezek a testületek azért, hogy területük szebb, rendezettebb legyen. Csak úgy találomra nézzük meg, mit tett tavaly és mit készül tenni idén a tököli üdülőhelyi bizottság. A beszá • mólót az teszi aktuálissá, hogy nemrég rendezték közgyűlésü­ket. Tököl nagyközség házai ugyan a nagy Duna partjához esnek közel, de határa átnyú­lik a szigeten és a Ráckevei- Duna mentén van az üdülőte­rülete. Több száz kis ház áll itt, csaknem mind fővárosi kisembereké. Az üdülők nagy szeretettel, áldozatkészséggel járulnak hozzá pihenőhelyük fejlesztéséhez. Szándékaikat évek óta támogatja a nagy­községi tanács is, mert igen helyesen az üdülőterületet a községhez tartozónak tekinti, fejlődését szívén viseli. Amint a közgyűlésen el­hangzott beszámolóból kide­rült, múlt esztendőben félmil­liónál nagyobb összeggel tá­mogatta a tanács az üdülőte­rület fejlesztését, a Ráckevei- Duna Intéző Bizottság pedig 200 ezer forinttal. A költség- vetés 1 millió 260 ezer forint volt. Idén az üdülőhely fej­lesztési tervéhez is körülbelül hasonló Összeggel járul hozzá a tanács meg az intéző bizott­ság, a költségvetés azonban nagyobb, 1 millió 822 ezer fo­rint. Maguk az üdülők tavaly 350 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek, ebben az évben pedig 400 ezer fo­rint értékűt vállaltak. Ezen fe­lül tetemes készpénzt is össze­adnak, a vállalatok is nyújta­nak anyagi segítséget a fej - lesztési terv megvalósításához. Tavaly a területet átszelő parkosutat építettek, ami a tervezéssel együtt csaknem 600 ezer forintba került. Idén karbantartásra és gépkocsi­parkolóhelyek kialakítására 200 ezret költenek. Teljes egé­szében társadalmi munkában végzik el a parkosútra merő­leges sétányok karbantartását. Bővítik a sátorverőhelyeket, tovább építik a villamosveze- téket, ehhez és a parkvédőmű kiképzéséhez 180 ezer forintot érő társadalmi munkát irá­nyoznak elő. Az üdülőházak a víz mellett állnak, a fürdőzési lehetőség azonban még nem tökéletesen megoldott, hiányzik a strand. Márpedig hét végén és mun­kaszüneti napokon ezerszám jönnek ide kirándulók is. Tervbe vették tehát, hogy idén megépítik a strandot és erre a célra 655 ezer forintot szán­nak, amihez az üdülőház-tu- lSajdonosok 50 ezer, vállalatok félmillió, a nagyközségi tanács 55 ezer, a Ráckevei-Duna In­téző Bizottság 50 ezer forint támogatással járul hozzá. Egységes jogszabály alapján A másik, ami szintén már a nyárral kapcsolatos téma, a ráckevei járási alkotó munka- közösség legutóbbi ülésén el­fogadott tanácsi rendeletterve­zet az üdülőterület rendjéről és védelméről. Az alkotó munkaközösség mintegy két esztendeje ala­kult néhány községi vb-titkár és tanácsi ügyintéző részvéte­lével azzal a céllal, hogy a ta­nácsi ügyintézést meggyorsító és egyszerűsítő javaslatokat dolgozzon ki. Miután az üdü­lőhelyekre vonatkozólag a já­rás községeiben nincs olyan tanácsi rendelet, amely egysé­gesen összefoglalná a jogsza­bályokat, szükség van ilyen jogszabályra. Ennek megalko­tását segíti az a javaslat, ame­lyet most véleményezés céljá­ból az alkotó munkaközösség megküldött a Hazafias Nép­front megyei elnökségének, a megyei tanácsnak, az ELTE jogi kara államigazgatási tan­székének, a Közép-Duna-völ- gyi Vízügyi Igazgatóságnak és a járás községi tanácsainak. Kimondja a tervezet, hogy alapvető feladatnak kell te­kinteni az üdülőterületek jel­legének megtartását, a táj vé­delmét és a pihenni vágyók ellátását. Ezek megoldásába be kell vonni az üdülőhelyi bizottságot, a helyi népfront­bizottságot és egyéb társadal­mi szerveket. Intézkedésre vár a víz, a föld és a levegő további szennyeződésének megakadá­lyozása. Ezt szolgálhatja az üdülőterületek környezetvédel­mi társadalmi őrsége, amely rendszeres időközökben, de legalább félévenként megvizs­gálja körzetét és szükség ese­tén jelentést tesz a tanácsnak. Természetesen magában fog­lal a tervezet több létező, de sajnos nem mindig és nem mindenütt megtartott tiltó szabályt. Például, többi kö­zött, hogy az üdülőterület ter­mészetes vizeiben állatot für­detni, úsztatni, járművet mos­ni nem szabad. Tilos szeny- nyező anyagokat juttatni a vízbe. Fürödni csak a kijelölt helyen, vagyis a strandon sza • bad, viszont ott mentőcsóna­kon és a vízrendészet csónak­ján kívül más csónak, motor­csónak nem közlekedhet. Sz. E. Svához ajánljukM :P^ogrmmiúsu 'ÉS®" FELVÉTELRE KERESÜNK FORGÁCSOLÓ. LAKATOS, FESTŐ, VILLANYSZERELŐ szakmunkásokat, valamint felsőfokú és középfokú végzettséggel rendelkező GYÁRTÁSTERVEZŐKET, FEJLESZTŐ MÉRNÖKÖKET, ÓNÁLLÓ SZERKESZTŐKET. Jelentkezés levélben vagy személyesen: Pestvidéki Gépgyár, Szigethalom lyen a raktár bő víiéssel Javít­ják az árué.llátázit. Budakeszin — az autóbusz-végállomásnál működő zöldségüziliatet korsze­rűsítik. Budajenőn és Zsám- békon 'is csinosítják a zöld­ségboltokat. i A vendéglá tód pari egységek ; korszerűsítési tervei között szerepel — többek között — a biatorbágyi bisztró, az érdi presszó, a tárnoki cukrászda teljes felújítása. A Pest me­gyei Vendéglátó Vállalat ke­zelésében működő törökbálinti „öt bárány” étterem is újjá­születik az idén. Nagykovácsi lakóinak kí­vánságára szolgáltatcház épül — az elhagyott moziépületben. A szoí'gáiiitiaitóházbain, rövid- áruüzletet, fodrász-, manikür-, pedikür kozmetikai szalont, szeszmentes eszpresszót nyit­nak. A budai járás kereskedelmi fejlesztési programjának ki­alakításánál, nemcsak az ál­landó, helyi lakosok igényei­nek kielégítésére gondolnak, hanem figyelembe veszik a különösen tavasztól őszig ide látogató turisták szükségleteit is. K. Z. Átadás az év végén Hetvenkilenc lakás készül el idén decemberben Nagyká- tán. A házakat a ceglédi Építőipari Vállalat dolgozói építik. Jelenleg csatornázási munkákon dolgoznak, az épületek bel­sejében pedig vakolnak, fűtés- és villanyvezeték szerelők dol­goznak. Barcza Zsolt felvétele GOMBO PÁL: Cóiitörtöhi LoLtéi Annyi mindent magyaráznak az újságok, amit nem ért az olvasó, A magyarázat előtt, de utá­na sem. Pedig az alapja minden történésnek egyszerű. Ha bemutatjuk, hogyan keletkezett az ötlet abban, aki elkezdte a dolgokat, nemcsak az olvasó, ele a még a saját elméleteibe bele­gabalyodott hírmagyarázó is megérti. Kocsma A félsivatag félközepén üzemel az autópá­lya mentén a kocsma, a Félszemű Seriffhez. Egy szép, esős napon hatalmas gépkocsi áll meg a kocsma előtt, Kilép belőle egy tipikus amerikai állampolgár, fején átlagos kalap, arcán átlagos ráncok között átlagos mosoly. Beül a kocsmába, megkérdezd, mit szoktak itt rendelni. Mondja neki a korcsmáros, ál­talában csirkehúsos szendvicset fél liter bor­ral. — Amerikai mogyorót nem? — kérdi a vendég. — Azt nem — feleli a korcsmáros. — Hát akkor kérek csirkehúsos szendvi­cset fél liter borral — mondja az átlagkül­sejű egyén. A szendvicset megeszi, a bort megissza. Fi­zet, elbúcsúzik és szállna be az autóba, ami­kor megáll mellette egy derék sivatagi far­mer, és megkéri, nem vinné-e magával a kö­zeli, alig száz mérfölddel arrébb elterülő bir­tokára, az ő kocsija ugyanis lerohadt. — Miért ne — válaszolja az átlagos polgár, és beülnek. Ügy 20 mérföld után megszólal a far­mer: — Ivott bort a Félszeműnél? — Ittam. — Jó bor lenne — így a farmer. — Én termelem, de hát a korcsmáros vizezi. ■ — Vizezi? — Az, hígítja. így több a haszna, noha, nem is emeli az árakat. A farmer aztán kiszáll, az átlagos polgár meg hajt tovább, megáll Washingtonban, a Fehér Ház előtt, mondja hivassák a pénz­ügyminisztert. — Igenis, Elnök Űr — válaszolják neki az összes titkárok. Megjön a pénzügyminiszter. — Te, Jim — mondja neki az átlagos pol­gárként ráncos elnök —, van egy ötletem. Mi lenne, ha hígítanánk a pénzt? He? Ugyan­annyi árut kapnánk érte, mondjuk, az olaj­sejkektől, mégis több lenne a hasznunk. — O. K. — válaszolja kétbetűs tömörség­gel a pénzügyminiszter. ... Így értékelték le a dollárt. Kocsi Tóth Teobald nem volt buta ember, de hitt a pedagógiában. Ezért mikor fia, Willi­bald elvégezte az állatorvosi főiskolát, egy használt Trabantot vett neki, huszonötezer forintért. Willi egy napig örült, másnap feldúltan ál­lított be és mondta Tóth apukának, hogy a. sebességváltó életveszélyesen csúszik, a kup­lungtárcsa kopott és a bal ajtó berezeg. — No, jó — mondta az atya —, vidd el a javítóba, állom a számlát. A javítóban megállapították még, hogy hö­rög a huzal és piszmog a gyertyatartó, de tíz­ezerért már úgy rendbehozzák a kocsit, hogy garantáltan üzembiztos lesz. Tóth Teobald át­nyújtotta a tízezret, hiszen, ha máir kiadta a huszonötezret, akkor legyen a kocsi hasz­nálható. Egy hónapig minden rendben volt, akkor a fiú beállított dúltan, hogy a Trabcsi Cell- dömölkön lerohadt. Nem fog a féktárcsa és valami van az olajjal is, mert csöpög, és mindenesetre most azonnal ki kell fizetni 500-at a teherkocsi vezetőjének, aki behúzta és másnap a szervizbe kell vinni a kocsit. A szervizben megállapították, hogy új olajtar­tály kell és a dugattyúk beégtek, a fékbe­rendezést természetesen ki kell cserélni. Mi­vel már a kocsi úgyis benne volt 35 ezer 500- ban, Teobald kifizette az újabb 8 ezer 600- at, plusz a borravalót. Később ki kellett cserélni a karosszériát, majd a motort, aztán új gumikat venni. Alig egy év elteltével a Trabant összesen 82 ezer 600 forintba került. Persze, fokról fokra. És akkor Tóth Teobald bement a Sóder- gyárba, amelyet igazgatott, behívatta a fő­könyvelőt, és így szólt neki: — Mondja, Kodnyak elvtárs, megvannak még a Kavicsnyuvasztó üzemrész beruházási tervei? — Igen, Tóth elvtárs — válaszolta a fő­könyvelő. — De hát tetszik tudni, 85 millióba kerül és az állam csak 25 millió hitelt tud adini. — Helyes. Dolgozza át a költségvetést 25 millióra, és belekezdünk. — De, kérem, azért csak a gépeket tudjuk beszerezni... — Szerezzük be, a többivel ne törődjön. Ha vannak gépek, úgyis kell hozzá épület, ha van épület, szükségesek a szociális be­rendezések. És mivel Kodnyak még mindig értetlenül állt, hozzáfűzte: — Az állam is apuka. ... így épült jel a Kavicsnyuvasztó 120 mil­lió jorintért. Gyerek Két csokoládészínű gyerek veszekedett a porban. A huzakodás tárgya egy kukoricacsu- hé baba volt. — Add ide, az enyém! — kiabálta a kis Bubu. — Nem adom, az én apukám csinéjjta! — rikoltotta a kis Bobo. — De igenis, az enyém, mert nekem nin­csen babám! — így Bubu. — Neked van fadobod és nincs közöd az én babámhoz! A többit elnyelte a porfelleg, csak annyi látszott, hogy a babát egy ideig elragadta Bubu, aztán visszakerült jogos tulajdonosá­hoz, Bobóhoz. Hanem akkor már ott állt mellettük a két párductestű atya is, ők is dü­hösen méregették egymást. De hát végül is felülkerekedett a józan ész. Bobo hazavitte saját babáját, Bubunak pedig a következő vásáron az ő atyja vett egy csuhébabát. Ja, igaz. a vásáron találkozott az éppen választási körúton levő államfővel, aki ki­kérdezte őt, mint a nép egyszerű gyermekét mi járatban van irt, és persze, ő készséggé! elmesélte az előzményeket. — Jó, jó — mondotta a rezidenciájára téri államfőnek a hadügyminiszter —, elfoglal­juk a területet, de mi lesz, ha később visz- sza vernek? — Akkor sem fizetünk rá — kacsintott a? államfő. ...Így kapott Szomália rengeteg fegyvert é' segédszállítmányt nyugati forrásokból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom