Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

1978. MÁRCIUS 31., PENTEK Találkozó a brigáddal Jván Zamercev tábornok, Budapest felszabadulás utáni első városparancsnoka, csütör­tökön a Budavox vállalathoz látogatott, a róla elnevezett szocialista brigád meghívásá­ra. A vállalat gazdasági és társadalmi vezetői és szocia­lista brigádtagok köszöntöt­ték, s baráti beszélgetésen tá­jékoztatták a Budavox mun­kájáról, a szovjet iparvállala­tokkal kialakított gyümölcsö­ző együttműködésről. A vál­lalat dolgozói ezután nagy ér­deklődéssel hallgatták az egykori városparancsnok visz- 8za emlékezését. Ma déli 12 érakor Budapesten, a Mezé Imre úti temetőben helyezik örök nyugalomra Ortutay Gyulát. ivételesen már megvannak a ** történelmi távlatok annak fel­ismerésére, hogy Ortutay Gyula halálával korunk egyik kiemelke­dő személyiségét veszítettük el: nagy halottja ő egész közéletünk­nek, tudományunknak. Sokoldalú egyéniség volt, aki a különböző funkciókban is mindig ugyanaz maradt: a szellem felszabadulásáért mind több eredménnyel küzdő ér­telmiségi. Sokan ismerték, nem volt nehéz hozzáférkőzni: mindig nyílt, tett- rekész, közvetlen és mozgósító egyé­niség, aki munkatempóját másokra is át tudta vinni. Versenyt futott az idővel: mintha előre érezte vol­na, hogy átlagon felüli életéhez csak átlagéletkort kap a sorstól! So­kat és sokak helyett is írt, beszélt, oktatott, szervezett, bámulatos volt a munkateljesítménye. A közvéleményben máig is sa­játos tudósarckép él. Olyan, melyet elefántcsonttoronyba visszahúzódás jellemez, s aki eredményeit „apró­pénzre” nem tudja felváltani. Az ő egész pályája és egyénisége cá­folata a tudomány és a politika el­lentétének! Nyomtatásban megje­lent műveit csak százas számokkal mérhetiük, a bőség zavarába es­nénk akkor is. ha csak ezekről kel­lene beszámolnunk! Ám ő szinte a kezdetektől közéleti ember és ne­velő is volt: a korszerű tudást min­den rendelkezésére álló eszközzel, lett, légven az egy-esv folyóirat, vagv a rádió, a televízió, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat nagy nyilvánossága, széles körben ter­jesztene Régi néprajzi gyűjtései so­ráén döbbent rá a szellemi elmara­dásra, az isko'áz+atás nehézségei­re. csak természetes, hoev a fel­szabaduló« után miniszterként az isknipk államosításának élharcosa volt. Fközhen arra is volt gondig, hogy fiatal kutatókat és muzeoló­gusokat képezzen, a múzeumügyet pedig központi intézkedésekkel eu­rópai élvonalba vitte. Nemcsak az egyetemi tanszékek, hanem a leg­kisebb vidéki múzeum is a kuta­tás és a népművelés egy-egy kis műhelyévé vált. A Folklór Tanszék tanáraként, az Eötvös Egyetem rek­toraként, de különféle akadémiai funkciókban és utóbb az országgyű­lés kulturális bizottságában is a mű­velt nép eszményének megvalósítá­sát szolgálta. (%/! inden útja innen indult ki, és ^ ehhez tért vissza. Tudta, hogy egyetlen szaktudomány bármily eredményes művelése sem elegen­dő azonban a társadalmi és egyéb jeltételek megteremtéséhez. Már a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollé­giumának alapító tagjaként —min­dig is megmaradva örök fiatalnak! — az akkor leghaladóbb, legde­mokratikusabb diákszervezet szer­vezője lett. A felszabadulást és a demokratikus átalakulást többek között a Magyar Történelmi Emlék- bizottság tagjaként is előkészítette. A felszabadulás után valósággal ki­virágzott, szárba szökkent a szelle­mi vetés, ő most igazán elemében érezte magát: álmai megvalósulását látta elérkezni. Ettől kezdve szinte mindenütt találkozunk a nevével, láthatjuk mozgékony alakját. Ered­ményei dicsérik és őrzik emlékét! „Lent”, és „fent” egyaránt segítette a szocialista átalakulást: az egysze­rű falusi parasztoktól a legrango­sabb akadémikusokig mindenki, szinte az egész ország „személyes” ismerőse volt. Mindehhez olyan tudományt vá­lasztott és vallott mindvégig ma­gáénak, mely a nép életéről kétség­kívül a legtöbbet tud mondani: a magyar néprajz, főként pedig a folk­lór érdekelte elsősorban. Bartók szellemében munkálkodott: felis­merte a népmesék, népballadák és népdalok szépségét, de ez sem tud­ta vele feledtetni a múltbeli elma­radottságot, és a népi-nemzeti jel­leg hangsúlyozása mellett mindig is utalt a szomszédsággal való ezer­éves együttélésre. Kitűnő könyve­ket irt erről. A Magyar népismeretet és főként a Parasztságunk életét „írásban és képben” leplezetlenül feltáró műveit Révai József, a népi írók legjobb műveivel egyenrangú teljesítményeként emlegette. Ortu­tay Gyulának már 1940-ben volt elég bátorsága ahhoz is, hogy a Fe- dics Mihály meséit összegező mű­vében a szovjet egyéniségkutató iskola módszerét átvegye, tovább­fejlessze, úgyhogy ezt máig buda­pesti, vagy Ortutay-iskolaként tart­ja számon a szűkebb szaktudomány. F elszabadulás utáni tevékeny- sége egyelőre felmérhetetlen. Említett szervező, oktató és tudo­mánypolitikai munkássága keretén belül elindította a hazai néprajztu­domány korszerű, marxista stú­diummá alakítását, ráirányította a figyelmet a jelenre (a vándorlások, a tsz-szervezés stb. hatására), segí­tett megindítani a munkásfolklór és a városi néprajz kutatását; köny­veket, tanulmányokat írt a nép­rajz legfontosabb, főként elvi kér­déseiről. Az utóbbi években pedig megkezdődhetett a „termés” beta­karítása is, 6 azonban csak az első „kévéket” láthatta: megjelent a Ma­gyar Néprajzi Lexikon I. kötete, megindultak a hatkötetes Űj Ma­gyar Néprajz előmunkálatai. És még számos nagy vállalkozás, mely legalább egy nemzedékre megszab­ja a kutatás irányát. Néprajztudo­mányunk kiemelkedő hazai és nem­zetközi egyénisége Ortutay Gyula, és vele stúdiumunk is kilépett ko­rábbi elszigeteltségéből, nemzetkö­zi helyét is kivívta. Hivatalos minőségben Ortutay közreműködött különféle kulturá­lis csereegyezmények megkötésé­ben, nevéhez fűződik a finn kap­csolatok és a finnugor kongresszu­sok újraszervezése, de Blooming­tontól (USA) Tokióig sokfelé meg­fordult: előadott, szervezett, vagy elnökölt, számos nemzetközi szerve­zet elnökségi tagja, egyetemeik és akadémiák díszdoktora. Népköztár­saságunk és számos más ország is kitüntetésekkel ismerte el sokolda­lú, nélkülözhetetlen munkásságát Mindig is hangoztatta azonban, hogy ezek az elismerések a magyar nép­rajztudományt illetik, melynek ő is munkása. Valóban, senki még oly hosszú időn át a Magyar Néprajzi Társa­ság elnöke nem volt, nem is szer­kesztette folyóiratainkat és más so­rozatainkat, de senki ezelőtt ennyi könyvet nem adott, nem adatott ki — sokszor elő- vagy utószóval, jegy­zettel is ellátva —, magyar és ide­gen nyelven, magyar és idegen nép- költészetből, mint ő. A rtutay Gyula szellemi öröksé- w ge roppant gazdag, gondosan kell vele sáfárkodnunk! Ebben is őt kell követnünk: meg­változott és megváltoztatott vilá­got hagyott itt, a hagyományokat feltárva sem nézett visszafelé, ha­nem mindig csak előre. Okos te­kintete a jövőt fürkészte, közben miniden idegszálával a jelenhez kap­csolódott. A mi dolgunkat1 könnyí­tette meg, hálásan köszönjük neki! KATONA IMRE, az Eötvös Loránd Tudományegyetem folklór tanszékének docense mám Április 16-án ül össze Prágában a szakszervezeti világkongresszus Tájékoztató az előkészületekről Április 16-a és 23-a között Prágában ülésezik majd a IX. szakszervezeti világkong­resszus, ennek előkészületei­ről tájékoztatta csütörtökön az újságírókat Timmer József, a SZOT titkára. Elmondta, hogy az SZVSZ a IX. kongresszusra is meg­hívta a világ valamennyi szakszervezetét, ezzel is'.kife­jezve, hogy a kongresszus nyitva áll valamennyi szak­Ifjúgárdisták új feladatai Az önkéntesek sorai fiatalokkal gyarapodnak Tapasztalatból tudjuk: ke­vés az olyan település, ahol — különösen a kora esti órák­ban — ne találkoznánk cél­talanul csellengő fiatalokkal. Kétségtelen, hogy a KISZ- ezervezetek és a művelődési intézmények egyaránt sokat tettek a szabad idejüket ér­telmetlenül eltöltő fiúk és lá­nyok segítése érdekében — gondoljunk csak a különbö­ző rétegklubok megalakítá­sára —, de az is bebizonyoso dott, hogy a feladatot kizá­rólag közös erővel, az érde­kelt szervek munkájának összehangolásával lehet meg­oldani. Jó példa is akad bő­ségesen, hiszen a tanácsok és a KISZ-szervezetek közötti kapcsolat szép eredményeket hozott. S íme, a legfrissebb példa: a Pest megyei Rendőr­főkapitányságnak és a KISZ Pest megyei bizottságának együttműködési terve is min­den bizonnyal előrelépést je­lent. Sokrétűbb kiképzés Elöljáróban szögezzük le: Pest megyében a KíSZ-szer- vezetek már az eddigiek, sf>- xán is figyelemiÄ jpkjiŐ -ered­ményeket értek el a gyermek­éi ifjúságvédelem, a haza­fias és honvédelmi nevelés területén, valamint a társa­dalmi tulajdon védelmében. Mindebben elsősorban az if­júgárda egységek jártak az éteri. S éppen a lehetőségek hatékonyabb kihasználása ér­dekében a Pest megyei Rend­őr-főkapitányság és a KISZ Pest megyei bizottsága a so­ron következő időszakra meg­határozta a közös tennivaló­kat. Az együttműködés lénye­gét Pál Ferenc, a megyei if- jügárda parancsnoka rövi­den így foglalta össze: — Célunk, hogy az éves kiképzési terv alapján a szak- alegységekben ténykedő if­júgárdisták hazafias és hon­védelmi nevelését segítsük elő. .A Pest megyei Rendőr­főkapitánysággal kötött együtt­működés révén az eddiginél hasznosabb és izgalmasabb lesz a munkánk. A megyé­ben egyébként több mint két­ezer az ifjúgárdisták száma, s közülük minden negyedik lány. Speciáíis alegységek — A rendőrség önkéntes se­gítőinek tábora most tehát fiatalokkal bővül, A jövőben az ifjúgárdisták is szemmel tartják majd a vendéglőket, s ahol tizennyolc éven alu­liaknak szolgálnak ki sze­szes italt, azt jelzik a rend­őrségnek. Gondjuk lesz arra Is. hogy a mozik, a művelő­dési házak előcsarnokában és a strandokon vigyázzanak a rendre. A megyei ifjúgárda-pa ­rancsnok szerint egyik fel­adatuk lesz az is, hogy segít­sék a börtönből szabadult fiatalok beilleszkedését. Lé­nyeges ez azért, mert a visz- szaesók számának csökken­tése nemcsak a bűnügyi sta­tisztika javulásával jár együtt, hanem azzal is. hogy a rossz útra tévedt fiúk és lányok közül többen megtalálhatják helyüket a társadalomban. Az ifjúgárda speciális al­egységeit a jövőben bevoniák a gyermek- és ifíúságvéde- lem területén adódó tenni­valók megoldácá'"a is. Haté­kony támogatást n válthat­nak egyes szülők alkoholiz­musa, brutális nevelési mód­szerei, erkölcstelen, vagy munkakerülő életmódja miatt veszélyeztetett gyerekek fel­kutatásában. Nyáron pedig a vizek mentén és a közutakon egyaránt akad majd dolguk: a vízirendész szakalegységek a felelőtlenül tiltott helyen fürdőzcík élete felett őrköd­nek, a közlekedési szakalegy- ségek pedig a szabálytalanko­dó autósakat és gyalogoso­kat igyekeznek majd jobb belátásra bírni — természe­tesen mindkét esetben a szolgálatot teljesítő rendőr­rel egyetemben. Az ifjúgár­distáknak a jövőben az ed­digieknél nagyobb szerepük lehet a társadalmi tulajdon védelmében: a pazarlásra, hanyagságra utaló körülmé­nyek feltárásában, majd meg­szüntetésében. Szakági vetélkedő Az ifjúgárda szakalegysé­gek fiataljai felkészültek új feladataikra: az idei kikép­zési év tematikáját már az együttműködési terv szelle­mében állították össze. S ja­vában -készülnek.-legközelebb■ bl erőpróbájukra: április 23- án Monoron kerül sor az if­júgárda szakalegységek szak­ági vetélkedőjére, amelyen a résztvevők számot adhat­nak felkészültségükről, tu­dásukról. F.G. szervezet előtt, függetlenül azok hovatartozásától. A kongresszus alapdoku­mentuma az SZVSZ tevé­kenységének irányvonalát ha­tározza majd meg, s az együttműködés, a szakszerve­zeti egység szelleme hatja át. A dokumentum összegezi a nemzetközi szakszervezeti mozgalom helyzetét, s meg­szabja jövőbeli vonalát, ami­nek kialakításában közremű­ködhetnek az SZVSZ-en kívül álló szervezetek is. Bár ideo­lógiai, politikai, szervezeti különbségek vannak a külön­böző szakszervezetek között, ezek nem jelenthetnek le­küzdhetetlen akadályt a dol­gozók egységtörekvéseiben, a közeledés, az együttműködés tudatos elősegítésében. A magyar szakszervezetek már az előkészítő szakaszban egész sor javaslattal segítet­ték a kongresszus sikerét, s ezen fáradozik majd a kong­resszusi küldöttség is, ame­lyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezet. Pest megyében már csaknem száz Gyarapodó kertbarát körök Tegnap délután a Hazafias Népfront Pest megyei Bi­zottságának székházában dr. Kovács Lászlónak, a kister­melők és kistenyésztők me­gyei szövetsége alelnökének elnökletével tanácskozást tar­tottak a kertbarát körök és klubok vezetői. Sipos Árpád, a HNF Pest megyei Bizottsá­gának titkárhelyettese beje­lentette, hogy „Utcák, terek, kertek kultúrája” elnevezés­sel, a képzőművészeti világ­hét alkalmából fotópályázatot hirdetnek. Arra kérte a kert­barát klubok vezetőit, hogy április elejéig nevezzenek be a pályázatra azok, akik ked­vet éreznek ahhoz, hogy a községükben, a házuk táján található szép előkerteket, ke­rítéseket, házakat, játszótere­ket és parkokat fényképen megörökítsék. A pályázókat április 20-án megbeszélésre hívják össze; a képeket au­gusztus 1-ig lehet elzsürizésre beküldeni. Jobb ellátás gépekből, vetőmagból A kertbarátokat egyben az Agroker Pest megyei kiren­deltségének képviseletében tájékoztatta Polgár József ke­reskedelmi igazgató egyebek között arról, hogy az általuk forgalomba hozott árucikkek mennyisége az idén több mint húsz százalékkal nő, a választék bővül. Ez ugyan a fóliára is érvényes, de ebből Átadták az Az építészek magas színvo­nalú építőművészeti munkájá­nak elismeréseként Ábrahám Kálmán építésügyi és városfej­lesztési miniszter csütörtökön a Magyar Építőművészek Szövet, ségének székházában átadta az 1978. évi Ybl Miklós-dijakat. Ybl-díjat kapott: Hofer Mik­lós, a budapesti Műszaki Egye­tem tanszékvezető docense, az építészeti tervezésben és okta­tásban kifejtett kimagasló te­vékenységéért és a győri Köz­lekedési és Távközlési Műszaki Főiskola tervezéséért; Pintér Béla, a Középülettervező Vál­lalat főépítésze, több évtizedes munkásságának kiemelkedő al­kotásáért, a budapesti Hilton Szálló .építészeti tervezéséért; Kerekes István, az. Általános Épülettervező Vállalat iroda­vezető építésze, az MSZMP ba- latonföldvári üdülőjének épí­tészeti tervezéséért; Kiss And­rás, a Könnyűipari Tervező Vállalat építésze, a budapesti Athenaeum Nyomda új épületé­a hirtelen népszerűvé és ke­resetté vált árucikkből még­sem lesz elég, bár az ellátást tőkés behozatallal is segítik. A hiány várhatólag csak az év utolsó negyedében szűnik meg. Nehezíti a helyzetet, hogy sokan az eredeti rendel­tetésétől eltérő célokra is fel­használják a fóliát. A keres­kedelmi igazgató felszólította a körvezetőket, hogy a fóliát és egyéb árucikkeket együt­tesen igényeljék, ily módon gyorsabban és olcsóbban jut­nak hozzá. Pest megyében je­lenleg hatezer négyzetméte­ren foglalkoznak fóliás ter­mesztéssel, év végére ez vár­hatólag csaknem megkétsze­reződik. Gulyás László, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályvezetője bevezetőben egy adatot emlí­tett: tavaly az áfészek bur­gonyából, zöldségből és gyü­mölcsből 3500 vagonnal vásá­roltak fel a kistermelőktől, ez a mennyiség csak egy töredé­ke az általuk megtermelt áru­nak. Az idén 5—8 százalék­kal szeretnék növelni a fel­vásárlásaikat. Lényegesnek tartja, hogy az áfész-szakcso­portok és kertbarát körök szorosabb együttműködést va­lósítsanak meg a jövőben. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatot képvi­selte Petries Józsefné előadó. Elmondta, hogy az idén jobb lesz a vetőmagellátás. Tavaly egész évben egymillió tasak vetőmagot adtak el, az idén, az első három hónap alatt már 1 millió 200 tasakkal kelt el. Javult a csomagolás és a fajtaválaszték is. A vállalat szeretné, ha a kertbarát kö­rök a magot is együttesen rendelnék meg. Számukra is előnyös: így 19 százalékkal olcsóbb. Termékbemutatók — tájkörzetenként Ybl-díjakat nek tervezéséért; Koppány Ti­bor, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség műteremvezetője, a magyar műemlékvédelemben kifejtett két évtizedes kiemel­kedő munkásságáért; Kovách István, a Szövetkezeti Tervező, Kivitelező és Üzemszervezési Vállalat építészeti osztályának vezetője, kereskedelmi létesít­mények, s különösen a pécsi Konzum Áruház tervezéséért; Láng János, a győri Tervező Vállalat irányító építész-terve­zője, a Rába ETO stadionja és sportlétesítményei tervezéséért; P. Mueller Éva, a Középület­tervező Vállalat műteremveze­tője, több évtizedes kiemelkedő építészeti tervező munkássá­gáért; Péchy Imre, a Mélyépí­tési Tervező, Váttalat szakosz­tályvezetője, a dunaújvárosi fedett uszoda tervezéséért; Szabó István nyugdíjas építész négy évtizedes színvonalas építészeti munkásságáért, s a farkasréti templom, tervezé­séért. A termékbemutatóknak, ki­állításoknak már hagyomá­nyai vannak a megyében. Rétvári Sándor, a HNF me­gyei bizottságának gazdaság- politikai főelőadója arról be­szélt, hogy szeretné, ha a köz­ségekben is, de esetleg ki- sebb-nagyobb tájkörzetenként is rendeznének augusztus tá­ján zöldség-, gyümölcs-, kis­állat-bemutatókat, amelyeken szerepelhetnének munkáikkal az újítók, a kisgépkészítők és barkácsolók, sőt a gyógynö­vénygyűjtők és a népművé­szeti munkákat készítő embe­rek is. A kertbarát körök ren­dezvényei esetleg kapcsolód­hatnának az áfész-szakcsopor- tok kiállításaihoz is. A megyében jelenleg 92 kertbarát kör, illetve klub működik, egy éve még csak 50 volt. A megjelent körveze­tők a tájékoztatók után gond­jaikról beszéltek, melyek kö­zül néhányra már helyben választ kaptak, mások későb­bi intézkedésekre számíthat­nak. A bejelentések között hangzott el, hogy az idén a népfront tanulmányi kirándu­lást szervez a kertbarát kö­rök számára. H. E. A tudománypolitikus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom