Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-23 / 70. szám

1978. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK Építőipari újdonság Még kevesen ismerik, de minden bizonnyal a közeljö­vőben széles körben népszerű­vé válik az Ongropat — ezen a néven kerültek ugyanis for­galomba a pvc-ből készült homlokzati nyílászáró szerke­zetek hazánkban.-A pvc-ablakok és erkélyaj­tók tavaly már elnyerték a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíját, azóta pedig Egerben a termékek iparszerű gyár­tására rendezkedett be a He­ves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Népességnyilvánf artás A számok mögött emberek Már három éve, hogy a Bel­ügyminisztérium a helyi ta­nácsoknak adta át a népesség­nyilvántartás feladatkörét. Or­szágosan az Állami Népesség­nyilvántartó Hivatal koordi­nálja a munkákat. Ezt az új rendszert azért hozták létre, hogy a gépi nyilvántartás és a számítógépes feldolgozás megvalósítható legyen. Kaptafa műanyagból Cipőalkatrészek Zsámbékról Ez az olasz gyártmányú gép egy év alatt 1 millió pár talpbélést gyárt a cipőipar számára. Bozsán Péter felvétele Tavaly hozott határozatot a Minisztertanács a cipőipar fejlesztéséről. E szerint a je­lenlegi elavult technológiát fel kell váltania a korszerűbb­nek, a hagyományos módsze­rek helyett meg kell honosí­tani a magas fokú kooperá­ciót, az előregyártást. A sza­kosítás nyomán lényegesen több, jobb minőségű cipő ke­rülhet majd a boltokba, szé­lesedik a választék is. A cipőipar megújhodásához jelentősen hozzájárul a Pest megyei Műanyagipari Válla­lat zsámbéki üzeme is — er­ről tájékoztatott Szórádi Fe­renc gyáregységi főmérnök. — Évente körülbelül 50 mil­lió pár cipő készül hazánk­ban, Ezek többségéhez mű­anyag sarkot, talpat, ugyan­ilyen anyagú talpbélést hasz­nálnak, ha üzemünkben be­fejeződik az 1980-ig tartó be­ruházás. Eddig az üzemcsarnokok készültek el, s néhány gyár­tósort is megvásároltak, mint­egy 200 millió forintért. Ezek már az új szabványoknak megfelelő cipőalkatrészeket, il­letve a gyártáshoz nélkü­lözhetetlen műanyag „kap­tafát” készítenek. Az új gyártási módszerek szerint ugyanis a cipőket szabvá­nyosítják, a hosszúsági és bő­ségi méreteken belül hasonló lesz a sarokmegoldásuk. Ugyanígy a talpbetétek, az úgynevezett merev talpbélé­sek is műanyagból készül­nek. s bármilyen azonos nagy­ságú cipőhöz felhasználha­tóak lesznek. így lehetővé válik, hogy a PEMÜ ne gyá­rakkal külön-külön kössön szerződést, hanem nagv soro­zatú gyártással az egész ci­pőipart ellássa alkatrészek­kel. Aki attól fél, hogy a szabványosítás majd a vá­laszték rovására megy, té­ved. Ezekkel az előregyártott talpakkal, sarkokkal, beté­tekkel és a többi műanyag alkatrésszel a gyárak köny- nyebben tudnak új fazonok­ra átállni, követni a legfris­sebb divatot, így a választék is szélesebb lesz. Annál is in­kább, mert a PEMÜ-beruhá- zás tovább folytatódik, 1980- ig újabb külföldi technológiát honosítanak meg, új gépeket vásárolnak körülbelül 200 mil­lió forintért. Ezek segítségé­vel 10—12 millió pár helyett már körülbelül 25—30 millió pár cipőhöz készítenek majd Zsámbékon alkatrészeket. Cs. A. Az 1975. január 1-i nép- számlálás során minden ál­lampolgár kapott egy kis sár­ga kartonlapocskát, amelyet a személyi igazolványban kell tartania. Ennek a kartonla­pocskának a jobb felső sar­kában található egy hatjegyű szám, az úgynevezett azono­sító szám. 1979. január 1-ig mindenkit ennek alapján tar­tanak nyilván, de jövőre úja­kat vezetnek be. Ez a tizen­két jegyű azonosító szám meg­mondja, ki, mikor született, milyen nemű, hol lakik. Naprakészen A pomázi tanács népesség­nyilvántartójának vezetőjé­vel, Balogh Gyulával mun­kájukról beszélgetünk: — Minden állampolgárnak van egy kartonja nálunk, ame­lyen a személyi adatait tartjuk nyilván — mondja. — Ha bár­milyen változás történik, azt mi a különböző hivataloktól vagy szervektől azonnal meg­tudjuk, s felvezetjük. Ezek­ből a kartonokból mi napra­készen bármilyen szempont szerint csoportosítani tudjuk a lakosságot. Gép tárolja — Hány lakója van most Pomáznak? — Az állandó és ideiglenes lakosok száma összesen 14 ezer 539. Ezt az adatot Fülöp Lász- lóné nyilvántartó két másod­perc alatt meg tudta monda­ni, csupán a hatalmas páncél- szekrényhez hasonló bútorda­rab egyik fiókját kellett ki­nyitnia. — A kartonokról kódjelen­tést készítünk, amelyet először a Pest megyei Tanács igazgatá­si osztályára küldünk. Ott lo­gikailag ellenőrzik az adato­kat, majd továbbítják a Szá­mítástechnikai és Ügyvitel- szervező Vállalathoz — folytat­ta Balogh Gyula. — A SZÜV betáplálja a számítógépek me­móriaegységeibe az adatokat és gép tárolja azokat. Ezzel a módszerrel el fogunk jutni oda, hogy nem is olyan sok Gépkezelés — karbantartás Továbbképzés mezőgazdasági szakembereknek Nagykátán A nagylcátai járás termelő- szövetkezeteinek elnökei né­hány napja a járási pártbi­zottságon számot adtak az el­múlt év eredményeiről és az idei feladatokról. Valameny- nyien közölték, hogy ebben az évben az üzemi termelési értéket növelni akarják, a növénytermesztését 15, az ál­lattenyésztését 13 és fél szá­zalékkal. Ennek érdekében jobb munkaszervezésre, vala­mint a termelőeszközök és berendezések erőteljesebb ki­használására törekszenek. Az eddiginél még fokozottabban kívánják alkalmazni a kor­szerű technikát és technoló­giát. Mindehhez szükséges a drá­ga gépek és berendezések ál­landó üzemképes állapotban tartása. Ehhez bővíteni kell a gépekkel dolgozók szakisme­retét, az üzemelés, a karban­tartás és a hibák gyors meg­javítása tekintetében. A gé­pekkel minden szövetkezetben jól képzett traktorosok, tech­nikusok és gépészmérnökök foglalkoznak. Folyamatosan jönnek azonban új, egyre na­gyobb teljesítményt nyújtó gépek, állandóan szükséges tehát a szakemberek tovább­képzése. A járási hivatal élelmiszer­gazdasági osztálya megkereste a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet és felkérte, hogy mezőgazdasági gépészmérnöki kara adjon előadókat egy Nagykátán megtartandó négy­napos továbbképző tanfolyam­ra. Dr. Huszár István, a kar dékánja nyomban válaszolt és közölte, hogy március 28-án és az azt követő három napon egyetemi előadókat küld a to­vábbképző tanfolyamra. Az előadók a nagy teljesít­ményű erő- és munkagépek rendszeres karbantartásáról, üzemeltetésük szervezéséről, a lehetséges gépkapcsolási vál­tozatokról, a javítások üteme­zéséről, a gépek hydraulikai rendszeréről, azok karbantar­tásáról, valamint a nagy telje­sítményű gépek üzemeltetése biztonságáról tájékoztatják hallgatóságukat. Az előadásokon a járás ter­melőszövetkezeteinek vala­mennyi gépészmérnöke, tech­nikusa részt vesz, de több traktorost meg gépszerelőt is kijelöl mindegyik szövetkezet. Szabad idő—Művelődés — Sport Turisztika — Utazás A TAVASZ 177 PHQGKAMJÁHÓL AD IIFOBMÁCIÓT AZ uTAZAsimagazin tavaszi szama. Megjelenik március második felében. Ara: 6 forint. idő múlva, a számítógép kiál­líthatja a különféle bizonyít­ványokat (születési, házassá­gi, anyakönyvi kivonatok és így tovább). Információk özöne — Az 1975-ös népszámlálás óta hány változást kellett be­jegyezniük? — kérdeztük Lá­zár Frigyesnétől, a pomázi népességnyilvántartó dolgo­zójától. — 1976—77-ben összesen 9 ezer 703 adatváltozás történt, ami 19 ezer kódsor bejegy­zését követelte. — A mi dolgunk az is — vette át ismét a szót Balogh Gyula —, hogy azokat a ta­nácsokat is kötelesek vagyunk értesíteni minden egyes vál­tozásról, amelyeknek lakói nálunk ideiglenesen jelent­keznek be, vagy itt házasod­nak, vagy itt halnak meg. De a társközségek tanácsai is szá­mos adatot kérnek tőlünk, a hadkiegészítő és területvédel­mi parancsnokságok is hoz­zánk fordulnak, a különböző vállalatok számtalan ember lakcíme felől érdeklődnek ná­lunk. Ha minden egyes alap­adat bekerül majd a számító­gép memóriaegységeibe, lé­nyegesen könnyebb lesz a mun­kánk. Ferenczi Annamária Papír — új raktárban A Dabasi Nyomdában az 50 nap alatt, határidő előtt elkészült 600 négyzetméteres papírraktár megszüntette a nyomda raktározási gondjait. Haimágyi Péter felvétel* Elkészült a tízmilliomodik Lemez belföldre, exportra Elkészült a tízmilliomodik hanglemez a dorogi gyárban. Kodály szóflószonátája hall­ható a jubileumi nagylemez­ről. A termelést 1976-ban kezd­ték meg Dorogon. Az első ha­zai komplett hanglemezgyár­ban. Azóta ugrásszerűen ja­vult a tevékenység, gazda­gabb választékot kínálnák a vásárlóknak a hanglemez­árusító üzletekben. Ebben az évben már hétmillió hangle­mezt, illetve kazettát gyárta­nak itt. GOMBO PÁL: Cóütöríöbi Lobiéi Jó, nem bánom, ezek a történetek groteszkek. Dehát az élet nem az? Miért lenne képtelenebb egy karikatúra, amely egy nagy orról készült, mint maga az illető orr? Születés Sóvári Szöszi vajúdott. A kórház fehér fa­lai között egy íeher agyon feküdt és várta a gyereket, amely késett. Az orvosok nem egé­szen, értették a dolgot, mert a tolófájások nol eikezdód'^k, hol aooamaradtak, Szószit hol betolták a szülőszobára, hol saját lábán tá­vozott onnan. Persze megindíthatták voina a szülést, meg is indították voina, ha az egész idő áiatt szabályosan alakuló várandós álla­pot az utolsó napokban nem mutat rendkí­vüli tüneteket. Például, amikor az orvos a szivhangokait ellenőrizte, mintha egy magnó­szalagról hallott volna szuggesztív szavakból álló szöveget. Azután meg a leendő mama kezdte el magyarázni, hogy olyan furcsa ér­zései vannak, mintha a magzat bólogatna. Es érdekes, az uiifcra.rangkép is azt mutatta, hogy a fej erélyesen hol igent, hol nemet int. Végül is tíz hónapra fejlett, szép, egészsé­ges csecsemő látott napvilágot. Az Antal utó­név eie anyja vezetéknevét kapta, mintnogy Ezöszi férjezett nem volt, sót gyermeke apjat sem volt najlando megnevezni. A kis Tóni nőtt, novekeuett, majd tizenhét éves es kétnapos koráoan egyszerre a teje oeisejeoól nangot hallott. Neun kerem, nem volt az lázáLom, Hanem meiy termi árig, amely a következőket mondotta: — Kedves gyermekem! En beszélek belő­led, saját szülőatyád. Nevem Jimmy tízépvizi, és az Észak-amerikai Egyesült Államok hír­szerző ügynökségének vagyok a tagja. Gratu­lálok második születésedhez! Ugyanis e pilla­nattól fogva te is a fent nevezett szolgalat embere vagy. A magad nemében az e.ső. Rá­jöttünk ugyanis, hogy ügynökeinket nem le­het elég korán beépíteni a potenciálisan el­lenséges országok életébe, ezért támaszkodva élenjáró tudományunkra, téged én genetikai­lag építettelek be kedves anyád mehén ke­resztül a magyar társadalomba. Most pedig meglátod, minőén oké lesz! Sóvári Antal csodálkozva, sőt megrendül­tén hallgatta a belső szózatot, majd megin­dult a magyar kémelhárítás épülete felé. Ott a tiszt előtt, aki meghallgatta őt, a következő kijelentéssel kezdte szavait: — Akárki akármit mond, a jellem és a né­zetek fejlődésében nem az öröklődés, hanem a’ nevelés a döntő tényező. Később aztán beépült a CIA-ba, még ké­sőbb pedig kalandjairól nagy sikerű könyv jelent meg Aggszabó László tollából. Szerelem Terebes Karcsi úgy beleszeretett Vencsellő Lilikébe, hogy másvalakit, másvalamit se lá­tott, se hallott. Lilikének tulajdonképpen nem tetszett, mégis szívesen töltötte vele az időt, mert Karcsi valamennyi kívánságát teljesí­tette. Vett neki piros szegfűt, és zűrös orchi­deát. Megvásárolta a két pulóvert és a rózsa­szín bugyit, a zsebmagnetofont és a francia pillafestőt. Mindazonáltal Liliké nem vált engedé­kennyé, inkább mások iránt érzett odaadhat- nékot. így gyors egymásutánban került sorra, hogy úgy mondjuk, szívében Tóth Zuárd fő­mérnök, Tettető Elek szénlehordó. Keve Huba sekrestyés, és Siegheil Kurt nyugatné­met turista. éJ*mit szólt ehhez Karcsii? Sem­mit, a szerelem vak, és ő mindent elnézve küzdött Liliké viszontszerelméért. Először túlórákat vállalt, majd sikkasztott, végül ra­bolt is, és egyszer, amikor rajtakapták, meg­ölte a szemtanút. Mindezt pedig Lilikéért tette, szívszerelemből, és hordta csak hordta a lába elé az öröklakást, a nercbundát, a kis Fiatot nagy lakókocsival. Végül is Liliké észre kellett hogy vegye, Karcsi igazán szereti. Annál is inkább, mert újabban némi kudarcok is érték másoknál, egy kabinos például a Lukácsban nem hozzá nyitott be, hanem egy másik hölgy vetkőző­fülkéjébe, egy francia rendszámú kocsi tu- íljdöfiósa pedig csak azt akarta tőle megtud­ni. merre van a Nagydiófa utca. így történt, hogy Vencsellő Liliké és Tere­bes Karcsi szerelme kölcsönössé vált és az anyakönyvvezető előtt beteljesült. Az ifjú pár a Mátrába utazott nászúira és miután kiváló pezsgős vacsorát fogyasztottak, sor került az első ölelésre. Másnap reggel Karcsi odaállt Liliké elébe és azt mondta neki: — Nézd asszony, sajnos el kell válnunk. _ És amikor Liliké sírva esdebt az indoklá­sért, megtudta, miért íme: — Nézd — mondta a férje —. egyszerűen nem ülünk össze szexuálisan. Pedig Hirsch- ler Imre is, Buda Béla is azt mondják, az a legfontosabb. Nyugdíj Teve Róbert negyvenévi becsületes főköny­velés után nyugaijoa ment. Elég szép össze­get állapítottak meg neki, pláne ahhoz ké­pest, hogy magányos özvegyemberként élt. Felkészült rá, hogy végre élvezi a megér­demelt pihenést. Először is elkezdett múzeu­mokat látogatni. Nagyon érdekesnek találta őket. Egyszer aztán egy képzőművészeti kiál­lításon meglátott egy modern szobrot „Ilyet én is tudok csinálni!” — kiáltott fel és már másnap vett magának alumínium lemezt és szalagokat, szegecseket meg néhány kiló kavi­csot és megalkotta a „Bornírtság’: című mű­vét. Ezt beküldte egy versenypályázatra, meg is nyerte az első díjat és a szobrot felállítot­ták a mocsoládpünkösti tanácsháza előtt. Aki azt hinné, hogy ezek után Teve Ró­bert szobrászatra adta végképp a fejét, na­gyon téved, hiszen szabad ember volt. Meg­érdemelt nyugodt napjait immár olvasással töltötte. A könyvek annyira megtermékenyí­tették, hogy maga is kigondolt egy remek öt­letet, nevezetesen azt, hogy megírja egy fő­könyvelő ábrándjait. Meg is írta A főköny­velő ábrándjai című kötetét, amellyel előbb a közönséget nyerte meg, majd a Kossuth-, végül a Nobe’.-díjat nyerte el. Most aztán annyi pénze volt, mint a pelyva. De úgy vélte, kora nem teszi öt alkalmassá holmi hedonizmusokra, inkább hangversenye­ket kezdett el látogatni. Bizony azonban a régi mesterek nem tetszettek neki. Hanem egyszer egy beathangversenyen fellelkesült, mindjárt szerzett is egy beatszimfóniát — előtte persze háromnapos kurzust vett kotta­ismeretből —, amely felkerült a világ hang­versenydobogóira. Amikor a Carnegie Hall­ban adták' eiő művét, egy újságíró interjú­jában azt kérdezte tőle: — Mondja Mr. Tjevje, hogy van az, hogy az ön végtelenül nagy és sokoldalú tehetsége csak ilyen idős korában bontakozott ki? Mire Teve Róbert így válaszolt: — Tudja uram, nekem az alkotáshoz biz­tonság kell. A fix fizetésért dolgoznom kel­lett és még ráadásul vigyáznom is, nehogy megfúrjanak. A nyugdíj aztán megadta a várva várt biztonságot, hát most szórakozom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom