Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-08 / 57. szám
* 1978. MÁRCIUS 8., SZERDA "iffid,m Gomba az iivegházban A Zöldségtermesztési Kutató Intézetben a kísérletek mellett — az Qvegházak jobb kihasználására — a téli hónapokban gombát is termesztenek. A 900 négyzetméteres termőfelületről csaknem 100 mázsa csiperkegombát szednek le. Tavaly tizenketten nem tértek haza... A tét: az egészség, testi épség Tennivalók az üzemi balesetek csökkentése érdekében Hétfőnként riadtan hallgatjuk a rádió reggeli krónikájának bemondóját, amint tudatja, ismét ennyi és ennyi baleset történt az utakon, s a szerencsétlenségek emberáldozatokat is követeltelt. Nem is gondolunk ilyenkor azokra a balesetekre, amelyek valószínűleg kevesebb odafigyeléssel is megelőzhetők lennének. Egyszerűen csak az előírásokat, a szabályokat kellene megtartani. Az üzemi balesetekről van. szó, s az 1977-es év statisztikája maga az élő figyelmeztetés: tavaly az országban kétszer annyi halálos üzemi baleset történt, mint 1976-ban. S bár nem szívesen fárasztjuk olvasóinkat számokkal, idekívánkozik még kettő: csak az iparban 2 millió 300 ezer munkanapra fizettek táppénzt üzemi baleset miatt, s ez hozzávetőlegesen 1 milliárd 700 millió forint termeléskiesést okozott a népgazdaságnak. A megelőzés: közügy S milyen a munkavédelmi helyzet Pest megyében? Valamelyest kedvezőbb az országosig KÖJÁL vizsgálta Gyermekélelmezés Pest megyében Változatosabb étrendet igényelnek Pest megyében 326 óvodában megközelítően 2 ezer 300 gyermek étkezik, de csak 191 óvodának van saját konyhája Másik 114-nek konyhája az iskolai napközi otthonnal közös, 20 pedig üzemi közétkeztetési konyháról és egy a Gyermekélelmezési Vállalattól kapja az ételt. A megye 300 általános iskolájának mintegy 100 ezer növendéke közül 27 ezer étkezik napközi otthonban. Vendéglátóipari vállalatok is részt vesznek néhol a gyermekélelmezésben, de csak kis mértékben, mindössze napi 1 ezer 200 adaggal. Elegendő kalória Két alkalommal, 1970-ben és 74-ben a Pest megyei KÖJÁL élelmiszer-higiéniai osztálya mikrobiológiai és táplálkozás-egészségügyi szempontból megvizsgálta a megyében a gyermekélelmezés helyzetét és úgy találta, hogy a konyhák dolgozóinak táplálkozás-egészségügyi szemléletét formálni kell. Továbbképzésük még azokban az években meg is történt. Most azután az élelmezés-higiéniai osztály szúrópróbaszerűen Szi- getszentmiklóson, Cegléden és Érden vizsgált meg egy- egy iskolai napközis konyhát, Százhalombattán, Nagykörösön, Szentendrén, Héráidon, Gombán és Érden egy- egy óvodáét. Ezúttal a vizsgálat fő célja az volt, hogy megállapítsa: megfelel-e az étrend a táplálkozás-egészségügyi követelményeknek. Valamennyi napközis konyha ebédet ad a felnőtteknek, a pedagógusoknak is. A felnőttek és a különböző korcsoportba tartozó gyermekek, tehát az óvodások, alsó- és felsőtagozatosok azonos ételből mennyiségileg és minőségileg is ugyanazt kapják. Tavasszal a kalória mennyisége általában nagyobb, a fehérjéké is. A növekedés azonban nem állati, hanem növényi fehérjékből ered, friss zöldséges zöldfőzelékfélét ugyanis többször kapnak. A nyújtott kalóriaértéket és a tápanyagmennyiséget a vizsgálat a napi szükséglet 60 százalékához viszonyította és elegendőnek találta az óvodások és az alsótagozatosok esetében, a felsőtagozatosoknál viszont kevesli. Ritka a tojás — Á napi szükséglet 60 százalékát azonban csak feltételesen lehet elfogadni — állapítja meg dr. Kelemen Erzsébet, az élelmezés-higiéniai osztály vezetője. — A gyermekek ugyanis általában reggeli nélkül indulnak el otthonról, tehát már ezért sem valószínű, hogy a 40 százalékot otthon megkapják. — Elegendő állati fehérjéhez jutnak-e a napközisek? — Étrendjükben hús, vagy hentesáru gyakorlatilag naponta előfordul. Tojás azonban ritkán, legfeljebb 15—20 étkezés közül egyszer. Akadt óvodai konyha, ahol csupán minden harmincegyedik étkezésnél fogyaszthattak a gyerekek fejenként egy tojást. Tejet és tejterméket szintén ritkán adnak nekik. — Elegendő gyümölcsöt kapnak-e a gyerekek? — Távolról sem. Inkább befőttet, mint nyers gyümölcsöt. Viszont négynaponként van főtt tészta, tésztaleves meg általában kéthetenként, de az egyik óvodai konyha háromnaponként tálalja. — Mindig kielégítő az ételek mennyisége? — Hétfőtől péntekig a napi háromszori érkezés mennyisége elegendő, de szombaton a két étkezés nem teljes értékű. Reggelire majdnem mindig teát kapnak, az ebéd pedig egy tál étel. Más napokon az sem helyeselhető, hogy a délutáni uzsonnánál csaknem mindig hiányzik a folyadék. Tészta, édesség — Máskülönben megfelelő az étrend összeállítása? — Nem. Az élelmezésvezetők túlságosan figyelembe veszik a gyermekek otthoni táplálkozása szerint kialakult ízlését. A kedvenc ételeiket kapják nagyon gyakran. Sűrűn szerepel mákos tészta, tea zsíroskenyérrel, nápolyi, csokoládé, ellenben, amint említettem, ritkán a tojás, a tej, a túró, a sajt. — És az étrend változatossága? — Az iskolakonyhák étrendjében egyes ételek sűrűn ismétlődnek. Az egyhangúság főleg a tízórainál és az uzsonnánál tapasztalható. Az egyik iskolai napköziben tízóraira és uzsonnára ugyanaznap csupasz kenyeret adtak, másnap erre a két alkalomra tepertőt, harmadik nap kétszer egy- egy szelet angol szalonnát kaptak a kenyérre. A másik két iskolai konyha egy héten belül háromszor szolgált fel reggelire teát zsíroskenyérrel, kétszer üres kiflit tízóraira és uzsonnára. Az óvodákban ugyanazon a napon ilyen ismétlődés nem fordult elő. Egy óvodai konyhában, ahol általános szokás szerint két hétre állítják össze az étrendet, két hét alatt zsíroskenyér hatszor volt, burgonya-, paradicsom-, karalábé-, bableves pedig minden egyes héten, mert az étlapot változtatás nélkül, kéthetenként megismétlik. Előírt arányok — Hogyan lehetne vítani az étrendet? megja— A rendelkezésre álló pénz főleg a tízóraira és az uzsonnára, alacsony, csak az ebédkeret megcsonkításával lehetne ezt a két étkeztetést megjavítani. Esetleg segítene, ha a konyháknak saját zöldségeskertjük lenne, vagy csirkét nevelnének. — Biztosan van elegendő moslék, két-három disznó is meghízhatna azon. — Sertéshúsból’ eleget kapnak a gyerekek. Többször kellene nekik marhahúst és főleg baromfit adni. A baromfiipar kedvező árajánlatát a gyermekélelmezési konyhák nem tudták igénybe venni, nagyobb mennyiségre kellett volna szerződniük, de annak tárolására nincsenek berendezkedve. Kötelezően elő kellene írni az állati fehérje, a gyümölcs és zöldség napi mennyiségét, arányát. Meg kellene azonban szabni azt is, hogy főtt és sült tészta, továbbá édesipari termék, milyen gyakran fordulhat elő. így lenne még jobb és egészségesebb a gyermekélelmezés. Sz. E. nál: 3838 dolgozó sérült meg, s a kiesett munkanapok száma 93 ezer. Míg 1976-ban huszonhármán vesztették életüket munkahelyükön, tavaly tizenkét dolgozó nem tért haza a családjához. Tizenkét halálos baleset — ez nem lehet pusztán statisztikai adat! Egyetlenegynek sem szabadna megtörténnie! Ez hangzott el nagy nyomatékkai a héten megtartott rendkívüli munkavédelmi értekezleten is, amelyre a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsának szakemberei ezúttal a vállalati szakszervezeti bizottságok munkavédelmi felügyelőit hívták össze. Szakszerűtlen munkavégzést ..., ellenőrzés hiányát..., a legelemibb munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyását állapították meg a tavalyi halálos balesetek elemzésekor, levonhatók tehát a következtetések is. Az eddiginél többet kell tenni a balesetek csökkentéséért, még szélesebb köriben kell tudatosítani, hogy a munkavédelem közügy! Elavult szabályok Melyek a legfőbb tennivalók? Helyes lenne valamennyi vállalatnál létrehozni a munkavédelmi bizottságot, a jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis többnyire egyetlen ember foglalkozik a balesetek megelőzésével, vizsgálatával. Fontos feladat az örhálózat megerősítése is, ezzel együtt azonban szükséges a társadalmi munkások fokozottabb segítése. Helyes lenne — mint az SZMT munkaügyi osztályvezetője megállapította —, felülvizsgálni a vállalati munkavédelmi szabályzatokat is. A sok új technológia, az új anyagok alkalmazása miatt ugyanis egy részük elavult időközben. Jó néhány középszintű gazdasági vezető nem ismeri eléggé, mit tartalmaz a szabályzat, s így megtartatná sem tudja. A biztonságtechnikai vizsgáknál az eddiginél nagyobb szigorúsággal kell eljárni, mivel emberéletekről van szó. Itt semminemű elnézésnek nincs helye. Az üzemi balesetek kivizsgálása sem mindig elég körültekintő, a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőknek joguk van megtagadni aláírásukat. Azt kell kideríteniük, milyen tényezők idézték elő az adott szerencsétlenséget, s nem szabad egyszerűen a sérült dolgozót felelőssé tenni. Az esetek nagy részében ugyanis kimutatható a vállalátok hibája, a gyári mulasztások. Rendkívüli szemlék A szakszervezetek szerepe jelentős a munkahelyi balesetek megelőzésében, ennek érdekében az SZMT munkavédelmi felügyelője megfogalmazta a legfőbb feladatokat is. Valamennyi 1977-ben történt szerencsétlenséget újra felül kell vizsgálniuk a munkavédelmi felügyelőknek, különös tekintettel arra, helyesen állapították-e meg a balesetek okát. Ezenkívül a közeljövőben Pest megye összes vállalatánál rendkívüli biztonsági szemléket kell tartani. Ezek során elsősorban a belső közlekedésre és az anyagmozgatásra; a kéziszerszámok állapotára és tárolására; az elektromos berendezésekre; a gépek védőeszközeire kell figyelni. A szemle tapasztalatai alapján pedig összegzik a hiányosságokat, s intézkedést kérve írásban értesítik az adott vállalat igazgatóját. A tennivaló nem kevés, pedig ezúttal csak a leglényegesebbeket soroltuk fel. Az is bizonyos azonban, teagy eredmény csakis akkor várható, ha egyetlen munkás és gazdasági vezető sem érzi ellenségeknek, hátramozdítóknak a munkavédelmi szabályokat, a baleset- védelemmel foglalkozókat. Vigyázzunk, a tét nem kicsi: az emberek egészsége, épsége! Dodó Györgyi VIT-esték Cegléden Tíz estét töltenek képzeletben az eddigi világif júságd találkozók színhelyein a ceglédi fiatalok A Május 1. Ruhagyár KISZbizottsága bukaresti estet tartott március 2-án, az ÉVIG fiataljai 16-án emlékeznek a varsói VIT-re, a március 30-i moszkvai est házigazdája a Bem József szakmunkásiképző intézet KlSZ-bizottsága lesz. A város KI SZ-szarvezeteá- nefc csapatai Köszöntünk V1T — köszöntünk Havanna címmel nagyszabású szellemi vetélkedőn döntik el: Ki tud többet a XI. VIT országáról, fővárosáról. Munkaidőn kívül MEGÁLLAPÍTOTTAK a párt illetékes vezető testületed : eredményesen valósul meg az a korábbi döntés, hogy a pártrendezvényeket lehetőleg munkaidőn kívül tartsák. Pártunk e határozatával és gyakorlati végrehajtásával példát mutatott a társadalmi munkaidőalap jobb kihasználásában. Számszerűen is kimutatható, hogy országosan csökkent a pártrendezvényekből eredő munkaidőkiesés. A pártszervezetek többsége a Politikai Bizottság erről szóló határozatát kedvezően, egy része viszont aggodalmaskodva fogadta. Attól tartottak, hogy a határozat végrehajtása során visszaesik majd a testületi ülések tartalmi színvonala, s csökkenni fog a rendezvények látogatottsága. Ezek az aggodalmak alaptalannak bizonyultak. Éppen ezért tovább kell munkálkodnunk a határozat következetes végrehajtásán. A párt-, az állami és a társadalmi szervek továbbra is tekintsék feladatuknak, hogy a rendezvényeket, a társadalmi munkát a legkisebb munkaidő- kieséssel, a lehetőség . szerint munkaidőn kívül szervezzék. Ennek megvalósításához további intézkedésekre van szükség, melyek irányát éppen az eddigi tapasztalatok jelzik és egyben szükségességüket is indokolják. A HATÁROZATOT ugyanis helytelenül értelmezték néhány helyen. Ebből adódott, hogy mereven és differenciálás nélkül határozták meg az értekezletek Időpontját. A legtöbb vitát a járási pártrendezvények kezdési időpontja okozta. Sajnos, nem egy helyen figyelmen kívül hagyták a kezdési időpont megállapításánál, hogy az érintettek'' milyen esetben esnek ki a legkisebb mértékben a munkából. Ezért olykor a későbbi kezdés előnytelenebbnek bizonyult, mivel nem vették figyelembe a közlekedési lehetőségeket a járási székhelyre. Az esti egyetemi foglalkozások kezdési időpontjáról pedig több helyen úgy vélekedtek: „az elnevezésben is benne van, hogy esti”, s ezért természetes, hogy azokat csak az esti órákban lehet tartani. Ez is több szükségtelen bonyodalmat okozott. A határozat helytelen értelmezéséből adódott az a merev felfogás is. hogy a párt tagjai bármiféle párt- múnkát csakis munkaidőn kívül végezhetnek, s minden értekezletet — bárki szervezi, rendezi is azt — csak a munkaidő végeztével lehet megtartani. Ugyanakkor még változatlanul találkozni egyes helyeken a másik véglettel is, vagyis a rendezvények megtartását továbbra is csak munkaidő alatt tudják elképzelni. FIGYELMET ÉRDEMEL, hogy a pártszervezetek egy része a végrehajtás feltételeit ma is csak szervezeti intézkedésekkel igyekszik megteremteni, és nem tekinti feladatának a tartalmi munka, a munkamódszer hozzáigazítását a határozatból adódó követelményekhez. Egyes helyeken a határozat után sem megfelelő a munka tervezése, változatlanul magas a testületi napirendek száma, nem elég körültekintő a témák kiválasztása, nem alakult megfelelően az élőterjesztéseik tartalmi színvonala és terjedelme. A párt testületed elé kerülő napirendek anyagában sokhelyütt túlteng a jelenségek elemezése, holott ezt sokszor semmi sem indokolja. Ma is találkozni lehet azzal, hogy nem kellően előkészített ügyekben hoznak döntést, amikor a végrehajtás feltételei nincsenek biztosítva. Változatlanul tapasztalható, hogy aránylag nagy számbein kerülnek olyan témák a párt- szervezet testületéi elé, amelyekben a döntéshozatal más szerv, így a tanács, a szakszervezeti bizottság, a népi ellenőrzés feladatkörébe tartozik. A feladatok és hatáskörök ilyesfajta átvállalása, vagy elvonása a helytelen munkamódszer egyik megnyilvánulási formája, ami — az egyéb hátrányok mellett — feleslegesen leköti a pártszerveket, szükségtelenül nő- véli a tanácskozásra fordított időt. NEM CSÖKKENT megfelelően az értekezletek száma, sok még a párhuzamosság a pártszervezetek koordináló tevékenységének fejlődése ellenére. Másrészt viszont gondot okoz az is, hogy a határozat merev értelmezése miatt több helyen elmaradtak a jól bevált egész napos titkári és reszortfelelősi értekezletek, továbbképzések. Némelyik gazdasági vezető az ifjúsági szervezet és a szakszervezet aktivistáinak indokolt eset- ben sem engedélyezte munkaidőben az értekezletéken, rendezvényeken való részvételt. Ám arra is érdemes odafigyelni, hogy a tanácsok és intézmények több helyen már a késő délutáni és esti órákban is az ügyfelek rendelkezésére állnak, ennek ellenére a pártszervek vezetői is elnézik, hogy a munkahelyi vezetők egy része továbbra is engedélyezi beosztottainak különféle ügyeik munkaidő alatti intézését. Jó lenne, ha mindenütt megértenék: az említett párt- határozatnak mindenekelőtt a pártszervezetek munka- módszerének további javítására, csiszolására kell késztetnie. Arra, hogy hatékonyabbak legyenek a tanácskozások, csökkenjen a felesleges, egymást ismétlő párt-, állami és társadalmi rendezvények száma. Minden párt- szervezetben gazdálkodjanak takarékosan az idővel, akár munkaidő után, akár az alatt tartják összejöveteleiket. Kerüljék mindenütt az elnyújtott értekezleteket. A túlzott elemezgetések helyett a feladatok pontos kimunkálására, a konkrét teendőkre összpontosítsák a figyelmet. AZ IRÄNYITÖ pártszervek akkor cselekszenek a leghelyesebben, ha elsősorban ezt kísérik figyelemmel. Oldják fel a szükségtelen kötöttségeket, a határozat alkalmazásánál vegyék jobban figyelembe a helyi lehetőségeket és körülményeket. Így válhat a kevesebb munkaidőkiesést célzó párthatározat a munkastílus továbbfejlesztésének is hatékony eszközévé. Bíró József — Dr. Kovács József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársai
