Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-08 / 57. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Adria építői AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZQTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM Ara 80 fillér 1978. MÁRCIUS 8., SZERDA Jobbik felünk Fötvilágosult, józan gom- dolkozású férfiember némi­képp 2avarba jön, ha — nő­nap, vagy más ünnepi alka­lom közeledtén — a nőikről kell szólnia. Mit mondjon? Hogy társadalmunkban, szű- ^ ~ EtEIS kebb munkakörünkben, bará­BSKj .Jw JjRZr ti, családi viszonylatainkban gBáifá Mr maradék nélkül megvalósul­tak azok a kívánalmak, ame- lyek — társainkról, asszony ok- w ról, lányokról lévén szó — természetesek? Avagy még nem teljességgel valók, no­ha, maguktól értetődők? Kínos kötelezettség az embe­reket, pontosabban, önmagunkat arra figyelmeztetni, hogy cselekedjünk, viselkedjünk, éljünk emberül. Nem mintha nem tapasztalnánk, mekkora változások mentek végbe gondolkodásunkban, magatartásunkban ezen a téren is! Ami, persze, korántsem egyértelmű az­zal, hogy minden a legnagyobb rendben van. Mélyek a gyökerek. Általános iskolás, talán másodikos kislány meséli: megverte a Béla az iskolában. Megvert? — kérdi az any­ja. — És te hagytad? — Hagytam — mondja nem is szepegve, inkább egykedvűen a kislány. — Hiszen fiú! Első hallásra nagyot nevetünk a gyerekszájon, aztán talán elhalkul a jókedv. Eszünkbe jut, azaz tudjuk, hogy itt meg amott alkalomadtán eljár a férfi keze, nem rit­kaság, hogy éppenséggel megveri a feleségéit Tudjuk? Túlzás ezt állítani. Inkább egyik-másik barátnő szerez róla tudomást, a szomszédok pusmogják, de, mert jól­neveltek, nem adják tovább, nem is igen beszélnek ró­la. Ám a levegőben van, érződik, hogy ez már nem csu­pán családi titok, magánügy, hanem valami nagyon el­lenszenves, tisztátalan dolog, idejét múlt, voltaképpen mindnyájunknak szégyellni való. Tehát nem csupán azok­nak, akik ilyesmire vetemednek, és azoknak, akik eltű­rik, elszenvedik, hanem nekünk is, akik csupán észre­vesszük — és tudomásul is vesszük, hogy van ilyesmi. Egy másik eset Fiatal kolléganő lép ki méltatlan­kodva, ha nem is fő-főnöke, de mindenesetre fölöttese szobájából. Mi történt? A férfi, akinek hivatalból per­sze, csupán ifjú kolléganője munkáját kellett volna mél­tányolnia, megtoldotta azt némi dicséretekkel a lány kül­lemét illetően is. Tisztességes módon tette ezt, mond­hatni, jóleső udvariassággal és gavallériával, amit a nők általában nem szoktak rossz néven venni. Az ifjú hölgy mégis fölkapta a fejét, és szinte szenvedélyesen kérte ki magának az udvarlást, ha ugyan annak kell nevez­ni, mondván, iitt a munkájáról van szó és a legkevésbé sem a csinosságáról, női vonzerejéről. Lényegében oda lyukad ki, hogy a kollégának semmi köze sincs ahhoz, hogy ő történetesen nő; másszóval, vegyék őt férfiszám- b a. Ezen, ha van hozzá kedvünk, szintén nevethetünk egy jót, hiszen tagadhatatlanul van ebben a viselkedésben valami teljesen szokatlan, talán a józan észnek is el­lentmondó, már-már komikus. De, ha kinevettük ma­gunkat, vajon hajlandók vagyunk-e elgondolkozni azon, hogy mi késztette erre a túlzott érzékenységre és meg­lepő reagálásra a fiatal, de éppenséggel már nem ta­pasztalatlan leányt? Azt kell gondolnunk, hogyha nem is viselkedett különösképpen bölcsen, mégsem ok nél­kül rúgta föl a női magatartás hagyományos illemszabá- . lyait. Ki tudja, talán az ő hiúságának is hízelgett a bók, csakhogy jóval erősebb volt ennél az idegenkedése, sőt, irtózása attól az otromba szokásjogtól, amely itt-ott máig is prédának tekinti a csinos, fiatal nőket és hajlandó szolgálataikat ilyen-olyan anyagi, munkabeli, vagy elő­meneteli előnyökkel jutalmazni. Ki sejti, vajon hol, mi­ként égette már meg efféle ügyben ez a lány a kezét? Íme, két jelentéktelen eset, még bizonyos értelemben humorosak is, annyira, hogyha ügyes az előadó, nem nélkülözik az anekdotikus ízt, sőt, a csattanót sem. De, ha akarjuk, elgondolkoztatok. Talán csökkentik általá­ban véve jogos elégedettségünket, amely a nők alapjá­ban megváltozott helyzetén alapszik és megingat biz­tonságunkban, miszerint nincs semmi baj kezelésüket illetően. Már a kifejezés maga is ellenszenves, mintha viszonyunknak, közeledésünknek társainkhoz, akik tör­ténetesen nőknek születtek, nem az emberi természet­ből kellene fakadniuk. Persze, onnan is fakad. De eltorzult, félresiklott az idők folyamán, és nem egykönnyen áll helyre az egyen­súly. Billeg még jócskán ide-oda. Hol kegyet osztván a nőknek, hol megvonván tőlük azt is, ami eredendően az övék. De az már nyilvánvaló, hogy helyzetük és az ál­talános társadalmi igazság, a demokratizmus, az emberi szabadság érvényesülése elválaszthatatlanok egymástól. És, bár kerülendők a nagy szavak, úgy tetszik, érdemes fölidézni egy régi tanítást, hogy tudniillik, nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom. És vajon: lehet-e szabad az a nép, amely nem bánik kellő tisztes­séggel asszonyaival? Amely úgy tartja: az asszony vagy ördög, vagy angyal. Ahelyett, hogy belátná: egyszerűen — ember. Sőt, alkalom adtán ember a javából. És mikor nem adatik erre alkalom ? A válasz kézenfekvő. A nő: jobbik felünk, megújulá­sunk záloga, társunk, jóban, rosszban. Aki nem ilyen­nek ismeri, kár volt megszületnie; aki nem ilyennek tiszteli, az senki-, semmi-ember. Mert valakivé is csak általa leszünk Balog János Rekonstrukciók o faiparban A ceglédi ládaüzem az idén munkába áll Az V. ötéves terv időszaká­ban egyrnáliiárd forint állami támogatással fejlesztik a ha­zai fafeldolgozást, ennek so­rán fűrészipari rekonstrukció­ra kerül sor és gépesítik a nehéz fizikai munkát — mon­dotta Csontos Gyula, az Álla­mi Fagazdasági Vállalatok Orsizágos Központjának vezér­igazgatója keddi sajtótájékoz­tatóján. Cegléden idén adják át az új ládaüzemet A csehszlovákiai Plynostav Pardubice konszern kétszáz- negyven dolgozója építi ha­zánkban az Adria kőolajveze­ték Százhalombatta és a So­mogy megyei Kára község kö­zötti 105 kilométeres szaka­szát A 13,5 millió rubel értékű munkájukat — a vezeték, va­lamint négy kompresszorállo­más műszaki berendezéseinek megépítését — szeptember lo­re fejezik be. Verseny a mezőgazdaságban Csatlakoztak a Láng Gépgyár felhívásához a Pest megyei termelőszövetkezetek A Nagy Október tiszteletére indult munkaversényben ta­valy Pest megye mezőgazda- sági üzemeiben a legkiválób­bak a pátyi Zsámbéki-medence Lenin Tsz, a kakucsi Lenin Tsz, a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet, a budapesti Duna Tsz, valamint a budapes­ti Szabadság és az érdi Benta- yölgye tsz szocialista brigádjai voltak. A Szabadság Tsz zöldségter­mesztő szocialista brigádja a vállalt 8 százalékos hozamnö­vekedést 42 százalékra teljesí­tette, majd 4000 mázsa zöld­séggel és korai burgonyával termelve többet az előző évi­nél. Az érdi Bentavölgye trak­torosai 330 százalékra teljesí­tették vállalt tervüket, 650 ezer forint termelési érték he­lyett 2 milliót produkálva. A szocialista brigádok ver­senye az idén folytatódik. A Láng Gépgyár felhívásához elsőnek a Szabadság Tsz szo­cialista brigádjai csatlakoztak Eddig több mint 11 ezer em­ber, szám szerint 755 szocia­lista brigád jelentette be Pest megyében, hogy tovább verse­nyez; egyebek közt a dunavar- sányi Petőfi Tsz, az Óbuda Tsz, a pátyi Zsámbéki-medence Le­nin Tsz és a nagykovácsi Rozmaring Tsz dolgozói. Ez utóbbiból a Vígh János vezette Micsurin kertészeti brigád külön versengésre szó­lította fel a termelőszövetke­zet többi, 32 brigádját, hogy javítsák az előállítandó ter­mékek minőségét, s csökkent­sék az önköltséget, szilárdít­sák a munkafegyelmet, s a komunista szombatokon tár­sadalmi munkával járuljanak hozzá szűkebb pátriájuk szé­pítéséhez, korszerűsítéséhez. Élmúlt évi termelési ered­ményeiket 15 százalékkal sze­retnék túlszárnyalni, ami — virágkertészetről lévén szó —, 200 ezer fokföldi ibolyát, az országos termelés felét ' jelenti. A szerénység szimbóluma igen­csak jelentős exportbevételt ad: a sokszínű ibolyafajták a tőkés piacokon reprezentál­ják majd hazai kertkultúrán­kat. A szocialista brigádok ver­senyében természetesen nem­csak a termesztők, hanem a forgalmazók is részt vesznek. Az elárusítók vállalták, hogy április 4. tiszteletére a Roz­Kisebb volt a forgalom A MÁV minden szállítási igényt kielégített maring virágüzleteinek kira­katait különlegesen szép csok­rokkal, ízléses dekorációval színesítik. Be. L Kedvezően alakult a gépipar nyeresége A tavalyi gazdálkodás ered­ményeként mind a kohászat­ban, mond a gépiparban átla­gosan 13 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak kézhez a dolgozók, nagyjából annyit, -mint amennyit a részesedési alap­ból már a múlt év folyamán előre kifizettek bérfejlesztés­re, jutalmazásra, szociális cé­lokra. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium most elkészült ösz- szesítése szerint különösen a gépipari vállalatok nyeresége alakult kedvezően. A minisz­térium eredetileg 27 milliárd forintos gépipari nyereséggel számolt, valójában a nyereség meghaladta a 28 milliárdot A gépipari vállalatok nye­resége átlagoSán 28 napi bér­nek felel meg, de a legtöbb üzem ennek egy jelentős ré­szét már év közben felhasz­nálta bérfejlesztésre. A leg­nagyobb nyereségrészesedést ezekben a napokban a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár, az Ikarus, a BRG, az Aprítógép- gyár fizeti ki dolgozóinak, 20 —23 napi bérnek megfelelő összeget. A kohászait nyeresége a ko­hászati alapanyagok világpiaci árának a vártnál nagyobb mértékű csökkenése miatt nem érte el az egy évvel ez­előtti szintet. Bár a vállalatok az áresést többletszállítások­kal igyekeztek ellensúlyozni, össznyereségük csak 3 milliárd forint körül alakúit. Még így is egy-egy kohászati vállalat­ra átlagosan 22 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedés jut, de ezeknél a vállalatoknál is év közben felhasználtak bérfejlesztésre. A múlt évben legjobban dolgozó December 4. Drótművek és az Ötvözet­gyár dolgozói kapják a kohá­szatban a legnagyobb — 3Q, illetve 22 napi bérnek megfe­lelő — nyereségrészesedést. KÉVÉS AZ ALKATRÉSZ DH az autószervizekben # Vácott és Cegléden meggyorsult a javítás A vasút februárban minden szállítási igényt kielégített, teljesítménye így is gyengébb volt az egy évvel korábbinál, s nem érte el a tervezettet sem, így a januári fuvarozási rekorddal szerzett előnyét nem sikerült tovább növelnie. A MÁV februárban a terve­zett 10,2 millió tonnával szem­ben 9 millió 760 ezer tonna árut továbbított, mert o várt­nál kisebb volt az import és a tranzitforgalom. Az export­fuvarozási tervet valamivel túl is teljesítette a vasút. Az év első két hónapjában elszállított 20,5 millió tonna áru még mindig valamivel több a tervezettnél, a vasút vezetői azonban ennél na­gyobb előnnyel számoltak Ezért márciusban az ismét magas, 11,3 millió tonnás terv teljesítése mellett erőfeszítése­ket tesznek további előny­szerzésre, hogy jobban kihasz­nálhassák a most még kedvező kapacitásokat. Körülbelül 35 ezer gépkocsit javítottak tavaly az AFIT váci és ceglédi üzemében. Becslések szerint a legelter­jedtebb típusok a Ladák, a Skodák, a Polszkik, a Traban­tok és Wartburgok 90—95 százalékát itt javíttatják a környékbeli községék és váro­sok lakói. Vácott bét éve adták át rendeltetésének a javítóbázist Azóta bevezették a kctműszakos munkát, árusítanak régi és új alkatré­szeket, s a környékbeliek vé­leménye sízerinit is jelentősen javult a szolgáltatás színvona­la. Volt min javítani, hiszen kezdetben sok autó még rosz- szabb állapotban került vissza gazdájához, mint amikor a szervizbe vitték. Azóta meg­szilárdult a munkafegyelem, munkaszervezéssel elérték, hogy a szerelők igényesebben dolgoznak. Elszámolási rendszerük olyan, hogy a rosszul dolgo­zók prémiuma jelentősen csök­(P •• «•R"l Szorpolok Ötezer-ötszáz palackot töltenek meg óránként a Börzsönyvidéki Gyümölcs- feldolgozó szobi üzemében. Ennek túl­nyomó többségét belföldön hozzák forgalomba, de jelentős mennyiséget exportálnak is. Az üzemben a 12 féle szörpön kí­vül ribizlibort is készítenek, nemrég pedig az almabor kísér­leti gyártását is megkezdték. ken, ráadásul a hibás autóit ismét annak kell térítés nél­kül kijavítania, aki felületes. Bevezették a Dolgozz hibátla­nul munkarendszert. Akik eleget tesznek a feltételeknek, prémiumot kapnak. Nevüket kiírják az előcsarnokban, s természetes, hogy az ügyfelek is őket keresik. Mindezek eredménye, hogy lényegesen csökkent a gépkocsik javítási ideje \ is. Néhány új szolgáltatásit is be­vezettek. Ezek közé tartozik az autók felkészítése a mű­szaki vizsgára. Helyben le is vizsgáztatják a kocsikat. Ed­dig mindez csak a Ladákra vonatkozott, idén, április 1-től Vácott, júniustól Cegléden újabb típusokra terjesztik ki a szolgáltatást. A váci üzemben idén dupla annyi alkatrészt tárolnak, mint eddig, de legnagyobb gondjukon ez sem segít: ke­vés az alkatrész. A Skoda, a Dácia s néhány más típusú autóhoz feleannyit sem kap­nak, mint amennyit rendelnek, ezért néha az ügyfél is hiába vár. Vácott is, Cegléden is több autót javíthatnak az idén, mint eddig. Az előbbi üzem­ben elsősorban a hatékonyság fokozásával érhetnek el jó eredményt. Cegléden viszont sok új sze­relőt vesznek fel, mert a szer­viz még mindössze féléves. Itt idén már 25—30 ezer autót javíthatnak meg. A Ill-as számú AFIT fő­mérnökétől, Pollák Lászlótól arról érdeklődtünk, épül-e új autószerviz Pest megyében. Megtudtuk, már tervezik a gödöllői javítóbázist. A helyét is kijelölte a városi tanács, 1980-ra fejezik be az építke­zést. Cs. A. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom