Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

Megemlékezés leningródban Ünnepi gyűlést rendeztek Leningrádban Magyarország felszabadulásának közelgő 33. évfordulója alkalmából a vá­ros társadalmi szervezetei, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság leningrádi szervezete. A. Cservuhin, Leningrad moszkvai kerülete pártbizott­ságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Emlékezte­tett arra, hogy a felszabadulás óta teljesen megváltozott Ma­gyarország társadalmi és gaz­dasági képe. Méltatta a ma­gyar kommunisták, az MSZMP szerepét az ország átalakítá­sában. Golub Mihály, a Magyar Népköztársaság leningrádi fő­konzulja beszédében méltat­ta Leningrádnak, a forradalom bölcsőjének, a második világ­háború hős városának szere­pét. PEST MEGYEI VllAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIL ÉVFOLYAM, 76. szám Ára 80 fillér 1978. MÁRCIUS 31., PENTEK Csepel Aufó—Rába Továbblépés az együttműködésben Győri vendégel voltak teg­nap a Csepel Autógyárnak. A látogatásuk folytatása volt ( annak a kapcsolatfelvételnek, amelyről a Pest megyei Hír­lap február 26-i számában részletesen tájékoztattuk ol­vasóinkat. Mint ismeretes, Pest és Győr—Sopron me­gyék pártbizottságai kezde­ményezték, hogy a Rába Va­gon- és Gépgyár, valamint a Csepel' Autógyár tegyék még gyümölcsözőbbé a jármű- gyártásban már hagyományos kapcsolataikat. Akkor, Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára társaságában au­tógyári vezetők látogattak Győrbe, ahol a politikai és gazdasági vezetőkkel megtár­gyalták az együttműködés le­hetőségét. Győr és Szigetszentmiklós között jelentős a kooperáció, a Rába egyebek között moto­rokat, hátsó hidakat szállít a Csepel járművekhez, busz­alvázakhoz, az autógyári szer­vokormányok és mechanikus sebességváltók győri kocsik­ba kerülnek. Ezért js fontos, hogy a kapcsolatok tovább javuljanak, segítsék mind­két partnert a piaci igények maradéktalan kielégítésében. Megállapodásuk értelmé­ben a két vállalat közös szak­értői bizottságot hozott létre, ennek a Csepel Autógyárban FövényeH Ervint, a pártbi­zottság titkára, Török László fejlesztési főmérnök és Ko­pácsi István, az 5. számú gyár igazgatója a tagja. A Rá­ba képviselői: Bangha Lász­ló, a pártbizottság titkára, Kapuváry Jenő nemzetközi együttműködési'műszaki igaz­gatóhelyettes és Nádori Lász­ló program-főosztályvezető. A szakértői bizottság készíti majd . elő azt a tervezetet, amelyben megfogalmazódik: mély területeken lehetséges a tartalmas, a két vállalatnak kölcsönösen előnyös együtt­működés. Az előkészítő munka fon­tos része, hogy a bizottság tagjai még jobban megismer­jék a gyárak munkáját, tech­nológiái körülményeit, sajá­tosságait, eddigi eredményeit és természetesen gondjait is A győriek csütörtöki látoga­tásuk alkalmával részletes tájékoztatást kaptak a Cse pel Autógyár munkájáról, a vállalat közép- és hosszú tá­vú fejlesztési elképzeléseiről, s megtekintették az egyes gyárakat is. Az autógyári ve­zetők elmondották, hogy le­hetőséget látnak közös fej­lesztési programok kidolgo­zására, s meggyőződésük, hogy mindkét vállalatnak ér­deke az esetleges párhuza­mosságok elkerülése. Hasz­nosnak tartanák, ha partner- vállalatuk — kiterjedt kül földi kapcsolatai révén —se­gítene a piackutatásban. A szakértői bizottság tag­jainak kölcsönös eszmecse­réi, üzemlátogatásai tovább folytatódnak majd a Csepel Autógyár vidéki gyáraival és Győrött is, jól szolgálva a vállalatok közötti legideáli­sabb együttműködés létre­hozását. Itthonro, exportra Megfelelő árualapok Megkötötték az idei ter­mékértékesítési szerződéseket a zöldség-, gyümölcs- és bur­gonyatermelők, valamint a felvásárlók és a feldolgozók; a szerződési kedv jó volt az idei tavaszon, viszonylag gyor­san létrejöttek a megállapo­dások, amelyek megfelelő áru­alapot biztosítanak a lakosság ellátásához, valamint az ipa­ri és az exportszükségletek kielégítéséhez. ABC-program Új boltok Pest megyében Pesit megye kiskereskedelmi forgalma a IV. ötéves terv utolsó évében elérte a 14,5 milliárd forintot és majdnem 70 százalékkal volt több, mint 1970-ben. Ezen belül a bolti kiskereskedelem 71,5, a ven­déglátás 60 százalékkal növel­te bevételét. 1975-ben har­mincnégy híján 3000 üzlet árusított, 1331 vendéglő állt a lakosság és a turisták rendel­kezésére, az állami és szövet­kezeti kereskedelmet pedig 779 magánkiskereskedő és 68 ma­gánvendéglő egészítette ki. Az elmúlt két esztendő során a megye boltjainak és vendég­lőinek aiapterülete összesen 25 ezer négyzetméterrel bővült, azaz 438 ezer négyzetméterre nőtt. Az új boltok alapterüle­tének körülbelül a felét teszik ki az ABC áruházak. Helyesnek bizonyult a me­gyei ABC program, mert ezek­ben az üzletekben szinte min • dent megtalál a vásárló, ugyanakkor jobban lehet a munkaerővel gazdálkodni, s korszeiü áruismertetést tesz­nek lehetővé az új típusú hű­tőpultok, gépek, s kereskedel­mi segléd eszk őzök. i A vendéglátás törekvései is elismerésre méltók: elsősorban melegétel készítésére alkalmas új vendéglőket építenek, illet­ve a meglevő, ütött-kopott kocsmákat alakítanak át kis­vendéglőkké, ételbárokká. Cz. V. Kádár János és Willy Brandt újabb találkozója Elutazott hazánkból az SPD elnöke Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön meglátogatta szállásán Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökét, és közvetlen baráti beszélgetésen áttekin­tették a nemzetközi munkás­mozgalom néhány' időszerű kérdését. Willy Brandt és kíséreté el­utazott hazánkból. ★ Az SPD elnökének látoga­tásáról kiadott közlemény egyebek között leszögezi, hogy Willy Brandt Kádár János meghívására március 21—30. között tartózkodott küldött­ség élén hazánkban. A látogatás során . Kádár János és Willy Brandt őszin­te, szívélyes légkörű megbe­széléseket folytatott a nem­zetközi politikai és gazdasági helyzetet, valamint a két or­szág és a két párt viszonyát érintő kérdésekről. A meg­beszéléseken részt vettek Wil­ly Brandt kíséretének tagjai és az MSZMP részéről Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Be- recz János, a KB külügyi osz­I tályának vezetője, Horn Gyu­la osztályvezető-helyettes és Jahoda Lajos, a KB munka­társa. Az átfogó véleménycsere során egyetértés volt abban, hogy tovább kell folytatni a béke és az enyhülés politiká­ját, s széles körű nemzetközi erőfeszítésekre van szükség a fegyverkezési hajsza megfé­kezése, a leszerelés terén. A két párt képviselői az euró­pai béke és biztonság erősíté­se érdekében támogatják a helsinki záróokmány végre­hajtására tett konstruktív lé­péseket. Nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a Magyar Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti gyümölcsö­ző kapcsolatok fejlesztésének. Megállapodtak abban, hogy tovább folytatják a két párt között eddig kialakult érint­kezéseket és a párbeszédet. Willy Brandt és kísérete magyarországi tartózkodása során látogatást tett a Par­lamentben, az Egyesült Izzó­ban és a zirci Bakony Ter­melőszövetkezetben, ismerke­dett a főváros és környéke, valamint Veszprém megye nevezetességeivel. , és állami vezetők I látogatásai Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön Bács-Kiskun me­gyébe látogatott. Kecskemé­ten a Baromfifeldolgozó Vál­lalatot kereste fel. Délután Kalocsán a világhírű fűszer­paprika-termesztés tovább­fejlesztésére vállalkozó Kalo- csakörnyéki Agráripari Egye­sülés tevékenységével ismer­kedett, majd az érseki könyv­tárat látogatta meg, s talál­kozott Ijjas József kalocsai érsekkel. Hartán, az Erdei Ferenc Tsz-ben tett látoga­tással fejeződött be Losonczi Pál Bács-Kiskun megyei prog­ramja. ★ Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a főváros XX. ke­rületébe látogatott. Megtekin­tette az új kerületi beruhá­zásokat, majd felkereste a Közúti Gépellátó Vállalatot. Az üzemlátogatást követően Németh Károly a pártbizott­ság épületében gazdasági hely­zetünk kérdéseiről tartott elő­adást a kerület politikai, gaz­dasági és társadalmi vezetői­nek. ★ Aczél György az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Minisztertanács elnökhe­Ceglédi primőr lyettese csütörtökön Tolna me­gyében tett látogatást. Szek- szárdon a megyei pártbizott­ság aktívaülésén tájékoztatót tartott az időszerű politikai kérdésekről. Utána a megyei vezetők társaságában felke­reste a megyei kórházat. Ezt követően a vendégek megte­kintették a kaposvári Taní­tóképző Főiskola szekszárdi, új tagozatának modern épü­letét, majd Mözsi Szabó Ist­ván festőművészt keresték fel otthonában. A látogatás befe­jezéseként Aczél György meg­tekintette a paksi atomerő­mű építkezéseit és lakótele­pét ★ Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke csütörtökön Heves megyében tett látoga­tást. Részt vett a megyei párt- bizottság ülésén, ezt követően felkereste a Vílati egri gyá­rát, a látogatás befejezéseként a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézetet. ★ Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára csütör­tökön látogatást tett Szabolcs- Szatmár megyében. A délelőt­ti órákban részt vett és fel­szólalt a megyei pártbizott­ság ülésén. Délután a Politi­kai Bizottság tagja az oktatá­si igazgatóságon, a megyei pártbizottság tagjai, a pártak­tivisták és -propagandisták számára tájékoztatót tartott a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet­ben befejezéshez közeledik a kétezer-ötszáz négyzetméteren vetett retek szedése. A tsz asszonyai, lányai csomózzák a fris­sen szedett retket, mielőtt piacra indítják. KOZELET Lázár György a Miniszter- tanács elnöke bemutatkozó lá­togatáson fogadta Imrad Id- ris-t, az Indonéz Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. , Simon Pál nehézipari mi. niszter csütörtökön elutazott Lipcsébe, a KGST vegyipari állandó bizottságának 52. ülésszakára. Georges Kalitsounakis, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtö­kön fogadást adott reziden­ciáján. A fogadáson részt vett Áb­rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Nagy János külügyminiszter­helyettes, Török István kül­kereskedelmi miniszterhelyet, tes,, valamint politikai, társa­dalmi életünk sok más ismert személyisége. 1 mulasztásunk ugyan lehet egyéni, de az a legkeve­sebb, hogy mások asszisz­tálnak hozzá. A gyártmány- szerkesztő hibás elképzelé­sére mások mondták ki a jóváhagyó igent, a műveze­tő' is tudja, hogy a gépek­nél nem az előírt anyagot forgácsolják vagy darabol, ják, s a meóvezetőnek sincs kóros emlékezetkiesése, amikor a silányabbra rá­üti, ráütteti a jobbat jel­ző pecsétet. Véletlenek persze. van­nak, s így megtörténhet, a sebbel-lobbal összeszerelt háztartási gép, a szinhibás kelme, a gyatrán ragasztott cipő, a zsíros, vizes tölte­lékáru azokhoz tó — s most e két betűcske na­gyon hangsúlyos — elke­rül, akik készítették. Eljut viszont azokhoz is, akik pénzükért teljes értékű árut várnak s Ők szintén bűnhődnek, ártatlanul. Az adott esetben ártatlanul, de vajon mindig úgy?! Vagy kölcsönkenyér visszajár ala­pon csereberélnek termé­keket, s mindenki a mási­kat szidja? Ha a bér mögött teljes értékű munka áll, akkor a termék is mindazt magá­ba foglalja, amit az ára ki­fejez Leegyszerűsí tve: egyenlő mennyiségek cse­rélődnek, mégha az árrend­szer — természetesen — tartalmaz is differenciáló tényezőket. Ha azonban a bér mögül a csökkentett értékű munka kandikál ki, akkor a tennék sem lehet az, aminek lennie kellene. Kinek jó ez? A vásárlónak semmi esetre sem. Érdekes módon azonban elégedet­lenségünk mindig csak egy dolgot, a terméket veszi célba, megfordítja tehát a logikus menetet, a végpont­nál kutatja azt, ami a kez­dőpontnál rejlik; úgy mint­ha a lyukas tetőn beömlő égi áldásért az esőt kár­hoztatnánk. T avalyi gazdálkodásuk alapján a vállalatok, szövetkezetek eredmé­nye 21 százalékkal nőtt 1976-hoz mérten, s 166 milliárd forintot tett ki. Csakhogy amíg a vállala­tok, szövetkezetek költ­ségvetési befizetései tíz százalékkal emelkedtek, a részükre nyújtott kedvez­mények és támogatások húsz százalékkal lettek nagyobbak. Figyelmeztető arányok, még akkor is, ha a részesedési alapokra 10,7 milliárd forint jutott, 14 százalékkal több, mint az előző esztendőben. E nö­vekedés könnyen kelthet olyan illúziókat egy-egy termelőhelyen, hogy ná­luk minden rendben van, lássuk tehát, mit kínálnak az üzletek. Tudomásul ijell vennünk: azt kínálhatják, amire fedezetet teremtet­tünk. Ezért magunkat ve­zetjük orrunknál fogva, ha csupán a pultok előtt elé­gedetlenkedünk, ba kétfős szerepünkből csak az egyiknek a szövegét tanul­juk meg. A színművészet ismeri az egyszereplős da­rabokat. A gazdasági élet­ben az ilyesmi ismeretlen. Lázár Gábor C súfolódott rajta film és írott példabeszéd, se szeri, se száma az anekdotikus történeteknek, ám nehogy puszta tréfa­ként értelmezzük azt, ami igaz; a vevő dühöngve vi­szi haza a silányra sikere­dett árut, holott — köz­vetve vagy közvetlenül — ő készítette! Furcsa ket­tősség él bennünk, szövi át mindennapjainkat. Vásárló­ként egyre igényesebbek vagyunk, mind kevésbé ér­jük be a tessék-lássék módon előállított árukkal. Jogos magatartás, hiszen pénzünkért azt akarjuk kapni, ami jár érte. Ter­melőként viszont — hogy finoman fogalmazzunk — könnyen túltesszük magun­kat áz előírásokban szerep­lő igényeken, formaságnak véljük azt a jogos követel­ményt, hogy a pénzünkért — azt a teljesítményt nyújtsuk, ami jár érte Kézenfekvő: a kettős sze­rep azonosságainak eltérő értelmezése konfliktusokat teremt, a termelésben és a felhasznál ásbg rí egyaránt S mert másfajta szerep- osztás nincsen — a tár­sadalmi munkamegosztás­ból következően nem is lehet —, magunknak kell vállalnunk mindazt, amit hol termelőként, hol fo­gyasztóként cselekedeteink­kel megtestesítünk. Mindössze illusztráció­nak szánva: tavaly az ár­hatóságok helyszíni ellen­őrzéseinek száma megha­ladta a százezret. Ebből valamivel több mint hét­ezer esetben bukkantak szabálytalanságra. Sok ez vagy kevés? A mérlegelő töprengés helyett a tények, nek most azt a jellemzőjét ragadjuk meg, hogy az elő­írásokat megsértő terme­lők, kereskedők maguk is vásárlók, fogyasztók. Föl­háborodva tiltakoznak, ha megkísérlik bárhol be­csapni, megrövidíteni őket Ez a kettősség, ez a veszé­lyes gazdasági tudathasadás azonban sem átmenetileg, sem hosszabb távon nem viselhető el. Illetve elvisel­hető — mert hiszen létezik —, de az összitársadaLmi ér­dekek sérelmével. S zándékosan választot­tunk olyan esetet, amikor a kettős sze­rep nyíltan, mindenféle ta­karás nélkül szembekerül a közerkölcs normáival, sőt legtöbbször az írott jogai is. A mindennapi élet ezerféle dolgában azonban a frontvonalak kijelölése nem ilyen egyszerű. A mu­lasztó, a szabálytalankodó gyakran rejtve marad, bírája csak saját lelkiis­merete — s még inkább ér­dekeit jól felfogó tudata — lehetne, de ez a bíró nem hirdet ítéletet. S azért ném, mert gyakorlati tapaszta­latokból tudja, társakra ta­lál. Fogyasztói elégedetlen­ségünk egyedi, az esetek túlnyomó részében megha­tározott áru, szolgáltatás minőségének, árának stb. következménye. Termelői igénytelenségünk sokféle jele azonban soha nem egyedi, hanem közös ha­tások teremtménye, mert Kettős szerepben

Next

/
Oldalképek
Tartalom