Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-04 / 54. szám

V. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1978. MÁRCIUS 4., SZOMBAT A társadalmi tulajdon védelméért Tejtermelés és újító mozgalom Alap- és utóvizsgálatok járásszerte Világszínvonalú tekercs A gödöllői árammérőgyár műanyagüzemében új berende­zéssel készítik a háromfázisú fogyasztásmérők tekercseit. A géppel a nehéz fizikai munkától kímélik meg a munkásokat, és világszínvonalú terméket állítanak elő. Képünkön: Antal Pálné és Kovács Józsefné az új géppel. A berendezéshez tartozik a képen látható forgóasztalos fröccsöntő gép, amellyel a kész tekercseket légmentesen be­burkolják. Képünkön: Harányi István adagolja a munkada­rabokat. Barcza Zsolt felvételei SPARTAKIÁD, FUTÓVERSENY Gazdag hétvégi sportműsor A gödöllői járási-városi né- . pi ellenőrzési bizottságon már nemcsak a múlt évben vég­zett munkát összegezték, ér- tékelték, hanem elkészítették az idei feladatokat meghatá­rozó munkatervet is. A koráb­bi gyakorlatnak megfelelően 1978-ban is a központi NEB és a megyei NEB terveinek alapján, saját vizsgálataikkal kiegészítve végzik munkáju­kat. I Hiányosság A megyei terv alapján az év első két hónapjában utóvizs­gálatot folytattak. A népi el­lenőrök azt nézték meg, hogy a megyében tevékenykedő épí­tőipari szövetkezeti közös vál­lalatoknál még az 1974-ben lefolytatott vizsgálat által fel­fedezett hiányosságokat fel­számolták-e. Elsősorban a gaz­dasági munka eredményessé­gét, a társadalmi tulajdon vé­delmének hatékonyságát vizs­gálták. A tapasztalatokat most összegezik. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kijelölése alapján kezdik meg a közeljövőben a tejtermelés, a feldolgozás és a fogyasztás ellenőrzését. Amint Kormos Zoltán, a já­rási-városi NEB elnöke el­mondta, céljuk annak megál­lapítása, hogy a növekvő tej­termeléssel párhuzamosan megfelelő-e a felvásárlás, a feldolgozás, a fogyasztás tech­nikai, szervezési feltételei. Igyekeznek feltárni azt is, milyenek a lehetőségek a tej és tejtermékek fogyasztásá­nak növelésére. Elsősorban a Galgatej tevékenységét vizs­gálják e szempontok szerint, de a kereskedelmi vállalatok, a vendéglátóhelyek tej- és tej­termékforgalmát is ellenőrzik. A tej, tejtermékek fogyasztá­sa különösen a gyermekek számára fontos, ezért az álta­lános iskolákban folyó iskola­Amikor öt évvel ezelőtt Vankó István kezdeményezé­sére Veresegyházon megala­kult a házinyúltenyésztök klubja, sokan mosolyogtak a vállalkozáson. — Nyulászok a művelődési házban? — kérdezték csodál­kozva vagy alig titkolt ellen­szenvvel. Nem értették, ho£y a művelődési házban a zene, az irodalom, a színjátszók, a táncosok, énekesek mellett ho­gyan kaphatnak helyet a nyúl- tenyésztők. És az akkor maroknyi cso­port — kilencen gyűltek ösz- sze az alakuló megbeszélésre — mára több mint nyolcvan azonos érdeklődésű embert összefogó klubbá nőtt. Életképes Hogy mennyire életképes a nyulászok klubja, azt a közel­múltban bizonyították az ér­deklődő nagyközönségnek. Kétnapos rendezvénysoroza­tuknak csaknem másfél ezer látogatója volt. A rendezvénye­ket házinyúl-kiállítással kap­csolták össze. A művelődési központ nagytermében korsze­rű, a tenyésztésre legalkalma­sabb ketrecekben mutatták be legszebb nyulaikat. A kiállításon Novák László. a gödöllői járási hivatal osz­tályvezetője , részletesen ele­mezte a művelődési házak ter­melést segítő tevékenységének jelentőségét, s annak fontossá­gát, hogy az igények felkelté­tej árusítását és az óvodák' tejfelhasználását is feltérké­pezik. Pénzgazdálkodás Ugyancsak központi felada­tot hajtanak végre áprilisban, amikor az újítómozgalom helyzetének és fejlesztésének lehetőségeit elemzik. Érdekes és fontos tapasztalatokkal szolgálhat a tankötelezettség betartására vonatkozó rendel­kezések végrehajtásának el­lenőrzése is. Erre májusban kerítenek sort. Májusban és júniusban két saját tervezésű vizsgálatot végeznek majd. Utóvizsgálat során keresnek választ arra, hogy a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben betartják-e Minden évben március első napjaiban íratják be a szü­lők tanköteles korú gyerme­keiket az általános iskolák el­ső osztályaiba. A beiratkozás­hoz nélkülözhetetlen, fontos i tudnivalókról Barkóczi István, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője adott tá­jékoztatást. Eszerint az 1978—79-es tan­évre azokat a gyerekeket ve­szik fel az általános iskolák­ba, akik szeptember elsejéig betöltik hatodik életévüket. Az illetékes iskolák igazgatói, a rendtartás szerint kivétele­sen azoknak a felvételét -is engedélyezhetik, akik a hato­dik életévüket szeptember 1 és 30 között töltik be. 'Azzal a feltétellel, hogy a gyerme­kek testileg és szellemileg al­kalmasak az iskolai tanulmá­sével azonos értékű a megle­vő igények felismerése és fel­karolása. A veresegyházi nép­művelők öt évvel ezelőtt ezek­nek az igényeknek a kielégíté­sére találtak formát a nyúlte- nyésztők klubjának a meg­szervezésével. A teremben ott szorongott valamennyi nyúltenyésztő Ve­resegyházról, Örbottyánból és Erdőkertesről. Dr. Pacsa Ist­ván egyetemi adjunktus veze­tésével megkezdte munkáját a zsűri, amelynek tagja volt dr. Keszthelyi Kamilló és dr. Mo­hai Imre állatorvos is. Min­den nyúltenyésztő figyelme­sen hallgatta a szakzsüri vé­leményét, mert nemcsak pon­toztak, de azonnal indokolták is döntésüket. Állták a vitát is, ha éppen a tenyésztőnek más volt a véleménye. A zsű­ri szakmai hozzáértését dicsé­ri — hogy végül is mindenki igazságosnak tartotta a ka­pott pontszámokat. Kóstoló A pontozást szakmai kon­zultáció követte, miközben házinyúltenyésztéssel kapcso­latos filmeket vetítettek. A a pénzgazdálkodás és a bi­zonylati fegyelem rendjét. Az 1976-os alapvizsgálat során ugyanis némely szövetkezet­ben kisebb-nagyobb hiányos­ságokat fedeztek fel. Jelzés A bizottsághoz érkezett jel­zések és tapasztalataik alap­ján határozták el, hogy a va~ dásztársaságok tevékenységét is bonckés alá veszik. Vajon a vadásztársaságok működé­sük során betartják-e az alap­szabály és a rájuk vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, a pénzügyi, bizonylati, gazdálko­dási fegyelmet? A vizsgálat megállapításai után erre a kérdésre is választ kaphatunk. G. M. nyok megkezdésére, s az is­kola is tud helyet biztosítani számukra. Ez esetben a szülőknek, vagy a gondviselőnek április 15-ig kérelmet kell benyújta­ni az iskola igazgatójához. A kérelemhez csatolni kell a fejlettséget igazoló hatósági orvosi bizonyítványt, s ha óvodás volt a kisgyermek, a vezető óvónő véleményét is. A leendő elsősöket a lakó­helyük szerint illetékes kör­zeti általános iskolába már­cius 11-én 8-tól 12 óráig írat­hatják be a szülők. A beíra- táshoz a szülőknek, gondvise­lőknek feltétlenül magukkal kell vinniük személyi igazol­ványukat és a gyermekek szü­letési anyakönyvi kivonatát. lelkes nyúltenyésztők szak­könyveket árusítottak, ismer­tették és egyben 1 megvásárlás­ra ajánlottak a nyúltenyész- téshez szükséges különböző eszközöket, gyógyszereket. Este hat órakor ünneplőbe öltözött asszonyok, fehéringes férfiak ülték körül az üveg­teremben megterített asztalo­kat. Ekkor kezdődött a szak­mai vacsora, amelyen nyúl- paprikást szolgáltak fel. Egy­séges vélemény alakult ki: a nyúlhúsnak az íze, zamata, színe, az elkészítési módok nagy változatossága révén a mi ünnepi asztalainkon is he­lyet kellene biztosítani, annál is inkább, mert fogyasztása egészséges. Másnap reggel 8 órától 16 óráig jöttek a látogatók, köz­tük sokan olyanok, akik most kacérkodnak azzal a gondolattal, hogy felcsapnak nyúl tenyésztőnek. Vallpmás — Érdemes nyúltenyésztés- sel foglalkozni? — kérdezem Farkas Ferencet. — Harmincöt éve nyulász- kodom. Először csak a család hússzükségletének a kielégí­Kétségtelen, hogy itt a ta­vasz. Legalábbis erre vall, hogy megélénkültek a sport­pályák. A téli tétlenség után jóleső érzéssel mozog az ember a szabadban. Kovács Tibor, a városi-járási sportfelügyelőség vezetője elmondta, hogy a hét­vége sportprogramja gazdag lehetőségeket kínál azoknak, akik maguk is szeretnék meg­mozgatni izmaikat, de azok­nak is, akik csupán nézni óhajtják az effajta látványos­ságot. Holnap, március 5-én rende­zik meg a falusi dolgozók 27. téli spartakiádjának járási döntőit.. Az asztaliteniszezők az árammérőgyárban, a sakko­tésére törekedtem. A valami­kori 80 filléres napszám mel­lett drága volt a marhahús. Ma persze más a helyzet. Amit egykor a kényszer szüit, mára hasznos időtöltéssé vált. A körülmények megváltoztak, én azonban hű maradtam a nyulaimhoz. Amióta a klub megalakult, tagja vagyok. Je­lenleg tizenhat anyát tartok. Gondoskodást, munkát igé­nyel ekkora állomány, de megéri. A kiállítás záróünnepségén Furuglyás Géza, a művelődési központ igazgatója elmondot­ta, hogy a veresegyházi nyúl­tenyésztők évenként öt vagon nyulat értékesítenek, ami szá­mukra forintot, az országnak valutát hoz. Jól összehangolt a tenyésztés és az értékesítés, szervezett a takarmány- és gyógyszerellátás. A nyúlte­nyésztők, akiket kezdetben csak az azonos anyagi érde­keltség hozott össze, az el­múlt öt évben baráti társaság­gá szerveződtek. A művelődési központ rendezvényeinek leg­lelkesebb látogatói, de ott vannak a községben szervezett társadalmi munkáknál is. Fercsik Mihály zók a sportfelügyelőségen ver­senyeznek majd. A spartakiádon nemcsak a járási bajnoki címek találnak gazdára, hanem eldől az is. hogy kik képviselik majd a gödöllői járás színeit a megyei döntőn. A versenyen nyújtott teljesítménnyel az Edzett ifjú­ságért mozgalomban szerzett pontjaikat is gyarapíthatják a versenyzők. Ugyancsak vasárnap bonyo­lítják le az immár hagyomá­nyos Gödöllő Kupa meghívá­sos mezei futóversenyt az Al­sóparkban, délelőtt 11 órakor. Az idén ötödik alkalommal rendezik meg a versenyt fér­fiaknak és nőknek egyaránt, különböző távokon és más- más korosztálynak. A nőknél 1973-ban és 1974-ben a Békés­csabai Spartacus Előre, 1975- ben a GEAC, 1976—1977-ben a Tatabányai Bányász sportolói szerezték meg a kupát. A fér­fiaknál mind az ötször a Tata­bányai Bányász vihette haza az értékes trófeát. A legtöbb pontot elérő egye­sület egy évig védi a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti In­tézet által felajánlott vándor­serleget. A vitás esetekben — reméljük ilyen nem lesz — a versenybíróság a helyszínen dönt. Csiba József VISSZAVÁGÓ Síurovói labdarúgók vendégszereplése Tavaly ősszel Sturovón ven­dégszerepeit a járás labdarúgó­válogatottja. Kirándulásukat nem kísérte szerencse, veresé­get szenvedtek a helyi csapat­tól. Most alkalmuk nyílik a visszavágásra, ugyanis a hétvé­gén ők látják vendégül a stu- rovói gárdát. Lázas szervező munka folyik, hogy ma Karta­lon 15 órai kezdettel, és hol­nap Zsámbokon 14 órakor a legideálisabb körülmények kö­zött mérhessék össze tudásu­kat a csapatok. A korai labdarúgó-csemege várhatóan a környező közsé­gekből is sok érdeklődőt vonz, hiszen a hosszú téli szünet után a labdarúgás hívei na­gyon várják már a fociidény kezdetét. Szombati jegyzet Beszéd Baj van a szavainkkal. Nem arra gondolok, amiről nyelvészeink beszélnek, nem az idegen szavak csem­pészeiére, nem a hivatali, jogászi vagy bármilyen nyelvezet elburjánzására, nem a mindennapi szó­kincs kiapadására. Még- csak arra sem, hogy több­ségünk zavarba jön, ha nagyobb nyilvánosság előtt kell kiteregetnie gondola­tait, s beszéde kapkodóvá, dadogássá, akadozóvá vá­lik. Hiszen a szép beszédet, a hangok, szavak ejtését tanulni kell. Nem véletle­nül született meg az ókor­ban a politikai szónoklattan, nem véletlenül töltenek éve­ket beszédórákon a leendő színészek. Nem azt próbálom fejte­getni, hogy nyelvünk rom­lásában mekkora szerepük van a botcsinálta szóno­koknak, a görcsösen hozzá­szólóknak. Nem kívánok újabb érveket felhozni a nemrégiben lezajlott vita állásfoglalásai ellen vagy mellett sem. Csupán az eszmecsere egy momentu­mát ragadom ki: a beszéd vagy még inkább a szólás és a demokrácia kapcsola­tai. Mert a legszeudeob vi­ta is ide Lyuitad ki: kik és nol beszeuieinen a nyilvá­nosság etott? Nem kell messzire men- nunis. a neteiioen tártján n,i/^segeiiiKuen a jutuyyüté­sénél. tsiuaíUHK woonyore a tetepuiesen etoijaroi, a ta­nácson vezetői, okik nem szonoKi képessegem folytan nevűitek posztjaikra, ö fel­lehető, hogy a gyűlések toooi szerepíoi, a járási ki­küldöttek vagy a helybeli hozzászólók sem a szép be­széddel keresik kenyerüket. Kifejezési eszközein a leg­különfélébbek, esztergapad, traktor, hivatali kimutatás, gazdálkodói leirások, szak­májuk begyakorolt, rutinos vezényszavai, mesterfogá­sai. S egyébként sem biztos, hogy szavakkal, akar kíno­san pontos szavakkal is elmondhatnánk mindent egymásnak. A mozdulaton, gesztusok a politikai szín­téren ugyanolyan kifeje- zőek lehetnek, mint a tánc, a pantomim, a némafilm bonyolult, művészi eszköz- rendszere. De annak, aki a községi közéletbe bekapcsolódik, megbízottként, funkcioná­riusként, felszólalóként is ki kell dolgoznia mondan­dói kifejezésének minél jobb eszközeit. Nem arról van szó, hogy tükör elé állva, mint egy jelenet előtti próbán, gyakorolja fellépésének koreográfiáját. A színházban nehezen menne enélkül, de- a falu­gyűlésen biztosan pózzá válna s visszataszító lenne egy ilyen merev önmuto­gatás. Miről van hát szó? A felkészülésről, amibe a nyelvi nekihuzakodás is beletartozik. Akár előadó­ként, akár hozzászólóként szánjuk rá magunkat a politikai fellépésre, felké­születlenül semmire sem megyünk. De miből álljon a felké­szülés? Hiszen ha idáig ju­tottunk gondolatmenetünk­ben, a szebb, kifejezőbb beszédig s a demokratikus fórumok alapjáig értünk. A felkészülés lényege, bár bizonyos, hogy az sem hiá­nyozhat belőle, nem nyel­vészeti: a valóságfeltárás­ra, a véleményformálásra, a vitákra, a meggyőződés­re, a hiteles és tartalmas előadásra a kifejtendő gon­dolatok szigorú végigvite- lével, előzetes megfontolá­sával kellene készülni. Eh­hez kellene tisztába tenni szavainkat s a tartalmas eszmecseréknek először frázisainkat kellene lepuf- fogtatniuk, azokat, amelye­ket felkészületlenül oly gyakran nevezünk felszó­lalásnak, javaslatnak s együtt — vitának. Gáti Zoltán Hasznos időtöltés, pénzforrás Nyulászok klubja Veresegyházon Szakmai megbeszéléssel egybekötött kiállítás MÁRCIUS !0-ÉN ÉS 11 -ÉN Tudnivalók a beiratkozásról A FÖLVÉTEL FELTÉTELEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom