Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

1978. MÁRCIUS 26., VASARNAP Sr«rn imán Szalmából takarmány Kevesebb abrakkal felne­velhető az állatállomány ak­kor, ha versenyképessé teszik az egyéb takarmányféléket. Ehhez viszont új technológiára és korszerű gépekre van szük­ség: az idei esztendő egész sor újdonságot ígér. Eléggé sok veszteség éri a takarmánygazdálkodást, ami­kor hagyják kárba veszni a viszonylag ugyan értéktelen növényi részeket, hulladéko­kat, amelyek azonban a kül­földi tapasztalatok szerint megfelelő technológiával jó minőségű takarmányokká ala­kíthatók. Ebben segíti majd a gazdaságokat a Dániából beho­zott 40 speciális gép; ezek vegyszeres kezeléssel a szal­mában levő anyagokat feltár­ják, és az állatok számára amészthető takarmánnyá ala­kítják a gabona szárrészét. A vukoricaszár is értékes takar­mány lehet, ha a csövek letö­rése után nyomban betakart­ák és tartósítják. Ehhez idén )0, nagy teljesítményű John Jeer típusú speciális szárbeta- karító gépet hoznak be. A gé­bekkel a növényi részekben le­vő szerves anyag 20—30 száza- ékát meg lehet menteni. A -.artósított kukoricaszárt, a imsmarhatartó gazdaságok iasználhatják fel, lényegesen (csökkentve a sokkal értéke­sebb abrakfélék felhasználását. Az új gépeket a termelési rendszerekhez tartozó gazda­ságok vásárolják majd meg. Bányából — nsmesvakolat A dolomitbánya idén körülbelül 90 millió forint értékben szállít őrleményeket az iparnak és az építkezőknek. Bozsán Péter felvétele Kiegyezett a Dunántúli Érc- és Ásványbányák pilisvörös- vári dolomitüzeme és a ter­mészetvédőket képviselő Du­nakanyar Intéző Bizottság. A megállapodás szerint a bánya évente csak félmillió tonna ásványt termel ki. így csak lassan fogynak a hegyek, sőt, a nevezetes őrhegy háborítat­lan marad. Mindez nem aka­dálya annak, hogy ellássák a fontos ásvánnyal az üvegipart, Ötletek, gondokkal Újítók a Csepel Autógyárban Bármennyire furca, az új technológiai berendezések munkába állítása, és a megvál­tozott, korszerűbb gyárt­mányösszetétel egyáltalán nem kedvez a Csepel Autógyár újítóinak. Az itteni szakembe­reknek elsősorban a motor- gyártásban vannak nagy ta­pasztalataik, s ezeket. bizony nem hasznosítják a, sebesség- váltók, a szervokormányok, a hátsó hidak fejlesztésénél. Nem tehetik termelékenyebbé az újonnan vásárolt gépeket sem, mert a megrendelő csak úgy állja a szerződés szerinti garanciát, ha senki nem változtat a gépen. így a statisztikák azt mutat­ják, mintha csökkent volna az ijítókedv — tájékoztatott Márkly Béla, a vállalat újítási irodájának vezetője. Három évvel ezelőtt 589 újí­tást nyújtottak be, s az elfoga­dottakból a vállalatnak 12 mil­lió forint haszna származott. 2gy évvel később az újítókedv már jelentősen visszaesett, leg­alábbis ezt bizonyítja, hogy Esak 421 újítási javaslat ké­szült, s a hasznosítottakból már mindössze 5 millió forint haszon származott. Ügy látszik ez az év volt a holtpont, mert tavaly ismét több javaslat, ké­szült: 485. Igaz, ebből mindösz- sze 257-et fogadtak el a bírá­lók. A haszon 7 és fél millió forint. Az újítókedv csökkenésé­ben azonban nem csupán a megváltozott gyártmányössze­tételnek, s a rekonstrukciónak van szerepe. Ezt bizonyítja, hogy a vállalati pártszerveze­tek többször szóvá tették, hogy változtatni kell az újítások elbírálásának módján. Bizonyára eredményt hoz, hogy most -javaslatot állítanak ősz. sze azokról a fejlesztési fel­adatokról. amelyeket sürgősen meg kell oldani. Az azonban sok vitáhqz és félreértéshez ve­zet. hogy a javaslatokat a he­lyi műszaki vezetők bírálják el. Előfordulhat. hogy ítéletük nem helytálló. A tavalyi újítások között is akadt néhány, amely országos figyelemre is méltó. Bat.a László, Bánki Jenő és Beliczei Pál, olyan könnyen mozgó olaj visszanyerő kocsit szer­kesztett, melynek segítségével a fáradt, szennyezett olajat gyorsan meg lehet tisztítani, s új­ra felhasználni. Ez a gép egy év alatt 780 ezer forint értékű, többnyire im­portból származó olajat képes újra használhatóvá tenni. Min­denütt, ahol olajjal dolgoznak, jól hasznosíthatnák, de egyelő­re országos elterjedését aka­dályozza, hogy nincs olyan szö­vetkezet vagy vállalat, mely sorozatban gyártaná. Pedig a hasonló rendeltetésű import­gépek kevesebbét tudnak, s csak nehezen beszerezhetőek. A PEST-NÖGRÄD-KOMÄROM MEGYEI AGROXER VÁLLALAT BÖ VÁLASZTÉKOT KÍNÁL a tavaszi munkákhoz szükséges műtrágyákból és növényvédő szerekből Kéri a háztáji* és a házikert-tulajdonosokat, hogy idejében forduljanak a forgalmazó kiskereskedelmi boltokhoz. a kohászatot, a műtrágyaipart és az építkezéseket. Sőt árbe­vételüket is növelik az idén. Megvásároltak egy osztrák licencet, új üzemet is építet­tek, így már az idén elkezdik egy különleges nemesvakolat­nak való anyag gyártását, amely vetekedik a hasonló célra használatos műanyagok mutatósságával és tartósságá­val, de össze hasonlíthatatla­nul olcsóbb azoknál. Egyelőre a Fővárosi Ingat­lankezelő Vállalattal kötöttek szállítási szerződést, jövőre már ebből a dolomitból, mész- hidrátból, cementből, színe- zőkböl és egyéb anyagokból kevert nemesvakolattal foly­tatják Budapesten a sortata­rozásokat. Úgy tervezik, hogy 20—25 ezer tonna nemesvakolatot gyártó­nak egy év alatt, de, ha más is érdeklődik, készülhet belőle több is. Az ötven kilogrammos csomagokat nyár végétől már a bányában is megvásárolhat­ják az építkezők, a 30 millió fo­rintos beruházás nyomán fel­épülő új üzemben ugyanis júniusban kezdődik a próba. Cs. A. Új boltok Szigetmonostor—Horány te­rületén 200 négyzetméteres alapterületű élelmiszerboltot épít a MÉSZÖV támogatásá­val _ a szentendrei járási ÁFÉSZ. Az üzletet májusban kívánjál? átadni a lakosság­nak. Ügyancsak új bolttal gya­rapodik Leányfalu. A Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat beruházását a tahitótfalui Kék Duna Szak- szövetkezet valósítja meg. Amíg a malom áll... Lisztről, munkáról, szakmaszeretetről Ócsán Délután két órakor leáll a malpm, megszűnik' a szívdo­bogáshoz hasonló dohogás. Pár percig még szállong a liszt a levegőben, amíg a molnárok lemossák magukról nyolc óra fehér porát. Az élet persze nem áll meg teljesen itt, az ácsai malomban a délutáni és az esti órákra sem. Kettőtől tízig azért nem ''dolgoznak a molnárok, hogy ne terheljék a községi villanyhálózatot. Ha mégis megtennék, az nagyon sokba kerülne a Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­latinak, amelyhez az ócsai ma­lom is tartozik. Itt van még Mészáros Ferencné, a meós, Szagri Andrásáé adminisztrá­tor és itt van természetesen az üzem vezetője: Grádics Antal, aki a most érkezett szállítókat dirigálja. Bahasról jött egy kis utánpótlás: negyvennyolc mázsa búza, ezt este már be­táplálják a feldolgozó Láncba. Az első a ta'igzkerék Valamikor azt mondták: az első malomkerék a taligake­rék. De hol vannak már azok a taligák! A gépek vették át a szerepüket. A garatra is gé­pekkel viszik a búzát, onnan felvonó emeli a magasba hú­zódó rédlerre, s rostálással, hámozással, keféléssel’ folytat­ja a gépezet a munkát. A ma­lomipar fejlődik, de a tech­nológiának ezek aiz alapvető mozzanatai nem változnak. Ma is igaz, ami mindig is az alapigazságok közé tartozott: a jó előkészítés fél őrlés. Az ócsai malmot a dabasi járás termelőszövetkezetei és állami gazdaságai látják el gabonával. Az évente feldol­gozott 470 vaigon búza felét még nyáron felvásárolják, a másik felét később, folyama­tosan szállítják, ahogy ürül a raktári A malomnak jó a kapcsolata a szállítókkal; a gyáliak, ináresiak, kakucsiak szívesebben jönnek ide, mint bárfnely más malomba, mert tudják, itt udvariasak. Pedig nyárom, aratáskor nagy itt a hajrá, könnyebben kiszalad­hat egy-egy türelmetlen szó, de az ócsaiak adnak magukra, erre ist vigyáznak. Itt csak étkezési búzát őröl­nek; a késztermék harminc százaléka finomliszt, negyven­öt százaléka kenyérliszt, hu­szonöt százaléka korpa. Minél több finomlisztet tudnak ki­hozni, annál jobban dolgoz­tak. Tized százalék is sokat számít. A kenyérifezt kilenc­ven százaléka a dv.naharaszti kenyérgyárba kerül, az össz­termék egyhatodát a buda­pesti Fűszért hozza forgalom ba. A korpa egy részét a vál­lalat saját takarmánykeverő üzemében dolgozzák fel, 3 többit a közös és háztáji gaz­daságokba viszik takarmányo­zásra. Idegőrlő őrlés Tizenheten dolgoznak az ócsai malomban, de közülük csak kettő a molnár. És ez na­gyon nagy baj. Egyikük, Gyarmati József, 32 éve dol­gozik az üzemben, a másik, Ganghamer Ferenc, aki ugyan már ötvennégy éves, de csak két éve okleveles molnár. Mind a kettő kitűnő szakem­ber, de azért elkél az ötven­négy éves molnári gyakorlat­tal bíró, 74 éves Méri Vince segítsége is: ő már jó ideje nyugdíjban van. Grádics Antalnak aiz után­pótlás miatt fáj a feje, ez, és a munkaerőhiány a legna­gyobb gondja, ö még fiatal ember, főmolnárnak került ide, kilenc éve üzemvezető, de már huszonhárom éve dolgo­zik malomban. Két ipari ta­nulójuk van, ők Székesfehér­várott, a technikumhoz tarto­zó tanmalombain tanulják a szakmát. Nagyon várják őket, mert nem kettő, hanem leg­alább négy szakképzett mol­nárra van itt szükség. A ta­nulók szép ösztöndíjat kapnak, ha dolgoznak, megkeresik majd a négyezer forintot; minden második szombatjuk szabad és negyven százálé'k az éjszakai pótlék. Az üzemvezető hangja át­melegszik, amikor szakmájá­ról beszél. A világ legszebb és legősibb szakmája ez, mond­ja. Bosszúságok ugyan itt is vannak, mégsem tudja egyik szavát agyonütni a másikkal, amikor azt mondja: idegőrlő szakma már ez is, de ennek okát nem a technológiában kell keresni, hanem a szerve­zési harcokban. Kis malom az ócsai, a tizenhat megyei ma­lom közül a kisebbek közé tartozik, ebből fakad, hogy mindenben segítségre szorul­nak. Nincs saját járművük, amivel fuvarozhatnának, s ha megrendelik a vagont, izgul­hatnak, hogy meglesz-e idejé­ben a kisegítő fuvar. Szeren­csére az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet kitűnő partner, még az új raktárát is a tsz építőbrigádja húzta fel. Báiiík szorulnak most is. s Grádics hálás a segítségért, mert a KÖJÁL által már any- nviszor kifogásolt fürdőt és öltözőt kell úiiáépítená. Jó a kollektíva ezen a mun­kahelyen. A két műszakban ’ Két fa, meg még kettő Kert a kertben a védettség érdekében Négy öreg fa, kettő Budake­szi határában, kettő pedig Pomáz belterületén él. Mind a négy rövidesen természetvéde­lem alá kerül, mert díszítik a tájat, és ritkák, háborítatlan épségükre, fennmaradásukra vigyázni kell: természeti, pon­tosabban növénytani értékek. A mammutfenyők A fák persze nem nőnek az égig, de egyik-másik faj túl magasra nő és talán nincs még egy, amelyik ebben a kalifor­niai óriásfenyőnek is nevezett mammutfenyőn túltenne. Észak-Amerika kellemes ég­hajlatú déli részén, Kali­forniában őshonos, tehát nem is szereti a hide­get, a mi változatos éghaj­latunkat sem. Európában, kas­télyok parkjaiban, füvészker- tekben mégis meghonosodott, az első példányokat 1853-ban telepítették. Nem sokkal utóbb Magyarországra is elkerült, de csak néhány található belőle országszerte. Budakeszin kettő a Munkácsy Mihály utca, vagy­is a belterület végétől 200 mé­terre a Budavidéki Állami Er­dő- és Vadgazdaság, az erdei vad téli takarmányozására megművelt öt hektárnál alig nagyobb szántóföldjén él. Alaposan felmagasodik mind a kettő. Csúcsuk eléri a 16 métert, derekuk vastagságának átmérője azonban különböző. Az egyiké egy méter, a másik vékonyabb, csupán 85 centimé­ter, pedig egykorúak. Igaz, hogy a szülőföldjükön sok év­századot megélő testvéreikhez mérten alacsonyak, mert fiata­lok, életkoruk mindössze 60— 70 esztendőre tehető. Ez pedig onnan derült ki, hogy a két egymástól hat méterre álló mammutfenyő között egy har­madik leégett csonkjának év­gyűrűit megszámlálták. Ha­sonló magasságú és idős mammutfenyő Pest megyében mindössze még egy található, Gödöllőn. A mammutfenyő értékes fája miatt erdőgazdaságilag is fi­gyelemre méltó, tehát érdemes lenne továbbiak telepítéséről gondoskodni. Szaporító anya­got a két fa biztosít hozzá. A védettségükről szóló ja­vaslat elkészült. Eszerint a két mammutfenyőt 300 négyzet- méter területen kerítéssel kell körülvenni, ez lenne a tulaj­donképpeni természetvédelmi terület. További 5,25 hektárt védőövezetté nyilvánítanak és hogy szántóföld jellege meg­szűnjön, parkká alakítását ja­vasolják. A pomázi tiszák Mediterrán éghajlatú hegy­vidéken, alhavasi tájakon ős­honos a tiszafa, de nálunk is kedvelt díszfa. Szintén nagyon magas életkort ér el, növeke­dése azonban lassú. Pomázon, a Vasvári Pál utca 8. szám alat­ti telken álló kettő, a megyé­ben a legidősebb tiszafák közé tartozik. Derékvastagságuk, 60, illetve 45 centiméter. Még óva­tos becsléssel is legalább más­fél évszázada áll mind a kettő ugyanazon a magántulajdon­ban levő telken. Minden jel szerint jó egészségnek örven­denek, még hosszú élet van . előttül?. A telektulajdonos, dr. Rácz Lajos kistarcsai lakos ingatla­nára házat akar építeni. A két öreg tiszafa védetté nyilvání­tásának terve már korábbi és ezért építkezése tervdokumen­tációját a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tálya is elbírálta. Miután úgy találta, hogy a tervezett épít­kezés a két értékes, idős tisza­fa épségét nem veszélyezteti, nem emelt kifogást az építke­zés ellen. Így azután, ha a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a beterjesztett javaslatnak helyt ad, a telek kerítésén belül még egy kerítés épül, amely a két, védetté nyilvánított tiszafát ve. szí körül. A telek többi része a természetvédelmi terület védő- övezete lesz. Hogy még több tiszafa dí­szítse megyénk parkjait, köz­területeit, arra bőségesen ad le­hetőséget a két pomázi tisza­fa alatt növő sűrű, természetes újulat. A szép fa elterjedése kívánatos lenne. Sz. F. két szocialista brigád dolgozik, már háromszor' nyerték el az aranykoszorús jelvényt Az ócsai malom 1917-ben épült, 1944-ben leégett. A ma-, lom veszélyes üzem, szigorú szabályokat kell betartani. De létét tizenkét évvel ezelőtt is veszély fenyegette. A Pest megyei Tanács megvizsgálta és megállapította, hogy egy percig sem üzemelhet tovább. Akkor a tröszt felújíttatta az épületet, de ahhoz, hogy iga­zán korszerű üzemmé váljon, óriási ráfordításra lenne szükség. Azért van fejlődés. Hengersorcserét hajtottak vég­re, ezzel megnőtt az üzem kapacitása, s éppúgy élőmun­kát takarítottak meg vele, mint a két új szita beállításá­val, amely tíz százalékkal tet­te termelékenyebbé a munkát. Több tógépet szereltek be, gépesítették a rakodást is. könnyebb lesz munkaerőt kapni, ha meglesz az új für­dő, öltöző, de még akkor is hiányozni fog az, amit úgy ne­veznek: kultúrhelyiség; ahol az emberek egy kicsit össze­jöhetnek. A pék a molnárra mutat A munkájuk minőségére nincs panasz, évek óta nem fizettek kötbért. Milyen a rossz liszt? Sötét és nedves, mondja a vezető. És hogyan kerülhetik ezt el? A minőség függ a búzától is, de ha nem is olyan jó a búza, sokat se­gít a molnár szakértelme. A molnár, aki tapintással, szem­mel és füllel is dolgozik. Fül­lel? Igein, figyel a gépek zúgá­sára, s ha érti a dolgát, ki­hallja az oda nem illő hango­kat. Grédics Antal tudja, bár a szemébe még soha nem merte mondani senki, hogy a pékek sokszor a molnárra mutatnak: ő a hibás! Csakhogy a molnár szerint az ilyen péknek nincs igaza, mert a jó pék rosszabb lisztből is tud jó l?enyeret süt­ni, ha pedig nem tud, mert nem adja bele a lelkét, akkor a molnárra való hivatkozással akarja kimosni magát Azt mondtuk, két brigád dolgozik a malomiban — mert megfeledkeztünk a harmadik­ról. Egyik tagja lusta, lassú mozgással éppen most hömpö­lyög be az ajtón, fényes, szürkecsíkos bundában. Macs­ka őkelme, de nem kényes szobacica, hanem hasznos, sőt nélkülözhetetlen munkása en­nek a jószagú üzemnek, ö és még hat társa, a malom vala­melyik zugában talán éppen a hivatásukat gyakorolják: ege­ret keresnek. Ez a héttagú brigád többet ér mint bármi­lyen fertőtlenítés. Méltán tart­ják őket nagy becsben, isme­rik a járásukat, a szokásaikat is. Hengerpadról szitapadra Elbeszélgettük az időt, de még soká lesiz este tíz óra. Tíz óra, amikor megérkezik a ma esti molnár, Gyarmati Jó­zsef, akinek az lesz az első dolga, hogy megnyom egy gombot, mire a főmotor moz­gásba hozza a hengerszéket, a szitákat és más gépeket, majd sorba indítja a tisztítóberen­dezés főmotorját és a kisegítő villanymotorokat, s e művelet nyomán mozgásba lendül a szép gépezet, amelynek egyes tagjai lomhán, mások fürgén járnak, s a duruzsolás betölti a házat és a környéket. A zaj fontos dolog, a molnár egyik segítőtársa, s a jó molnár, aki lakatos, asztalos, szíjgyártó és villanyszerelő is egyben, tud­ja, hova kell nyúlnia, ha vala­mi nem oda való. hangot hall. Gyarmati József reggel ha­tig ott áll majd a hengerszék előtt, amikor ott nincs dolga, fölmegy a földszinti henger- pádról az emeleti szitapadra. Naponta tízszer is megteszi ezt az utat, ellenőrzi a ringa­tózó sziták munkáját. Aztán visszaáll a hengerszék elé, né­ha kinyitja az ajtaját, lehajol, a kezét a hengerek alá tartja, s miközben elnéz valahová a levegőbe, az ujjai között meg- morzsolgatja az őrleményt Csak ő tudja mit érez, mit ta­pint, mit Iát ilyenkor, csak ő tudja, olyan-e a liszt, ami­lyennek lennie kell. H. E. Háborítatlan marad az Őrhegy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom