Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

Hét végi jegyzet Egyenjogúság és háztartásszervezés „Hazánkban a nők tanulás lehetősége, csalá- egyenjogúsága közjogi és cn yundjaiK 'imáit csak politikai szempontból ritkán einen a felnináU al­egyaránt biztosított. E jo- kahnaknal. E családi gon­gok teljes körű valóságos dók ma már töobnyire nem érvényesülését azonban anyagi jellegűek. Sokkal korlátozza az, hogy a inrcaoo arról van szó, hogy szükséges szemléletbeli és az otuionokoan meg nem anyagi feltételek csak fo- alakult ki a megjelelő kozatosan termelődnek munkamegosztás, s Nagy- meg” — mondotta Keserű koros gyors ütemű vuro- Jánosné könnyűipari mi- siasodusa, a korszerűbb niszter a Magyar Nők Or- naziariasvezetés leneiose- szágos Tanácsa tavalyi getnek megteremtódése konferenciájának elnöki még nem győzte le a ha- megnyitójában. A fejlődés gyományokat. az azóta eltelt rövid egy Persze a nagykőrösiek esztendő alatt is érzékel- jól tudják, hogy nemcsak a hető volt, különösen az hagyományok továbbélése anyagi feltételek kedve- okoz problémákat, hanem a zőbbé válása terén. női egyenjogúsággal és a Nagykőrösön is tovább családi munkamegosztással csökkent az azonos munkát kapcsolatos félreértések is. végző férfiak és nők bére Nevezetesen az a téves el- közötti különbség, sőt a képzelés, hogy a modern legtöbb üzemben meg is ol- háztartásban minden mun- dották ezt a gondot. Javult kát, minden körülmények a kereskedelmi ellátás és a között meg kell osztani. Ez szolgáltatások színvonala. így túlzás. A megoldás, Valamennyi jelentkező ap- melyre csak kevesen jöt- róságnak jutott hely az tek rá az, hogy a jól szer- óvodákban, s a terveknek vezett üzemek mintájára megfelelően haladt a lakás- ésszerű, hatékony, a család- építési program is. Még- ban élők képessegeire, tu- sincs minden rendben az dúsára alapozott munka­anyagi, szociális juttatások megosztást kell kialakítani, terén. Nemcsak az a gond, Nehéz feladat ez? Kétség- hogy nincs minden munka- kívül az, s megoldásához helyen megfelelő szociális nem elegendő a jószándék, helyiség, s nem lehet vala- a megértő beszélgetés. A mennyi asszonynak egy- szervezés — s a gépesített, műszakos munkát találni, örökké időhiányban szen- hanem az is, hogy a nők védő háztartásokban akad összességében még mindig szerveznivaló — egyszóval kevesebbet keresnek a fér- a szervezés tudomány is. fiáknál. Ez pedig kedvezőt- Olyasmi, amit meg kell ta- lenül hat családi helyze- nulni. Férfiaknak, nőknek tükre, sőt önbecsülésükre és gyerekeknek is. Az isko- is. Az elmaradás oka azon- Iák sajnos ma még nem ban nem a megkülönbözte- oktatják kellőképpen ezt a tett bérezésben, hanem a tudományt, nők alacsonyabb szakkép- A megoldást egyelőre a zettségében keresendő. társadalmi szervezetektől, A nagykőrösi asszonyok az ezekben tevékenykedő alig egy-két évtizede kezd- néhány szakembertől vár- tek munkahely után nézni, hatjuk. így többek között a s többnyire — akkor és ma Hazafias Népfront városi is — betanított és segéd- nőbizottságától, melynek munkát végeztek. Az ipari újjászervezése a jövő hét üzemekbe a fejlődés során egyik figyelemre méltó ese- azonban egyre több szak- ménye lesz. Reméljük, munkáskezet keresnek, a hogy az új bizottság a csa- fiatalok, a már tudatosan ládi élet szervezésének tu- szakmára készülők legna- dományát is felveszi majd gyobb örömére. Az időseb- oktatási programjába. Ha bek viszont kétségkívül igen, bizonyosak lehetünk hátrányosabb helyzetben abban, hogy tagjai nem vannak, mert hiába áll maradnak munka nélkül, előttük ií nyitva a F. P. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLA^ KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1978. MÁRCIUS 25., SZOMBAT Növelik a terméshozamokat A közös gazdaságok kukoricatermesztési feladafa A statisztikai adatok szerint, a búza és a rizs után a világ legnagyobb mértékben ter­mesztett gabonaféléje a kuko­rica amely az egyéb felhaszná­lások mellett, a hústermelés egyik legfontosabb alapanya­ga. A kukoricatermesztés szá­mos országban nem fedezi tel­jesen a szükségletet. így van ez Magyarországon is, ezért a mezőgazdaság irányító szervei mondották, fokozottabb trá­gyázással, a legmegfelelőbb fajták termesztésével és gon­dos agrotechnikai munkával, főként. a kukorica terméseredmé­nyét igyekeznek növelni. A Mészáros János Tsz jelentős mértékben termeszti a kuko­ricát, a múlt évben is 600 hek­tár közös, és a tagoknak ugyanannyi háztáji kukorica vetése volt. Kopa László Éjszaka szállítanak Megérkezett a primőr Pénteken nagy és élénk piac volt. A szemes terménypia­con a búza literje 4, az árpa 3,50, a kukorica 3,60 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma ára 5—10, a dió 25—28, a burgonya 4,50—5, a kelkáposzta 6, a fehér káposz­ta 4—5, a vöröshagyma 10, a fokhagyma 20—25, a zeller 10, a savanyú káposzta 4—5, a gyökér 6—8, a köleskása li­terje 28 forint volt. A meleg- ágyi salátát 4, a zöldpaprikát 4—6,50, a retek csomóját 5 forintért adták. A baromfipiacon a tyúk párját 130—180, az idei csir­két 55—70, a pulyka darab­ját 250—300, a hízott kacsa kilóját 40, a tyúktojás darab­ját 1,20 forintért árulták. A halászati szövetkezetben az élő hal kilóját 25—35. a csir­ke- és libaaprólékot 24, a 11- bahájat 28, a csirkemájat 58, a zúzát 42 és a, csonkolt ka­csát 29 forintért mérték. Bővítik a telepet országos akciót indítottak a kukoricatermesztés ve­tésterületének növelésére. A megyei és a járási szervek a nagyüzemi gazdaságokat az állami gazdaságokat és a ter­melőszövetkezeteket felhívták az akcióba való bekapcsoló­dásra, és a nagykőrösi terme­lőszövetkezetekben is folynak az ez irányú tanácskozások. A ceglédi állami tangazdasághoz kapcsolt nagykőrösi állami gazdaság kukoricatermesztésé­ről, a ceglédi központ intézke­dik. A kukorica vetésterületének növeléséről megkérdeztük Lócskai Lajost, az Arany Já­nos Termelőszövetkezet elnök- helyettesét, aki a következő­ket mondotta: — A mezőgazdasági szem­pontból nagy jelentőségű fel­hívást teljes mértékben helye­seljük és támogatjuk. Mi az ar­ra alkalmas földjeinket, a lehetőségek szerint az előző években már beállí­tottuk a kukoricatermesz­tésbe. Az idén főleg a kukorica ter­méseredményeit igyekszünk emelni. A takarmányozási ne­hézségek leküzdését a napra­forgó vetésterületét is növelni szándékozunk, azokon a földe­ken, amelyek kukoricatermesz­tésre nem lennének alkalma­sak. A Mészáros János Termelő- szövetkezetben hasonló a hely­zet. Mint a szakvezetők el­Az 1-es Volán nagykőrösi üzeme 42 millió forintos terv­vel kezdte az 1978-as eszten­dőt. — Hány kocsival fuvaroz­nak? — kérdeztük Horváth József üzemigazgatótól. — összesen 83 nagy teljesít­ményű teherautónk van. 211 dolgozónk közül 134 gépkocsi- vezető. Kocsijainknak több mint a fele a zöldség- és gyü­mölcsszezonban csak a Nagy­kőrösi Konzervgyárnak dolgo­zik. Négy teherautónk a kon­zervgyárból minden éjszaka 40 tonna konzervet szállít a budapesti FŰSZERT Válla­latnak. Azért éjszaka, hogy a reggeli boltnyitáskor már ott legyen az áru. Emellett nagy teherautóink útépítésekhez szállítják a sódert s az egyéb építőanyagot. A helyi tüzelő­anyag- és bútorszállításokhoz pedig tehertaxikat tartunk üzemben. Azt is elmondta az üzemigazgató, hogy telepük bővítéséhez nagyobb területet vásároltak és jelentős építke­zésekhez fognak. — Már készülnek a tervek. Szociális létesítményeket és raktárakat emelnek. — Hány brigádjuk van? — Telepünkön 9 szocialista brigád tevékenykedik, nem kevés társadalmi munkát vé­geznek. Az Arany János bri­gád például vállalta, hogy 3 százalékkal növeli az árbevé­telt, csökkenti az üzemanyag fogyasztást, nagyobb figyelmet fordít a balesetvédelemre, részt vesz az önkéntes vér­adásban és a telep parkosítá­sában. — Januárban átlagosan 6 százalékkal növeltük a bére­ket. Emellett egy hónapi nye­reségrészesedést fizettünk és a kiemelkedően jó munkát végző dolgdzóinknak pénzju. talmat adtunk. Kétszázötven indulóval a dunakeszi lóversenypályán rendezték a megyei egyesü­leti mezei futóbajnokságot. Városunkból a Toldi DSK női versenyzői indultak, mind­annyian éremmel tértek ha­za, s csak nagy szakosztályok atlétái előzték meg őket. Ed­ző: Farkasné Tompa Lenke. 1963-as születésűek, 1500 m, csapatban: ... 3. Nk. Toldi DSK (Major Márta, Farsang Éva, Nagy Ágnes, Kristóf Zsuzsanna). 1962-esek, 1500 m, egyéni­ben: ... 5. Lencse Anna. Csa­patban: ... 2. Nk. Toldi I. (Lencse, Adám Katalin, Szilá­gyi Erzsébet, Szendrei Éva); 3. Nk. Toldi II. (Csupor Éva, Szakái Eszter, Bóta Eszter, Budai Ida). Lencse és Ádám külön dicséretet érdemelnek. A szép magyar beszéd versenye Az Arany János gimná­ziumban a hagyományoknak megfelelően az idén is meg­rendezték a szép magyar be­széd versenyét. A helyi Ka­zinczy szép kiejtési verseny­ben Hegedűs Éva, Nagy Gá­bor és Reszeli István bizo­nyult a legjobbnak. Középiskolás labdarúgás Kalocsai Gimnázium—Nk. Gimnázium 1—0 (0—0). Nk.: Tóth I. — Kovács, Hazafi, Lucz — Zöldi, Nagy G„ Boró­kai, Rácz (Reszeli—Soós) — Tóth B., Csököly (Abonyi), Vágó. A Kinizsi-sporttelepi középiskolás kupa országos középdöntőbeli visszavágó mérkőzésen a jobb erőben le­vő és képzettebb ellenfél meg­érdemelten (de csak 11-essel) győzött és jutott a legjobb 16 közé. Börzsönyi túrán Az Nk. 224-es Szakmunkás- képző ODK-sai megyei diák­túrán vettek részt a Bör­zsöny-hegységben. A Király­rét, Nagy hideghegy, Kisinó- ci turistaház, Királyrét út­vonalon 16 kilométeres gya­logtúrát tettek meg. K. L. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Toldis nőatléták sikerei MAI PROGRAM Arany János erkölcsi világa I Az Arany János Társaság legutóbbi ülésén Seri András tartott előadást a költő erköl­csi világáról. Az alábbiakban kivonatolva közöljük érdeklő­désre számot tartó elhangzott tanulmányát. Az utóbbi évtizedekben irodalomtörténészeink, művé­szeink méltó helyet találtak szellemi életünkben Arany János költészetének. Szinte nem telik el hét, hogy Arany ne kerüljön szóba, vagy ne hivatkozzanak rá. A mai ifjú­ság természetesnek találja, hogy tetszése szerint meríthet Arany költészetéből és nehezen hiszi el, hogy volt olyan idő­szak (szerencsére rövid volt), amikor a hivatalosnak mon­dott művelődéspolitika Arany Jánost kihúzta az iskolai anyagból. 1967-ben, születésé­nek 150. évfordulóján a Pető­fi és az Ady-évfordulóhoz ha­sonló lelkesedéssel ünnepelte nemzetünk nagy költőjét. A magyar nép mindig is magáé­nak érezte Arany Jánost. A Toldinál nincs is népszerűbb mű a magyar irodalomban, az irodalomtudósok pedig egy­mást szárnyalták túl méltatá­sában. Életének három ese­ménye három olyan fordulója, mely erkölcsi világára külö­nösen éles fényt vet. Az első debreceni kisdiák korában, 1836. februárjában következett be. Mint maga ír­ja: „önként, minden anyagi vagy erkölcsi kényszerítés nélkül odahagytam a kollé­giumot, soha vissza nem té­rendő”, Beállt a Debrecenben időző színtársulatba, bár előbb festő, majd szobrász akart lenni, de maga sem tudta, ho­gyan fogjon hozzá. A színé­szetet azonban tanárai sem helytelenítették. A színtár­sulattal Debrecentől Mára- marosszigetig vándorolt, de közben a színészettől elment a kedve. Sokat gyötrődött, nyomor­góit és mikor egyszer édes­anyját álmában halva látta, elhatározta, hogy mint a té­kozló fiú, visszatér szüleihez. Tizenkilenc éves volt ekkor és életének ezt a sorsdöntő szakaszát 60 éves korában örökíti meg olyan eleven ké­pekkel, mintha akkor történt volna. A „Vándor cipó” című versből, melyben leírja hét­napos útját Máramarossziget- től Nagyszalontáig, nemcsak testi-lelki szenvedését ismer­jük meg, hanem egészen reá­lis képet kapunk a tájról, az emberekről, az útszéli kocs­mákról, a pontos földrajzi út­vonalak : Rónaszék, Ecsed, Debrecen, Nagyszalonta meg­nevezésével. Talán legfontosabb benne az, hogy 60 éves korában is édesanyja szeretete ragyog vissza, mint fénysugár, életé­nek e sötét szakaszában. Hazatérése után azonban édesanyja pár hét múlva ko­lerában hirtelen meghalt, s hogy idős édesapját eltarthas­sa, elvállalta a segédtanítói állást, amit a község és egy­ház elöljárói felajánlanak ne­ki. 1839-ben írnok, 1840-ben pedig rendes aljegyzőnek vá­lasztják, írni is kezd, illetve először fordítani a görög tra­gédiákból. De eredeti irodal­mi alkotása elbeszélő költe­mény: a Kisfaludy Társaság pályázatára beadja névtele­nül az „Elveszett alkotmány” című szatirikus eposzt, mely- lyel a díjat elnyerte. Ez báto­rítja, hogy egy újabb pályá­zatra megírja a Toldit. A Toldi sikere jelentette a nagy felemelkedést: az is­meretlen nagyszalontai al­jegyző egyik napról a másikra az ország egyik legnagyobb költője lett. Hőse Toldi, való­ban a magyar ember ideálja. Lélektani szempontból is oly tökéletes az alakja, mint egy drámai hősnek. Alakjai ál­talában a költőre emlékeztet­nek, de ezek között is legin­kább Toldi: szemérmessége, lelkiismeretessége, mély és hallgatag érzése, humora. Arany kortársa, Vajda János ezt a jellemzést adja Toldiról: „ö jobb ember, mint katona. Annálfogva jobban szeretjük, szánjuk, mint csodáljuk. Egyszerű ős erény, ki csak akkor kerekedik harcra, ha vagy igen bántalmazzák, vagy ha részvét, s igazságszeretetét valami felháborítja. Hatalom­ra, nagyra nem tör, s inkább csak becsület, mint dicsőség­vágy vezeti. Közelebb áll a vértanúhoz, mint a győze­lemszomjas hőshöz”. Életenek második for­dulópontja életútjának felén 32 éves korában következett be 1849-ben, a szabadságharc bukása után. Ez már nem csu­pán az ő egyéni, de nemzeté­nek bukása is. Ebből az idő­ből való lírája mutatja a nagy megpróbáltatás nyomait. A nemzeti gyász és Petőfi halá­la miatt forrón peregtek köny- nyei, de minden könnycsepp egy-egy drága költemény lesz, a Karácsony éjszakán, a Lantos című költemény bizonyság er­re. Bizonyára Petőfire gon­dolt 1849. szomorú őszén, ami­kor ez utóbbi költeményt írta, amikor még nem tudták, ho­gyan és hol tűnt el a magyar költészet csillaga,, Arany ilyen állapotban úgy dönt: „Leté- szem a lantot.” Ez a vers már 1850. március 19-én kelt, ezért idézi itt már félreérthetetlenül Petőfi emlékét. Fájdalma nem enyhül még ekkor sem: a bib­liából is a legfájdalmasabb történetet keresi ki maga és nemzete gyászának a kifeje­zésére, a fiait sirató Rákhel alakját idézi, Rákhel című költeményében. Már 1851-et írnak, de még mindig a re­ménytelenség ül a költő lel­kén. Erről szól A dalnok bú­ja című vers. Hazáját kidőlt fához ha­sonlítja, melyet virágzásra kellene biztatnia. Erezhető az említett versekből is, hogy költői hivatása nem hagyja nyugodni. A lelkileg és anya­gilag teljesen összeomlott embert és költőt nem bénítot­ta meg teljesen a szabadság- harc bukása. Emléke újra visz- szanyeri fényét, a forradalom és a szabadságharc azzá az élő eszmévé lett, amihez nem szűnt meg ragaszkodni ké­sőbb sem. Költészetének újabb má­sodik virágzása következik be, amely különösen az 1850- es évek első felében nagykő­rösi tanársága idejére esik: Toldi estéje, a kisebb elbeszé­lő költemények és az első nagy balladák megalkotásának az időszaka ez. 1855-ben készíti el azt a nagyszabású tervét, hogy az egész hun mondát egy trilógiában dolgozza fel, melynek főhőse Attila. Ennek a trilógiának az első része lett a Buda halála, amely azonban már Pesten készült el. Ebben jut a legvilágosab­ban kifejezésre, hogy az er­kölcsi végcél Arany költésze­tében minden egyébnél ma- gasabbrendű. Ahogy ő kife­jezte: örök, állandó amaz erős törvény. Világos erkölcsi elv jut itt kifejezésre: a nagy emberek csak akkor emelhetik feljebb a fejlődés és a haladás lépcsőjén nemzetüket, ha nemcsak a nemzeten, hanem önmagukon, szenvedélyeiken is tudnak uralkodni. Külön­ben az erő, bátorság, vitézség képviselőjét a pocsolyába süly- lyeszti az erkölcsi uralom hiá­nya. Az erkölcsi törvény min­dennél erősebb, A királyok ko­ronái a porba hullnak, a nemzetek elenyésznek és bi­rodalmak, hadseregek össze­omlanak előtte. Nagy veszte­ség, hogy Arany a hun triló­giát nem fejezhette be. A hun­magyar mondákban ugyanis jelképét látta nemzetünk vi­szontagságainak, tragikumá­nak, de vigaszának és remé­nyének is. Arany amikor az erkölcsi törvényt képviseli és állítja nemzete elé, nem a nemzetha­lál vízióját akarja felrajzol­ni, amitől például Széchenyi István félti nemzetét, hanem a hun trilógia további részeiben éppen azt akarta megénekelni, hogy a hun birodalom a test­vérharc miatt elpusztul ugyan, de Attila kisebb ria: a bujdosó Csaba királyfi unokája, Ár­pád, később visszatér és visz- szaállítja nemzete uralmát. Ebből azonban csak részletek készültek el, csak részletekre futotta az erejéből és idejéből de hogy mennyire szíve sze­rinti volt ennek a megírása, bizonyítja az a körülmény, hogy még a halála előtti év­ben: 1881-ben is újabb tervet készít a trilógia harmadik ré­szének: Csaba királyfi volt a címe ennek a fejezetnek ... Seri András (Folytatjuk) Kézilabda Cegléd: C. KÖZGÉP—Nk. Kinizsi barátságos férfi mér­kőzés. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 15 órától: úttörő fiú, Arany János Kupa viadal (meghívott fővárosi és vidé­ki csapatokkal). Természetjárás Somogy megyei: az Nk. Ki­nizsi túrája. VASÁRNAPI PROGRAM Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 9 órától: úttörő fiú Arany János Kupa viadal. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 10 óra: Nk. Kinizsi ifi—Érdi KSE ifi országos, 11.30: Nk. Kinizsi ifi II.—Sülysápi KSK ifi, me­gyei bajnoki mérkőzés. Szi­gethalom: Sz. MSC—Nk. Ki­nizsi felnőtt és serdülő me­gyei bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Szentendre: Dunakanyar Kupa-viadal. Természetjárás Dél-Dunántúl: az Nk. Kini­zsi túrája. MOZIMŰSOR Zsoldoskatona. Színes ma­gyarul beszélő olasz kaland­film. Előadások kezdete: 5 és 7 óra. Köszönetét mondunk mindazok­nak a roknoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, munkatársaknak, akik szeretett leányom, drága fe­leségem. édesanyánk, nagyanyánk, testvérem. Gulyás Jánosné szül. Budai Irén temetésén megjelen­tek, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek, mély fájdalmunkat átél­ték. Gyászoló Gulyás család.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom