Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-04 / 54. szám

1978. MÁRCIUS 4., SZOMBAT Szerdán temetik Jánossy Lajost Mély megrendüléssel és fáj­dalommal tudatjuk, hogy már­cius 2-án, szívroham követ­keztében elhunyt Jánossy La­jos elvtárs, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, a Központi Fizikai Kutató Intézet volt igazgatója, a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagja. Jánossy Lajos elvtárs te­metése március 8-án (szer­dán) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmoz­galmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk, bará­tai, harcostársai és munka­társai délután fél kettőtől ró •hatják le kegyeletüket a ra­vatalnál. MSZMP Központi Bizottsága, Magyar Tudományos Akadémia, Központi Fizikai Kutató Intézet Magyar—szovjet egészségügyi megállapodás Befejeződött Budapesten a magyar és a szovjet Egészség- ügyi Minisztérium közötti együttműködéssel foglalkozó állandó munkacsoport 2. ülés­szaka. Az ülésszakról készült jegyzőkönyvet pénteken este az Egészségügyi Minisztérium­ban dr. Zsögön Éva egész­ségügyi államtitkár és Szer- gej Burenkov, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének el­ső helyettese írta alá. Az ese­ményen jelen volt dr. Schul­theisz Emil egészségügyi mi niszter. A jegyzőkönyvben egyebek között rögzítették: a munka­csoport továbbra is alapvető figyelmet fordít a közegész ségügyi és a járványügyi szol­gálat, az egészségügyi káde­rek képzése, a gyermeksebé­szet, a pszichiátria és az im­munológia fejlesztésében tör ténő együttműködésre, vala­mint azokra a kérdésekre, ame­lyekben az együttműködés KGST keretében folyik. Tudomány és gyakorlat Tartalékok az állattenyésztésben Az állattenyésztés eleget fesz a hazai és exportmeg­rendeléseknek, a nagyüzemek és a kistermelők évről évre több árut adnak — mondotta Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár az állattenyésztési kutatók pén- ' teki országos találkozóján, amelyre az Állatorvostudomá­nyi Egyetemen került sor. Az állattenyésztésben azonban to­vábbi, tartalékok vannak, mi­után a nagyüzemi telepek még nem minden szempontból és főleg nem mindenütt érik el a szellemi és anyagi ráfordí­tásokkal arányos teljesítményt. Rontják az eredményeket azok az üzemek, ahol a tej­termelés az országos átlag fe­lét sem éri el, vagy ahol az indokoltnál 50 százalékkal több takarmányt • használnak fel a sertéshízlalásnál. Rámu­tatott: az állattenyésztési ku­tatás hatékonyan segíti a ter­melőket, az új fajták bevál­tak a gyakorlatban, mindez azonban nem jelenti, hogy a nemesítésnél már nincs szük­ség további folyamatos és összehangolt erőfeszítésre, el­lenkezőleg: a biblógiai „hát­tér” rendszer felújításra szo­rul és az új fajták nemesítése szintén segítheti a fejlesztést Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes az állattenyésztés hely­zetét elemezve kiemelte: ter­melése egy év alatt 8 száza­lékkal nőtt, s az összes mező- gazdasági termelés 45 száza­lékát teszi ki. Az ágazat ex­portfeladatai teljesültek, ré­szesedése az összes mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ex­portból 40—42 százalék. Az ágazatok közül mind jobb eredményeket érnek el a szarvasmarhatenyésztők: a korszerű fajták és a modern eljárások, valamint a szaksze­rűbb takarmányozás tette le­hetővé tavaly a háromezer li­tert meghaladó egy tehénre jutó tejtermelést, amely ko­rántsem jelenti a felső határt, hiszen az állatállománynak to. vábbi genetikai i tartalékai vannak. A MÉM intézkedésére több olyan bázisgazdaságot hoztak létre, ahol a tudományos ered­ményeket a gyakorlatban nagyüzemi módszerekkel és a tudományos kutatók gyakor­lati közreműködésével valósít­ják meg. Figyelmeztető, hogy a nagyüzemekben lévő te- nyészkocáknak még csak a fe­le van szakosított telepen, a többit hagyományos körülmé­nyek között tartják, ezen a helyzeten a telepek rekon­strukciójával fokozatosan ja­vítanak. A hazai kutatók az elmúlt 15 évben 190 fajtát, illetve hibridet jelentettek be ál­lami minősítésre, ezek közül az illetékes tanács 54-et minősí­tett és jelenleg 49 fajta vizs­gálat alatt áll. Az állatfajták minősítésének szervezetét és rendszerét felülvizsgálják, ugyanis már több szempont­ból nem felel meg az igények­nek. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: túlságosan ala­csony az állattenyésztési ku­tatások részaránya az agrár- tudományon belül, s ezen változtatni kell, Annál is in­kább,, mert például az állat­tenyésztési kutatások mindösz- sze 14, az állatorvostudomány pedig mindössze 4 százalékos arányban részesedik az agrár- tudományra fordított össze­gekből. Emlékezés Őri Károlyra Őri Károly, a magyar mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyisége születésének 80. év. fordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget ren deztek a Mező Imre úti teme­tő Munkásmozgalmi Panteon­jában. A síremléken az MSZMP Központi Bizottsága nevében Ajtai Miklós és Ve­res József, az Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete képviseletében Czeczei György és Köböl Jó­zsef helyezte el a megemléke­zés koszorúit. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival feje­ződött be. Ifjúságpolitikai tanácskozás Március 1—3. között az Ál­lami Ifjúsági Bizottság titkár­sága időszerű ifjúságpolitikai kérdésekről országos értekez­letet tartott az Olympia Szálló­ban. A tanácskozáson a mi­nisztériumok, országos hatás­körű szervek és a fővárosi, megyei tanácsok ifjúsági titká­rai vettek részt. A pénteki zá­rónap eseményein jelen vol­tak a tárcák ifjúsági bizottsá­gainak elnökei és a megyei, fővárosi tanácsok illetékes el­nökhelyettesei is. Az értekezleten megjelent és a résztvevőkkel megbeszélést folytatott Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, előadást és kon­zultációt tartott Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter, Horn Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-hélyettese, Raft Miklós, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökhe­lyettese, Fejti György, a KISZ KB titkára és Nádor György, az ÁIB titkára. A SZOT irányelvei alapján Pest megyében is ösztönözik az értelmiségiek kezdeményezéseit A bizalmiak megfelelnek a megnövekedett feladatoknak Széles körűek a szakszerve­zeti bizalmiak jogai feladataik ellátásához. Ezek tulajdonkép­pen a szakszervezeti tagok jogai, amelyeket a bizalmiak a dolgozók képviseletében — megbízásából és részvételével — gyakorolnak. Ezek a jogok teremtenek alapot arra, hogy a bizalmiak érdemben részt vegyenek a dolgozók munka- és életkörülményeivel, termelő tevékenységével, bérezésével és egyéb, őket érintő kérdé­sekkel kapcsolatos helyi dön­tésekben, a végrehajtás segí­tésében és ellenőrzésében. A Minisztertanács rendelete és a SZOT irányelvei alapján 1976. júniusától — mint ismeretes — megnövekedett a bizalmiak jogköre, több lett a tennivaló­juk is. Mindez azt jelenti, hogy erkölcsi-politikai elköte­lezettségük és felelősségük is fokozódott. A jog következe­tes érvényesítésével, nevelő­meggyőző eszközökkel, tekin­télyükkel, határozott állásfog­lalásukkal szolgálniuk kell dolgozótársaik ügyét, a szak- szervezeti mozgalom helyi cél­jainak elérését. A bizalmiak­kal partner gazdasági vezetők kötelesek a szakszervezeti jo­gokat tiszteletben tartani, az érvényesítésükhöz szükséges feltételeket megteremteni. Az Élelmiszeripari, vala­mint a Mezőgazdasági, Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének Pest me­gyei bizottsága vizsgálta a bi­zalmiak jog- és hatáskörét, gyakorlati érvényesülését — a SZOT irányelvei alapján. Az erről szóló beszámolót vitatta meg tegnapi ülésén a Szak- szervezetek Pest megyei Taná­csának elnöksége. Az ÉDOSZ megyei bizott­sága megállapította, hogy a bizalmiak egyetértési joguk­kal többségükben jól élnek, a véleményezési, javaslattételi jog gyakorlásában a kezdeti időszakban problémákat oko­zott, hogy a bizalmiak nem mindig érzékelték a kettő kö­zötti különbséget. Ellenőrzési jogukkal viszonylag ritkán él­nek a bizalmiak, képviseleti jogukkal annál bátrabban. A kifogásolási jog érvényesíté­sében az első, tapogatózó lépé­seket próbálgatják, eredménye- S€n. Á MEDOSZ értékeléséből kiderült, hogy a tapasztalatok többnyire hasonlóak az élel­miszeripariakhoz. Aláhúzták viszont, hogy az ellenőrzési jog gyakorlásához a bizal­miaknak megfelelő ismeret­anyaggal kell rendelkezniük, másrészt a gazdasági vezetőtől függés esetenként óvatossá te­szi a bizalmit. Mindkét me­gyei bizottsággal egyetértés­ben leszögezte az elnökség, hogy a jog- és hatáskörök ki- terjesztése még nem befeje­zett folyamat. A bizalmiak igazolták, hogy képesek ellát­ni a megnövekedett, felelő- sebb tennivalókat, ebben to­vábbra is támogatni kell őket folyamatos tájékoztatással, bá­torítással, megfelelő feltételek­kel. Jelentős szellemi tartalék Vietnami vendégek Pest megyében Látogatás Monoron és Dunavarsányban A héten Budapesten tanács­koztak a '..zocialista országok kommunista és munkáspártjai központi h'zoáságainak titká­rai, ahol megfigyelőként vett részt a Vietnami Kommunista Párt küldöttsége is. A vendégek tegnap Pest me­gyébe látogattak. A négytagú delegációt, Nguyen Vinh-t, a Központi Bizottság tagját, a KB agitációs és propagandaosz­tályának helyettes vezetőjét és munkatársait az MSZMP Pest megyei Bizottságának székhá­zában Arató András, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Tájékoztatójában ismertette a megye gazdasági, kulturális életét, a pártszervezetek tevé­kenységét. A beszélgetés során a delegáció tagjai elsősorban az iránt érdeklődtek, hogyan sike­rül a fővárost körülölelő me­gyének eltüntetni a falu és a város közötti lényeges különb­ségeket, hogyan dolgoznak azoknak a községeknek a párt- szervezetei, ahol a lakosok többsége a fővárosba ingázik. Kíváncsiak voltak a fejlődés­sel együtt járó napi gondokra, így például arra is, hogy a be­járó dolgozók aktívan részt vesznek-e lakóhelyük közéle­tében. A delegáció, melyet Arató András kísért el a megyei lá­togatásra, először a Mo -on Ál­lami Gazdaságot kereste fel. Itt Cselényi Dezső, a monori járási pártbizottság első titká­ra tájékoztatta őket a járás éle­téről, különös tekintettel a me­zőgazdasági termelésre. Kiss Lajos, az állami gazdaság igaz­gatója ismertette a gazdaság eredményeit, s a vendégek ké­résére részletesen beszélt arról is, hogyan válik iparszerűvé a A delegáció a Pest megyei pártbizottságon. A kép jobb szélén Nguyen Vinb, a bal oldalon Arató András. mezőgazdasági termelés, s ez milyen hatással van a környék­beli termelőszövetkezetek fej­lődésére. Bodó János, az állami gaz­daság pántbizottságának titká­ra a pártszerveze.ek tevékeny­ségéről számolt be, így egyebek között arról, hogy a nagy 'erü- leten szétszórtan dolgozó kom­ra .nisták szakmai és poiiukai továbbképzését hogyan ol lják meg. Délután a vietnami küldött­ség a ráckevei járásba látoga­tott. A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetben Jónás Zoltán, a járási pártbizottság első titkára fogadta a delegá­ciót. Dr. Tresser Pál, a szövet­kezet elnöke és Kovács Antal, a termelőszövetkezeti pártbi­zottság titkára mutatta be a korszerű szarvasmarha-telepet, a sertéskombinátot es az éppen befejezés előtt álló nyúpe- nyésztő farmot. Az előző kettő — mint Agócs István termelési igazgató tájékoztatójából meg­tudtuk — kiváló tenyésztési eredményeiről híres. A nyúl- farm évente 830 tonna vágó- nyulat hizlal, de mivel te- nyészanyaggal ellátja a kör­nyék kistermelőit is, a követke­ző években ennél is sokkal több húst tud majd értékesí­teni. A vendégek a látogatás so­rán nagy elismeréssel szóltak a látottakról, annál is inkább mert mint elmondták, Viet­namban a következő évek fel­adata a nagyüzemi, mezőgaz­dasági termelés elterjesztése. Követésre méltónak találták azt is, hogy a szó /-‘.kezet tö­rődik nyugdíjas tagjaival, le­hetővé teszi rendszeres üdül­tetésüket, fiatal dolgozói szá­mára pedig színvonalas szóra, kozási, pihenési lehetőséget e remt. Cs. A. A szakszervezeti mozgalom felöleli a társadalom vala­mennyi rétegét. A SZOT 1976. októberében az értelmiségi ré­tegben folytatott szakszerve­zeti munkát tekintette át, megjelölte a fejlesztés irány­vonalát. Az országos tanács határozatát követően Pest megyében is megélénkült a szakszervezeti mozgalom az értelmiség körében, a válasz­tott testületek fokozottabban törődnek a munka- és életkö­rülményekkel, az értelmiség közéleti szerepével. Az SZMT tegnapi elnökségi ülésén vitat­ták meg azt a feladattervet is, amelyet erre az évre ajánl az elnökség a megyei bizottsá­goknak az értelmiség körében kibontakozó magasabb színvo­nalú szakszervezeti munkához. A gyárakban, az üzemek­ben a szakszervezet a szocia­lista munkaverseny legfőbb szervezője. A szakszervezeti munka egyik legjelentősebb feladata tehát az is, hogy ösztönözze a jelentős megyei beruházások tervezésében, ki­vitelezésében, a termékszerke­zet korszerűsítésének gyorsí­tásában tevékenykedő műsza­kiak, közgazdászok szocialista munkamozgalmait, újító kez­deményezéseit. Tervezés társadalmi munkában Az értelmiségiek között még jelentős a szellemi tartalék. Megfelelő mozgósítással ered­ményesen lehet támaszkodni erre a tartalékra. Ezt igazolja az is, hogy több gyermekintéz­mény tervének elkészítésében vettek részt a Pest megyei mérnökök társadalmi mun­kában eddig is. A szakszerve­zet kezdeményezése nyomán munkaakciók bontakozhatnak ki a műszaki értelmiség kö­rében a társadalmi összefo­gással épülő óvodák, szociális és kulturális intézmények ter­vezésében. A szakszervezet feladata a többi között a pályakezdő, fia­tal értelmiség beilleszkedésé­nek támogatása, a műszakiak általános, szakmai ismereté­nek bővítését szolgáló kezde­ményezések, valamint a me­gyében és a fővárosban mű­ködő felsőoktatási, tudomá­nyos-kutató intézetek és a munkahelyek szocialista együttműködési kapcsolatai­nak szorgalmazása. Az egy üzem — egy iskola akció szélesítésével párhuza­mosan erősíteni kell az üzemi értelmiség és a helyi pedagó­gusok kapcsolatát. Ez az üzem, illetve az iskolai oktató­nevelő munka eredményessé­gét segíti. Egyrészt a jő együttműködés segíti az isko­lában a munkára nevelést, a fizikai munka megbecsülését, a helyes pályaorientációt, másrészt szolgálja az üzem­ben a felnőttoktatás fejleszté­sét, a család és iskola együtt­működésének további lehető­ségeit. Művészek és üzemek kapcsolata A SZOT elnöksége felkért« az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének megyei bizottságát, vizsgálja felül az üzemegészségügy munkatár­sainak munkakörülményeit, szociális helyzetét, anyagi, er­kölcsi elismerését. A Közal­kalmazottak Szákszervezete megyei bizottságának feladata lesz egyebek között, hogy közreműködjön a tanácsok­nál kezdődött szocialista kol­lektíva mozgalom tapasztala­tainak összegyűjtésében, érté­kelésében, a jó kezdeményezé­sek elterjesztésében. Az elnökség javasolta A megyében élő alkotó művé­szek, írók hatékonyabb bevo­nását az üzemek kulturális életébe, a szakszervezetektől kérte, hogy kezdeményezzenek rendszeres kapcsolatot a me­gyei művészek alkotócsoport­jaival, teremtsenek lehetőséget arra, hogy a fiatal képzőmű­vészek bemutassák alkotásai­kat a munkahelyeken. Ebben — a Csepel Autógyár műve­lődési központjához hasonlóan — a többi szakszervezeti mű­velődési intézmény is részt vállalhat a munkásművelődés, a dolgozók művészeti nevelé­sében. Az itt felsoroltakon kívül még egy sor tennivalót rögzít a feladatterv. Mindegyik a szakszervezeti munka kettős funkcióiának, a nevelésnek és az érdekvédelemnek sajátos motívumait tartalmazza, az alapja hosszabb távú intézke­dési folyamatnak. B.I. A KISIPAROSOK HOZZÁJÁRULÁSÁVAL Korszerűbb szolgáltatások Feltétlenül szükséges, hogy a kisiparosok a jelenleginél is nagyobb részt vállaljanak a lakosságnak nyújtott szol­gáltatásokból — szögezték le a KIOSZ Országos Választ­mányának pénteki ülésén. Az országos vezetőség be­számolója hangsúlyozta, hogy a kisiparosok egyik legfonto­sabb idei feladata a szolgál­tatások fejlesztése, korszerű­sítése. Az országos vezetőség ter­vei között szerepel a kisipari szolgáltatás fejlesztését ösz­tönző adókedvezmények kez­deményezése, a hitelfe’téte lek javítása annak érdeké­ben, hogy megkönnyítsék a kismesterek számára a gép- beszerzést. Ezenkívül az anyag- és alkatrészellátást is javítani kívánják. Az országos választmány el­fogadta a KIOSZ alapszabá­lyának és fegyelmi szabály­zatának módosítását. Felhí­vással fordult az ország csak­nem 88 ezer kisiparosához, hogy 30 évvel ezelőtt létre­jött szervezetük jubileumát az eddigieknél is magasabb színvonalú munkával ünne- neliék meg, s vegyenek részt a KIOSZ Kulturált, korszerű rűhely — minőségi munka mozgalmában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom