Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-25 / 72. szám
A Legfelsőbb Bíróság munkájáról A kormány külpolitikájáról PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ára 80 fillér 1978. MÁRCIUS 25., SZOMBAT Két beszámoló az országgyűlés tavaszi ülésszakának zárónapján Pest megyei képviselő interpellációin a késlekedés- és postaiigyi minissterhex Pénteken délelőtt az elfogadott napirendnek megfelelően — a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójával — folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. Az állampolgárok többségs tiszteli törvényeinket Dr. Szokass Ódon beszéde Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a Leg- fel óbb Bíróság 1975—1977. évi munkájában a törvényesség feltétlen érvényesítését tartották szem előtt. Egyrészt az egész nép érdekeit kifejező törvények betartásának megkövetelését, másrészt a törvénytisztelő állampolgárok biztonságának, védelmét. Hazánkban törvényes rend Van. Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja törvényeinket. A Legfelsőbb Bíróság tapasztalatai szerint a különböző szintű bíróságok a jogszabályokat betartják, ki. egyensúlyozottan, helyesen alkalmazzák. Jól élnek a differenciálás lehetőségével, örven. detes, hogy a döntések széles körben találkoznak a lakosság igazságérzetével. Mutatja ezt az is, hogy bár hazánkban évente a bíróságok mintegy 400 000 ügyben hoznak jogerős határozatot, ezek ellen az elmúlt 3 évben, éves átlagban 14 000 panasz érkezett a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, illetve a legfelsőbb ügyészhez. Ez mindössze az ügyek 3,5 százaléka. Ha tekintetbe vesz- szük ázt, hogy a kérelmeknek is csak kis töredéke alapos — az ügyeknek csak mintegy fél százalékában fordul elő olyan törvénysértés, amely a Legfelsőbb Bíróság intézkedését kívánja. A továbbiakban dr. Szakács Ödön részletesen szólt a legfelsőbb bírói fórum büntető, katonai, polgári, munkaügyi és gazdasági kollégiumának munkájáról. A büntető bíróságok — mondotta — törvényes eljárásban, a cselekmény súlyával és az elkövető társadalomra veszélyességével arányban álló felelősségre vonást alkalmaznak, és szabnak ki büntetést. Bíróságaink előtt minden tekintetben érvényesül a törvényességnek az a követelménye, hogy személyre tekintet nélkül kell a bűncselekményért a felelősségre vonást alkalmazni. Ez felel meg az állampolgári jogegyenlőség elvének is. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának elvi irányító, valamint ítélkező munkája is e célokat szolgálta az eltelt időszakban. A büntetőjogi megítélés tök öli a társadalmi valóságot A Legfelsőbb Bíróság a múlt év decemberében megtartott teljes ülése megállapította: további feladat a legsúlyosabb megítélés alá eső élet és testi épség elleni bűncselekmények helyes büntetőjogi értékelésének biztosítása. A törvény szigorának alkalmazása indokolt minden esetben, amelyben a szándékos bűncselekménynek az emberi élet esett áldozatul. A bíróságok elvi irányító testületé felhívta az ország bíróságainak figyelmét arra, hogy a büntetőjogi megítélés akkor helyes, ha tükrözi a társadalmi valóságot. A gazdasági bűncselekmények sajátos előmozdító tényezői : a helytelen gazdálkodás, a belső szervezetlenség. amely többnyire az ellenőrzés hiányosságaival párosul. A vagyon elleni bűncselekmények elbírálásában következetesen érvényesül'az alapelv, mely szerint a bíróságainknak a, kiemelte: ugyanazok a büntetőjogi, jogpolitikai elvek és előírások kötik, mint a büntető kollégiumot, ezért munkájukat szoros együttműködés jellemzi. Gondoskodnak arról, hogy a két kollégiumban egységes büntetőjogi szemlélet ér. vényes üljön. Gazdasági és társadalmi viszonyaink fejlődése — folytatta a Legfelsőbb Bíróság elnöke — a polgári ítélkezés elvi irányításában szüntelenül új és nehéz feladatokat állít a Legfelsőbb Bíróság elé. A március 1-én hatályba lépett, módosított Polgári Törvénykönyvvel kapcsolatban az első és leg- fcmtosabb tennivaló volt valamennyi polgári jogi tartalmú elvi* iránymutatás felülvizsgálata. E feladatot a Legfelsőbb Bíróság a törvény életbelépése előtt megoldotta. A jövőben fontos feladatunk, hogy ál. landóan figyelemmel kísérjük a törvény alkalmazásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat alakulását. Jogrendszerünk fontos jog- politikai tétele a törvényben biztosított személyiségi jogok hatékony érvényesítése.. A személyhez fűződő jogok biztosításának egyik fontos polgári területe a szellemi alkotások védelme, amely egyúttal gazdaságpolitikai célt is szol. gál. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság az eltelt években is jelentős feladatnak tekintette a valóban értékes szellemi alkotások védelmét. A társadalmi és egyéni érdek ütközése gyakran élesen jelentkezik a kisajátítási kártalanítási perekben. Tapasztalataink szerint a kisajátításról szóló törvényerejű rendelet alapvetően bevált. Abban az esetben, ha a társadalmi érdek megkívánja a csoport, illetve az egyéni érdek korlátozását, a híróságoknak törekedniük kell — a törvényes rendelkezések keretei között — az okozott hátrány kiegyenlítésére. Ami a szerződéses kapcsolatokat illeti, a Legfelsőbb Bíróság általában abból indul ki, hogy a jogosult és a kötelezett, mint szerződőtársak közösen kötelesek elősegíteni a szerződés teljesítését. Az eljárásokban érvényesülik a családvédelmi érdekek társadalmi tulajdont megjelelő büntetőjogi védelemben kell részesíteniük. A közlekedési bűncselekmények körében a közúti halálos balesetek viszonylag magas száma indokolttá tette, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvi iránymutatást adjon a tömeges közlekedési balesetek büntetőjogi értékelésének kérdésében. Számos iránymutató határozat született a hivatalos személyek fokozott. büntetőjogi védelme érdekében. Tevékenységünkben nagy figyelmet fordítottunk . a bűnmegelőzési munka segítésére. A Legfelsőbb Bíróság értékes tapasztalatokat szerzett az 1974-ben életbelépett büntető eljárási törvény alkalmazása során Iránymutatásainkban súlyt he. lyeztünk a rendelkezések következetes betartására. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a katonai kollégium ítélkezési gyakorlatával összefüggésben A családjogi perekről és a munkaügyekkel kapcsolatban Szakács Ödön kihangsúlyozta: Az ítélkezés egyik legjelentősebb területe napjainkban a családjogi viták elbírálása, a családvédelmi érdekek hatékony érvényesítése. A családjogi ítélkezés tapasztalatai arra utalnak, hogy a családok jövendő sorsának alakításában igen hatékony lehet a társadalom segítő szerepe. Általános politikai és társadalmi igény a munkahelyi demokrácia fejlesztése, s ezzel párhuzamosan a munkafegyelem erősítése. Mindez tovább növeli a munkaviszonyról szóló jogszabályok helyes alkalmazásának jelentőségét. Bírósági munkánkban következetesen fellépünk a hatalmával jogtalanul élő vezetőkkel szemben. Támogatjuk viszont azokat, akik megkövetelik a munkafegyelmet, fellépnek a naplopók, az iszákosok ellen. Törvényeink arra kötelezik a munkáltatót, hogy tervszerűen javítsa a munka körülményeit és tegyen meg mindent a dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek elhárításáért. Ennek megfelelően a vállalat — vétkességére tekintet nélkül — felelősséggel tartozik a dolgozó által szenvedett károkért. A Legfelsőbb Bíróság arra törekedett: elejét vegye annak, hogy a vállalatnál a sérült dolgozóra hárítsák a balesetért való felelősséget. A korábbi években a bírói gyakorlat — az orvostudomány megállapításait szem előtt tartva — arra az álláspontra helyezkedett, hogy o szilikózis olyan megbetegedés, amelyet a foglalkozás különös veszélye idéz elő, és elháríthatatlan, orvosilag nem akadályozható meg. A munkaügyi kollégium helyes elvi irányítása alapján — az orvostudomány fejlődésével, s munkavédelmi tapasztalatok gyarapodásával — a bíróságok mind nagyobb szigorral vizsgálták ezt a kérdést. Azt, hogy a szilikózis-megbetegedés a vállalat részéről valóban elháríthatatlan volt-e. 1973. után az ítélkezés ebben a kérdésben a károsult dolgozók javára fokozatosan megváltozott. A gazdasági perek tapasztalataival kapcsolatban dr. Szakács Ödön kiemelte; több tájékoztató jelentést juttattak el a Minisztertanácshoz, az illetékes miniszterekhez és más érintett főhatóságokhoz. E perek ugyanis tükrözik a gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban még fellelhető hiányosságokat, együttműködési zavarokat. sőt az indokolatlan ér- . dekellentéteket is. A továbbiakban elmondta: a gazdasági bírság kiszabására indított eljárások száma némi- . leg csökkent. Azonban az elmúlt évben is több mint 164 millió forint gazdasági bírságot szabtak ki. A Legfelsőbb Bíróság működését, ítélkező és elvi irányítótevékenységét továbbra is a törvények és a népünk előtt álló feladatok szabják meg. Arra törekszünk, hogy hazánkban tovább szilárduljon a törvényesség, az országban változatlanul egységes és szilárd legyen a jogalkalmazás valamennyi területen — mondotta befejezésül dr. Szakács Ödön. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójához két képviselő jelentkezett szólásMorált teremteni a közutakon S. Hegedűs lássló Pest megyei képviselő felszólalása S. Hegedűs László (Pest megye, 24. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára hozzászólásában hangsúlyozta, hogy hazánkban a törvényesség szilárd, a személyi, vagyon- és közbiztonság tovább erősödött. A közvéleményt leginkább az erőszakos cselekmények nyugtalanítják. A másik súlyos, közérdekű gond a közlekedési bűncselekmények nagy száma. Más indítékkal és körülmények között, de itt is az erőszakosság, a személyi és társadalmi felelőtlenség a bajok forrása. Az emberek többségének véleménye: erőszakos és felelőtlen ember ne ülhessen volán mögé. Az oktatás és meggyőződés mellett technikailag jól fölszerelt közlekedés-ellenőrzéssel. közúti társadalmi őrségek megszervezésével, a szabálysértések szigorúbb megtorlásával, több forgalmi engedély ideiglenes vagy végleges bevonásával kell olyan morált teremteni a közutakon, hogy kevesebb legyen a baleset, a közlekedési bűncselekmény. A közvélemény sokat foglalkozik a családjogi vitákkal is. Sokrétű társadalmi jelenségről van szó, ahol változást, lényeges javulást csak a társadalom általános tudati, erkölcsi-etikai fejlődése hozhat. Néhány kérdésben azonban sokat segíthet a jogalkotás és a bírói, illetve a végrehajtási gyakorlat fejlődése. Az egyik az az áldatlan helyzet, amikor a házasságot az egyik fél durva, tettleges magatartása és legtöbbször alkoholizmusa miatt felbontják, a lakás kiürítéséről szóló bírósági határozatot azonban nem lehet végrehajtani. Meg kellene teremteni annak jogi és gyakorlati feltételeit, hogy — amikor fennál annak lehetősége,, hogy a volt házastárs tönkreteszi nemcsak volt házastársa, hanem gyermekei életét is —, személyes érdekeinek sérelmére is kényszerlakásba lehessen kiköltöztetni. A munkaügyi bíráskodás — közvetve — jelentős eszköze lehet a munkafegyelem erősítésének. A dolgozók többségét felháborítja a fegyelmezetlen, vagy összeférhetetlen magatartás, igénylik, hogy a vezetők a rend, a pontosabb munka, a növekvő kereset érdekében a fegyelmezetlenséget torolják meg. Befejezésül a képviselő arra hívta föl a figyelmet, hogy szükség lenne — a kisebb rendbontások, rongálások, lopások visszaszorítása érdekében — a szabálysértési eljárás egyszerűsítésére, gyorsabbá és hatékonyabbá tételére. A következő felszólaló dr. Mátay Pál (Fejér megye, 3. vk.), megyei főügyész volt. (Folytatás a 2. oldalon)
