Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

Vetés — új fajta magokkal Jó ütemben halad a tavaszi árpa vetése a letkési Ipoly- völgye Termelőszövetkezetben, ahol az idén mintegy 480 hek­tárnyit vetnek ebből a fontos kalászosból. Mint Tornán István­tól, a szövetkezet elnökétől megtudtuk, ebben az évben már új fajtájú vetőmagot szórnak a földbe: szeretnék elérni, hogy a tavalyi 24,5 helyett 28 mázsás átlagtermést takaríthassanak be árpából. Búzából 604 hektárnyit vetnek, s az elmúlt évi 23,5 helyett 32 mázsás hozamokra számítanak. Barcza Zsolt felvétele Még be lehet kerülni a válogatott keretbe! Hasznos volt a kirándulás Kovács Ferenc: jól játszott a Vác XXII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1978. MÁRCIUS 26., VASÁRNAP Hiányzik a számítógépközpont • Világszínvonalon termelnek Fő céljuk: az automatizálás Magyar válogatott—Váci Híradás 6:1 (1:0). Vác, 6500 néző. Vezette: Tátrai (Dorozs­mai, Bomdár). Góllövök: Várad! (44. p.), Fazekas (46. p.), Pintér (53. p.), Nyilasi (65. p.), Törőcsik (66. p., 89. p.), illetve: Keserű (74. p.). Magyar válogatott: Gujdár (Brünyi 46.) — Török (Martos 46.), Kocsis (Bálint 46.), Kere- ki, Tóth J. — Nyilasi, Pintér, Zombori — Fazekas, Törőcsik, Váradi. Váci Híradás: Hegedűs (Lu­kács 46.), Szuny ogn, Varga (Garaba 70.), Bániadvi, Szá- dóczki — Pálinkás Bednarik (Durgonics 70.), Bodor — Ba­logh (Kiss 70.), Keserű, Tóth. A hideg idő ellenére is kö­zel hétezren voltak kíváncsiak a VB-re készülő magyar válo­gatott váci kirándulására. A válogatott csapat nehezen len­dült játékba. Nyilasi, Zombori és Toröcsík felvillanásai azon ­ban így is sok gondot okoztak a jól védő Hegedűsnek és a védelemnek. A félidő befejezése előtt kezezós miatt szabadrúgáshoz jutott a válogatott, 16 méterre a váci kaputól. Váradi jól el­talált lövése nyomán már az első félidőben is gólnak tap­solhattak a nézők. (1:0). A második 45 percre cserélt a válogatott. Gujdár, Török, Kocsis helyére Brünyi, Martos, Bálint állt. A váci kapuban is csere történt, Hegedűs helyére Lukács állt. Még egy perc sem telt el, amikor Fazekas 20 méterről leadott lövése a jobb kapufá­ról vágódott a hálóba (2:0). Egyre jobban játékba len­dült a válogatott. Az 53. perc­ben egy Nyilasi—Pintér össz- játék után a Honvéd közép­pályása elegánsan emelt ka­puba (3:0). A szórványos, főleg széleken vezetett váci ellentá­madásokat biztosan rombolták a válogatott csapat védői. A 65. percben fejesgólt is lát­hattak a nézők. Váradi bal oldali szögletét Nyilasi jó ér­zékkel csúsztatta a jobb alsó sarokba (4:0). Gyorsan jött az ötödik gól, a 66. percben Törőcsik nagy­szerű szóló után lőtt a jobb alsó sarokba (5:0). A 74. perc­ben szépített a Híradás. Tóth nagyszerűen ugratta ki a jól játszó Keserűt, aki a kifutó Brünyi mellett a kapu köze­pébe lőtt. (5:1). Már-már úgy tűnt, hogy nem lesz több gól, de újra jött Törőcsik: Fazekas jobb oldali beadását, védhetetlenül lőtte a jobb felső sarokba, s ezzel beállította a 6:l-es vég­eredményt. Az első félidei bizonytalan­kodás után a második félidő­ben már remekelt a váloga­tott. A váciak a kapott fél­tucat gól ellenére sem ját­szottak alárendelt szerepet. Kovács Ferenc a válogatott edzője a mérkőzést köve­tően értékelte a látottakat. — Az slső félidőben akado­zott a gépezet. A második fél­idei játékkal viszont elégedett vagyok, a mérkőzés jól szol­gálta a felikészülésünket. A váci csapat kellemes partner volt. Bajnoki mérkőzésüket ugyan nem láttam, és egy ta­lálkozóból nem szerencsés mé­lyebb következtetést levonni — annyit elmondhatok: tet­szett a játékuk. Főleg az, hogy a széleken támadtak és gyors volt az összjátékuk. Ügy lát­tam, fizikai állapotuk is meg­felelő.' A csapat jó kezekben van, s meggyőződésem, hogy fejlődés előtt áll. A válogatottra visszatérve az edző elmondta, hogy ápri­lis 5-én Kecskeméten, 15-én a szomszédos Csehszlovákiában lépnek pályára. A bajnokság végéig minden hétfőn edzést tartanak. Azt követően edző- táborozás, majd a már ismer­tetett program szerint NSZK- ban, Angliában lesznek előké­születi mérkőzések a nagy Ar­gentínai labdarúgó-fesztiválra. A válogatott edzője elmond­ta még, hogy 19 játékos utazik Argentínába. A válogatott el­sősorban azokra a játékosokra épül, akik kiharcolták a VB- döntőbe való jutást, de a baj­noki mérkőzéseken mutatott jó játékkal miég be lehet ke­rülni a keretbe. Simák Attila KlSZ-műszak a FICE-ben A Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában KISZ-műszakot tartották. Az elő- és a gyűrűsfonodá­ban rendezett akción az ifjú- kommunisták mellett a KISZ- en kívüliek, valamint a má­sodéves ipari tanulók is részt vettek. Az eredmény: az önkéntes jelentkezők 829 kilogramm, azaz 48 ezer 726 kilométer fonalat állítottak elő. A jól sikerült megmozdulás aktivis­táit Győri Tibor igazgató le­vélben köszöntötte, méltatva a társadalmi munkások példás helytállását. Kilencvenöt esztendővel ez­előtt alakult meg az Első Ma­gyar Kötöttárugyár Vácott. Azóta az üzem számtalan vál­tozáson ment keresztül; a ré­gi gépeket, újabbakra, moder­nebbekre cserélték. Az öreg épületek azqnban már alapo­san túlélték nyugdíjas éveiket: ezt bizonyítja az igazgatói szo­ba aládúcolt mennyezete. Tóth Zoltán, a vállalat igazgatója azonban mégsem elégedetlen. — A régi tulajdonos úgy gondolta, hogy a kapun legfel­jebb egy lovas kocsi jön be, s nem számított arra: évtizedek múlva hatalmas kamionok szállítják az árut — emlékezik. — Gyárunk a hazai kötőüze­mek között a rangidős. Az el­múlt csaknem száz év alatt vállalattá fejlődtünk. A múltban, egészen a IV. ötéves terv elejéig úgyne­vezett bunda-bolyhos ter­mékeket készítettünk, 1973-ban azonban profil- váltást határoztunk el. Fejlődésünk jelenleg a sza­badidő-ruházat gyártása felé tart. A gyárban már korábban is készítettek sportruhákat. A megszerzett ismeretekre és ta­pasztalatokra támaszkodva — a változó igényekhez igazodva — továbbfejlesztették a terme­lést. — öt esztendővel ezelőtt csaknem 220 milliós rekonst­rukciót kezdtünk el — mond­ja az igazgató. — Az elmúlt évek során hat új gyáregysé­get építettünk. A 220 millió fo­rintból másra is tellett: fej­lesztettük kötődőnket több és termelékenyebb gép beállítá­sával. A kikészítő részlegünk­be modem hőrögzítő, szárító- és nyomóberendezéseket vá­sároltunk, amelyek lehetővé teszik, hogy napjainkban a leg­divatosabb alapanyagokat ké­szíthetjük. Ma már egyike va­gyunk azon hazai gyáraknak, amelyek a legfinomabb szin­tetikus jersey szöveteket állít­ják elő. Az V. ötéves tervben újabb, közel 40O*millió forint értékű rekonstrukciós munkálatok kezdődtek a Kötöttárugyárban. A cél; az automatizálás. — Kikészítő részlegünk újabb átalakításához kezdünk, hiszen a szabadidő-ruházat gyártása, hoz könnyebb és formatartó anyagokra van szükség. Kül­földről hatékony festési tech­nológiát vettünk át. amelvet kísérletképpen már tavaly is alkalmaztunk, véglgesen azon­I ban csak januártól vezettünk be. A SANDOZ svájci cégtől vásárolt gyártási eljárás világviszonylatban is élen­járó. Az új módszer alap­ján készített tartós színű termékeink iránt már most is nagy a kereslet. Gyárunk fejlesztő szakemberei megoldották a rendkívül ru­galmas kelmék előállítáisát, s ezzel gyártmányfejlesztési ver­senyt is nyertünk. Az idén már megkezdjük ezekből az anya. gokból fürdőruhák varrását, egyelőre gyermekeknek, mint­egy 400 ezer darabot. Jövőre már felnőttek részére is készí­tünk, s akkor a termelés eléri az 1 milliós darabszámot. A vállalat szakemberei je- l lenleg az úgynevezett rövid flottás színező eljárás megva­lósításán dolgoznak, amelynek bevezetése környezetvédelmi és energiatakarékossági okok­ból fontos. Tervezik, hogy va­lamennyi gépet erre állítanak át. — A Kötöttárugyár nap­jainkra egy sajátos konflik­tusba került — magyarázza az igazgató. — A közel száz esz­tendős, rogyadozó falak között milliós értékű, modern gépek termelnek. Ezért a fejlesztés­sel összhangban felújítjuk a régi épületeket, elsősorban a födémszerkezetet. Nemrég fe­jezteik be egy 2 ezer 100 négy­zetméternyi alapterületű üzemrész átépítését, amelyet saját karbantartó- és kőmű­vesbrigádunk végzett. A mun­kálatok alatt egyetlen percig sem állt a termelés! A másik épületszárnyat azonban sajnos teljesen le kell bontanunk. A helyére emelt új épületben többek között helyet kapnak majd a szociális helyiségek is. Bővítjük a kötődét, egy külső Ha valakit sokáig nem lá­tunk, könnyebben észrevesszük miben és mennyire változott meg. Kilenc évig jobbadán csak aludni jártam haza. Mennyire megváltozott azóta a város! Deákvár kiterebélyesedett, a Földvári téren felépült a má­sik modern városrész, azóta készült el az új kórház is. A 10. népbolt megváltoztatta a Széchenyi utca képét. Ekkora és ilyen modern üzletet a pesti kerületek lakossága is szíve­sen fogadna. Bár a tetőmegol­dás nekem nem tetszik. Ko­mor, nagy, szürke koporsónak tűnik az utca fölé emelve. Az épület belső világa annál szebb és modernebb. Az üzlet fölött legutóbb az építkezés idején jártam. Akkor a szvingpumpás betonszivattyú jelentette a nagy élményt, amely negyven betonozó napi nehéz munkáját tudta elvégezni. Az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat irodáit most az igazgató kíséretében láthat­tam. Érdekes, modern, és azt hiszem jó megoldás volt a tá­gas, világc-s nagy teremben hangelnyelő térelválasztókkal különválasztani a dolgozótere­ket. Jobb, mint a szűk kis iro. dákban elhelyezett íróasztaltö­meg ahol se levegő, se mozgás­tér. Lehet, hogy ilyen lesz a jövő irodája? vállalattal kooperációban se­gítve egymást. Szeretnénk megoldani véglegesen a raktá­rozás gondjait is. Erre pályá­zatot hirdettünk: most bíráljuk például az INTRAS- MAS magas raktári tervét. A kötöttárugyáriák az el­múlt évek során az üzem- és munkaszervezésben is előbbre léptek. Ésszerű munkaelosz­tást vezettek be: míg a köz­pontban végzik az alapanyag szabását, addig a vidéki gyár­egységekben történik a ter­mékek varrása. A zavartalan összeköttetés érdekében meg­oldották a konténeres szállí­tást. — Pásztón folyamatos és programozható szalagrendszert alakítottunk ki, amelyet egy magyar vállalat, a KAÉV ter­vezett — folytatja ,Tóth Zol­tán. — Ehhez kapcsoltuk az úgynevezett 3—M-rendszert. Az eredmény: amíg a többi gyáregység­ben összesen 6 százalékos termelékenység növekedést értünk el tavaly, addig Pásztón 20 százalékosat. Az idén Jászapátiban is beve­zetjük az új szervezeti formá­kat. Foglalkozunk a számítás- technika alkalmazásának le­hetőségével is. Jelenleg már gépesítettük az adatfeldolgo­zást. Célunk, hogy körülte­kintő előkészítés után saját számítógépet vásároljunk, bár egy cseppát sem biztos, hogy kellően ki tudnánk használni. Ésszerűbb lenne például egy városi számítóközpont kialakí­tása, amely Vác összes üzemét és intézményét kiszolgálná. így az üzemeltetés is jóval ol­csóbb. Az állam nagy kedvez­ményeket ad a számítógépek vásárlásához. Jó lenne, ha, mi, váciak minél előbb összefog­nánk. Furucz Zoltán Látkép a dombról A zenetanár, akivel hivata­los megbeszélésem volt, pár perc türelmet kért. Addig ül­jek le és hallgassam a próbit a nézőtéren — javasolta. Vá­ratlan élmény volt először lát­ni a modem architektúrájú né­zőteret, a színpadot, háttérben az orgonával. A város zenei színháza? — jutott eszembe a gondolat. ★ A városnak harmincezer la­kosa van, amikor odaköltöztem huszonötezer volt — mondo­gattam eddig pesti ismerőseim­nek. Aztán meglepetéssel ol­vastam Tári Kálmán tanácsel­nök-helyettes cikkét a Pest megyei Hírlapban. Harminchét- ezer-nyolcszáz. Vagyis közel a negyvenhez. Az átutazókkal, hivatalos ügyeket intéző kör­nyékbeliekkel, bejáró dolgo­zókkal együtt mennyi lehet a nappali létszám? Gondolom, vagy ötvenezer. ★ Akinek a közművelődés út­törő korszakában kellett küz­denie az ügyért, a sikerért, a hivatás presztízséért, s min­denese volt egy épületnek, amit az akkori viszonyok kö­zött kultúrháznak neveztek, az most nem tudja megfogalmaz­ni mit érez, mit gondol, ha beül a nagyvárosi színvonalú színházi nézőtérre. Végigjárja Úttörők, veteránok Megemlékezés Bensőséges ünnepségen em­lékezett meg a Báthori úti Általános Iskola úttörőcsapa­ta a Magyar Tanácsköztársa­ság évfordulójáról. A nyolcadik A osztály út­törői veteránokat hívtak meg. A kis műsor után virággal köszöntötték a hős napok ta­núit. Az idős emberek meg- hatottan emlékeztek vissza a 133 nap eseményeire. Elmond­ták azt is, hogyan éltek, buj­dostak a terror éveiben. Az ünnepség után a „Párt­tal, a néppel” kezdetű dalt együtt énekelték az úttörők­kel és kisdobosokkal. Bózsa Rita 8/A osztályos tanuló Rendkívüli szeméte'száüítás A Kommunális Üzem köz- tisztasági részlege gondoskodik arról, hogy a kettős ünnep mi­att ne legyen fennakadás a háziszemét elfuvarozásában. Deákváron, ahol hetenként egyszer szállítják el a szeme­tet, és ez hétfőn történik, a jövő héten március 27. he­lyett 28-án, kedden járja vé­gig a gépkocsi a gyűjtőhelye­ket. Április elsején, jövő szom­baton az egész városban lesz szemétgyűjtés, Kérik a lakossá­got, hogy az ünnepeket meg­előző napokon seperje a jár­dákat, s a keletkezett szemetet gyűjtse kupacba,1 hogy gyor­sabb és könnyebb legyen az el­szállítás. A Kommunális Üzem dolgo­zói így segítik a Tiszta, virá­gos Vác mozgalom sikerét. Orvosi ügyelet Vasárnap: dr Sárközi Jó­zsef, hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szer­dán dr. Molnár János, csü­törtökön dr. Vajta Gábor, pénteken dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap dr. Bucsek Tibor tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kórház épületében. (Már­cius 15. tér 9.) Az ünnepi és éjszakai ügyeletet teljesítő or­vosokat a 11—525-ös telefonon is lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. a kulisszák mögötti világot, a lakosztálynak is beillő öltöző­ket, számbaveszi kik és meny­nyien dolgoznak ma a város művelődéséért és elgondolko­dik. Igen, hittük, hogy eljön ez az idő, ezért dolgoztunk, ezt akartuk. Most egyszerre mégis olyan, mintha igaz se lenne. ★ Hányszor fogok még megáll­ni itt a dombon, földbegyöke­rezett lábakkal? Hányszor és hányféle arcát fogja még mu­tatni nekem ez a táj? Fénysu­garak párhuzamos egyenesei érkeznek a napból, áttörve a felhőket. Merőlegesen pásztáz­zák a várost, megezüstözik a sziget mezőségeit. Háztetők rajzai, gyárkémé­nyek táj fölé meredő felkiáltó jelei, távoli hegyek sötét és halványkék csúcsai, kúpalakú ormai. Hány helyet választottam már ki, hogy itt, meg itt kéne laknom, mert az ablakból a Dunát, a távolodó fehér hajó­kat látni, a sirályokat. És in­nen a dombról a várost, a Gel­lérthegyről a Börzsöny legtá­volibb csúcsáig a megyényi, országrésznyi vidéket. Alkonyba hajlik a délután. Állok a deákvári dombon. A város, a mi városunk fölött. Kovács István Képzőművészeti kiállítás Dr. Losonci Miklós művészettörténész nyitotta meg a forra­dalmi ifjúsági napok alkalmából a Lőwy Sándor Szakközépis­kola dísztermében rendezett képzőművészeti kiállítást, mely­nek anyagát Belányi László, ifjú Fejér Ferenc, Revák István, Sinkó Pál és Toman Gyula zsűrizett alkotásaiból állították ösz- sze. A kiállítás április 5-ig tart nyitva. Cserny Péter felvétele V Villanások- Múltunk, jelenünk, jövőnk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom