Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

VÁC I WAPLÖ , ‘ ‘ A ' J-. V'*-“'» ,■ ’ U - ■», / ... .« ' • »•., '• . . ~ > Vi ' \,. r-V ■ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • . .. -yí : , \ S’ - V. L ’ S .... . • • • „ A VÁCI JARAS ES VAC VAROS RES2ERE ? XXII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1978. MÁRCIUS 31., PÉNTEK Kérdőívek a vásárlóknak Megtérült a befektetés Bőséges, színvonalas választék Néhány nap múlva megnyi­tásának első évfordulóját ünnepelheti a Kötöttárugyár Széchenyi utcai mintaboltja, amely a vállalat új márka- védjegyét, a SENIOR nevet viseli. Tizenkét hónap még egy üzlet életében sem szá­mít hosszú időnek, ám az ed­digi eredmények messze fe­lülmúlják a várakozásokat. — Nem is annyira a keres­kedelmi forgalomból szár­mazó bevételért, mint inkább a vásárlói igények felméré­sére hoztuk létre mintabol­tunkat — mondja Tóth Zol­tán, a Kötöttárugyár igazga­tója. Alkalmat teremtettünk ar­ra, hogy az iparművé­szeink által tervezett leg­újabb termékeinket be­mutathassuk és kérdőívek, valamint az el­adók személyes tapasztala­tai révén gyártmányfejlesz­tésünk igazodjon a piachoz. Itt mutatjuk be termékeinket a kereskedelmi szakemberek­nek is. Ügy gondoltuk, ha a min - tabolt megnyitása után akár csupán fél százalékkal emel­kedik vállalatunk exportja, a bevételtől függetlenül már megérte a befektetés. A kötöttárugyáriak azon­ban kellemesen csalódtak. A megnyitás óta eltelt csak­nem 12 hónap alatt közel 7 millió forintnyi áru eladását könyvelhették el. A SENIOR márka híre messzi földre el­jutott. Tanúskodik erről az üzlet vendégkönyve, amely­ben a sók-sok dicséret között több külföldi vásárló is elis­merően szólt a bőséges és színvonalas választékról, va­lamint az udvarias, figyel­mes kiszolgálásról. Á márkanevet a vállalat a Művészeti Tanács jóváha­gyásával véd jegyeztette. Az idén már termékei­ken is szerepel a SE­NIOR felirat, amely egy­ben garantálja is a jó mi­nőséget. A mintabolt ízlésesen be­rendezett helyiségében pró­bababáikon mutatják be a ru­hákat. Akadnak, amelyéle alatt ott az árcédula, mások­nál viszont ez a felirat sze­Kényelmesek lettünk Szemléletváltozást, mihamarabb Bodnár Ferenc középiskolai szakfelügyelő szerint a sport­élet kialakulásának alapfelté­tele az a felismerés, hogy a sport létünk egyik alapeleme. Többször hallottam már be­számolóját, hozzászólását egy- egy, testneveléssel foglalkozó értekezleten: szinte minden alkalommal a szemléletválto­zás fontosságát emelte ki. — Engedje meg, hogy egy példával kezdjem — mondotta legutóbb Bodnár Ferenc. — Egy ízben a tanári szobában . vitatkoztunk a testnevelés fon­tosságáról, s az egyik kollégám a következő megjegyzést tette: hiába ugráltok éjjel-nappal, például egy bolha saját testé­hez képest mindig nagyobbat szökken nálatok. Bár ez szél­sőséges, mégis jellemző véle. mény. Persze, mi nem a bolhát akarjuk legyőzni. A testneve­lésnek sokkal hasznosabb és nemesebb feladata van: bizto­sítani a felnövekvő nemzedék edzettségét, erejét, egészségét. — Régebben az emberek a külső hatások leküzdése köz­ben edződtek. A civilizáció vív­mányod, szerencsére, megköny- nyítették életünket, ám ezzel együtt edzettségünkből is ve­szítettünk. Ma már a gyerekek busszal járnak az iskolába, nem kell két-három kilomé­tert gyalogolniuk. A központi fűtés elterjedése miatt például nem ismerik a favágást. Per­sze, nem a korszerűség ellen tiltakozom, cs-ak a tények egy részét próbálom érinteni, me­lyek miatt a szervezet rendsze­res foglalkoztatása lassanként elmaradt. Ebből adódik, hogy sokat betegeskedünk. Statisz­tikai adatok szerint, nálunk a dolgozók 12 százaléka hiány­zik évente munkahelyéről be­tegség miatt. Ha a testnevelés sajátos eszközeivel elérjük, hogy ez a szám akár csak egy százalékkal csökkenjen, már nem tevékenykedtünk hiába. Gondolja el, a kiesett terme­lőmunka visszaállításával mek­kora összegeket nyerhetünk! Amelyekből azután iskolákat, kórházakat, üdülőket, sportpá­lyákat építhetünk. — A javulást az Oktatási Minisztérium intézkedéseitől várom. Nagy jelentőségűnek tartom a testnevelési órák számának heti kettőről három­ra való emelését, a rendszeres óvodai testedzés bevezetését, a tömegsport helyzetének ren­dezését, az Edzett ifjúságért akció megindítását. Mindezek sokat segíthetnek, de csak ak­kor, ha a sporttal kapcsolatos szemlélet is helyes irányba változik majd. Reméljük, mielőbb ... Solymosl László repel: gyártmányfejlesztési darab. A vásárló vagy kérdő­íven válaszol a vállalat né­hány kérdésére, vagy az el­adók udvarias érdeklődésére mondja el véleményét. Nagy a sikere az új, elasztikus kel­méből varrt fürdőruháknak, amelyek alapanyaga az 1977- es őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a Könnyűipari Mi­nisztérium gyártmányfejlesz­tési pályázatának második díját nyerte el. A kereske­delem ezekből az árukból az idén eddig közel félmillió da­rabot rendelt — Már a tervezőasztalokon vannak jövő évi fürdőruha- modelljeink is — mondja Kiss Károlyné, a mintabolt veze­tője. — Rövid idő alatt, népsze­rűvé váltak szabadidő- ruháink, amelyek készí­tésénél a könnyű, rugal­mas és testalakhoz iga­zodó alapanyagokat ré­szesítjük előnyben. Tavaly öt divatbemutatót is rendeztünk, amelyeken a szakembereken túl a nagykö­zönség szintén láthatta leg­újabb modelljeinket. A vendégkönyv bejegyzé­seire büszkék a Kötöttáru- gyár vezetői. Nem is alapta­lanul, hiszen egyre gyakorib­bak az ilyen bejegyzések: „Vissza-visszajáró vásárlók vagyunk. Mind az áruválasz­ték, mind a kiszolgálás osz­tályon felüli”. Furucz Zoltán Tegnap befejeződtek a takarmánygazdálkodási napok, az elméleti kutatással és a gyakorlati megvalósítással foglalko­zó szakemberek eszmecseréje a takarmánybetakarítás és -fel- használás korszerű módozatairól. Az előadás és a vitasorozat részeként ismertették azt a versenyfelhívást is, melyet a Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Pest megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség már korábban megküldött a me­zőgazdasági nagyüzemeknek, gazdaságoknak. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság és a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet felhívással fordult a megye termelő üzemeihez: indítsanak takarmány termesztési versenyt, összhangban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésé­ről szóló korábbi kormányhatározattal, az V. ötéves terv ide­vonatkozó részfeladatainak teljesítése érdekében. A verseny célja, hogy a tej­es hústermelést olyan korsze­rű takarmánybázis révén nö­veljék, mely az eddigi takar­mányozási módoknál jövedel­mezőbb. A versenyben mind­azok a Pest megyei állami gazdasagok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek részt ve­hetnek, melyek versengési szándékukat a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelő­ségnek április 15-ig, írásban be­jelentik. A takarmánytermesztési ver­senyben a jelentkezők három kategóriában vehetnek részt. Az első kategóriában azok a gazdaságok, melyek a siló­kukorica-termesztésben kí­vánnak élen járni, s hektá­ronként • a legjobb minőségű, legtöbb keményítőértéket tar­talmazó takarmányt takarít­ják be. (Részletes szakmai tá­jékoztatót a Kovátsovits-mód- szer szerint, a MÉM érte­sítő 1977. május 13., 16-os száma ad.) A második kategóriában a lucernatermesztésben hektá­ronként elért legtöbb nyers­fehérjét megtermelő nagy­üzemek. A harmadik kategóriában a gyepgazdálkodásban a hektá­ronként legmagasabb széna­értéket termelő gazdaságok. Mindhárom kategória egyen­ként 3—3 díjat kap: egyen­ként 25 ezer, 20 ezer, illetve 15 ezer forint értékben. A versenyt minden évben áDrilis 4-e előtt értékelik, ter­mészetesen az azt megelőző naptári évre vonatkoztatva. A termelési eredményeket február 20-ig az Állattenyész­tési Felügyelőséghez kell be­küldeni. Itt a versenybizott­ság (a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelő­ség, az ÁGOK Pest—Nógrád i megyei Főosztálya, a Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége) a bekül­dött adatokat értékeli, meg­állapítja a helyezési sorren­det és kiosztja a díjakat. Az értékeléshez szükséges, hogy a versenyző gazdaságok kö­zöljék: mennyi a silókukori­ca, illetve a lucerna összes vetésterülete földjeiken, s mennyi volt az összes ter­més. (A KSH-hoz küldött 2— 26/2. számú jelentés szerint.) A silókukorica értékelésé­nél alappontot jelent a beta­karított silókukorica mennyi­ségének átlagos minősítési pontszáma (a laboratóriumi vizsgálat adatai szerint), s ez a szám szorozva az egy hek­tárra jutó átlagtermés szá­zadrészével. Ugyanitt kiegé- szítőpontot jelent, az előző két évi átlagtermés növekedé­se százalékos arányban, ahoi- is 250 mázsáig plusz-mínusz 2 pont, 250 mázsa felett plusz­mínusz 3 pont levonható, il­letve hozzáadható az ered­ményhez. Az átlagtermés megállapí­tásánál különbséget kell ten- I ni az öntözött és a száraz- ! művelésű silókukorica kö­zött, ezért az öntözött terü­let termésének mennyiségét 0,7-tel szorozva lehet csak az átlagot kiszámítani. A lucernatermesztés érté­kelésénél alappontot jelent a megtermelt emészthető nyers­fehérje mennyisége mázsán­ként — szám szerint 15 pon­tot. Ahol forrélevegős szárí­tóüzemben állítják elő a lu­cernalisztet, ott az emészthető nyersfehérje értékét az üzem­ben betakarított széna ugyan­ilyen értékéhez kell hasonlí­tani. (Kiegészítőpontot jelent, ha az előző két év átlagter­méséhez viszonyítva, széna­értékben százalékosan növe­kedett a termelés; 50 mázsáig plusz-mínusz 2 pont. 50 má­zsán felül plusz-mínusz 3 pont kapható, illetve levon­ható. Az öntözött és száraz­művelésű lucerna közötti kü­lönbséget itt is a 0,7-es szorzó­val egyenlítik ki, mint fen­tebb, a silókukoricánál leír­tuk. Gyepgazdálkodás értékelé­séhez közölni kell a nyilván­tartott gyepterület mennyisé­gét, s a bizonylattal igazol­ható összes hozamot, a hasz­nosítási módtól függetlenül. Az alappont ebben a kategó­riában minden megtermelt mázsányi széna után 2 pont, ha legeltetik, úgy számosál­latonként és naponta 32 ki­logramm zöldfű-mennyiség- gel kell számolni, azaz 8 ki­logramm szénát számítani ál­latonként. Kiegészítőpönt nyerhető: a hektáronkénti átlagtermés növelését (a hi­vatalos statisztikai adatszol­gáltatás szerint számolva), százalékonként 25 mázsáig plusz-mínusz 2 pont, 25 má-: zsa terméshozam felett plusz­mínusz 3 pont. Öntözött te­rületeken 0,6-del szorozni (a silókukorica és a lucernaszé­na 0,7-e helyett), majd átla­golni a termést. Az adatok hitelességét a termelőszövetkezeteknek a já­rási hivatalok mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint kereskedelmi osztályával, az állami gazdaságoknak pedig az ÁGOK Pest—Nógrád me­gyei főosztályával kell iga­zoltatnia!?. Anyakönyvi hírek Született: Szűcs Pál és Mol­nár Julianna: Rita, Csulyák István és Kucsa Margit: Ta­más, Képes Lajos és Rák Má­ria: Andrea, Konkoly János és Pászti Mária: Annamária, Sá­rai Béla és Jójárt Zsuzsanna: Béla, Erős István és Szirotta Éva: Gábor, Garaba József és Tári Ágnes: Agnes, Bartolis György és Fazekas Éva: Éva, Czerovszki József és Králik Etelka: József, Svelán Sándor és Sági Irén: Gabriella, CSer- nák István és Rottenhoffer Mária: Brigitta, Herceg Józseí és Petrik Erzsébet: Edina, Vin- cze András és Klein Judit: Adrienn nevű gyermeke Házasságot kötött: Lukács Oszkár Hegedűs Mariannával, Kovács Kálmán Németh Erzsé­bettel, Hegedűs Gábor Emmer Máriával, Góts Károly Varga Évával, Czakó Imre Füiöp Eleonórával, Galántai Sándor. Gere Klárával. Vácott hunyt el: Árvái Lászlóné Barta Mária (Duna­keszi) Törőcsik Miklós (Vác, Ifjúság tér 3.), Fábián József (Vácrátót), Kmetty Rudolfné Hoffmann Jozefa (Nagymarcs), Major Andrásné Lehecska Vik­tória (Göd), Kubik Frigyes (Má- rianosztra), Tikász Lajosné Kovács Juplianna (Göd), Gse/- resznye János (Gödöllő), Holé- czy Erzsébet (Szob), Csuzi An­na (Vác, Vak Bottyán tér), Varga Dénesné Dénes Lídia (Dunakeszi). Szob NemzeMek találkozója Politikánk elöntő láncszeme Köztulajdonban — harminc éve Ünnepi megemlékezés a nagyüzemek államosításáról VÁCI APROHIRDETESEK Zebegény üdülőöve­zetében Dunára néző panorámás telek el­adó. Érdeklődni: Ko- pemiczky istvönné, Vác, Szabadság tér 4. XII. emelet 4. Telefon: 11—821. ________________ 130 négyszögöles telek Vác—Büki szigeten el­adó. Érdeklődés 19 óra után 10—256-os tele­fonszámon. Kérem a levelét annak az egyedülálló nőnek házasság céljából 45 éves korig, aki szeret­ne megpihenni a Du- na-kanyarban. Leszá­zalékolt is lehet. Le­veleket „Duna-ka- nyar” Jeligére hirde­tőbe Vác. Jókai u. 9. Vác. Zrínyi u. 53. IV sz. Bölcsőde vizsgázott kazánfűtőt (elvesz, továbbá szakképzett szakképzetlen ' gon­dozónőket megbatá­rozott időre alkalmaz. Elcserélném Vác köz­pontjában levő taná­csi kétszobás össz­komfortos, kertes la­kásomat Földvári téri 2,5 szobásra vagy du­nakeszi lakótelepire (tanácsira). Telefon: 11—776,________________ Vaskapu, garázsajtók, aknafödémek, olajtü­zeléshez 40 hektolite­res tartályok eladók. Bármilyen szerkezeti, munkát vállalok. El­adó egy darab 220 V- os betonkeverő. Máté András lakatosmester, Vác-Deákvár. Deák Ferenc utca 14. ______ Vá cott 21/2 szobás, 65 négyzetméteres OTP-s öröklakás eladó OTP- átvállalással. Levele­ket „1686” jeligére hirdetőbe Vác, Jókai utca 9._______________ Or kán autóvédő-pony- va eladó. Érdeklődni lehet: 11—486-os tele- lonszámon. Angolmechanikás rö­vid zongorát vennék. Telefon (délután há- rom órától): 10—938. Vác-Zsobrák dűlőben 1000 négyszögöl Ingat­lan. megosztva is, épí­tési anyaggal eladó. Felvilágosítás: Vác, Arany János utca 17. (Dcboséknál), 17-től 20 óráig,______________ Ür es telek kiadó, ké­szen hozott garázs lé­tesítésére. Eladó 560 négyzetméteres hét­végi telek, Máriaud- vari megállónál. Má- tyus Péterné, Dam­janich tér 2.__________ Vá c belvárosában 155 négyszögöl építési te­lek. bekerítve eladó. Érdeklődés munkana­pokon: 11—230-as tele­fonszámon._________ El adó másfél szobás, komfortos szövetke­zeti lakás. Vác. Erdős B. u. 10. III. em. 15. Érdeklődés 16 óra után. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 59. évfordulója alkal­mából munkásmozgalmi kiállítás nyílt a szobi Börzsöny-mú­zeumban. A megnyitót követően a nagyközségi közös tanács díszter­mében nemzedéki találkozót rendeztek, a párt veteránjai és a KISZ tagjai részvételével. Ünnepi beszédet mondott Spilenberg László, az MSZMP váci Járási Bizottságának tagja, majd emlékműsori adtak Szob nagyközség úttörői és KlSZ-fiataljai. Gádorost Ferenc, Szikora Pál és a többi veterán sok felejt­hetetlen emléket elevenített fel 1919 dicsőséges napjaiból. 1 Az MSZMP Vüc városi bi­zottsága szerdán délután ünne­pi megemlékezést rendezett a száz főnél nagyobb létszámot foglalkoztató üzemek államo­sításának 30. évfordulója tisz­teletére. A Madách Imre Művelődési Központban sokan ott voltak azok közül is, akik 1948 már­ciusában gazdasági vezetőként, pártfunkcionáriusként vagy szakszervezeti tisztségviselő­ként részt vettek a helyi nagy­üzemek államosításában. Visnyi István, a városi párt­bizottság osztályvezetője kö­szöntötte a megjelenteket, han­goztatva, hogy a 30 évvel ezelőtti emléke­zetes márciusi nap szocia­lista forradalmunk jelen­tős állomása volt. Dr. Lenyó László, a Forte­gyár igazgatója tartotta az ün­nepi megemlékezést. O is arról beszélt, hogy politikánk egyik döntő láncszeme volt a nagy­üzemek államosítása, az 594 nagyvállalat társadalmi tulaj­donba vétele. Szó szerint idéz­te a Minisztertanács ülésén harminc évvel ezelőtt elhang­zott bejelentést, amely után ; Vácott is a nagyobb vállalatok köztulajdonba kerültek. Ez volt a biztosítéka annak, hogy a Dunakanyar ipari városa is teljesíthette, sőt túlteljesítette a hároméves terv előirányza­tát. Az államosítás idején a Ua- merli Gyár kesztyűs üze­me működött Vác déli ha­tárában. Ma ott találjuk a Magyar Hajó- és Darugyár konténer exportjáról híres váci gyárát. A Váci Kötöttárugyárban 375 munkás dolgozott az államosí­tás napján. Ha a jelenlegi re­konstrukció befejeződik, 2 ezer 600 dolgozója lesz a város leg­nagyobb textilüzemének. Az akkori kislétszámú Horgany­hengermű RT helyén ma a Híradástechnikai Anyagok Gyárának 1342 dolgozója a 930 millió forint értékű éves terv teljesítéséért dolgozik. Hasonlóképpen fejlődött a régi Kodak a mai Forte­gyárrá. Államosítás utáni első igazgatója’ Darvas László szintén ott volt az ünnepi megemlékezésen. Beszéde végén dr. Lenyó László további munkasikereket kívánt a következő időszakra. Levetítették az Éjszakára haj­nal című dokumentumfilmet, majd a megjelentek még együttmaradtak, felidézve az államosítást követő időszak sok emlékét. Papp Rezső Köszönetnyilvánítás. Köszöne- temet fejezem ki mindazoknak, akik a drágá jó felejthetetlen férj és édesapa, dr. Pap Miklós körzeti orvos temetésén részt vettek, sír­jára koszorút és virágot helyeztek el, s ezzel mély gyászunkban és fájdalmunkban osztoztak. Külön köszönetemet fejezem ki az orvosi karnak, a CEMÜ vezetőségének és dolgozóinak, valamint a DCM ve­zetőségének és dolgozóinak. Dr. Pap Miklósné és kisleánya Angéla. Köszönetnyilvánítás. Köszön«- tünket fejezzük ki rokonainknak, ismerőseinknek, a PENOMAH Váci Gyáregység szállítási és értékesír tési osztályának, kézilabda-csapa­tának. a Híradás Labdarúgó-szak­osztály tagjainak, az I. számú Szociális Betegotthon dolgozóinak, valamint az öregek Napközi Ott­hona lakóinak, akik szeretett fér­jem, édesapánk. gyermekünk, testvérünk temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. Hngyecz család. rt Felhívás Pest megye gazdaságaihoz Takarmánytermesztési verseny

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom